Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-24 / 83. szám
Életszínvonal, 1984 A zavartalan ellátás ára Barát és ellenfél egyaránt elismeri, hogy Magyarországon az emberek elég jól élnek. Az ellátás biztonságos, választékos, a fogyasztás színvonala megfelel a gazdaság fejlettségének, sőt valamelyest magasabb. Az élelmiszerellátás évek óta kiegyensúlyozott, magasszintű, az emberek táplálkozása élettanilag, gasztronómiailag is megfelelő. Az egykoron hárommillió koldus országában — nyugodtan állíthatjuk — nincs éhező ember, társadalmi méretekben inkább a túl- tápláltság, a szükségesnél több kalória fogyasztása okoz gondot. A ruházkodás megfelelő színvonalú, szerény mértékben képes a divatigények kielégítésére. Vásárlások * kedvünkre A fejlődés legszembetűnőbb a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában, ellátottságában. A háztartások közt elvétve található már olyan, amelyben nincs mosógép, hűtőszekrény és televízió. S egyre több helyen a szükségletek magasabb szintű kielégítése van napirenden, a meglévő készülékek, automata mosógéppel, fagyasztó szekrénnyel, színes televízióval való kicserélése, illetve kiegészítése. Évente jelenleg is több mint 90 ezerrel növekszik a személygépkocsik száma, az év végéig meghaladja az 1,3 milliót. Így csaknem minden második aktív kereső háztartásában lesz már autó ... A lakosság ellátása néhány terméket — építőanyagot, színes televíziót — leszámítva tavaly is zavartalan volt. Ez jelentős eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a külgazdasági egyensúly javításának kényszerű meggyorsítása az export fokozásával, az import korlátozásával járt együtt, s ez óhatatlanul csökkentette a belföldi árualapokat. A nehezebb helyzetben nőtt az árpolitika szerepe, a vásárlóerő korlátozásában, a piaci egyensúly folyamatos fenntartásában. A korábbi időszakhoz és a tervezetthez képest felgyorsult az árszínvonal növekedési üteme. A VI. ötéves terv négy esztendeje alatt — az 1984. évi 7— 8 százalékos növekedést is figyelőmbe véve — az átlagos fogyasztói árszint összesen 29 százalékkal emelkedik. A magyar gazdaságpolitika eredménye, hogy az inflációs folyamatok nem lépték át az áralakulás irányíthatóságának, kézbentarthatósá- gának kritikus határát. Az ár- és béremelések költségáthá- rítási ayakorlata u. i. köny- nyen láncreakciószerű hatásokat eredményezhet. Hazánkban a fogyasztási javaknak több mint a fele szabadáras termék, de azért itt sem szabad a vásár. Az áremelés szabályokhoz kötött, bejelentési kötelezettséggel jár. Az alapvető fogyasztási cikkek változatlanul hatósági árasak, változtatásuk központi döntést igényel. Nagyon sok fejlődő és közepesen fejlett országban van — úgy mondiák —vágtató infláció, amikor az áremeléseket gerjesztő, felerősítő belső hatások már nem szabályozhatóak. Igaz, néhány fejlett tőkés országban éppen a legutóbbi esztendőkben sikerült viszont a gyakran kétszámjegyű inflációt 5 százalék alá leszorítani, de a növekvő munka- nélküliség révén magas árat kellett ezért fizetni. A szabályozott keretek között tartott hazai áremelkedések sem probléma- és fájdalommentesek. A termékek, a szolgáltatások drágulása általában mindenkit hátrányosan érint, de az alacsony jövedelmű rétegek nehezebben tudják azt kivédeni, elviselni, mint a magas jövedelműek. Mert nekik nincsenek megtakarításaik s minden fillérnek megvan a helye. Kevesebbet költenek például zöldségre, gyümölcsre, öltözködésre, kirándulásra, üdülésre. (A kávé-, a dohány-, az alkoholfogyasztás viszont ebben a körben is jelentős, de a családi költségvetés gondjait — a tapasztalatok szerint — ezek rovására nem hajlandók enyhíteni.) Az alacsony jövedelmű rétegeknél lehetőség van az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellensúlyozására. Az áremelések negatív hatása továbbá, hogy a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékét, a természetbe- niek (például a közétkeztetés) minőségét veszélyeztetik, csökkentik. Az alacsony nyugdíjak, a két- és több gyermek után fizetett családi pótlék reálértékét sikerült megőrizni, sőt valamelyest (4—6, illetve 9 százalékkal) növelni is a VI. ötéves terv négy esztendejében. Az átlag feletti nyugdíjak reálértéke 8— 10, illetve a magasabb kategóriákban 10—15 százalékkal csökkent. A gyermekgondozási segély reálértéke 18 százalékkal lesz kisebb 1984-ben az 1980. évinél. Az áremelések eltérő hatása Végül az áremelések negatív hatása, hogy nagyobb arányban csökken a lakosság megtakarítási készsége, mint amit a drágulások okozta többletkiadások indokolnának. Éveken át tapasztalhattuk, hogy a megtakarítások elértéktelenedésétől való félelem felerősíti a költekezést, a máról holnapra élést. Ez a fajta életvitel-váltás társadalmilag kétszeresen káros. Egyrészt árfelhajtó hatású, a piaci egyensúly fenntartását veszélyezteti. Másrészt távlatvesztést eredményez korlátozva a munkahelyi ambiciókat, az anyagi ösztönzők hatását. E kedvezőtlen folyamat megállítása, visszafordítása nem egyszerű és nem is gyorsan megoldható feladat. De elkezdődött. A lakossági betétek kamatlábát — tartós lekötés esetén — tavaly is, az idén is emelte az Országos Takarékpénztár. A kerek ösz- szegű takaréklevél-betétekre két év után ma már 6,5 százalék, három év után 7 százalék, öt év után 8 százalék, hét év után pedig 9 százalék kamatot számol el a takarékpénztár. Vagyis a lakosság tartós betétei a tavalyi és az idei 7 százalékot meghaladó inflációs ráta mellett is megőrzik, sőt valamelyest növelhetik is reálértéküket. Nyilván ennek az intézkedésnek is része volt abban, hogy tavaly ismét élénkült a takarékba helyezett összegek gyarapodása. így 1984 elején a lakosság betétállományának összege átlépte a 200 milliárd forintos határt. A felsorolt hátrányok ellenére bizonyos esetekben nincs más választás, mintáz áremelés. Pontosabban lenne más megoldás is: változatlan, stabil árak mellett vállalhatnánk az állandó áruhiányt. Csakhogy az áruhiány még több és még nagyobb hátrányok forrása. Kipróbáltuk már, s tapasztalatból tudjuk, hogy az a legdrágább, amit nem lehet kapni. Szó szerint is. Mert minden áru, amiből kevés van, legyen az tégla, cserép, vagy színes tv, a spekuláció tárgyává válik. A felár, ha már elkerülhetetlen, inkább legyen tehát hivatalos, elismert, mint illegális. Számoljon vele a vásárló, az árstatisztika, a gazdaságpolitika, s ne a bolt: eladó jövedelmét gyarapítsa. A forint értéke Jó lenne persze elkerülni az áremeléseket. De hát ez óhaj, jókívánság mindaddig, amíg az árstabilitásnak nincs meg a gazdasági, még pontosabban a hatékonysági fedezete. Szándékosan nem árufedezetet említünk. Hiszen többnyire vannak kihasználatlan kapacitások, lehetne több árut termelni. De az ehhez szükséges nyersanyag- és energiaimport lehetőségei már korlátozottak. A külgazdasági egyensúly javítása — a korlátozott behozatal mellett a kivitel erőteljes ösztönzése — általában szűkíti, mérsékli a belföldi árualapokat. A belső egyensúly olyan érték, vívmány, amely nehéz helyzetben is védelmet kíván, viszont nem javítható a külső egyensúly rovására. Ezért is kényszerülünk nem éppen kellemes és népszerű lépésekre. Mentségül legyen mondva, hogy a mostani zord időkben sem a lakosság fogyasztásának csökkentése, hanem az elért magas szint megőrzése a feladat. Jellemző, hogy a népesség kevesebb mint egy tizede élt 2000 forintnál kisebb összegű egy főre jutó személyes jövedelemből az 1980-ás évek elején (főleg a nagycsaládosok és a régi nyugdíjasok.) Húsz évvel ezelőtt még az ország háromnegyed része, tíz esztendeje pedig a népességnek még mindig több mint egynegyede élt ilyen szegényes szinten. A 2000 forint vásárlóértékének húsz éve 1100, tíz éve pedig 1200 forint felelt meg. Sokat romlott a forint, avagy sokat javult az élet tíz—húsz esztendő alatt? Nézőpont dolga is, hogy ki mit vesz észre. Emberi tulajdonság, hogy a jót megszoktuk, természetesnek tartjuk, az áldozatot, a negatív hatást, a vélt sérelmet pedig nehezen feledjük. Kovács József w Újfajta ablakok Sopronból Korszerűsítik az ablakgyártást a Soproni Faipari Vállalatnál. A fejlesztésre az energiatakarékosság kívánalmai késztették a gyárat: a mintegy 750 millió forintos beruházás keretében olyan gépeket, berendezéseket állítanak mun. kába, amelyekkel tökéletesen záródó, hőszigetelt ablakokat és erkélyajtókat gyárthatnak. Vásároltak két száritót; ezek évente 36 ezer köbméter faanyag szárítására alkalmasak, üzembe állításuk után kizárólag szárított anyag kerül a feldolgozókhoz, ami a vetemedések, görbülések megakadályozásának fontos feltétele. Jól halad az új munkacsarnok éoítése is; ide telepítik az alkatrészmegmunkáló gépeket és az ablakkeretek összeállításánál használatos berendezéseket. Beszereznek felületkezelő automata gépsorokat is, amelyek a kereteket lefestik, hogy a vásárlóknak a mázolás, sál se legyen gondja. A fejlesztés nyomán 1985- től évente 500 ezer négyzetméter hőszigetelt ablakot és erkélyajtót ad át az építkezőknek a soproni gyár. A termelők arról is gondoskodnak, hogy a szállításnál ne sérüljön meg az áru: zsugorfóliába csomagolva továbbítják a kereskedelemnek. Az idén 40 ezer 500 ablak és erkélyajtó készül fenyőfából, hőszigetelt kivitelezésben. A korszerű terméket a vállalat a Tüzépeken keresztül értékesíti. A szépen beépített ürögi hegyoldal Pécsett Országgyűlési képviselők Medvetzky Antalné A felmerülő gondokat helyben kell megoldani Nincs könnyű dolguk manapság az országgyűlési képviselőknek, hiszen a hozzájuk érkező lakossági kérések megoldásához többnyire pénz kell, ebből viszont... Szép számmal vannak azonban bejelentések, panaszok, melyek utánajárással, társadalmi összefogással megvalósíthatók. Medvetzky Antalné főiskolai docens, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola mélyépítési intézetének igazgatóhelyettese, Baranya 4-es számú választókerületének az országgyűlési képviselője tényeket sorol. — Újmecsekaljáról nagyon sok bejelentést kaptam, hogy a kiserdő és a Szigeti tanya közötti vasútvonalon életveszélyes az. átjárás, s kérték, hogy ott építsenek egy átjárót. Felvettem a kapcsolatot a MÁV Pécsi Igazgatóságával, s ők készségesen segítettek, megcsinálták a gyalogos vasúti átjárót. Az ürögi területen a kutakban levő ivóvíz elnitrátosodott, a lakók segítséget kértek. A Pécsi Vízmű nagyon jó partnernek bizonyult, s a vízvezeték-hálózatot rákötötték a városira. Ugyancsak a Vízmű Patacson ivóvíztárolókat helyezett ki, a rácvárosi óvoda bővítéséhez sikerült társadalmi munkát szervezni, s ugyancsak társadalmi munkában a Körösi Csorna Sándor utcában lakóterületi klub létesült. Többen jelezték, hogy a 26-os autóbusz vonalán két autóbuszmegálló távol van egymástól, s kérték, hogy kettő közé éoítsenek egy újat. A meqálló terveit — lévén, hogy építőmérnök a szakmám —társadalmi munkában megcsináltam, ezután a kivitelezés sem váratott magára sokáig. A pénz tehát valóban kevesebb, mint volt korábban, de a társadalmi összefogásra, a maqánerőre támaszkodva sok mindent meg lehet oldani. Medvetzky Antalné választó- kerülete Pécsett a Bálicsi út— Honvéd utca—Tüzér út tengelytől nyugatra fekszik, ahol mintegy 23 000 ember él. — Fogadóóráimon korábban a legtöbb kérés lakással kapcsolatos volt. Fiatal házasok gyerekkel jöttek el hozzám, hogy segítsem őket lakáshoz jutni. A kérések többnyire indokoltak voltak, s azt hitték, hogy az országgyűlési képviselő annak szerez lakást, akinek akar. Meg kellett mondanom, hogy ebben az ügyben nem tudok segíteni, hiszen a lakáshoz juttatásnak kialakult szervezeti formája van. Az ilyen kérések száma lényegesen csökkent az elmúlt két évben. Mostanában rengetegen keresnek meg telefonügyben. Közismertek a város telefongondjai, az igényeket még messze nem tudják kielégíteni, így csak akkor tudok segítséget kérni a postaigazgatóságtól, ha a kérés indokolt. Például egy beteg, rokkant nyugdíjas embernek létkérdés a telefon, hiszen ha rosszul lesz enélkül képtelen seqítséget hívni. Sajnos, akadnak olyan személyes ügyek is, amelyek a hivatal egy-egy üayintézőjének felületességéből erednek, s a járatlan emberek a bürokrácia hálóiába kerülnek. Természetesen ilyen esetekben minden segítséget megadok. Az utóbbi időben megszaporodtak a magánperes ügyek, de előfordult, hogy a hozzám forduló a Legfelsőbb Rírósáq döntésének birtokában kereste nálam az igazát. .. — Hogyan fogadják az országgyűlési képviselőt a különböző szerveknél, intézményeknél, vállalatoknál? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, hogy munkámhoz minden segítséget megkapok a megyei és városi pártós állami vezetéstől, a lakóterületi Dárt- és népfront-szervezetektől. Ezen túl a munkámat az U seqíti hogy amikor képviselő lettem, már olyan kapcsolataim voltak, hogy tudtam, mikor, milyen ügyben kihez kell fordulni, hogyan érveljek. Őszintén szólva, eddig bárhova fordultam —, általam is jogosnak ítélt — segítséget kérve, minden támogatást megkaptam. Alapelvem, hogy az itt felmerülő gondokat helyben kell orvosolni —, ha csak lehet. Medvetzky Antalné tagja az országgyűlés kulturális bizottságának, melynek legközelebbi ülésén a közép- és felsötokú oktatás távlati lejlesztésének koncepciójáról mondja el véleményét. — Ez a téma nagyon sok vitát váltott ki nálunk, de a többi oktatási intézményben is. Arról is szó van, hogy csökkenteni akarják az amúgy is túlterhelt oktatók létszámát. Pedig ha az oktatásban, az eszközrendszerben nem kapunk megfelelő segítséget, akkor egyszerűen képtelenek leszünk megfelelni. — ön családanya, tudományos munkát végző asszony —, doktori értekezésével most készült el — oktató, igazgató- helyettes, mindemellett közéleti ember... — Szabad időm. hétvégém nincs, minden percemet nagyon okosan kell beosztanom. Sokszor érzem magam nagyon fáradtnak, de amiket vállaltam, szívesen csinálom. Képviselőként pedig meg akarok felelni választóim bizalmainak, s ha lehet még többet tenni a választóimért, mint eddig. Roszprím Nándor HÉTVÉGE 3.
