Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-24 / 83. szám
Tiszteletdíjért? Távol a gyerekektől, teljesen egyedül, megfáradva, nehezen mozogva, alacsony nyugdíjjal . . . Több mint 2000 ilyen idős ember él ma Baranyában, akikre mindez külön-külön, illetve együtt jellemző. Ennyiről tudnak ma azok, akiknek lehetőségük van arra, hogy segítsenek. Hivatásos vagy tiszteletdíjas gondozókat szerződtetve biztosítják, hogy legyen, aki támogatja őket, főzzön, mosson rájuk, takarítson, vagy csak éppen bevásároljon nekik. A Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportja időről időre meglátogatja egy- egy terület gondozottjait, hogy megnézze és megérdeklődje, hogy megy a soruk. Egy ilyen helyszíni körútra kisértük el őket. A dombok hajlatai még őrzik a hófoltokat, de ott, ahol napfény érte a földet, mát sárgászöld a táj. Ibafa, Hor- váthertelend, Almamellék, Zöcsketelep az útvonalunk, aztán Dióspuszta, Somogy- apáti, Somogyhárságy. A terület vezető-gondozónőjétől lender Jánosnétól tudom, hogy Szigetvár környékén több mint száz olyan idős ember él, akiket 44 tisztelet- díjas gondozónő látogat. Egy- részüknek ebédet visznek, a mozgásukban erősen korlátozottaknak, bevásárolnak és segítenek a házi munkában. Tizenhárom idős embert pedig csaknem a betegellátással azonos módon gondoznak. Kisfalvakban járunk. Olyanokban, ahol többségben kútról húzzák a vizet, ahol nincs patyolat, étterem, és a bolt sem a szomszédban található. Az idős, beteges, nehezen mozgó embernek pedig már nemcsak gond, sokszor megoldhatatlan feladat egy vödör víz emelése, a szennyes kimosása, vagy az ebéd meg- főzése, s mert nincs hova menniük, vagy mert nem akarnak menni, maradnak, s arra kényszerülnek, hogy egyre kisebb igénnyel törődjenek magukkal. Ez megy egy darabig, de van egy határ, aminél alább már nem lehet adni . . . A két idős házaspárnak vannak gyermekei. Felnőtt emberek, városban laknak. Jönnek, de ritkán és rövid időre. Ilyenkor ünneprontás panaszkodni, s ettől még úgysem könnyebbednek a hétköznapok gondjai. Nekik az kellene, hogy legyen valaki, aki a közelükben van, aki segít a takarításban, a mosásban, aki bevásárol, beviszi a vizet, behordja a tüzelőt. A tiszteletdíjas gondozónő ezt teszi. Munkáját részben a tanács, részben ők fizetik. Az a ház, amelyben egy középkorú férfit keresünk, olyan állapotban van, hogy egy erősebb széltől összedőlhet. A férfi egy korábbi baleset miatt rokkantnyugdíjas. Egy ideig a szomszédasszony gondozta, de a magatartása, életmódja miatt tovább nem vállalkozik rá. A házból ma már csak egyetlen helyiség használható. Valamikor beüvegezett előszoba lehetett. Az ablakokra szegeit fóliák, zsírpapírok azonnal kiengedik a kályhából dűlő füstöt a meleggel együtt. A tűzhelyen lévő ütött-kopott lábosban rántottleves maradék. Kiderül, hogy az a pénz, ami a kötelezettségei teljesítése után marad neki havonta, egyszerűen nem elég a megélhetésre. Ráadásul annak nagyobb része elmegy italra. Egy kényszer elvonókúrával talán el lehet kezdeni a változtatást. . . Ibafán az 56 éves Hoffer Józsefet látogatjuk meg. Fürdőköpenyben ül az asztalnál, épp tízóraizik. Tavaly novemberben combnyaktörést szenvedett, kórházba került. — A tanácselnöknő háromszor meglátogatott. Tudta, hogy senkim sincs. Egyszer azt kérdezte tőlem, oda- adnám-e neki a lakáskulcsom, hogy amire hazajövök, mindent előkészíthessenek. Kitakarítottak, rendbe tették az egész lakást. Amikor hazakerültem, mondták, hogy a szomszédasszonyom, Vincze Istvánná törődik majd velem. Azóta ő mos, takarít rám és főz nekem. Házikosztot kapok, ugyanazt eszem, mint a családja. Vasárnap csirkeaprólék levest és csirkepörköltet ebédeltem. Reggelit és vacsorát is hoz. A teljes ellátásért 1000 forintot fizet a 2000 forintos táppénzéből. A másik ezrest a tanács adja Vinczénének a munkájáért. * Horváthertelenden az utca közepén találkozunk Horváth Lajosnéval, aki két vödör vizet cipel. Évek óta gondozza a 90 éves Stemler Jánosnét. Kati néni a zöld cserépkályha mellett üldögél. Madárcsontú öregasszony, fejkendőtől a mamuszig feketében. Férjét rég eltemette, gyermeke nincs. Horváthné szinte az egész napját vele tölti. (Másoktól hallom: már akkor is törődött vele, amikor még semmit sem kapott érte.) Mos, főz, fűt, vizet hord, bevásárol, meghozatja a gyógyszert, ha szükség van ró, akkor itt is alszik. Egyszer nyolc héten át, nemrég két héten keresztül ápolta éjjel-nappal Stemler nénit. Ő is 1000 forintot kap ezért havonta Kati nénitől és 1000-et a tanácstól. — Egy kis éjjeli lámpa kellene nekem — mondja Kati néni, — hogy ne kelljen a nagylámpát égetnem. Este nem szeretek villany nélkül lenni, de a nagy lámpa sok. Megígérik neki, hogy meq- kapja, s Kati néni rögtön jobb kedvű lesz. Fiatalasz- szony korabeli képeit mutatja, azokat, amelyeken együtt vannak a férjével. Kifelé menet egy percre megállunk a kiskertnél, üres a föld, befelé dől a kerítés. Tizenegynéhány évvel ezelőtt már jártam itt. Igaz, akkor nyár volt és a kiskert tele volt virággal . . . Török Éva Épül a Feszty-körkép csarnoka A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat szakemberei megkezdték az ópusztaszeri nemzeti emlékparkban annak a hengerpalást alakú betonfalazatnak az építését, amelyre a restaurálás alatt álló Feszty-körkép kerül majd; a hatalmas betonhenger közepén álló pódiumról lesz áttekinthető a tizenöt méter magas, mintegy százhúsz méter hosszú festmény. 4. HÉTVÉGE A nagyszabású munkánál érdekes műszaki megoldást alkalmaznak: a jurtaszerű építmény kúp alakú tetőszerkezetét a földön előre elkészítették, s azt a betonfalak építésével egyidőben emelik fel a csúszózsalu emelőszerkezetével. A rétegekből ragasztottácsolt, csaknem ötszáz tonnás fcszerkezet hatvannégy ponton támaszkodik a negyvenegy méter átmérőjű, folyamatosan felfelé magasodó falrészekre. Amint a beton megköt, a zsaluemelővel a tetőt is feljebb emelik, mindaddig, amíg el nem érik a tervezett tizenhét méteres magasságot. Az építkezéssel 1986-ban végeznek. ' Húszéves a pécsi Tüdőgyógyintézet Száloptikás hörgővizsgálat, a legmodernebb eszközökkel Läufer László felvételei Úgy nézett ki, hogy ugyanolyan havazás fogadja március 8-án a 20 éves jubileum ünneplőit, mint annak idején az avatáskor. Azonban ez az aprószemű szállingózás, amely délutánra el is állt, mégsem volt hasonlítható a 20 év előtti váratlan időhöz. Dr. Háber József, a Megyei Kórház igazgató főorvoshelyettese, a pécsi Tüdőgyógyintézet vezetője meséli, 1964. március 7-én nyitották meg a Me- csek-oldalban épült gyógyintézetet. 6-án még nagy munka folyt, ápolónők, orvosok takarítottak, rámoltak, végezték az utolsó simításokat. És akkor elkezdett esni a hó. örültek, mondták, az ünnepségre legalább eltakarja az udvaron még csúfoskodó építési törmeléket. Csakhogy a hó úgy nekilendült, hogy másnap délutánig el sem állt, így bizony az avatóbizottság nem tudott felmenni a hegyre, a délelőttre tervezett ünnepségre csak délután került sor. * . Az ötvenes években a halálozási okok között még első helyen állt a tbc, és még a hatvanas években is rendkívül magas volt a gümőkórban megbetegedettek száma. 1960- ban például még 23 500 új tbc-s megbetegedés történt, és 1965-ben összesen 73 ezer tbc-st tartottak nyilván. (1982- ben történt felmérés szerint 16 ezerre csökkent ez a szám.) Kormányprogram határozta el akkor, hogy a megbetegedések számát mindenképpen csökkenteni kell és új gyógyintézeteket kell építeni. így került sor a pécsi Mecsek-oldal- ban lévő szanatórium megépítésére. A tüdőszanatóriumoknál alapfeltétel volt, hogy lehetőleg magaslaton, jó levegőjű, erdőövezte helyre kerüljön. Ennek a gyógyító hatáson kívül lélektani szerepe is volt. Medikusként átéltem azt a szörnyűséget, amit ez a betegség jelentett még alig 40 éve is — mondja dr. Háber József. — Láttam a szerencsétleneket kínlódni, a legtöbb csak meghalni ment be az intézetekbe, s mi tehetetlenek voltunk. Aztán szerencsém volt megérni azt a hihetetlen gyors változást, amivel visszaszorították a tbc-t. 1965—66-ban Baranya megyében még 3803 tbc-s beteg volt, tavaly már csak 445. Az indulást követő évben a betegeink 80 százaléka volt gümőkóros, ez ma 9 százalékra esett vissza. A tbc megszűnt népbetegség lenni. — A tbc-s betegek fogytak, a 300 kórházi ágyunk viszont maradt. Más típusú betegek, betegségek vették át a helyet, így lassan megváltoztak a kórház gyógyítási feladatai, és természetszerűleg meg kellett változniuk a gyógyítási feltételeknek is. Jelenleg tíz betegségtípus szerint csoportosítjuk a betegeket. Legnagyobb számban a krónikus hörghurutban, asztmában, tüdőrákban, szilikózisban szenvedők kerülnek hozzánk. Sajnos, el kell mondanom, hogy amíg a tbc-s megbetegedések örvendetesen csökkentek, addig nőtt a rosszindulatú tüdődaganatosok száma, különösen a nők között ugrásszerű az emelkedés. Ez egyértelműen a dohányzással hozható összefüggésbe. Az újfajta betegségek gyógyításához újfajta műszerek kellettek. 1981-ben a Mecseki Szénbányák Vállalat vásárolt részükre légzésfunkciót mérő berendezést; 82-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat hörgőtükröző készüléket. Az intézet betegei között a bányászok aránya 10—15 százalék. Dr. Bánhidi Endre főorvos ugyancsak a kezdet óta dolgozik itt. Most a 100 ágyas „B" osztály vezetője. — Mi végezzük a megye bronchológiai vizsgálatait. (Bronchus-hörgő.) A broncho- fiberoscopnak (hörgő-tükröző) nagy jelentősége van a tüdőrák korai diagnosztikájában, a szövettani vizsgálatok elvégzésében nélkülözhetetlen. Ezzel a készülékkel az egészen kezdeti stádiumban lévő és a tüdő perifériás területein előforduló rákot is felismerjük. A korai felfedezés pedig nagyon fontos, így nagyobb eséllyel gyógyítható ez a betegség — mondja dr. Bánhidi Endre, miközben bemutatja a műszert. A bronchofiberoscop vékony száloptikával ellátott vezeték, amelynek vége rugalmas, bármilyen mélyre is vezetik be a tüdőbe, irányítható. A léguta- kon keresztül elvezethető a tüdő perifériás részeibe is. Az általa kivetített kép mikroszkópon figyelhető, fotó is készíthető róla. A vizsgálatot röntgenkészülék alatt véqzik, amelyről monitorra vetítődika kép. így pontosan irányítani és követni tudják a műszer útját. Arra is alkalmas, hogy kis csipeszhez hasonló tartozékával a tüdőből szövettani vizsgálat céljára k'icsípjen egy kis darabot. A légzésfunkciós készülék méri a légutak ellenállását a levegő be- és kiáramlásának mértékét. Az értékből következtetni lehet a kóros állapotra. A vérgázelemző készülékek ugyancsak nélkülözhetetlen műszerei az intézetnek. Az egésztest Plethysmográf légmentesen zárt üvegfülke, amelyben a belső levegőnyomás állandó. Ebbe ültetik be a beteget, és a benne lévő érzékeny műszer méri a mellkas mozgását, monitoron pedig kijelzi a légzés mértékét. A kórház tágas, tiszta folyosóin hatalmasra nőtt pálmák, fikuszok, filodendronok teszik barátságosabbá a kórházi környezetet. Épp ebédidő van. A járni tudó betegek a 200 fős ebédlőben étkeznek, a fekvőbetegeknek higiénikusan zárt, piros műanyagedényben viszik ágyhoz az ebédet. Az intézetben 1982 októbere óta szubintenziv osztály működik. Ide kerülnek mindazok a betegek, akiknél légzési vagy keringési elégtelenség miatt hirtelen életveszélyes állapot alakult ki, és akiket súlyos betegségük miatt állandó és szigorú figyelés, ellenőrzés alatt kell tartani. Az osztályt és az itt folyó munkát dr. Kövesi Gyula főorvos mutatja be. Az intenzív osztály négyágyas, ezen a napon csak két beteq fekszik itt. Az ágyak körül különböző műszerek, amelyek egy-egy monitorhoz kapcsolódnak. Minden ágynál van EKG, légzés- és pulzusmérő. Ezek az életfunkciókban beállt veszélyes változásokat azonnal fénnyel és hanggal jelzik. Ugyanakkor valamennyi műszer összeköttetésben áll a nővérszoba egyik készülékével, amelyen keresztül figyelemmel kisérhető valamennyi benn fekvő beteg állapota. — Ezen az osztályon intenzív terápiás szakasszisztensek dolgoznak — mondja dr. Kövesi Gyula. — Nekik nagyon magas színvonalú oktatáson kell részt venniük és vizsgázniuk. Hiszen , tudniuk kell újraéleszteni, vénás injekciót adni, transzfúziót, infúziót bekötni. Azt szoktuk mondani, hogy ők már majdnem orvosok. A szubintenziv osztályt kulcsra zárt üvegajtó választja el a folyosó többi részétől. Az ajtó mellett — belülről — csengőgomb. — Ha ezt megnyomjuk, — mondja dr. Kövesi Gyula —, az osztály valamennyi orvosának, bárhol van, bármit csinál, azonnal ide kell rohannia. * A mecseki kórház tehát átalakult a húsz év alatt. Jobban illik rá: Tüdőgyógyintézet. De a köztudatban csak így ismerik, tüdőszanatórium. És ez valószínű, még sokáig így is marad . . . Sarok Zsuzsa
