Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-15 / 104. szám

1984. április 15., vasárnap Dunántúlt napló 3 Az új tanévre elkészül Bővítik a babarci általános iskolát Hétfőn mennek az építők a parkettáért, s a jövő héten már hozzálátnak a termek par­kettázásához, illetve a mű­anyagpadlózáshoz. Wéber Jó­zsef a szajki termelőszövetke­zet építőrészlegének vezetője szerint az év második felében fejezik be a négy új tanterem építését Babarcon. Most mór zömmel belső munka, illetve a homlokzatvakolás van vissza. A babarci általános iskola újabb négy tantermének elké­szültét már egyaránt nagyon várják a pedagógusok, a ta­nulók és a szülők. Érthető, hiszen akkor alapvetően meg­változik a jelenlegi helyzet. Most ugyanis — az úttörőott­hont is számítva — öt helyen tanulnak az általános iskola tanulói, a babarci, a szajki és a liptódi gyerekek. Tulajdonképpen nem is négy hanem hat tanteremmel bővül a község körzeti általá­nos iskolája. Három évvel ez­előtt már elkezdték annak a két tanteremnek a kialakítá­sát — kisiparosok kivitelezé­sében —, amelyekre szintén szükségük van. Ezeknek, illetve a régi iskolaépületnek a szom­szédságában épül a további négy tanterem, amelyek építé­si költsége 1,8 millió forint. A községi tanács pénze mellett megyei támogatásból, illetve hitelből fizetik az építkezést. Ha elkészül az új épület, akkor egy helyen tanulhat majd az iskola csaknem 200 tanulója. A régi termek egy részéből műhelyeket alakíta­nak ki, illetve lesz állandó próbaterme a jól ismert ba­barci úttörő-fúvószenekarnak. Iskolában a tokaji aszú Befejeződött a múlt eszten­dei — az évszázad aszús évé­nek számító, 1872-es termést is meghaladó mennyiségű - aszú-szemek feldolgozása To- kaj-Hegyalján. A 3—5 puttonyos új aszúborokat a hagyományos érlelés után lefejtették űz ősz­szel még a tőkéken betöppedt szőlőszemekből készített aszú­tésztáról. A drága nedű, miként évszázadok óta mindig, ezúttal is gönci, illetve szerednyei hor­dókba került, s most már ne­mespenésszel bevont falú pin­cékben érlelődik tovább. Ezek­ben 3—5 évig tartó „iskolázás” alatt fejlődnek ki bennük azok az íz-, illat- és zamatanyagok, amelyek világszerte ismert ter­mészetes csemegeborrá teszik a tokaji aszút R megye kollégiumai bemutatkoznak A Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola táncosai a színpadon 25 éves a kollégiumi mozgalom Megyei konferenciát rende­zett az oktatásügy és a KISZ tegnap Pécsett, a diákotthoni és kollégiumi mozgalom 25. év­fordulója alkalmából. Megnyitó szavaiban dr. Bárdi László me­gyei tanácsos emlékeztetett ar­ra, hogy hazánkban 25 évvel ezelőtt alakultak meg a közép­iskolai kollégiumok, és 30 évvel ezelőtt az általános iskolai diákotthonok. Ez utóbbi moz­galom éppen Baranyában in­dult el, hiszen 1954 januárjá­ban Bezedek községben alakult meg Rejtő János irányításával — aki pár évvel ezelőtt a Mo­ziüzemi Vállalat éléről vonult nyugdíjba —, a felsőtagozato­sok téli, hétközi kollégiuma. A kisközségek felsőtagozatosai­nak oktatását ugyanis ily mó­don lehetett megoldani. Ugyancsak 1954 szeptemberé­ben Magyarbólyban 100 ta­nulóval megkezdte működését az ország első, egész tanév­ben működő általános iskolai diákotthona, dr. Kelenfi Elemér vezetésével, aki ma a Nagy La­jos Gimnázium igazgatója. A tegnapi konferencia az ün­nepi megemlékezés szerepét töltötte be az évforduló alkal­mából, részt vettek rajta Bara­nya 20 középiskolai és 7 álta­lános iskolai diákotthonának, illetve kollégiumának diákjai, tanárai, továbbá a párt- és ta­nácsi szervek képviselői. A programon Bernáth József kan­didátus, a JPTE dékánhelyette­se tekintette át előadásában a kollégiumi mozgalom hazai, felszabadulás utáni történetét, majd Varga László, a Baranya megyei Tanács tanulmányi fel­ügyelője mutatta be a megye kollégiumi hálózatának képét és vázolta a fejlesztés felada­tait. Hardy Judit, a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának mun­katársa a KISZ- és a diák-ön­kormányzatok szerepét ismer­tette, majd szekcióüléseken folyt tovább a tanácskozás. Délután a Pécsi Ifjúsági Ház színpadán mutatkoztak be a megye középiskolai kollégiu­mai, saját műsorukkal. G. O. 25 éves a HALDEX Kapolyi László ipari minisz­ter szombaton hazaérkezett Ka­towicéből, ahol részt vett a HALDEX magyar—lengyel bá­nyászati részvénytársaság 25 éves fennállása alkalmából rendezett jubileumi ülésén. A két ország kormánya 1959. április 16-án kötötte meg azt az államközi egyezményt, amelynek értelmében létrejött a maqyar— lengyel közös vál­lalkozás, a szénbányászati meddőhányók ipari hasznosítá­sára. A részvénytársasáq a meddőhányókkal az elmúlt 25 évben 7,3 millió tonna szenet termelt ki, ezenkívül nagy- mennyiségű kerámia- és ce- mentiaari alapanyaaot állított elő. Eqy új meqoldás seqítsé- gével 2,1 millió köbméter köny- nyűbeton-adalékanyaqot is az építőipar rendelkezésére bocsá­tott. A közös vállalkozásnak ma már hat széntermelő és egy könnyűbeton-adaléküzeme van, s több mint 1200 munkást foglalkoztat. Az ülésen rámutattak, a rész­vénytársaság negyedszázados működésének kedvező tapasz­talatai jó alapul szolgálnak a műszaki-tudományos, termelési, beruházási és értékesítési együttműködés továbbfejleszté­séhez, valamint hasonló közös vállalkozások szervezéséhez is. Kapolyi László lengyelorszá- ai tartózkodása idején táraya- lásokat folytatott Czeslaw Piot- rowski bányaüqyi és energeti­kai miniszterrel, a részvénytár­sasáq működésének továbbfej­lesztéséről. A feladatokat jegy­zőkönyvben rögzítették. Megál­lapodtak továbbá a két ország energetikai és energetikai- gépqyártási együttműködése továbbfejlesztését elősegítő programban. Padlószőnyeg- újdonságok Még az idén tovább bővíti padlószőnyeg-választékát a Soproni Szőnyeggyár. A tűzött eljárással készülő újdonsáqok közös iellemzőie, hogy felüle­tük plasztikus: a különböző magasságban tűzött hurkokkal kiképzett mélyebb és maqasabb mezők harmonikusan váltakoz­nak rajtuk. Gyártásukhoz egy nagy teljesítményű angol gé­pet szereztek be. Az új típusú szőnyeapadlók néavméteres szélességben készülnek rajta. A színüket és mintájukat a vál­lalat iparművészei tervezték. Arra törekedtek, hogy jól he­lyettesíthessék a parkettát: ezért a sokáig divatos harsány színek helyett olyan drappos- barnás árnyalatokat, pasztell színeket használtak, amelyek a lehető legtöbb fajta bútorral ízléses szobabelsőt adnak. Az új padlószőnyegeket Csehszlo­vákiából vásárolt poliprooilén fonalból készítik. Cserta, Cser­hát és Csermely fantázianév­vel kerülnek forgalomba. KlSZ-kíildöttgyűlések Szigetvár Közel háromesztendős mun­ka értékelésére, a jövő tenni­valóinak számbavételére gyűl­tek össze tegnap délelőtt az MSZMP székházában a Sziget- várott és a város környékén élő KISZ-fiatalok küldöttel. A KISZ Szigetvár városi kül­döttgyűlésére írásos beszámoló készült, melyet a bizottság tit­kárának Lend Józsefnek szó­beli kiegészítője tett teljessé. A város és környékének fia­taljai eleget tettek a rájuk há­ruló kötelezettségeknek, helyt álltak a legfontosabb poszton, a munkában és a tanulásban. Kommunista műszakokat szer­vezve jelentős pénzösszeget jut­tattak a budapesti úttörősta­dion építéséhez, kiemelkedő munkát végeztek a különféle településfejlesztési célok meg­valósításában, az iskolók-óvo- dák, egyéb közösségi létesít­mények építésében tatarozá­sában. A KISZ X. kongresszu­sa óta a szervezeti életben is sokat változott a kép: a meg­növekedett szabad idő egyik ol­dalon a KISZ-programok gaz­dagodását hozta, a másik ol­dalon viszont némi visszaesést okozott a szervezeti munkában. A fiatalok — és ez inkább a dolgozókra jellemző — a jobb megélhetést biztosító második műszakok forintjai megszerzé­se közben aliq-alig tudtak időt szakítani a KISZ-életre. A vita során is az eredmé­nyek és a gondok kerültek te­rítékre. Józsa Gyula, a HNF Szigetvár városi Bizottságának titkára az elmúlt években szer­vezett társadalmi munkákat elemezve kijelentette: a város és környékének lakosai szemé­lyenként 1000—1500 forint ér­téket adtak önzetlenül ezen ak­ciók során. Tettinger István, az MSZMP Szigetvár városi Bizott­ságának első titkára megkö­szönte az ifjúság lelkes, tenni- akaró hozzáállását, a gazda­sági feladatok végrehajtásá­ban mutatkozott aktív példa­mutató segítséget. Hangsúlyoz­ta: ma elsődleges feladat a gazdasági élet pezsdítése, a termelés fokozásában, a jobb minőségben, az alkotó légkör teremtette vállalkozó szellem­ben keresendő életünk jobbítá­sának lehetősége. Tasnádi Pé­ter, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának titkára a bizottság értékelését ismertetve kijelen­tette: a szigetvári fiatalok a kongresszus szellemében vé­gezték tennivalóikat, „öregbí­tették" a mozgalom hírnevét, s jó kapcsolatot alakítottak ki a terület párt-, állami és gaz­dasági vezetésével, s sikerült megnyerniük akcióikhoz azok támogatását. A küldöttgyűlés a KISZ Szi­getvár városi Bizottsága tag­jainak megválasztásával ért véget: a titkár ismét Lend Jó­zsef lett. Mohács A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Mohács vá­rosi és járási Bizottsága együt­tes küldöttgyűlését tegnap tar­totta a Dr. Marek József Me­zőgazdasági Szakközépiskola aulájában. A 140 küldöttet, valamint a párt-, állami, tár. sadalmi szervek, gazdasági egységek képviselőit Horváth László elnök köszöntötte. Lend- vai József, a KISZ városi Bi­zottsága, és Rétházi Csaba, a KISZ járási Bizottsága titkárai, továbbá Pestalityné Sárossy Ilona városi úttörőelnök, az el­múlt évi kiemelkedő tevékeny­ségükért az alapszervezetek tagjainak és az egyéni telje­sítményük alapján KISZ-ta- goknak nyújtottak át kitünteté­seket. A küldöttek a KlSZ-bizott- ságnak a X. kongresszus óta végzett munkáját és az el­következendő időszak tevé­kenységének főbb irányaira vonatkozó javaslatát tartalma­zó írások előterjesztését meg­kapták, amelyhez szóbeli ki­egészítést Lendvai József mon­dott. A küldöttek és a meg­hívottak közül 27-en jelezték a hozzászólási szándékukat. Az ifjúsági mozgalomban vég­zendő feladatokról beszélt De. ók László, az MSZMP KB tag­ja. Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottsága el­ső titkára a pártirányításról, gazdaságpolitikai kérdésekről, az eszmei-politikai nevelő­munka hatékonyabbá tételé­nek lehetőségeiről szólt. Dr. Németh Elemér, Mohács vá­ros Tanácsának elnöke értékel­te a két KISZ-bizottság előter­jesztését. majd azokat a fel­adatokat fogalmazta meg, amelyben a község- és város­politikai célkitűzések megva­lósítását segítheti az ifjúság. Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kára szervezeti kérdésekben foglalt állást. A küldöttayűlés tagjai mi­után a beszámolót elfogadták, megválasztották szervezetűi új vezetőséqét és tisztségviselőit, amely ezentúl — az új köz- igazgatási rendszernek meg­felelően — egy egységben irányítja Mohács és körzeti if­júsági mozgalmát. A KISZ Mo­hács városi Bizottság 19 fős testületé a bizottság titkárá­nak Rétházi Csabát választotta. Berta Mária Nemzetiségi politikánkról A PÁRTÉLET áprilisi szá­mában jelent meg Visegrá- d y Tamásnak, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezető-helyettesének cikke, melyben a nemzetisé­gi politika gyakorlati tapasz­talataival foglalkozik. Elsőként arra hívja fel a figyelmet, hogy Baranya jog­gal nevezhető nemzetiségi megyének, hiszen az itt élő lakosság közel egynegyede minősíthető nemzetiséginek. Közismert, hogy ezen a tá­jon elsősorban németek és délszlávok élnek. A legutób­bi népszámlálás idején itt lakott az ország német anyanyelvű lakóinak mintegy 40 százaléka, a délszláv anyanyelvűeknek pedig egy­negyede. Mindez indokolttá és szükségessé teszi, hogy a megyei pártbizottság fo­lyamatosan figyelemmel ki­sérje a nemzetiségi politika megvalósítását. A szerző a nemzetiségi po­litika megyei alkalmazásá­nak gyakorlatában arra az elvre hívja fel a figyelmet, hogy ez nem jelentheti csu­pán a kulturális feladatok megoldását, hanem gazda­sági, településfejlesztési és a társadalom életének szá­mos területéhez kapcsolódó teendők végrehajtását, ösz- szehangolását is. Rámutat arra is, hogy napjainkban a korábbinál kevesebben használják nemzetiségi anyanyelvűket, érződik a nemzetiségből való kiválás egyéni folyamata. Ezért a nemzetiségi politika fontos feladatának tartja, hogy megtalálják azokat a meg­oldásokat és módszereket, amelyek az új életforma ke­retei között is segítik meg­őrizni a nemzetiségi létet. Mint sajátos jelenséget elemzi a nemzetiségek terü­leti mozgásából fakadó fel­adatokat. Az elmúlt évek­ben sokan költöztek közü­lük a városokba, s ezért olyan új helységekben is je­lentkeznek nemzetiségi igé­nyek, ahol ez korábban nem volt jellemző. Ilyen körülmé­nyek között fontos a nemze­tiségiek sajátos igényeinek és szükségleteinek felkelté­se, megismertetése és fej­lesztése, valamint a szükség­letek kielégítése, a feltéte­lek megteremtése. A tények igazolják ennek megvalósu­lását, mint például a pécsi délszláv klub létrejötte az iskolai anyanyelvi oktatás szélesedése. A Baranya megyei fóru­mokon a nemzeti lét fenn­maradásának alapvető kér­déseként kap nagy hang­súlyt a nemzetiségi nyelv­használat és nyelvoktatás ügye. Előtérbe került a nyel­vi egyenjogúság biztosítása, a helységnévtáblák gyako­ribbá válásán kívül, közin­tézményeken, szolgáltató- egységeken is megtalálható az anyanyelvi kiírás. A má­sik teendő a nemzetiségi nyelvoktatás szélesítése* mi­nőségének javítása. A cikk megállapítja, hogy a megye lakosságának ter­mészetes lételeme a magyar és a nemzetiségi lakosság harmonikus együttélése. Hogy ez még jobban tuda­tosodjon, sokat tesznek a pártszervek, állami szerveze­tek, különösen sok és ered­ményes kezdeményezés fűző­dik a megyei tanács nemze­tiségi bizottságához, melyről a szerző írásában széles körű áttekintést nyújt. M. E. ÍÍ||Í|!!||:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents