Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-15 / 104. szám

Vasárnapi magazin Vasárnapi magazin Vasárn üfliisorci janla« Rádió Á mozgás és a kultúra VASÁRNAPI MAGAZINunk első félórájában olyan lemez­újdonságok szólalnak meg, mint Webber Macskák című musi­calje, a Sas-Taps lemez, a jazz aranykorát idéző sorozat 6. le­meze, Billie Holiday-nak élő koncertfelvételeivel, valamint Kocsis Zoltán Grieg-lemeze. Közben Máté Gáborral, a ka­posvári Csiky Gergely Színház Jászai-díjas művészével beszél­get Simon Márta. 9 órától a megszokott módon Lenk Irén teljesíti a hallgatók zenés kéré­seit. A hétfői RADIÓPOSTA tar­talmáról Müller István szerkesz­tő-műsorvezető tájékoztatott: — Terehegyi szőlősgazdák kerestek meg bennünket: vil­lanyáramot szeretnének telkük­re vezetni. A városi tanács és a DÉDASZ szakemberei mond­ják el, lehet-e és hogyan. Egy másik riportunkban a nagyot­halló-készülékekről beszélünk. Állandó rovatainkban levelekre válaszolunk röviden, és jelent­kezik tanácsadó ötpercünk is. Kedden részletek hangzanak el a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat koncert-fúvószenekarának március 27-i hangversenyéből. Ugyanezen a napon hallhatják Felső Pál riportját. Egy somo­gyi község, Lóbod példáján mutatja be, hogyan tud egy he­lyi tanács élni a lehetőségek­kel. Szerdán Borsos József szer­keszti a HÉTKÖZBEN című ak­tuális magazint. Szabó Zsolt mondja a csü­törtöki ÉLETÜNK KULTÚRÁJA című műsorról: — Az elmúlt adásban a vi­zuális kultúráról hallhattak be­szélgetéseket. A csütörtöki mű­sor az emberi mozgásról szól. Hogy mennyiben tekinthető kulturált meghatározó tényező­nek a mozgás? Gondoljanak csak a gesztusokra, a beszédet kísérő gesztikulációra, a be­mutatkozás, beszélgetés közbe­ni testtartásra, ez mind-mind mozgás. A mozgás és a kultú­ra összefüggéseinek szenteljük az adás 55 percét. Remélve, hogy érdekes, hasznos időtöl­tést jelent majd önöknek, a ké- szülékek mellett. Ilyenkor, a „bolondos" ápri­lis közepén nagy a nyüzsgés a háztájiban, a kiskertekben. Az időszerű mezőgazdasági mun­kákról lesz szó Kláics Milica hétfőn elhangzó szerb-horvát nyelvű riportjában. Kedden a Tolna megyei Medinára láto­gat el Filákovity Bránkó, ahol szerbek is élnek. A többnem­zetiségű község lakóinak hét­köznapjait igyekszik bemutatni riportösszéállításában. Kricsko- vics Antal pénteki riportjának címe: Egy este a kátolyi sokác- klubban, aki ezúttal az újjá­alakult klub asszonytagjaival beszélget. A hétfői német nyelvű mű­sorban a Pécsi Faipari Szövet­kezet új elnökével, Ritter Má­tyással beszélget Kerner Lő­rinc. A riport címe megvilágít­ja a mondanivalót: fiatalok a vezetésben. Szerdán elhangzó riportját Reil József, a 75 éves bonyhádi Zománcgyárban ké­szítette. Pénteken Fata Márta riportösszeállítása Hajós köz­ség lakóinak életével ismerteti meg a hallgatókat. Televízió Sztárparádé Pécsi riportműsort ajánlha­tunk elsőként olvasóink, a tévé­nézők figyelmébe: április 17-én, kedden 19.00 órakor a máso-' dik műsorban Jó bőr... cím­mel (és Aktuális beszélgetés gazdaságunkról alcímmel) a pécsi bőrgyártás és -feldol­gozó ipar vezetőivel beszélget a riporter a helybeli üzemek napi gondjairól és a napi gon­dokon túlmutató tervekről, fel­adatokról. Ugyanezen a napon az 1. programban 18.25-kor „A mi kis városunk": Zala- szentgrót címmel a fiatal zalai kisváros mutatkozik be a mű­velődési ház igazgató kalau­zolásával és a pécsi tv-stúdió stábjának segítségével. A kedd esti program érde­kességeihez tartozik még (tv 2.. 20.00) a Henry Ford élete és kora című amerikai dokumen­tumfilm. Az autókirály — vagy ahogyan Utón Sinclair írta: a tragacskirály — Aldous Huxley Szép új világ című utópisztikus regényében Freud mellett a má­sik isten: erről a találékony, erőszakos „klasszikus" kapita­listáról, a futószalagrendszer meghonosítójáról szól a film. ken este Sütő András Egy ló­csiszár virágvasárnapja című drámájának tévéváltozatát lát­hatjuk, Zsurzs Éva rendezésé­ben. A nagy sikerű drámát tíz éve mutatták be Magyarorszá­gon, majd több színházat megjárt a mű. Sikerének titka éppen a morális kérdésfelte­vés őszinteségében és a sze­mélyes és történelmi sors vál­lalásának hitelességében rej­lik (20.00, tv 1.). 21.50-kor ugyanitt A gyermekmentő cím­mel riport-dokumentumfilmet láthatunk Sztehlo Gáborról, egy fiatal evangélikus papról, aki a második világháború után család nélkül maradt gyermekek részvételével meg­alakította Gaudiopolist, az öröm Városát. Csütörtökön este (21.50, tv 1.) Czigány György várja ven­dégségbe Óbudára (házimuzsi. ka vers és kiállítás lesz) a Csak a derű óráit számolom című műsor nézőit. A tv-beli vendégek közt ott lesz Kassák Lajosné, Kodályné Péczely Sa­rolta és Jandó Jenő is. Pénte­Szombaton is, vasárnap is két-két film várja a nézőket este az egyes csatornán. Szom­baton a Londoni randevú (Hitchcock 20.05-kor) és a Mindenki haza! (Luigi Comen- cini 21.40-kor), másnap pedig a Dollárpapa (20.05, rendezte Gertler Viktor), 22.30-kor pe­dig a Halkan a basszushan- gokkal (rendezte Jacques Tar- bes). És néhány vonzó név a filmekből — valóságos sztár­parádé —: Michael Redgrave Alberto Sordi, Martin Balsam, Darvas Iván, Uray Tivadar, Tompa Sándor, Timár József, Alain Delon, Paul Meurisse. G. T. Lengyel hétköznapok (3.) Kedziora Krystyna: „Békés nyugalmat, rendet és lakást." Elveszett évek után Elhagyjuk Poznant, bár még rengeteg látnivalót és tanulsá­got kínálna a vajdasági köz­pont. Gnieznoba tartunk. Ez a 65 ezer lakosú város egyházi szerepét tekintve sokban Esz­tergomhoz hasonlítható, s a vi­lágon igen előkelő helyet fog­lalna el egy olyasfajta kimuta­tásban, amely a négyzetkilo-. méterre vetített templomok, plébániák, székesegyházak, ko­lostorok, harangok, kápolnák és kanonokházak mennyiségét ve­szi számba. ’ Lengyelország egykori szülő­helye régi szépségét mutatja. Pontosabban megújult arculata ejt ámulatba. Igen tetemes összegekbe kerülhetett az épü­letek, utcák és terek rekonst­rukciója. A bevezető utak men­tén is éttermek létesültek, hogy legyen hol megpihenni a ven­dégeknek, skanzen őrzi á múlt életforma tárgyi emlékeit. Lát­nivaló, hogy az elképzelések erőteljes idegenforgalmat cé­loztak meg. Erre még is van minden adottság. A válság vi­szont ritkán kedvez a vendég­járásnak. Elveszett esztendők után jobbára mostanában in­dulnak az új építkezések is. Az idén például 30 állami és 350 szövetkezeti lakás átadását ter­vezik. Gnieznóban működik az or­szág egyik legnagyobb ing- gyártó vállalata, a Polanex. Jerzy Kasprzak igazgató ada­tokkal is igazolja, hogy náluk első a termelés. 1980-ban 5 millió 200 ezer, tavaly ötszáz­ezerrel több férfiinget varrtak. Nem volt visszaesés. Az idén már túllépnek a hatmillión is. — Miután idekerültem, na­gyobb teljesítményre és jó mi­nőségre ösztönző bérezést ve­zettem be — magyarázza a ti­tok nyitját. — Saját szakmun­kásképző iskolánk van a gyár­kapun belül, ahol ilyen szel­lemben neveljük a fiatalokat. Néhányon tőlünk is kiléptek, de bőven akad utánpótlás a végzős tanulókból. — Ilyen egyszerű a megol­dás? — Előre* lehetett érezni, tud­ni, hogy válság készül Lengyel- országban. NSZK-beli és' más üzemekkel, köztük a magyar szarvasi Szirén Ruházati és Há­ziipari Szövetkezettel is olyan megállapodásokat kötöttünk, amelyek szerint anyagot, kellé­keket kaptunk, mi pedig ebből varrt készterméket adtunk. — Túljutottak a nehézsége­ken? — Olyannyira, hogy az idén már a termelés háromnegyed részét exportáljuk. Szállítunk a Szovjetunióba, Csehszlovákiá­ba, Magyarországra, az NSZK- ba, Hollandiába, Angliába, Irakba, Kanadába és az USA- ba is. A dollárbevétel egy ré­sze nálunk marad, s ebből ve­szünk korszerű, a különleges igények kielégítéséhez szüksé­ges textíliát, festéket, cérnát. És olyan korszerű automata­gépeket, amelyek megkönnyítik a munkát. Együtt próbáljuk levonni a tanulságokat az izig-vérig me­nedzser típusú vezetővel, aki maga intézi a piaci munkát, szervezi a külföldi üzleteket. Tehát: a mozgékony, jó szerve­zés és a hatékony munka fel­tételeinek megteremtése a leg­jobb érdekvédelem. így gon­dolhatják ezt mások is, amit jelez, hogy 1982 decemberé­ben létrejött az a „független, önigazgató szakszervezet, amelynek a szükségességéről ugyanabban a hónapban Woj- ciech Jaruzelski szólt a helyzet javulásáról számot adó beszé­dében. A 2500 dolgozó három­negyede — a fizikai munkások 90 százaléka — tagja az új mozgalomnak. Kedziora Krystyna varrógépen dolgozik, s nem is a legmoder­nebb típuson. Teljesítménye a kimagaslók között van. Havi fi­zetése megközelíti a 18 ezer zlotyt. Férje építőipari techni­kus az egyik szövetkezetben, 19 ezer zlotyt visz haza a boríték­ban havonta. Büszkék rá, hogy a gyerekek — Krzystof 12, Gra- zyna 15 éves — jó tanulók. Négyen kétszobás állami la­kásban élnek egy régi házban. — Mire futja a keresetük­ből? — Drága a piac. Bevásárlás­ra, konyhára körülbelül 20 ezer zlotyt fordítunk —, mondja az asszony. Ebből arra is jut, hogy évente kétszer fél sertést vásá­roljunk. Valamennyien otthon ebédelünk, édesanyám segít főzni, hús négyszer kerül az asztalra hetenként. A qáz, vil­lany, víz és más költségéhez telente 3 tonna szén.ára tarto­zik. A többit főleg a gyerekek­re költjük. Megkérdezem, hogy mi az, amit a legfontosabbnak érez, amit nagyon szeretne. — Békét és nyugalmat kívá­nok mindenekelőtt, hiszen a lengyeleknek nem kell magya­rázni, hogy milyen rettenetes a háború. Aztán, nagyobb lakást szeretnénk. És rendet, hogy le­gyen értelme gyűjteni a csalá­di beruházásokra, hogy hosz- szabb távra is lehessen tervez­ni az életünket. Halász Ferenc Ritkulnak az infarktushalálok A szívinfarktusból eredő ha. lálesetek éveken ót tartó ál­landó emelkedése után a szö­vetségi köztársaságban végre megkezdődött a csökkenés. Er­re mutatott rá a müncheni Ger­hard Riecker professzor, a Né­met Szív- és Vérkeringés-kuta­tó Társaság elnöke az egyesü­let 49. évi tudományos konfe- renciáján, Mannheimben. Az előterjesztett statisztikai ada­tokból kiderült, hogy 1980-ban a szövetséqi köztársaságban még kb. 84 000 „koronáriás halott" volt, s közben a halan­dóság 1975-től 1980-ig évente átlagosan kb. 15 százalékkal nőtt. Riecker szerint 1981-ben csökkent először a halottak száma, főleg a férfiak között, méghozzá 15 százalékkal. Re­méli, mond*a a kardiológus* hogy ez az irányzat tartós ma­rad. Az eddig ismert 1982-es és 1983-as számok ezt támaszt, jók alá. Még folyik a vita arról, hogy a szív- és keringési betegségek hatásosabb gyógymódja, vagy a kockázati tényezők — a do­hányzás, a súlytöbblet és a mozgásszegénység — elleni harc segítette-e elő jobban a csökkenést. Az egészséges szi- vűekkel szemben, mondja Riecker. most is az a követel, mény, hogy „az eddiginél töb­bet tegyenek" a rizikófaktorok ellen. Tanácsolja, hogy 40—45 éves kortól mindenki vesse alá magát évente egy megelőző szív- és keringési vizsgálatnak. Fiatalabbaknál elég ötéven­ként. Egyenesen létfontosságúnak nevezte Riecker, főleg a fiatal emberek számára az ún. víru­sos szívbetegségek fölismeré. sét. Ilyenekről van szó, ha pél­dául influenza esetén a kór­okozók megtelepszenek a szí­ven és akut szivizomgyulladást okoznak. (Frankfurter Rundschau) Mi a héten? Április 16., hétfő: 19óra: Irodalmi műhelyek c. soro­zat az IH-ban, vendég a Kortárs című folyóirat két munkatársa. Április 17.. kedd, 15 óra: Számítógépes játékok a Planetáriumban. Április 18., szerda, 19.30 óra: Pécsi Szimfonikus Ze­nekar kamarazenekarának hangversenye a Liszt-te­remben. Április 19., csütörtök, 19 óra: LGT-koncert a sport- csarnokban. Április 20., péntek, 18 óra: A Másnap című film videobemutatója a Neve­lési Központban. Április 21., szombat: Ta­vaszi túra úttörőknek a Hermann Ottó-tóhoz, indu­lás 9 órakor a távolsági autóbusz-pályaudvarról. Április 22., vasárnap, 19 óra: Táncház a DO-ZSO- ban. Hincz Gyula Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1904. áprili: 17-én született képző- és iparművészetün inspirátor mestere, nemzedékek nevelője nemzetközi rangú alkotója, Hincz Gyűli Kossuth-, SZOT- és kétszeres Munkácsy díjas festőművész, a Magyar Népköztár saság Kiváló Művésze. 1929-ben végezte el a Képzőművészet Főiskolát Rudnay Gyula és Vaszary Jáno tanítványaként, 1928-ban nyílt az első ön álló kiállítása Berlinben, a „Der Sturm" ban. Azóta művészetét megismerte nem csak az ország, hanem a világ, több ön álló tárlata nyílt Budapesten, a vidéki vá rosokban és Párizsban 1970-ben a Velen cei Biennálén. Hosszú évekig tanított < Képzőművészeti Főiskolán, 1958-tól 63-ig Magyar Iparművészeti Főiskola főigazgc tója volt. Mértékteremtő murális munkc Budapesten, Kecskeméten, Érden, Misko con, Békéscsabán láthatók. Hincz Gyula teremtő géniusz, a mai eu rópai vizuális köznyelv egyik nagy meg újítója, s csak Picassóhoz hasonlíthat sokoldalúsága: a képző- és iparművészr minden ágát nemzetközi színvonalon mi véli. Hat évtized munkássága nemcsak táblaképek avatott mesterének láttatja, al szüntelen megújúlásaival, képzeleténe vulkánszerű kitöréseivel, izzó lobogásávr építette mértékadó életművét, hanei szobrásznak, kerámikusnak, gobelinok, m< zaikok, üvegablakok, építészeti terve színpadi díszletek készítőjének. Mindé műfajt kimagasló szinten mível. Életművr nek fontos részét képezik Shakespeare Anatole France, Petőfi és Vörösmarty mi veihez készített értőelemző' illusztrációi. Hincz Gyula elkötelezett művész, ké vallomásai a békét igénylik harcos ene giával, több grafikája érinti korunk ez« egyetemes eszméjét. Chilét és Vietnam elemző képein kiáltó. humánummal ítél el az erőszakot, a brutalitást. önzetle emberségének bizonysága, hogy Vác v< rosánok ajándékozta festői, szobrászi, gr fikusi életművét — közel ezer műalkotá:- Ezt a dalt öt évig komponál­tam - mondja a zeneszerző.- És miért tar­tott ilyen sokáig? - kérdezi a kriti­kus.- Mert minden ütem után elalud­tam ... Tr — Hogy-hogy ilyen kemény ez a bifsztek most? Amikor tavaly át­utazóban voltam az önök városá­ban, akkor is itt ebédeltem, és ak­kor valahogy na­gyon jó, puhd húst kaptam . . .- Hát uram, sajnos, az álla­tok is öregsze­nek I Egy chicc utcán két férfi támad egy hari dikra. Óriási v> kedés kezdő Amikor végre fogják a mei madott férfit, c dálkozva lát hogy annak pénztárcáját csak hatvan i van. — Képes ennyire verek' hatvan centért- Azt hitterr száz dollárt a jók tőlem elve ami a zoknin van . ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents