Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-24 / 83. szám

A szocialista országok életéből A jobb ellátásért A Vietnami Kommunista Párt 1982 márciusában megtartott V. kongresszusa a 80-as évek legfőbb feladatául a mezőgaz­daság erőteljes fejlesztését tűzte ki célul. A mezőgazda­ságnak valóban alapvető a jelentősége a lakossági igények kielégítésében, az életszínvonal fokozatos emelésében. Az V. pártkongresszus a cél elérésé­re három fő követelményt je­lölt meg. A legfőbb: a lakos­ság ellátása az alapvető élel­miszerekből. Ez a fontos cél minden más gazdasági fel­adatot megelőz. A második: a könnyűipar egyre növekvő ellá­tása alapanyaggal. A harma­dik: az export gyors növelése. Az első helyen a fő táplálék, a rizstermelés fokozása áll. Mindenekelőtt a Vörös-folyó és a Mekong-delta mezőgaz­dasági termelését kívánják fo­kozni az északon meglévő és a délen létesülő termelőszövet­kezetek megszilárdítása révén. 1985-ig lényegében be akar­ják fejezni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Új ösztönzőrendszerek segítenek abban, hogy a jelenleg egy- kétszeri helyett háromszor arat­hassanak évente. A tervekben szerepel az úgynevezett „gyors­rizs" bevezetése, amely a ha­gyományos hat hónap helyett tok anyagi érdekeltségének növelésére. így rendelet köte­lezi a termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat a termőföld egész évi, többszöri kihasználására. A szövetkezeti tagok díjazása tavaly óta a végeredménytől függ. A tsz-ek, termelési brigádok és az egyé­nileg gazdálkodók terven felü­li termékeiket felhasználhatják, vagy a szabad piacon értéke­síthetik. Persze a rizstermelés növelé­se önmagában nem oldja meg az élelmezési problémákat. Ezért szélesítik az úgynevezett szárazkultúrát — a kukorica, a manióka, a batate és a bur­gonya stb. — vetésterületét. Rizsegységben számolva, 11,6 millió tonnáról 17 millió tonná. ra emelkedett a termés 1976 óta. Ez majdnem elegendő a lakosság ellátásának biztosítá­sára. A gyorsan növekvő né­pesség igényének teljes kielé­gítésére 1985-re 19—20 millió tonna termést kívánnak beta­karítani. Ugyanezen cél érdekében az állattenyésztésben 1985-ig el akarják érni a 13—14 milliós sertés-, a 4,7—5 milliós bi­valy-, szarvasmarha, és a 100 milliós baromfiállományt. Je­lentősen növelni akarják a kau- csuk, a tea és a kávé terme­lését is. A vietnami mezőgaz­daság sokrétűségére jellemző, hogy mind ezeken felül még számos zöldségfélét, gyógynö. vényt termelnek, továbbá gya­potot, jutát, kendert, cukorná­dat, földimogyorót, banánt, narancsot, mandarint, kókuszt és más déligyümölcsöket. a hektáronkénti öttonnás rizs­termést, 500 szövetkezet átlag­termése már az évi nyolc ton­nát is túlhaladta. A csúcsot a Dai Phuoc tsz tartja, amely tavaly 22 tonna termést taka­rított be egy hektárról. 1985-ig 100 millióra kívánják növelni a baromfiállományt. A képen: broiler-csirkék a „De­cember 2.” baromfitenyésztő telepen. A mezőgazdaság fejlesztésé­re mintegy egymillió hektár földet fogtak művelés alá, fő­leg a ritkábban lakott északi hegyvidéken, a közép-vietnami fennsíkon és a Mekong-delta egyes vidékein. Az elmúlt alig egy évtizedben másfél millióan telepedtek ide a városokból. Egy sor intézkedést hoztak a tartalékok feltárására, a terme­lőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasz­Vietnamban jelentős mennyisé­gű földimogyorót is termelnek. Képünkön: zsákba kerül a ter­més egy Hanoi közelében fek­vő gazdaságban. három hónap alatt hoz új ter­mést. A testvérországok segít­ségével bővíteni kívánják a kor­szerű technikát, fokozni a mű­trágya és a növényvédő szerek használatát. E célokat szolgál­ja néhány nagy létesítmény, Gazdag termést hozott o ba­nán a Hoai Thina mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben mint például Hoa Binhnél, a Fekete-folyón létesülő víztároló, omely 1,5 millió hektár terület vízellátását biztosítja majd, továbbá a háborúban elpusz­tult Cam Duong-i szuperfosz­fát gyár újjáépítése és tovább, fejlesztése, valamint számtalan kis létesítmény, amelyet a he­lyi szervek és szövetkezetek sa­ját erőből építenek. A szövet­kezetek egyharmada már elér­te a pórt által kitűzött célt: és minőségi munkájukkal. Az elmúlt évben termelési tervü­ket 124,2%-os nyereséggel tel­jesítették. S még valami: a nyolcadik ötéves terv három esztendeje alatt 618 tonna sző­lőt termeltek terven felül. A hatalmas szőlőtábla má­sik oldalán, ahol a Cabernet van, közeledik az olasz „Cam- panola” traktor, melyet a szőlő, metszés munkáinak végzésére vásárolt a komplexum. Varban Zselezkov szőlészeti ágazatve­zető információja szerint az új géppel a munka termelékeny­sége kétszeresére növekszik, mert így 16 dolgozó napi mun­kája helyett most ezzel a gép­pel 8 fő egy műszak alatt 3200—3400 szőlőtőke metszését végzi el. Már évek óta, s az idei év­ben is gépesítik a sorközök ta­lajművelési munkáinak végzését is. Ezek együttesen mind na­gyon fontos tényezők, ahhoz, hogy a tervek és elképzelések a jó munka gyümölcseként va­lóra váljanak, s bő, gazdag ter­més kerüljön betakarításra, a brigád által művelt szőlőterüle­tekről. CAMBEHCKO AEAO Gorno Alekszandrovo kör­nyéke a vég nélküli szőlőültet­vényeiről ismert. S most, a még hűvös, változékony időjárás el­lenére erőteljes munka folyik mór mindenütt. A metszés nem vár, mert már most kell gon­dolni az őszre, hogy a szőlőtő­kéken nehéz, jól fejlett szőlő- fürtök fejlődjenek, a hordók pedig megteljenek a jó zama- tú borral. A tagok közül kevés az olyan, aki 285 munkanapnál kevesebbet teljesít évenként, s olyan is, akinek 10 évnél keve­sebb a tagsága a brigádban. — Aki idejön hozzánk, egy­könnyen nem hagy itt bennün­ket — mondja Todorka Dimova —, ezért is vagyunk az agrár­ipari komplexum legnagyobb brigádja. Február végéig sike­rült befejeznünk az egész sző­lőterületen a metszést. Az utolsó években a Gorno Alekszandrovo-i szőlészek mint egyik legjobb termelési egysé­ge lettek a komplexumnak — magas terméseredményeikkel Minden harmadik, új egy­szobás lakást és a kétszobások öt százalékát Schwerinben az idősebb korosztály kapja meg. Az intézkedések következtében 1976 óta 1400 nyugdíjas jutott korának, egészségi állapotának megfelelő lakáshoz. Ezt a kedvező arányt minde­nekelőtt a város nagyüzemeivel való szoros együttműködésben érték el. Az üzemek segítséget nyújtottak a városi tanácsnak a nyugdíjasok lakásainak reno­válásában. Csak a múlt évben 280 régi lakást hoztak rendbe a brigádok társadalmi munká­ban. A lakásproblémák meg­oldásában Schwerinben a cse­rének is nagy szerepe van. Az idősebb bérlőket, akik számára gond a nagy lakás karbantar­tása és fenntartása, hozzásegí­tik a cseréhez, és ami feltétlen előnye ennek, hogy azon a vá­rosrészen belül biztosítanak cserelakást, ahol a bérlő eddig is lakott. 1971 óta a városi ta­nács mellett működő „szocia­lista családpolitika” elnevezé­sű munkacsoport koordinálja tizenötezer veterán gondozási tevékenységét. A munkacsoport tagjai között vannak ország- gyűlési képviselők, gyár- és is­kolaigazgatók, de részt vesznek benne a társadalmi szerveze­tek képviselői is. Jelenleg 800 nyugdíjas rendszeresen a szo­ciális ellátási hálózat kereté­ben ebédel, 1500-an pedig az üzemi étkezdében fizetnek elő. A munkacsoport távlati terve, hogy felveszik a kapcsolatot az új lakótelepek éttermeivel, így az idős embereknek nem kell gyakran a város másik végébe menniük az ebédért. Hogyan dolgozik a JSZSZK Elnöksége? Adidas, Zínko, Borouo A nagy jugoszláv cipőgyárak rangos helyet foglalnak el a világpiacon. Különösen a ké­nyelmes, tetszetős sportlábbeli­ket kedvelik világszerte a vá­sárlók. Az ALPINA cipőgyár (Ziri, Szlovénia) sportcipőtermelésé­nek csaknem felét az idén az Amerikai Egyesült Államokban értékesíti, ahol kihelyezett fiók­ja működik. A gyár síbakancsai a Szovjetuniótól Ausztráliáig, Kanadától Japánig mindenütt keresettek. Új Adidas sportcipő-modellel jelentkezik az idén a spliti JU- GOPLASTIKA. A megállapodás szerint ezt kizárólag nyugatné­met partnereknek küldi. így az idén a gyár 6 millió márkával gyarapítja az exportbevételét. Jól alkalmazkodik a piaci igényekhez a zágrábi ZINKO is, amely a hozzátartozó üze­mekben készülő tízmillió pár cipőből 3,5 milliót exportál eb­ben az évben. Tavaly minden harmadik pár, külföldön érté­kesített cipő ZINKO-gyártmány volt. Az év végéig 20,2 millió pár készül a BOROVO-cipőkből. A horvátországi gyár a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok mellett jó partnerekkel tart kapcsolatot Nyugat-Európa sok országában. Jugoszláviában az államfői teendőket nem egyetlen sze­mély látja el. Az államfői tes­tület nyolc főből áll, minden köztársaságot és tartományt egy-egy tag képvisel. Ezeket a személyeket a köztársasági és tartományi képviselőházak vá­lasztják. Tisztségénél fogva az Elnökség tagja a JKSZ KB El­nökségének elnöke is. Az Elnökség az eddigi gya­korlat szerint minden fonto­sabb döntését egyhangúlag hozta meg, bár a szabályok szerint az Elnökség döntései egyszerű vagy kétharmados többséggel is megszülethetnek. A JSZSZK Elnöksége tagjai­nak minden egyéni fellépése a kollektív álláspontot tükrözi. Az elnökségi tagok nyilvános sze­repléseik során az Elnökség véleményének adnak hangot. Noha mindegyikük saját köz­társaságát és tartományát kép­viseli, döntéseikben az orszá­gos érdekeket tartják elsősor­ban szem előtt. Minden elnökségi tagnak saját apparátusa van. Az egyes kérdéskörök megvitatá­sára az Elnökség külön bizott­ságokat hozott létre, öt állan­dó bizottság működik. A leg­ismertebb a Panasz- és Folya­modványügyi, továbbá a Ke- gyelmezési Bizottság. Az előb­bi az önigazgatási és más jo­gok csorbítására vonatkozó fo­lyamodványokat tárgyalja, az utóbbihoz pedig azok fordul­nak, akik törvénybe ütköző cselekedeteikre kívánnak ke­gyelmet vagy enyhítést kapni. Az Elnökségben működik még a fegyveres erők irányításával, a szervezési kérdésekkel és a kitüntetésekkel foglalkozó ál­landó bizottság. A JSZSZK Elnöksége tagjai­nak megbízatása — egy kivé­tellel — 1984. május 15-én jár le. Az eddigi kollektív állam­vezetés nyolc tagja közül ötöt nem lehet többé az Elnökség­be választani. A jugoszláv al­kotmány ugyanis kimondja, hogy minden tag csak kétszer választható be az Elnökségbe. Az új tagok megválasztásá­ra a határidő lejárta előtt legalább egy hónappal kerül sor. A választási eljárások már meg is kezdődtek Jugoszláviá­ban, az egyes jelöltek szemé­lyét idejében közölték az újsá­gok. Mongólia és a KGST együttműködés Mongólia legfontosabb KGST-partnere a Szovjetunió. Egyedül a VII. ötéves tervidő­szakban — 1976—1980 között — több mint 200 gyár és bá­nyaüzem, köztük Ázsia legna­gyobb - ércbányászati vállalko­zása, az eredeti kombinát ki­építésében, üzemeltetésében segítettek szovjet szakemberek. A mostani tervidőszakban to­vább folytatódik a hasznos együttműködés, a többi között a mezőgazdasági gépgyártás hazai tárgyi és személyi felté­teleinek a megteremtésével. Az iparosításban sokoldalú segítséget kapnak Csehszlová­kiától is. Példa erre a darhani cementmű, a bőr- és cipőgyá­rak, de több más létesítmény, így az ulánbátori klinika is. Jelentős részt vállal a cseh­szlovák partner a mongol szak­emberképzésben: az elmúlt tervidőszakban 2000 mongóliai fiatal szerzett ilymódon szakké­pesítést. A Német Demokratikus Köz­társaság baráti együttműködé­se révén jelentős új üzemek kezdték meg működésüket az elmúlt évtizedekben Mongóliá­ban. Az NDK szakemberei mongol társaikat megtanították a korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakítására ugyanúgy, mint az ipari terme­lés skálájának bővítésére, szí­nesítésére. A húsipar, a nyom­daipar korszerűsítésében, az ércbányászat fejlesztésében is jelentős szerepet vállalt az NDK. A faipar, a téglagyártás gyors ütemű fejlődése lengyel szakemberek munkáját dicséri. A melegházi zöldségtermesztést bolgár irányítással honosították meg Mongóliában. A bolgárok a korszerű mezőgazdasági módszerek átadása mellett több ipari üzem építésében is se­gédkeztek. Rövidesen megkez­di működését a MONGOLBUL- GARMETALL nevű közös vállal­kozás. Az idén bocsátotta piac­ra első termékeit az a bútor­gyár, amelyet román segítség­gel építettek Ulánbátorban. Részt vállal a testvérországot segítő közös akciókból a Ma­gyar Népköztársaság is. Többek között az ulánbátori ruhagyár, a szonginói biokombinát, a darhani húscsomagoló üzem, a harhorini malom megépítését és az ott dolgozók kiképzését vállalták a magyar szakembe­rek. Nem kevésbé fontos szere­pe van a magyaroknak a víz- gazdálkodás fejlesztésében, a geológiai kutatásokban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents