Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-21 / 80. szám
1984. március 21., szerda Dunántúli napló 5 Beruházni, okosan Szélesebb kör a hitelezésben Nagyobb figyelem a kisebb vállalatok és szövetkezetek elképzeléseire Sajnos, vállalataink és szövetkezeteink mára leszoktak arról, hogy kisebb horderejű, de mégiscsak haszonnal kecsegtető beruházásokra, mondjuk anyagmegtakarító technológiai megoldásokra, hulladékhasznosításra hitelért és támogatásért kopogtassanak a bankban, holott éppen az ilyen fejlesztéseknek jött most el az ideje. És eljött az idejük a kisebb és közepes nagyságú vállalatoknak, szövetkezeteknek, társulásoknak, melyek eddig a hitelezés tekintetében háttérbe szorultak a nagy vállalatokkal szemben. Hogy az épkézláb fejlesztési elképzelések felszínre kerüljenek, ebben már a bank is közvetlenül részt akar venni, újabban közösen is kockázatot vállalva. A jövőben oedia még inkább ezt az utat kívánja járni. íme, egy kiragadott gondolat abból a magvas, nagy érdeklődéssel kísért előadásból, melyet Báqer Gusztáváé, az Állami Fejlesztési Bank üqyve- zető igazgatója tartott fejlesztési és támoqatási politikánkról a hátralévő 80-as években. Az előadásra a tudományos hetek keretében, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényeként tegnap délután került sor a Magyar Nemzeti Bank meavei igazaatóságának székházában. Néhány részlet az ÁFB üqyvezető igazgatójának eszmefuttatásából. Nem hálás dolog manapság a beruházásokról beszélni, hosszú évek óta kényszerűen visszafogtuk a beruházásokat. A hetvenes évek végén hirdettük meg, hogy új növekedési pályára lépünk, azóta sok minden változás történt a gazdaságpolitikában, a beruházás- politikában, de sajnos nem következett be az óhajtott struktúra-változás, a jövedelemien melő képességben nem sikerült előrelépnünk, a termelésben és a beruházásokban nem történtek olyan változások, melyek megalapozták volna egy lendületesebb fejlődés alapjait. A beruházásokban ugyan további csökkenés nem lesz, de az elkövetkezendő 3—4 évben nemigen számíthatunk a növekedésükre sem. A feladat az, hogy ami pénzünk van, azt sokkal okosabban fektessük be, a tőkét forgassuk. Ezzel kapcsolatosan Báger Gusztávné sokféle utat-módot, elképzelést ismertetett. Maradjunk most a kis és közepes nagyságú vállalatok ás szövetkezetek hitelezésének kérdésénél. Előtérbe kell helyezni és támogatni termékszerkezet-váltó, jövedelemteremtő fejlesztési elképzeléseiket, nagyobb sazbadságot adni az ebben való döntéseiknek, ezzel együtt nagyobb felelősséget vóllaltatni. Kedvezményezik például az olyan törekvéseket, melyek az élelmiszeripar versenyképességének növelése érdekében a háttéripart erősítik, beleértve ebbe a körbe a tsz melléküzemágakat, társulásokat, kisipart. A bank továbbra is hitellel támogatja az ésszerű anyaggazdálkodással, a hulladékok hasznosításával kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket, s itt annál is inkább zöld oz út, mivel az erre szolgáló kereteket tavaly sem merítették ki a gazdálkodók. Ebben a sorban érdekes hír: az Állami Fejlesztési Bank a közelmúltban közös kis bankot hozott létre ez OKISZ-szal és a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériummal, továbbá, hogy országunk belépett az IFC-be — ez a Világbank leányintézménye —, ezzel újabb hitelezési lehetőség nyílt a szövetkezeti szektor, sőt a gazdasági munkaközösségek, a magánkisipar részere is. M. Z. Jó évet zárt a véméndi Hunor vadásztársaság A tízezer hektáron gazdálkodó 49 vadász teljesítette az egy évvel ezelőtt meghatározott feladatokat. Kilövésre került 57 szarvas, 32 őz, 36 vaddisznó, 160 fácán, 6 szalonka, 50 réce és 10 vadliba. Megfelelően gondoskodtak a hosszú tél miatt a vadak etetéséről, és még február végén is juttattak ki takarmányt a vadetetőkhöz. Az ősszel NSZK- ból is vadásztak a területen vendégvadászok, akik elégedettek voltak a trófeákkal. A társaság pénzügyi bevétele is növekedett. A zárszámadó közgyűlésen tárgyjutalomban részesítették a legeredményesebb vadászokat és meghatározták az idei tervet. Schweitzer Antal vadászmester az őzállomány javulásáról számolt be és az idén több őz kilövését tervezték. Gondot fordít a társaság a nyúlállomány gyarapítására, az Alföldről vásároltak nyulakat gyarapítás céljából. A dúvadak közül 46 rókát lőttek a társaság tagjai. Ebben az évben is tovább folytatják a tervszerű vadgazdálkodást, a létesítmények karbantartását, a külföldiek vadásztatását, az őz-, a nyúl- és a fácánállomány növelését, hogy tagjai a nagyvadakon kívül is minél több örömet és sikereket érjenek el a vadászat területén, ami egyben igen komoly nép- gazdasági haszonnal is jár. L. T. Koszorúzás a Köztársaság téren A hagyományos március 21-i koszorúzásra ma délelőtt 10 órakor kerül sor a pécsi Köztársaság téren, a KISZ Pécs városi Bizottsága rendezésében. 11 órakor kezdődik egy országos akció: a „Riadó 1965—84", s ennek keretében a megyei úttörőket is riadóra hívja föl a KISZ Komló városi Bizottsága. Szintén hagyomány, hogy minden évben megkoszorúzzák március 21-én a sásdi direktóriumi emléktáblát. Erre az eseményre ma délütán 2 órakor kerül sor. 15 órakor kezdődik a pécsi Ifjúsági Házban a KISZ Baranya megyei Bizottságának megyei kitüntetési ünnepsége. A mohácsi Ifjúsági Házban 15 órakor kezdődik az ünnepi honismereti foglalkozás, majd 16 órakor koszorúzzák meg Mohácson a Vörösmarty utcai emléktáblát. S végül 18.30- kor Komló is koszorúzás színhelye lesz: a Kun Béla szobornál emlékeznek meg március 21-ről. Magyar és szovjet egyetemi oktatók közös tanácskozása A magyar és szovjet felső- oktatási intézmények marxizmus—leninizmus tanszékeinek vezetői négynapos, közös szemináriumot tartanak hazánkban. A hétfői, budapesti együttes program után tegnap három helyszínen találkoztak a három különböző szakterület szovjet és magyar képviselői. A filozófia szekciót Szegeden, a tudományos kommunizmus (szocializmus) szekciót Miskolcon, míg a politikai gazdaságtan szekcióit Pécsett tartják. A Pécsi Akadémiai Bizottság székházában dr. Zinhober Ferenc professzor, a szekció elnöke, a JPTE Közgazdaságtudományi Karának tanszékvezeTöbb volt a hit, mint a bizonyosság A veterán elnökök egy csoportja a sásdi találkozón Erb János felvétele Nyugdíjas tsz-elnökök baráti találkozója Sásdon Sötét öltönyök, őszbe vegyült fejek, hol pirospozsgás, hol halványabb ránc szabdalta arcok, érdeklődő, s egyben meghatott tekintetek. A volt sásdi járás már nyugdíjas tsz-elnökei, akiknek nagy része még a tsz-szer- vezés hőskorának rajtjánál együtt indult, hogy a számukra létfontosságú kisebb, nagyobb földjüket, állataikat, szerszámukat, és nem utolsósorban szaktudásukat az elsők között vigyék a közösbe, mely új út végét még maguk sem látták, ahol nagyobb volt a hit, mint a bizonyosság — most megtérített fehér asztaloknál ülnek. Kissé elfogódottan üdvözlik egymást, egy mosolygós fejbic. centéssel, vagy egy kurta karjelzéssel. Komótosan töltenek a borból, majd koccintások, félmondatok törik meg az előbb még ünnepélyes csendet. Belehallgatok beszélgetésükbe. — Még most is szeretnék dolgozni — mondja Hársfaival Imre, az egyházaskozári Haladás Termelőszövetkezet hét éve nyugdíjba vonult elnöke. — Nagyon örülök, hogy meghívtak, a megbecsülést, a tiszteletet érzem, ami nagyon jólesik. — Emlékszem, amikor apám szántott, és az eke kihányt az út szélére egy földdarabot, ő még azt is visszadobta, olyan drága volt nekünk, és ezt a földet adtuk be a közösbe. Nem volt könnyű — meséli Máté László, a volt vásárosdombói tsz nyugdíjas elnöke. — Nagyon megható ez a mai délután, szeretném, ha máskai is találkozhatnék ilyen körülmények között volt barátaimmal, munkatársaimmal. Ez is volt a célja a baráti összejövetelnek. Tegnap délután rendezte Sásdon, a tsz éttermében a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az ebéddel összekötött találkozó módot nyújtott arra, hogy negyven nyugdíjas tsz-elnök egyrészt képet alkothasson a termelő- szövetkezetek mai eredményeiről, gondjairól, munkafeltételeiről, másrészt, hogy megköszönjék ünnepélyes keretek között még aktív munkaéveik áldozatkészségét, hitüket, hogy merték vállalni azt a korszakalkotó, fizikumot, idegállapotot telőrlő úttörő munkát, melynek eredményeit ma már mindenki ismeri, dicséri, köszöni. Az idős emberek körében tiszteletükre megjelent és beszélgetett a találkozón Gallusz József, az MSZMP Komló városi Pártbizottságának első titkára és dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője. P. L. Rablásért 6 év szabadságvesztés A szigorúnak tetsző ítélet magyarázata: a vádlott nem először állt erőszakos bűn- cselekmény elkövetése miatt bíróság előtt. Az 1944-ben született s Pogányban lakó Orsós Istvánt először 1974- ben vonták felelősségre súlyos testi sértés miatt. Két év múlva visszaesőként ugyanezért ítélték el, 1982-ben súlyos testi sértés kísérletéért kapott börtönbüntetést, ahonnan múlt év júliusában szabadult. Legutóbbi bűncselekményét — amelyet múlt év szeptember 9-én követett el — akkoriban ismertettük lapunkban, így csak dióhéjban: az ezen az estén meglehetősen ittas Orsós taxival vitte haza Pécsről Pogányba két kislányát. Kötözködő hangulatban volt, sehogyan sem tudott a viteldíjban megegyezni a taxissal, végül is késsel adott nyomatékot szavainak. Az ügy végére Orsós nővére tett pontot, oki a szóváltást hallva kijött az utcára, kifizette a gépkocsivezető által kért 150 forintot. A taxis azonban feljelentést tett. Orsós ügyét első fokon a Pécsi Városi Bíróság tárgyalta, és még a múlt év novemberében meghozta ítéletét: rablás miatt hat év szabadságvesztés. Fellebbezés folytán a Baranya Megyei Bíróság hozott ítéletet, helybenhagyva az első fokú döntést, illetve kiegészítve azt, mert — mint az indoklás hangsúlyozza: „közforgalmú közlekedési vállalat alkalmazottaival egyenlő elbírálásban részesülő taxivállalat alkalmazottjával szemben követte el a bűncselekményt", s ez a súlyosbító okok között különös hangsúllyal esett latba — megállapította a bíróság, hogy a rablás mellett Orsós István a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettét is elkövette. M. A. Bolgár barátsági napok A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága béke és barátsági programjának e hét elején zajló bolgár rendezvényei alkalmából hétfő óta Baranyában tartózkodó bolgár küldöttség, Alekszandar Decsev vezérőrnagy, a Bolgár Népköz- társaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja és Ivan Pejkovszki, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója látogatásuk utolsó napján, tegnap délután megkoszorúzta a harkányi bolgár katonai temetőben a hősök emlékművét. Ezt követően a küldöttség ellátogatott az I. Bolgár Hadsereg harkányi múzeumába. Ugyancsak a délután folyamán a bolgár vendégek a siklósi Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál rétegtalálkozón vettek részt, amelyen Alekszandar Decsev vezérőrnagy tartott előadást az I. Bolgár Hadsereg 1944—45-ös Dráva menti felszabadító harcairól. A bolgár barátsági napok utolsó eseménye az egerági művelődési házban megrende.- zett barátsági est volt, ahol Ivan Pejkovszki, a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója tartott előadást a Bolgár emberek harca a békéért címmel. tője mondta a megnyitó beszédet. Utalt arra, hogy a mostani tanácskozás egyik állomása a két párt és a két állam együttműködésének. Ezután V. V. Radajev professzor, a Moszkvai Állami Egyetem Természettudományi íKar politikai gazdaságtan tanszékének vezetője tartott előadást „A szocializmus gazdasági elmélete fejlesztésének aktuális kérdései és visszatükröződésük a politikai gazdaságtan c. tárgyban a szovjet felsőoktatási intézményekben" címmel. Referátumában megemlítette, hogy a szovjet egyetemeken 160 órában tanítanak politikai gazdaságtant, majd részletesen szólt a „fejlett szocializmusnak, mint a népgazdaság történeti periódusának" időszerű feladatairól. A pécsi szekció további tegnapi előadói (Mihalik István, V. D. Kamajev, Zinhober Ferenc) a politikai gazdaságtan oktatás aktuális elméleti és módszertani kérdéseiről mondták el véleményüket. Az előadásokon részt vett L. A. Ka- nyiscsenko, az Ukrán SZSZK felsőoktatási miniszterhelyettese, valamint több pécsi oktató is. A program ma délelőtt további előadásokkal folytatódik, majd a résztvevők meglátogatják a dunaszekcsői termelőszövetkezetet. A magyar és szovjet felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus tanszékvezetőinek közös szemináriuma csütörtökön Budapesten plenáris üléssel fejeződik be. Bozsik L. Vita egy könyvről Padovától Trianonig Hézagpótló művel gyarapodott az 1918—20-as évekről szóló történelmi munkák sora. Ormos Mária professzor, a Janus Pannonius Tudományegyetem történelem tanszékének egyetemi tanára — közelmúltban megjelent könyvének vitáját tartották tegnap délután a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. Csupán az elmúlt évtizedben váltak hozzáférhetővé a kutatók számára azok a titkos politikai dokumentumok, amelyek alapján részletesebb, pontosabb és mélyebb összefüggésekben láttatni tudó történelemírást végezhetnek e tudomány szakemberei. Ormos Mária „Padovától Trianonig” című legújabb könyvében —• amely az 1919—20-as évek béke- szerződéseit tárgyalja — a francia kormány szerepét vizsgálja a Magyarországgal kötött békének a megszületésében. A mű azt a bonyolult összefüggésrendszert mutatja be részletekbe menő elemzéssel, amely az első világháború után alakult ki Európában, s melyben a francia politikának döntő, meghatározó sz„erepe volt. Meghatározó, de nem kizárólagos —• mint ahogy azt Alfred Low amerikai történész már 1963-ban kijelentette, vitába szállva az addigi hagyományos nézetekkel. Ormos Mária könyvének vitáján elsőként a szerző adott rövid tartalmi összefoglalót a műről, majd Herczegh Géza professzor, a Jogi Kar dékánja, és Polányi Imre, a JPTE történelem tanszékének vezetője méltatta a rendkívüli objektivitásra törekvő munkát. Csefkó Judit
