Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-20 / 109. szám

© Dunántúlt Tlqplö 1984. április 20., péntek A legújabb kutatási eredmények alapján Barackfa metszés, rügypattanás és virágzás között A termőfák metszésére nem lehet általános receptet adni, ez attól függ, milyen gyümölcs­fajt metszünk, sőt sokszor még a fajtától is. Vannak azonban szabályok, amit célszerű be­tartani. Rendszeresen kell metszeni az almát és a körtét. Az a cé- célunk, hogy minden esztendő­ben minél nagyobb termést hozzon a fa és minél jobb mi­nőségben. Ezt nem lehet más­képp elérni, mint a termő ré­szek rendszeres felújításával. Két-három évre előre kell gon­dolni, hogy állandó egyensúlyi állapot legyen: legyen olyan hajtás, amely a következő év­kötésben helyezze el. A négyzet sarkaiban 5—6 szemet vetünk egy bokorba, kétméteres boto­kat szúrunk le, ezeket középen sátorszerűen összekötjük. A törpe és alacsony paradi­csomnak 30—40 cm a sortá­volsága és 20 cm a tőtávol­sága. A folytonnövő fajtákat 60 cm-es sorokban 30 cm-re ül­tetjük egymástól. Érdemes mel­léje botot leszúrni és hozzáköt­ni, hogy a termés ne a földön feküdjön, kevésbé lesz kitéve betegségeknek. Ha a palánta megnyúlott, akkor se ültessük 10 cm-nél mélyebbre, mert az alsó talajréteg még hideg, s a palánta nem fejlődik. Inkább fektessük el úgy, hogy a felső 3—4 levél legyen csak kinn a földből. Az elmúlt két hétben 20—30 mm csapadék volt. Ez ilyen élénk szél mellett nagyon ke­vés. Tehát ahogyan a múltkor mondtuk, öntözni kell. Ha ilyen marad az idő — meleg és fúj a szél —, akkor heti két ön­tést is be lehet ütemezni min­den növénynél. Hartauer József ben terem, s legyen, amelyik ez évben hoz termést. Az oldalvezért erősen metsz, szűk vissza, ezáltal erős haj­tásnövekedést váltunk ki. Azo­kat a vesszőket, amelyek a visszametszés közelében van­nak, tőből eltávolítjuk hogy ne vegyék át az oldalvezér szere­pét. A tőből eltávolított oldal­vessző alatti, alsóbb állású vesszőknek csak a csúcsát csíp­jük vissza. Tőből csak azokat kell eltávolítani, amelyek a ko­rona belsejében sűrítik a vesz- szőállományt. Minden vissza- metszésnél és minden oldal­vezér meghagyásánál arra kell törekedni, hogy mindinkább a vízszinteshez közelítsenek. Úgy kell elképzelni, mint a halszál­kák elhelyezkedése a gerincen ahol a gerinc az oldalvezér, a szálkák az oldalvesszők. Ez általában a legelterjed­tebb metszésmód. Tőlünk nyu­gatra a Pillar metszésmód ter­jedt el. Az alma 2—3 éves ré­szeken hozza gyümölcsét, ezért a Pillar metszésmód arra tö­rekszik, hogy arányosan eloszt­va mindig legyen 2—3 éves termőrész. Következésképpen minden évben visszavágjuk a négyéves termőrészt egy rövid csonkra. A visszavágás helyén hajtás nő, amit a következő évben visszacsipünk, ezáltal te­lerakódik rüggyel és a harma­dik évben terem. Mivel ezt minden évben megcsináljuk minden évben lesz nagy sú­lyú, nagyon szépen színese­dett almánk. A Pillar-metszés elsősorban az almánál terjedt el, de a körténél is alkalmazható, sőt leqjobb az előbbivel kombi­nálva. A birset csak ritkító metszés­ben lehet részesíteni. A birs az egyéves vessző csúcsán hoz vegyesrügyet, amiből virág is lesz s ha ezt a metszésnél el­távolítjuk, nem lesz termés. Mindezektől eltér az ősziba­rack metszése, mert az az egy­éves vesszőkön hozza a ter­mést. Tehát még következete­sebben kell minden évben met­szeni. Kétféle módját különböz­tetjük meg. Az egyvesszős metszés — rendkívül nehéz metszésmód. Minden évben vissza metsszük a letermett termővesszőt a legal­só, teljes értékű termővessze­jére, és azt visszacsípjük. De az már a fajtájától függ, hogy egyáltalán kell-e visszacsípni és mennyire. A váltómetszés valamikor ál­talánosan el volt terjedve. Ma a termőkor derekán lévő fák­nál illetve a kiöregedő fáknál alkalmazzuk. Aki a szőlő vál­tócsapos metszését ismeri, könnyen ' elsajátítja, szinte ugyanaz. A termett vesszőt tő­ből eltávolítjuk és az uqarcsap- ból hajtott két vesszőből a fel­ső állásút hagyjuk meg termő­vesszőnek, az alsót kétrüayes uqarnak metsszük vissza. Nem lehet ugarnak hagyni qyenge vesszőt, azt tőből el kell távo­lítani. Sok vita dúl a metszés ide­jének meghatározása körül. Azt biztosan tudjuk, hogy a nyu­galmi időben végzett metszés a legkevésbé jó. Eddig azt gondoltuk, hogy az aktív sza­kaszban végzett metszések kö­zül az ősszel a nyugalmi álla­potig végzett metszés a leg­jobb. Ez a feltevés helyes is volt, mert a legtermékenyebb. A legújabb kutatási, eredmé­nyek viszont bizonyítják, hogy őszibaracknál a rákos jellegű ágelhalást okozó vírus és gom­ba ebben az időszakban is fer­tőz. S mivel nincs más ellen­szere, csak a metszési idő megválasztása, ezért feltétlen célszerű a rügypattanás és vi­rágzás közötti időben elvégez­ni a metszést. Kajszinál csak ritkító met­szést alkalmazunk. S.zámolni kell azzal, hogy a metszés he­lyén sok új hajtást kapunk. Ezeket nem szabad meghagy­ni, csak egy-kettőt nevelünk tovább. A szilva nem bírja a nagyon drasztikus vissza metszést sok vizhajtással reagál rá. A ritkí­tó metszést is csínján kell al­kalmazni. Buzássy Lajos Időszerű növényvédelmi munkák Az őszibarack levélfodroso- dás ellen virágzás ideje alatt csak akkor kell permetezni, ha a hűvös, csapadékos időjárás miatt a virágzás nagyon elhú­zódik. Védekezéshez Orthocid 0,2 százalékos permetlevét ja­vasoljuk. Az őszibarackfák törzsén és vastagabb vázágain a kéreg­moly barna rágcsáléka látha­tó. A kárositott fákon erős a mézgásodás. Az elhalt kéreg­rész, mézgafolyás eltávolítása után Bi 58 EC szerrel áztatás- szerűen permetezzük le a ká­rosított törzsrészeket., A kéreg­moly az őszibarackfákon kívül a kaiszi-, cseresznye- és man­dulafákat is károsítja. Az alma és körtefákat vara- sodás ellen Dithane M45 vagy Zineb szerrel permetezzük. A cseresznye- és meggyfákat vi­rágzás után Dithane M45 0,2 százalékos oldatával védjük a különböző betegségek ellen. A szilvafákat közvetlen virágzás után Zineb és Bi 58 EC szerek keverékével ajánlatos védeni. A szőlőt máj:us első napjai­ban levélatkák és gubacsatkák ellen Bi 58 EC vagy Mitac 20 szerrel kell permetezni, ahol az elmúlt évben erősebb fertőzés fordult elő. A szamócát fővirágzás idő­szakában szürkerothadás meg­előzése miatt Ortho-Phaltan vagy Fundazol 50 WP szerrel permetezzük. A káposztát a földibolhák ellen Ditrifon 50 WP szerrel permetezzük, vagy Ditri­fon 5 porozószerrel védjük. Dr. Frank József is 140—160 mázsát szüreteltek, pedig már 103 hektárra nőtt a részesművelésű terület. Ami gépesíthető: a talaj­munkák és a növényvédelem továbbra is a nagyüzem dol­ga. A vállalkozó metsz, kötöz, rendbeteszi a támrendszert, el­végzi n zöldmunkákat és szü­retel. Ezért övé a korábbi ter- mésátlaq — 105 q — harminc százaléka és a többlet­termés fele. Az első évben 84 mázsa volt a többlet. A második évben már kor­szerűbb szőlőket adtak ki há- fomméteres sortávval és sziI- vozműveléssel. Ezeknél az át- laahozam 25, és a többlet 35 százaléka a vállalkozóé, A tsz sem járt rosszul. Végső soron ugyanannyi a szőlőter. mése, de elmarad jó néhány korábbi kiadása és nincs gond­ja, honnan teremtse elő a munkaerőt. A közös művelés­ben megmaradt területen pe- diq most az optimális létszám kifogástalanul és idejében tud­A gombák különleges világa (23.) Gyakran hallunk olyan kér­dést, hogy melyek a legízlete- sebb gombák, és melyek azok, amelyeket legérdemesebb gyűj­teni, fogyasztani? Nos, a fele­let nem egyszerű, mert a gom­bák között igen sok jóízű van, és az ízlések nagyon különbö­zőek. Sokan tartanak kiváló ízűnek olyan gombákat, ame­lyeket esetleg más el sem fo­gyaszt. Mégis megpróbálom csoportosítani, s akkor a kö­vetkező sorrendet állapíthatjuk meg: A legízletesebb gombáink: a császárgomba, a kerti csiper­ke, a rizike, a kucsmagombák, az ízletes és a királyvargánya, a nyári szarvasgomba, a szeg­fűgomba, a trombitagomba, és ide venném a gyapjas tinta­gombát is. Mindegyiknek meg­van a legelőnyösebb felhasz­nálási módja. Nehéz a fentiektől elkülöní­teni a többi jóízű és általáno­san kedvelt gombákat: a má­jusi pereszkét, a nagy őzláb­gombát, a sárga rókagombát, a barna gyűrűstinórut (vagy barna vajvargányát), az ízletes tőkegombát. A következő csoportba azo­kat a gombákat soroljuk, ame­lyeknek már valami hátrányuk van, és nem mindenkinek ízle­nek. Ezek a jó gombák: az ehető pereszkék, a legtöbb ti- nórugomba, a gyűrűs tuskó- gomba, az ehető tölcsérgom­bák, az ehető nyálkósgombák, a zöld ánizsgomba, a zöld har­matgomba, a kékhátú-, a va­ras zöld- és az ízletes galamb­gomba, a késői laskagomba, a téli fülőke, a pöfetegek, a májgomba, de sorolhatnám to­vább is. Ezek között akadnak túl illatosak, erősebben aromás ízűek, amelyek nem mindenki­nek ízlenek. Nagyon sok függ az elkészí­tési módtól. Egyik gomba ránt­va, a másik levesnek stb. a legízletesebb, illetve így adja kiérezni a legjobb ízeit-tulaj- donságait. Nagyon sok múlik azon, hogy a gomba mennyire friss, fiatal, és még több függ az elkészítés módjától. A leg­több gomba egymással kever­hető, vagy más ételbe téve azt kiválóan fűszerezi. Néhány jó tanács az elké­szítéshez: felhasználás előtt minden egyes gombapéldányt alaposan nézzünk át, és az en­nivalókat gondosan tisztítsuk meg. A tisztítás fajok szerint különböző, mert néhány gom­bának a kalapbőrét is le kell húzni (pl. a fenyőtinóru, a gyű- rűstinóru stb.), mert egyébként az étel nyálkás lesz. Az őzláb­gombák, a gyűrűs tuskógom- bák, a fülőkék, a szegfűgomba kemény tönkjét levágjuk, mert az ételben rágós marad. Más gombáknak a tönkje is ízletes. Elkészítés előtt a gombát alaposan meg kell mosni, kü­lönösen a homokos és a földes gombákat. Dr. Vass Anna ja elvégezni a munkát —, csak a szüretnél kell segítség —és a hozam semmiben sem marad el a részesművelésű területeké­től. A mezőgazdasági bérletek, nek mindig az volt az árnyol­daluk, hogy a vállalkozó igye­kezett — még kizsigerelés út­ján is — a maximumot kihoz­ni. Siklóson pontosan előírják a négyzetméterenkénti rügy­számot, és ezt gondosan ellen, őrzik. A szerződés három évre szól. Hogy ki hol kapja meg a maga egy holdját, azt sorsolással döntik el. Két év alatt hárman léptek vissza. Az idén is már­cius 31-ig készen volt a met­szés. A szüret egy-egy táblán egyidőben történik. Ezt a tsz határozza meg. Termésrészével mindenki szabadon rendelke­zik. Tavaly a családok 99 szá­zaléka a tsz-en keresztül a bor­forgalminak adta el a szőlőt. Aki legkevesebbet kapott, az 12 000, aki legtöbbet, az 29 000 forintot vitt haza. Zöldség- termesztés 200 m2-en Műtrágyázzunk? Burgonyaültetés Mattal Ha megnyúlt a palánta Itt az ideje, hogy a retket 4—6, a salátát 15—20 cm-re ritkítsuk és a retekhez, salátá­hoz, borsóhoz, sárgarépához, gyökérhez, vöröshagymához kiszórjuk a műtrágyát. 5 dkg Buviplant A-t vagy Volldüngert szórunk négyzetméterenként a sorok mellé és rögtön megön­tözzük. A burgonya ültetéséhez fél méterre egymástól 10—15 cm- es barázdát húzunk. A gumó­kat 20—25 cm-ként helyezzük el a barázda alján, majd szin­tig betakarjuk. A fenti műtrá­gyákból 5 dkg-ot szórunk ki fo­lyóméterenként és 10—15 cm- es bakhátat húzunk a sorok fölé. A magasabban fekvő helye­ken, ahol késő tavaszi fagyok nem fordulnak elő, el lehet ül­tetni az uborkát, a zöldbabnak való babot és a paradicsomot. Az uborka sortávolsága 60 cm, a tőtávolság 4—5, s a ma­got 1—2 cm mélyre tesszük. A babot 35—40 cm távolságú sorokba vetjük el, 3—4 cm-re egymástól, s 2—3 cm mélyen. Ha valaki szereti a Juliska-ba- bot — ez vastaghüvelyű és folytontermő — az 1x1 méteres A munkaidő hajnali 3-kor kezdődik Ezer malac egyetlen gazdánál Háztáji Három kutya őrzi éjjel-nap­pal az egykori Botykai tanyát Pécsvárad mellett, közvetlenül a Zengő lábánál, ahol most Bedő István és családja 53 ko­cát tart és évente több mint 1000 malacot ad el az Állat- forgalminak. Férj, feleség és fiú —mind­hárman a Pécsi Állami Gazda­ság csokoládépusztai sertéste­lepén dolgoznak. Az Alföldről és Zalából származtak ide, éve­ken át Szilágypusztán laktak, ahol ötven sertést hizlaltak, többre nem volt hely. A Botykai tanyába félmilliót fektettek be. Harminc malacot vásároltak, hogy meghizlalják, „aztán jöttek a Húsiparitól, nem vállalnának-e góbékét”. Akácfadeszkából 15 fiaztatót szögeitek össze és vettek 30 vemhes kocasüldőt. „Mikor lát­tuk, hogy a kutricák 40 göbé- nek is elegendők, még vettünk hozzá. Aztán 55 lett”. Most 53 van és 12 vemhes süldő a cseréhez. Négyes rotációban dolgoz­nak. Az elletők sosem üresek. Egy koca 28 napig szoptat, 3 nap múlva már búg, s így két év alatt 5 elléssel számolnak. „Nálunk még nem fordult elő, hogy nem búgott. Ha az állat megkap mindent, akkor a bú­gás és vemhesség természetes dolog. Nem szabad, hogy so­vány legyen a disznó." Bedőék- nél a napi adag 4—6 kilo­gramm egységes táp, meg mész hetenként, Futor kétszer- háromszor is. Csak nedvesen etetnek. A kocának etetéskor egy fészerbe kell kijönnie — ennyi jártatás kell. S az életteljesítmény 7—8 el- lés. Télen nyolc, nyáron tíz mala­cot nevel fel egy koca. „Éjjel nem vagyunk velük. Ha ilyen­kor megellik, előfordul, hogy egy malac eltotyog, és amikor hajnali 3-kor utánanézünk, nem melegszik már vissza. Az még sosem fordult elő, hogy a ko­ca megette volna a malacát. Ellés előtt három héttel vita­mininjekciót kapnak, és min­den rendben van. Ha nem menne el a burok, ugyancsak adunk injekciót." A malac tíznapos korától praestartert kap és haemogént. ,.Az infralámpa alá tesszük, biztos, hogy turkál benne.” Választás után egy hétig még praes'arter a takarmány, majd árpadara és malactáp. Ekkor természetesen már vizet is kap­nak. „Megdögleni? — Nem pusztul el itt egy se! Fogazni kell, meg ha gyenge, akkor A és D vitamininjekciót adunk". ■■mIUIHÍ És nyolc és félhetes korban 20 kilogrammos átlagsúllyal szál­lítanak. Az Állatforgalmi az el­ső félévben 58, a másodikban 50 forintért veszi át kilóját. Ritkán lehet ilyen szép ma­lacokat, ennyire egységes állo­mányt látni. A nagy, fehér anyákat eddig Kahibbal keresz­tezték. Most lecserélik. Az el­ső 10 magyar nagy fehér koca­süldő a dunavecsei törzstelep­ről már megérkezett. „Hosz- szabbak, s én a tiszta fajtát jobban szeretem.” A tápot a Pécsváradi Áfész házhoz szállítja, mivel 20 má­zsán felül visznek, 20 forintos kedvezménnyel. így is 70 000 fo­rintba kerül havonta csak a ta­karmány. A munka hajnali 3 órakor kezdődik, Bedőné 6-kor már Csokoládépusztán folytatja ugyanazt. Férje állandó éjsza­kás, fiúk ugyanott szerelő. A pénzért meg kell dolgoz­Az átlaghozam 25 és a többlet 35 százalékáért 160 család a tsz szőlejében Tisztviselők, munkások, tsz- tagok és rendőrök metszenek, kötöznek és javítják a tám­rendszert szombat és vasárnap a siklósi tsz szőlejében. A gaz­daság 243 hektárnyi szőlőterü­letéből 103-at részesben műveli 160 vállalkozó család —, és a terméshozam már az első két évben 40—60 mázsával nőtt. A siklósi tsz éveken át sosem tudott megbirkózni a földmun­kákkal. Egy dolgozóra 9,5 hek­tár szőlő jut, 3,5-né| többet képtelenség időben ellátni. IdőszaTtT munkásokat vettek fel, amiben nem volt sok köszönet, az elmaradt munkák miatt per­metezőgépeik nem tudtak a sorok közé menni, s a követ­kezmény kézenfekvő. 1982-ben a pécs—-harkányi út mellett fekvő szőlőket adták ki. Tizenöt—huszonkét éves te­lepítések, alacsony kordonmű­velés, a sortáv 2—2,40. Min­den család egy holdat kapott. Ennyit lehet tisztességesen el­látni esténként és a hétvége­ken. Most, hogy a kézimunka­igényes tevékenységek a csa­ládok feladatkörébe kerültek, a lekötés, hajtásválogatás szakszerűen történik, a hajtá­sok idejében kerülnek a huza­lok közé. Fényt kap a virágzó fürt, és még a köd megülte ré­szeken is védekezni tudnak a gépekkel. Az első évben a ter­mésátlag 189 mázsára emel­kedett ott, ahol az ötéves át­lag 105 mázsa volt. Igaz, ez rekordévben történt, de tavaly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents