Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-19 / 108. szám

1984. április 19., csütörtök Dunántúlt napló 5 Ágakból gyökér A Várkonyi Nándor Könyv­tár szép olvasóterme az a hely, ahol az utóbbi években méltó otthonra találtak az irodalmi estek. Kedden Ber­ták László új verseskötete, az Ágakból gyökér megjelenése alkalmából gyűltek össze itt a vers barátai, hogy Koszta Gabriella és Győri Emil szín­művészek előadásában meg­hallgassák a költeményeket. Közben muzsika csendült fel, Vass Ágnes és Gyermáp Ist­ván hegedűkettősei. Berták Lászlóval Szederkényi En/in, a Jelenkor főszerkesztője be­szélgetett, ily módon bontva ki mindazt az élményanya­got, amelyből az Ágakból gyökér versei megszülettek. Ahogy Szederkényi Ervin megfogalmazta, a kötetből kiolvasható költői magatar­tás az utazás metaforájában ragadható meg. A költő mintha egy száguldó vonat utolsó peronjáról figyelné a maga mögött hagyott tájat. A mellette elsuhanó látvá­nyok egybemosódnak, s mire láthatóvá válnának, elnyeli őket a távolság. Ez a Bertók-kötet 1979 és 1982 között írt verseket tar­talmaz, olyan hónapok, évek verseit, amelyekben a foko­zódó feszültségek, a válsá­gok, a fegyverkezés hírei fes­tették sötétre mindennapjaink hátterét. A költő, aki felelős­nek érzi magát a világban történtekért, úgy érzi, keveset tud tenni a dolgok jobbítá­sáért. A rendteremtés igénye viszont következetesen érvé­nyesül a versek születésekor, és Berták az egyik legszigo­rúbb formához, a szonetthez fordul. Rendet teremt, formát ad a dolgoknak a maga te­rületén, ám megszületnek a szigorú forma ellenpontjai­ként az idegenvezető-ciklus versei is, az indázó, a bő­beszédű versek. De a szó- özön közepette is érkezése van fontos közlendők elmon­dására, és az „idegenveze­tő" olyan városok utcáin, te­rein kalauzol bennünket, " amelyek sok helyütt megta­lálhatók Európa e közép-ke­leti részén. Gállos Orsolya Berták László estje Veti ka kukoricát Több a termőterület, májusig végezni szeretnének a gazdaságok Javában tart a kukoricavetés Baranya megye gazdaságai­ban az időjárás kedvez a mun­káknak. Van elegendő és jó minőségű vetőmag, műtrágya, vegyszer. Mindenütt gyorsítják a tempót, mert a legtöbb he­lyen ideális a talajhőmérsék­let is, megközelíti a 12 fokot. Hétfőtől majdnem mindegyik tsz-ben, állami gazdaságban dolgoztak a vetőgépek nyújtott néhol éjszakai műszakban. Nagy a tét: 1983. évi 76 700 hektáros termőterület idén majdnem 81 000 hektár lesz és a termesztők Ígérete szerint május 1-re földbe kerül a mag. A megyei hektáronkénti hoza­mot 80 mázsában tervezik, a tavalyi 76 mázsa volt. A szalántai kollektíva 2200 hektáron vet, 200 hektárral na­gyobb területen, mint tavaly. A két nagy teljesítményű Cyclo gép tegnap óta dolgozik, na­ponta 200 hektárral véqeznek, éjszaka sem állnak le. Szeder­kényben hétfőn volt az indulás hasonló időpontban, mint 1983- ban. A tavalyinál kevesebb, minteqy 600 hektáros terüle­ten termesztenek kukoricát, azért kevesebben, mert gyen- qébb minőségű vetőmagot is kénytelenek voltak vásárolni. Uqyanakkor majdnem 150 hek­tárral növelték a répa-termő­területet. Kukoricából a múlt esztendei 76 mázsás hektáron­kénti átlagot szeretnék elérni. A villánvi határban hét ve­tőgépet állítottak be a kuko­ricatáblákba. amelyeknek nagy- sáaa 200 hektárral több a múlt évinél, jócskán meghalad­ja az 1500 hektárt, a borsóte- rűlet rovására. Kékkői Zoltán, a szövetkezet főagronómusa szerint a megfelelő talajhőmér­séklet még a húszcentis mély­ségben is azért alakult ki, mert nem köszöntöttek be hűvös éj­szakák. A szajkiak a tavalyinál keve­sebb kukorica termőhelyet ter­veztek, de többet vetnek cu­korrépából. Nagyszombaton is kinn lesznek a földeken. A sásdi termelőszövetkezet­ben tovaly mór április 7-én munkába fogtak, idén csak e hét keddjén kezdhették meg a vetést, de csak a magasabb helyeken. Másutt az említett napon 9 fokos volt a levegő és maga a talaj is. Eladásra szánt kukoricát 907 hektáron akarnak a tavalyi 800-zal szem­ben, miközben a silóterületet csökkentették. A siker csak ak­kor lesz teljes, ha silóból hek­táronként a megszokott 320 má?sa helyett 400 mázsát ta­karítanak be. A máqocsi tsz 1983-ban már április 8-án vetette a kukori­cát, az idei kezdés április 16. Uqyanis hűvös még a talaj, hőmérséklete 8—12 fok között ingadozik, de tovább nem le­het várni, ha az idén előnyben részesített középérésű fajták tervezett 70 mázsás hozamát hozni akarják. Május 1-ig 1900 hektáron végeznek, ez a vetés­terület-nagyság megegyezik a tavalyival. A jó időt kihasznál­ják, ezért húsvét szombatján, sőt hétfőn is dolgoznak. Csuti J. Körösi Csorna Sándor emlékülés Pécsett ■ Hazánkban hetek óta zajla­nak Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából az emlékünnepségek. A tegnap délután Pécsett, a Mecseki Ércbányászati Vállalat klubjában megtartott Körösi Csorna Sándor emlékülés a szokványos ünnepélyes meg­emlékezésnek indult. A pár szavas megnyitóban Szabó Nándor, Pécs megyei város Ta­nácsának elnökhelyettese üd­vözölte a vendégeket és be­mutatta a meghívott előadót, dr. Kádár Lászlót, a földrajz­tudományok doktorát, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem nyugalmazott ta­nárát. Es ami következett, ér- dekfeszitő, derültséget okozó, rendhagyó előadás volt, ami­ből sok, eddig ismeretlen té­nyeket hallhattunk. Először azt tudtuk meg, hogy valószínű, nem is a 200., hanem csak a 195. születési évfordulója van ez évben Körösi Csorna Sán­dornak. Dr. Kádár László ugyanis sok éves helyszíni le­véltári adatok, születési okmá­nyok vizsgálata alapján kide­rítette, két hasonló nevű uno­katestvér születési dátumainak cseréjéről van szó. (Nagy elté­rés mutatkozott ugyanis a szü­letési év és a bizonyítható is­kolakezdés éve között.) Mind­ezt részletesen, csodálatos me­sélő kedvvel mondta el dr. Ká­dár László, mint ahogyan azt is, hogy milyen emberi prob­lémákkal küszködött egyetemi évei alatt Körösi Csorna Sán­dor, kivel beszélt és találko­zott utoljára Magyarországon, hogyan állíttatott ki a meg nem kapott útlevél helyett ha­tárátlépő engedélyt az azonos nevű katonatiszt unokatestvér részére, amit* ő használt fel az­tán. Megtudtuk, hogy a tibeti évek után Indiába menet egy akadékoskodó hivatalnoknak köszönhető, hogy leírta önélet­rajzát, és azt, hogy mit mű­velt Tibetben és hogy mit szán­dékozik tenni ezután, enélkül ugyanis nem engedték át a ha­táron. Megtudtuk, hogy adomá­nyain és halála után hagyaté­kán rokonai és fontoskodó hi­vatali emberek mi módon ma­rakodtak. S azt is, hogy dr. Kádár László járt Körösi Cso­rna Sándor sírjánál, ahová a nagy tudós szülőházának kert­jéből származó diófacsemeté­ket ültetett. A rendkívüli érdekes és nagy elismerő tapsot kiváltó előadás után az emlékünnepség részt­vevői átvonultak az Uránvá­rosban felállított jakháton lo­vagoló Körösi Csorna Sándor szobrához, ahol a Komarov Gimnázium és a Bánki Donát úti iskola műsora után a HNF városi és újmecsekaljai 1. sz. Körzeti Bizottsága, az MTA Regionális Kutatások Központ­ja Dunántúli Tudományos In­tézete, a TIT pécsi szervezete. Pécsi Városszépítő és Városvé­dő Egyesület, az iskolák, vala­mint Pécs megyei város Taná­csának képviselői elhelyezték az emlékező koszorúkat. Ezután a Körösi Csorna Sándor utco 1. szám alatti ház falán lelep­lezték az emléktáblát, amelyet a pécsi Városszépítő és Város­védő Egyesület helyezett el ez alkalomból. S. Zs. . Diákvetélkedő állampolgári ismeretekből A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa - más szervekkel közösen - tavaly hirdette meg a „Hazám állampolgára va­gyok” országos vetélkedőt a középfokú tanintézetek diák­csapatai számára. A több for­dulós vetélkedő során a csa­patoknak az állampolgári is­meretekből, az államszervezet felépülésének és működésének kérdéseiből kellett bizonyítani tudásukat. A vetélkedő orszá­gos döntője a közelmúltban volt Veszprémben. A baranyai vonatkozású eredmények kihirdetését és a legsikeresebb csapatok jutal­mazását tegnap délután tar­tották meg Pécsett, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának székházában. Az ünnepségen részt vettek a ve­télkedő lebonyolításában részt vevő szervek — a Baranya me­gyei Tanács, a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a TIT megyei szervezetének képvise­lői is. A legsikeresebben sze­repelt csapatok togjainak elő­ször dr. Adóm Antal, az állam­jog professzora, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottságának elnöke tartott elő­adást szocialista államszerve­zetünk fejlődési tendenciáiról. (Az eseményen készült felvéte­lünk.) Ezt követően a vetélke­dő eredményét Grünwald Gé­za, a megyei népfrontbizottság munkatársa ismertette, meg­állapítva, hogy a 31 baranyai középfokú tanintézetből össze­sen 22 csapat vett részt a hasz­nos ismereteket nyújtó vetél­kedőn. A középdöntőben 1—4. helyezést elért csapatok, illetve tagjaik kap­tak oklevelet, jutalmat, illetve em­léklapot. Első helyezésért a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium 16-os, a pécsi ,,Zipernovszky" Ipari Szakkö­zépiskola 20-as és az 508-as „Tarr Imre" Szakmunkásképző Intézet 14- es csapata, második helyezésért a Komarov Gimnázium és Szakközép- iskola 10-es és 19-es és a pécsvára- di Mezőgazdasági és Élelmiszeripa­ri Szakmunkásképző Intézet csapata, harmadik helyezésért a Széchenyi Gimnázium 8-as, a Steinmetz Mik­lós Szakközépiskola 6-os és a pécsi Egészségügyi Szakiskola 21-es csa­pata, negyedik helyezésért a Rad­nóti Miklós Közgazdasági Szakkö­zépiskola 15-ös, a Leöwey Klára Gimnázium 11-es és a komlói 50l-cs Szakmunkásképző Intézet 5-ös csa­pata kapott jutalmat. A csapatokat (elkészítő tanárok közül ,,Kiváló Társadalmi Munkás" kitüntetést ka­pott Majer Zoltánná (Komarov), Fü- löp János (508-as), Móricz Ottóné (Zípernovszky), Adószegi Károly (Pécsváfad), Szujkó Margit (Sik­lós) ; ,,Érdemes Társadalmi Mun­kás" kitüntetést kapott dr. Czizek Antal (Radnóti), Gömzsik Péter (Széchenyi), Turbékiné 'Kertész Ildi­kó (Egészségügyi Szakiskola), Re­géi Zsolt (Leöwey), Szigeti Lajos (501-es, Komló) és Baán Mihályné (Steinmetz, Komló). A hatvan csapat részvételével le­zajlott országos döntőben a Ziper­novszky Ipari Szakközépiskola csa­pata 11., az 508-as Szakmunkáskép­ző Intézet csapata 12., a siklósi Táncsics Mihály Gimnázium csapata a 19. helyen végzett. D. I. A KISZ Baranya megyei Bizottsága tárgyalta Széles körű felmérés előzte meg azt az alapos jelentést, amelyet a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága készített az 1981 óta a KISZ X. kongresz- szusa óta végzett munkáról, amely minden fiatalt leginkább érintő és érdeklő témákkal foglalkozik. Ezek a következők: gazdaságpolitikai tevékenység, tanulás, oktatás, eszmei-politi­kai nevelőmunka, a KISZ ér­dekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysége, a szabadidő, s végül a szervezeti élet, munka- módszer, munkastílus. Az anyag — véglegesített formájában — a megyei küldöttgyűlés elé ke­rül majd. Értékelték az ülésen a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak az 1981-es küldöttgyűlés óta végzett munkáját is. A KISZ Baranya megyei Bizottságának ülésén részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára is. KlSZ-kiildött- gyules a két pécsi egyetemen A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem KlSZ-küldött. gyűlésének legfontosabb tanul­sága egy érdekes ellentmon­dás volt. A KISZ-bizottság be­számolójából és több küldött hozzászólásából is kiderült: amíg az integráció óta eltelt" két évben a KISZ politikai té. nyezővé vált az egyetemen, vé­leményét eayre inkább figye­lembe veszik, a döntés-előké­szítésbe bevonják, addig a KISZ tömegbefolyása tovább csökken, ami az alapszervezeti munka visszaesésében és a taqlétszám csökkenésében is meqmutatkozik. A teqnaoi küldöttqyűlésen, amelyen több mint 1500 KISZ- tm kéoviseletében jelentek meq a küldötte1' és az eqye- tem vezetői, a fentiekén kívül szó esett a három kar (jog, közaazdnsáai. tanórkéoző) kö. zötti iabb eavi'pt'muködés lehe­tőségeiről, arról, hogv mind kevesebben akarnak KlSZ-ve- ze*ők lenni. A felszólalók is örömmel üdvözölték, hogy az enyetem hallaatósóaa egyre több olvan — elsősorban köz- művelődési és tudományos orogramokat — szervez, ame­lyek Pécs valamennyi lakójá. hoz szólhatnak Örömteli tény­ként könyvelhetjük el azt is, hogv teljes támogatást kaoott az úgynevezett demonstrótori rendszer. Ennek értelmében a tehetséges, iól tanuló hallga­tók az adott tanszékekkel együttműködve — bizonyos dí- iazás ellenében — órákat tart­hatnak alsóbb éves társaiknak. Az úi KISZ-bizottság megvá. Insztásakor némi bonyodalom támadt, ugyanis először nem volt szavazókéoes a küldött- nvíllés maid n küldöttek — több ellenszavazattal — Sü- kösd Ferencet, a joqi kar 31 éves oktatóját választották meg az egyetem új KISZ-titkárávó. A Pécsi Orvostudományi Egyetem is tegnao tartotta kül- Hö'tnvűlését. A három pécsi felsőoktatási intézményhez ho. s'-nlöan itt is úi titkár került a KISZ-bizottság élére dr. Fodor László, 26 éves orvos szemé­lvében. A POTE küldöttqyűlé- sén hangzott el egyébként a legtöbb hozzászólás — tizen­öten kértek szót. A küldöttek és meghívottak elemezték az egyes évfolyamok tanulmányi munkáiát. kitértek a kollégiu­mok nem túlzottan dicséretes tárgyi feltételeire. Elmondták észrevételeiket a hallgatói tu­dományos munkáról és sikra- szálltak a diolomával rendel­kező fiatal szakemberek na­gyobb anyagi megbecsüléséért, Bozsik L. I Hamis engedéllyel Tibetbe |||

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents