Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-19 / 108. szám

6 Dunántúlt napló 1984. április 19., csütörtök Kicserélték a vízmelegítőt Koszka r-díj Elsősorban kisiparosok, kis­kereskedők, nyugdíjasok pana­szolták: háromszáz telefonszá­mot változtatott meg Lvov-Kert- városban a Posta, kellemetlenül érinti ez azokat, akiknek szinte munkaeszközük e tele­fon. Talán másként látják a kér­dést olvasóink, ha elmondjuk az intézkedés hátterét: a pé­csi telefonközpont ma már any- nyira telített, hogy szinte egyet­len új igénylőt sem tudnak ki­elégíteni. A kertvárosi konté­nerközpontban adódott a mű­szaki lehetőség: háromszáz kertvárosi állomás átkapcsolá­sával ugyanennyi szabad vo­nal jut a város többi lakójá­nak. Nem a Pécsi Postaigaz­gatóság önkényes intézkedése volt tehát, hanem a város egé­szét szolgáló, bár valóban kényszermegoldás. Talán meg­érti a háromszáz telefontulaj­donos, abban a tudatban, hogy ezáltal háromszázan jutnak te­lefonhoz Pécsett. * Molnár József, a Kamilla ut­ca 3-ból kérdezte: Mikor lesz szilárd burkolatú út Keszü és Kökény között? A megyei tanács közlekedé­si osztályának válasza a kö­vetkező: bár valóban közel van egymáshoz a két település, nem A Majs község előtti dombtetőn hetente több alkalommal is ilyen látvány fogadja az arra já­rókat. A domb legmagasabb pontjáról hígtrágyát űrit a majsi termelőszövetkezet jármüve. A tartály tartalma pedig utat mosva magának, medreket vág a domboldalba és irányát a mezőgaz­dasági művelésű terület felé veszi. Amerre elhalad, minden növény kipusztul. Nem tudni miért ezt a módját választották a hígtrágya elemésztésére, amikor Nagynyáráddal közösen rendelke­zik a termelőszövetkezet egy tároló medencével? Fotó: Schindl József Végül a Sarohin tábornok útja 112—114-ben lakók pana­szát továbbítjuk az illetékesek­nek : Már tavaly év végén beköl­töztek a házakba, ám az épü­letek környezete még mindig az építkezés utáni csatatér. A házakba csak a buckákon, eső­ben a sártengeren juthatnak az itt lakók. Jogosan várják el, hogy a lakásátadásokat belát­ható időn belül kövesse a kör­nyezet rendezése, mert az új otthon így csak félotthon, a ház körüli bosszantó rendetlen­ség miatt. A városi tv-től kérdezték tervezik az útépítést. Ezekben a kisközségekben csak akkor tudják vállalni a beruházást, ha a helyi érdekek feltétlenül indokolják, és helyi pénzügyi és társadalmi munka felaján­lásra is számíthat a megye. Keszüből és Kökényből még nem jeleztek ilyen igényt. * Oltványi Józsefné tette szó­vá: érdemes megnézni a Saro­hin tábornok útját, ahol most gázvezetéket építenek. A gya­logosok nem tudják megköze­líteni az autóbusz-végállomást, mert földkupacok között buk­dácsolnak. Félő, hogy hónapo­kig tart még ez az áldatlan állapot. Jó hírünk van a környék la­kóinak: a Pécsi Közúti Építő Vállalat befejezte a gázvezeték építését és ígéretük szerint 10 napon belül befedik a mun­kaárkot, helyreállítják a ren­det. Nem kell tehát hónapokig várni. Abban viszont egyetértünk olvasóinkkal, hogy jóval körül­tekintőbben meg lehetett vol­na oldani a gyalogosközleke­dést, valószínűleg a követke­zőkben erre jobban figyelnek az építők. * A Dunántúli Napló március 25-én megjelent cikkére a kö­vetkező tájékoztatást adjuk: Goczán Sándor Hajnóczy u. 15. sz. alatti gázfogyasztó 1984. március 23-án személyesen je­lentette, hogy a gáz-vízmelegí­tő elromlott. Megállapodtunk abban, hogy 1984. március 26-tól terjedő héten a vízmelegítő-cserét el­végezzük, de pontos időpont­meghatározásról nem volt szó, ezért nevezett gázfogyasztónk a lakáskulcsot a házmesternél hagyja, azzal, ha egy mód van rá, hétvégére végezzük el a ké­szülékcserét. A meleg víz biztosítása érde­kében mindent elkövettünk és 1984. március 25-én délelőtt a készülékcserét elvégeztük. Igaz, akkor még a készüléket hasz­nálni nem lehetett, mert a ne­vezett fúvókacserét csak dél­után végeztük el. Megjegyezni kívánjuk, hogy kedves gázfogyasztónk fentiek alapján pénteken sem vett ki szabadságot és hétfőn sem kel­lett otthon maradnia, pedig egy ilyen munka még egy sza­badságot is megért volna és személyesen meggyőződött vol­na arról, hogy a munkát végző szerelők a munka során bőrig áztak, mert karbantartás hiá­nyában a vízelzáró szerelvé­nye nem zárt. Pavlicsek József üzemiaazaató, Gróf Endre gazdasági vezető ------------- * -----------­E heti Koszkár-dijunk nyertese Kadlicskó József, pécsi (Kodolányi János u. 3.) olvasónk. Pécsetti a 6-os út mellett, közvetlenül a Tolbuhin úti gáz cseretelep szomszédságában találta ezt a sze­méttelepet, amely valóban nem válik az útba igazitó tábla díszére. A száz forintos tiszteletdí­jat postán küldjük el olvasónknak. Várjuk felvételeiket a jövő héten keddig. Címünk: Pécs, Hunyadi út 11. Ki javítja az órát? Amíg a férjem élt, sajnos 1967-ben meghalt, ő olajozta és kezelte a pécsi városháza toronyóráját. Én már 86 éves vagyok és úgy látszik nem érem meg, hogy ez az óra rendszeresen, pontosan járjon . . . özv. Pölöskey Antalné Pécs, Geisler E. u. 1. Telefonnál Az oszlopos zöldség- termesztésről - növényvédelemről Legutóbbi telefonos fóru­munkon a zöldségtermesztés­ről, növényvédelemről kérdez­hettek olvasóink. Meghívott vendégeink a többeket érdeklő kérdésekre rovatunkban tájé­koztatják olvasóinkat. Hartauer József, a Mohácsi ÁFÉSZ előadója érdekes ösz- szefoglalót ad az oszlopos zöldségtermesztésről, amely a magasházakban lakókat is ér­dekli, hiszen az erkélyeken is sok minden termeszthető ily módon. Készülhet fóliatömlőből vagy fóliazsákból. A magassága 2- 3-szor nagyobb lehet, mint a szélessége. Szinte minden zöld­ségféle termelhető benne a hagyományos négyzetméteren­kénti tőszám megduplázásá­val. Készítése: a fóliatömlőt, vagy a -zsákot megtöltjük morzsa- lékos, jó szerkezetű, tápanyag­ban gazdag talajjal. (A Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat boltjaiban kaphatók meg­felelnek.) Ezután készítjük el az öntözőcsövet. E célra meg­felel a villanyszerelők által használt műanyagcső is. Tüzes dróttal az alsó részen 10 centi­méterenként, a felső részen ennél sűrűbben lyukakat fú­runk. Az alsó végét dugóval elzárjuk, majd konténerbe he­lyezzük, egészen az aljáig. Le­hetőleg a konténerből 15—20 centiméterre álljon ki, hogy az öntözővizet beletethessük. Ha a konténerünk 40 centiméter ámérőjű, elég eay öntözőcső, ha ennél szélesebb, kettő kell, egymástól egyenlő távolságra. Az ültetés: az elkészítés után beöntözzük az altalajt, hogy jól átnedvesedjen. A konténer alsó felén ollóval két lyukat vágunk, az esetleges túlöntö- zéskor keletkező pangó víz így elvezethető. A növények helyét kijelöljük a konténer (oszlop) oldalain, körben 25—30 centi­méterre egymástól négyzete­sen, illetve háromszög-kötés­ben. A növények helyén a fó­liát éles késsel vagy ollóval ki­vágjuk, annyira, hogy a palán­tákat beültethessük. A vágás csak egy vízszintes bemetszés legyen, ha nagyobbra sikerült, az ültetés után szigetelő­szalaggal, vagy ragtapasszal a felesleges részt betapasztjuk. A növények elhelyezése úgy történjen, hogy a nagyobb nö- vésűek kerüljenek a konténer alsó részére. Az öntözésről: folyamatosan ellenőrizzük a talaj nedvessé­gét és ennek megfelelően ön­tözzünk. Egyénileg mindenki el tudja dönteni, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére a kon­téner elkészítéséhez, az álta­lunk leírt módszertől el lehet térni a gazdaságosság érde­kében, hiszen mindenki minél olcsóbban szeretne a zöldség­hez jutni. • A mézgásodás elleni véde­kezésről Buzássy Lajostól, a Pécsi Állami Gazdaság kerü­leti igazgatójától kértünk in­formációt: A mézgásodás - vagy ahogy népiesen nevezzük: macska­méz — a csonthéjas gyümölcs­fákon előforduló tünet, tehát nem önálló betegség, hanem kár- vagy kórokozók miatti élettani zavar váltja ki. Leg­többször a moniliának és a le- véllikasztó betegségnek kísérő tünete, de gyakran fordul elő fagykár vagy a talaj mész- szegénységének következmé­nyeként, a mechanikai sérülé­seknek szinte velejárója, tehát a túlzott, vagy erős metszés is kiválthatja. A mézgafolyás a fát képes erősen legyengíteni, ezért a fát kezelni kell, első­sorban megelőző módon. így kerülni kell a fagyzugos helyre való telepítést, a vadkárt kell megelőzni és az indokolatlanul erős metszést mellőzni. Általá­ban minden felesleges mecha­nikai sérülést kerülni kell. Ha a talaj mészszegény - Pécs környékén ennek a valószínű­sége kicsi — meszezni kell. A mézgás sebeket gyógyítani kell úgy, hogy a sebeket éles kés­sel kifaragjuk az ép szövete­kig, a friss sebeket ápolni le­het 1%-os sóskasavoldattal.de hasznos az ecetes víz is. A se­beket le kell zárni a forgalom­ban kapható Santar SM, Silva- san, Cellcid vagy egyéb seb­kezelő szerrel, de megfelelő a fehér olajfesték használata is. (Nem lehet zománcfesték, vagy szintetikus higítófesték!) A szőlő vegyszeres gyomirtá­sáról dr. Frank Józseftől, a Pécsi Növényvédő Állomás csoportvezetőjétől kaptunk tá­jékoztatót. A szőlő vegyszeres gyomirtá­sához többféle szert tudunk ja­vasolni. Vegyszervásárlás előtt azonban tudnunk kell, hogy 4 évesnél idősebb, vagy új tele­pítésű-e a szőlő. A nagyon gyomos, elhanya­golt, 4 évesnél idősebb szőlőre a Garagard Combi a legha­tásosabb, melyből 1000 négy­zetméterre 1,2—1,6 kg szüksé­ges. A szőlő között lévő csont­héjas gyümölcsfákat is kipusz­títja. A Glialka az egyszikű tarac- kos gyomokat pusztítja. Per­metezése során vigyázni kell, hogy a permetlé a növény le­velére és zöld hajtásaira ne jusson, mert felszívódva káro­sítja a szőlőt. Tanulságos panasznapok Kellemetlenség, kisebb-na- gyobb sérelem bárkit érhet. Gyakran még a lakásból sem kel| kimozdulni érte. Néha az is elég, ha az ember kitekint az ablakon. Odakint, az üveg mögött időnként hajmeresztő dolgok megesnek, vagy éppen nem történik semmiT pedig az lenne törvényszerű. A jó megfigyelő akkor is ta­lálkozhat visszás helyzetekkel, ha nem akar, és akkor is ér­heti kellemetlenség, ha körü­lötte minden rendben van. A lelkiismeretes állampolgár jo­gosan háborodik fel, amikor azt látja, hogy az utcán épp azok szemetelnek, akiknek a hulladék összegyűjtése a dol­guk, vagy ha azt tapasztalja, hogy többszöri javítás után máy megint nem működik a lift. (A példák sora természe­tesen tetszés szerint bővíthető.) Néhány ember ilyenkor fog­ja a telefont és tárcsáz. Előbb egyik illetékest hívja, aztán a másikat, de miután először számára kezd egyre kellemet­lenebbé válni a dolog, arra gondol, hogy feladja. Aztán mégsem! Valahogy így lesz az eredetileg egyszerű, ám légin, kább jó szándékú észrevételből makacs panasz, egy bejelen­tésből nem ritkán több tucat, a végén pedig az aggódó köz­vélemény hangja. De lehet másként is. A pa­naszügyek száma és összeté­tele egyértelműen jelzi, hogy az adott településen milyen a lakosság közérzete, hogyan fo­lyik a munka, és az emberek miként vannak megelégedve közvetlen környezetük dolgai­val. Ha gyakoriak a közérdekű bejelentések, az éppen úgy fi­gyelmet érdemel, mint a sűrűn jelentkező egyéni sérelem. Per­sze ha se ez, se az nincs, az azt is jelentheti, hogy hiányzik a'bizalom, és az érdekeltek in­kább hallgatnak, mintsem hogv elmondják, ami kikívánkozik belőlük. Egy nemrég lezajlott komlói tanácskozáson a helyi pártap­parátus tapasztalatait vitatták meg a munkatársak, akik egyéb teendőik mellett rendszeresen tartanak panaszügyeletet is. Tanulságos észrevételek és vi­tára serkentő gondolatok hangzottak el, szó esett a be. jelentések kivizsgálásának ki­alakult gyakorlatáról, az egyre rövidülő határidőkről. Ami azonban mindennél lényege­sebb, beszéltek arról is, ho­gyan fogadják az érintettek a jogos észrevételeket. Köztudomású, hogy nem mindenütt foglalkoznak szíve­sen o különféle bejelentések­kel. Vannak szolgáltató válla, latok, ahol valósággal retteg­nek a lakók észrevételeitől. Ilyen esetben legtöbbször va­lamilyen hivatalos szervet ke­res fel a panaszos, de ki gon­dolná, hogy időnként itt is el­akadhat a dolog. A komlóiak tapasztalatai szerint ugyanis igaz, hogy legtöbbször egy hónapon belül megkapták a tájékoztatást az ügy elintézési módjáról, mégis volt olyan eset is, amikor csak gyakori sürgetés után, vagy egyáltalán nem kaptak választ. A teljességhez tartozik azon. ban, hogy a panaszosok szinte kivétel nélkül egyéni sérelem­mel _vagy kéréssel jelentkeztek. L egtöbben lakásügyben re­méltek gyors segítséget, vártak hatékony támogatást, mások viszont szomszédaik összefér­hetetlensége miatt tettek beje­lentést. A számos ügy között akadt olyan, amely az egész- ségüqyi ellátás gondjait vette számba, a helyi TÜZÉP-telep működését kritizálta, vagy mun­kahelyi nehézségeket tárt fel. A végső összegzéskor nyil­vánvalóvá vált, hogy az észre­vételek, a panaszok és beje­lentések nagy része megala­pozott. Az ügyeleti időben sze. mélyesen megjelenők sokan sokfelé kilincseltek már, de mi­után útjaik közbeeső állomá­sain nem kaptak megfelelő se­gítséget, kénytelenek voltak folytatni, amit elkezdtek. Mind­ez időt, pénzt és fáradtságot igényelt, nem beszélve arról, mennyi, bosszúságot elkerülhet­nénk ilyenkor, ha egy-egy ügy­gyei nem kellene kétszer-há- romszor esetleg több ember­nek is foglalkoznia. Vajon mennyi időnek kell még eltelnie addig, hogy min­denütt megértsék: a probléma nem attól szűnik meg, ha a be­jelentő kitérő válaszokat kap, vagy ide-oda küldözgetik. A panasz és az emberek közér­zete szoros összefüggésben van egymással, minél keve­sebb az előbbi, annál jobb az utóbbi. Ferenci Demeter

Next

/
Thumbnails
Contents