Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-18 / 77. szám

< Vasárnapi magazin ijcanl* Radio Beszélgetés az egészségügyről A VASÁRNAPI MAGAZIN tartalmát elárulja alcíme: „Áp­rilisi naptár”. Évfordulókhoz kö­tődő emlékek, egykori riportok és zene szól egy órán keresz­tül: a zenekedvelőknek Smeta­na és Dvorzsák muzsikája, majd a világ első űrhajósára emlé­kezve a hangszalag segítségé­vel felidézhetővé válik Jurij Ga­garin pécsi—komlói látogatá­sának néhány epizódja. A Ko- dolányi-évforduló kapcsán, a vajszlói Kodolányi-emlékház avatásán készült felvételről azok szólnak az íróról, akik közel álltak hozzá, a költészet kedvelői meghallgathatják Ber­ták László Dédapám, március című versének részletét a köl­tő előadásában, zenés montázs juttatja eszünkbe a forradalmi napok régi dalait. A hétfői RÁDIÓPOSTÁ-rál, a szerkesztő-műsorvezető, Müller István mondja: — Levelezési műsorunk már­ciusi adásának kiemelt témája az egészségügy. Ezen belül is az alapellátás. A rádióposta vendége dr. Szilasi Anna, a Pécs városi Tanács egészség- ügyi osztályvezetője. Lehet tőle kérdezni, az elhangzó beszél­getéshez pedig várjuk a véle­ményeket, észrevételeket. Szó lesz még a megyeszékhely egészségügyi hálózatfejleszté­séről is. A további kérdéseket hallgatóinktól várjuk. A műsor telefonszáma: 10-424, hívható 15 órától az adás végéig. Mű­sorkezdés: 17.05-kor. NEMZETISÉGEINK ÉLETÉBŐL. Ezzel a címmel hangzik el ked­den kerekasztal-beszélgetés. Hazánk nemzetiségi szövetsé­gei az elmúlt év őszén tartot­ták legutóbbi kongresszusukat. Az ott megfogalmazott teen­dőkről, nemzetiségeink mai közérzetéről és tudatáról be­szélget német, délszláv, szlovák és román nemzetiségi szövetsé­geinek főtitkáraival Kerner Lő­rinc és László Lajos. A szerdai HÉTKÖZBEN című aktuális dél­dunántúli körkép szerkesztője Borsos József, csütörtökön pe­dig az ÉLETÜNK KULTÚRÁJA, Szabó Zsolt műsora jelentkezik. A ma esti szerb-horvát mű­sorban szó lesz a nemzetiségi pedagógusképzés baranyai és Bács-Kiskun megyei helyzeté­ről. „Otthonainkat építik" cím­mel hétfőn Kricskovics Antal ri­portja hangzik el. Kátolyi és monyoródi kőművesekkel be­szélget, akik már több hónap­ja dolgoznak a pécsi Lvov- kertvárosban. A keddi nemze­tiségi adást a 3. műsor is su­gározza, így országosan hall­ható. Ezért került e napra az a helyszíni közvetítés, melyben a Pest-környéki Pomáz nagyköz­ség szerb klubja irodalmi szek­ciójának tagjai működnek köz­re — verssel, zenével és ének­kel. A műsort Klaics Milica ve­zeti. A falusi értelmiség helyzete Fata Márta hétfői német nyel­vű riportjának témája, majd Margit nénivel, Hidas egykori bábaasszonyával beszélget Lerch József. A keddi országos adásban a német iskolarádió jelentkezik, valamint Reil József riportja, melynek címe: „Ta- vaszvárás az őcsényi földeken". Teleuíziö Vidéki központok Negyedévenként jelenkezik a szegedi körzeti stúdió Szege­di beszélgetések című műsora: a szerkesztők minden alkalom­mal egy-egy olyan témát vesz­nek elő, amely nemcsak szege­di, Szeged környéki, hanem valamiképp vidéki érdekeltségű is. A vidéki felsőoktatás, a vi­déki tudományos élet után most a regionális központok szerepéről szerveztek vitát. Március 20-án, kedden 20.00- kor a második műsorban lesz ez a beszélgetés, amelynek résztvevői egy-egy író, építész, földrajztudós és mezőgazdasá­gi szakember. A kérdés: szük­ség van-e túldúzzadt főváros ellenében gazdasáqilag és kul­turálisan erős vidéki centru­mokra, regionális központokra. A válasz nem kétséges, és er­re mindegyik szakember a ma­ga területéről hoz súlyos, reális érveket. Csütörtökön Kapás Dezső Vereség című tévéfilmjének premierje lesz (21.35, tv 1.). a vereség az 1954-es labdarúgó vilógbajnoksáq NSZK—Magyar, ország mérkőzésén ért bennün­ket. Pénteken (20.00) Vitray Tamás ül és mesél a kamera előtt, 22.25-kor Giuseppe Pata- né, a világhírű karmester éle­téről, munkájáról beszél a té­vénézőknek. A második prog­ramban ezen az estén a BTF eseményeként Kocsis Zoltán és Rados Ferenc zongoraestjét közvetítik (19.35), 21.50-kor pe­dig az Előttem az utódom cí­mű sorozat egy 1982-ben ké­szült felvételét láthatjuk. Szombaton két krimivel lát el bennünket a televízió: 20.05- kor (tv 1.) a Hitchcock-soro- zatban a Fogjunk tolvajt! je­lenik meg a képernyőn, 21.50- koi (tv 2.) a Detekt — csak 18 éven felülieknek. Délután viszont Sztárszemüveggel cím­mel láthatunk érdekesnek ígér­kező riportműsort a tavaly ha­zánkban járt világhírű sporto­lókról (17.35 tv 1.). Vasárnap 20.05-kor a Gertler Viktor-soro- zatban az 1949-ben készült nagy sikerű filmvígjátékot, a Diszmagyart láthatjuk, utána Sopronból Szervátiusz Tibor kiálli’ásáról ad közvetítést a te­levízió. A második műsorban pedig Czitfra György pécsi koncertjének részletei láthatók 20.55-kor. G. T. Mi lesz a héten? 18-án, vasárnap 10 órakor kezdődnek a Planetáriumi va­sárnap rendezvényei a TIT Pla­netáriumában. 20-án, kedden 17.30 és 20.30 órakor kezdődik a Pécsi Nem­zeti Színházban a Szivárvány­völgy című zenés összeállítás, budapesti művészek közremű­ködésével. 20- án 18 és 20 órakor Tava­szi vigasságok címmel a Vi­dám Színpad vendégszerepei az Ifjúsági Házban. 21- én, szerdán 10 órakor ka­tonai tiszteletadással egybekö­tött koszorúzási ünnepség lesz a Köztársaság téren. 22- én, csütörtökön 13.30 és 16 órakor a Trón alatt a király c. mesejátékkal vendégszerepei a Népszínház a Heő. Műv. Ott­honban. 22- én 19 órakor a ,,Beszél­getések tudományról, művészet­ről" c. sorozat vendége dr. Kus- nik Ernő akadémikus. Helyszín: a JPTE Tanárképző Kar tanács­terme. 23- án, pénteken 17 órakor Diákhangverseny lesz a Liszt Teremben a Janus Pannonius Gimnázium és Óvónői Szakkö­zépiskola leánykarának közre­működésével. 24-én, szombaton 9 órától az IH Diákcentrum, diákhétvége házigazdái a Kodály és a Ko­marov Gimnázium. NEGYVEN ESZTENDEJE > í 194 Í9^ 4 Í5 Vasárnapi magazin Vasárna I i A hitlerista Negyven éve már, hogy az ország lakossága német tankok lánctalpainak csikorgására éb­redt. A Magyarországot meg­szálló hitlerista csapatokkal együtt érkező Gestapo-alakula- tok azonnal megkezdték az el­lenzéki politikusok és az áruló­nak tartott kormánytisztviselők letartóztatását. Túszokat szed­tek a gazdag zsidók közül, el­lenőrzés alá vették a telefon- vonalakat, a városokból kiveze­tő utakat és vasutakat. A meg­szállás még az államaparátust, a tisztikart, és az ellenzéki po­litikai erőket is oly váratlanul érte, hogy a megszállók aka­dálytalanul birtokba vehették az országot és hozzáláthattak hazánk teljes katonái és gaz­dasági erejének céljaik szolgá­latba állításához, a baloldali vezetők internálásához, majd a zsidók százezreinek deportálá­sához. A magyar kormány az aktív ellenállásra nem volt fel­készülve, a társadalom pedig még kezdetleges fokon sem volt erre megszervezve. Évtizedek múltán sem lehet ezt keserűség nélkül leírni. Kü­lönösen, ha ma már tudjuk: a német vezetésben is sokan sze­rettek volna politikai megoldást találni Magyarország teljes alá­rendelésére, mert megszállás esetén komoly ellenállásra szá­mítottak. A Német Biztonsági Hivatal még nyolc nappal a megszállás előtt is olyan me­morandumot készített Hitler számára, amely a „magyar probléma” katonai megoldója ellen így érvelt: „A magyarok évszázados tapasztalattal ren­delkeznek a nemzeti ellenállás megszervezésében ... A magyar embertartalékoknak a német hadviselés számára való be­vonásáról ilyen körülmények között szó sem lehet. Viszont az általunk megszállt területen vég nélküli gerillaháború bontako­zik ki”. Ez a memorandum fon­tos szerepet játszott abban, hogy Hitler végül is a megszál­lást politikai megoldással kom­binálta és a másnapi, március 12-i hadműveleti parancsában célját így határozta meg: „Né­met csapatok vonulnak be Ma­gyarországra, és az országot ideiglenesen megszállják. Ez­zel szabaddá tesszük az utat egy magyar nemzeti kormány megalakulásához, amely Ma­gyarország igazi érdekeit kép­viseli, s a szövetséges kötele­zettséghez híven, a német és magyar nép közötti régi barát­ság szellemében az ország min­den erejét a közös ügy végső győzelme érdekében veti be". így is történt. Horthy a helyén maradt, s néhány napos huza­vona után rábírták a Sztójay- kormány kinevezésére. A ma­gyar államapparátus német el­lenőrzéssel tovább működött. A magyar hadsereget nem oszlat­ták fel, hanem fokozott mérték­ben bevetették a keleti fronton. A német hadosztályok bevonu­lását a bolsevizmus elleni kö­zös harcból következő „fegyver­barátságnak” igyekeztek feltün­tetni. Szükségszerűen vetődik fel a kérdés: miért érte ily váratlanul az országot a német megszál­lás? A kormányzat vezetői ugyanis már hosszú ideje foly­tattak titkos tárgyalásokat az angolszász hatalmakkal, sőt, 1943 nyarán a feltétel nélküli kapitulációt is felajánlották, de azzal indokolták tétlenségüket e kapituláció előkészítésében, hogy egy aktívabb németelle­nes politika Magyarország megszállásához vezetne. Kállay Miklós miniszterelnök a nem­cselekvést a megszállástól való megszállás félelemmel indokolta, és alig tett valami érdemlegeset a né­metektől való elszakadásra. A Kállay-kormány fő belpolitikai céljának azt tekintette, hogy biztosítsa a rendszer átmenté­sét, garantálja a „rend” fenn­tartását, amíg „más tényező nem jelentkezik". Ami a magyarországi köz­hangulatot illeti, 1943 végén, 1944 elején eléggé általános volt az a meggyőződés, hogy a háborúnak rövidesen vége lesz, s kis ügyességgel nagyobb baj nélkül be lehet várni a szövet­séges hadseregek megérkezé­sét. Valami megmagyarázha­tatlan optimizmus uralkodott nálunk, ami valószínűleg abból fakadt, hogy a második viTág- háború végét úgy képzelték el, mint az első világháborúét ^le­tesszük a fegyvert, még mielőtt a győztesek földünkre lépnek. Más kérdés az, hogy ha a Kállay-kormány nem is hitt a német megszállás közeli meg­valósításában, miért nem tett legalább előkészületeket a szö­vetséges haderő majdani foga­dására, amit pedig ígért az an­goloknak. Ehhez legalább két feltételt kellett volna biztosíta­nia: a hadsereg vezetésének átszervezését és a szervezeti kapcsolatot a demokratikus, antifasiszta magyar erőkkel. Egyik feltétel sem valósult meg. A hadsereggel kapcsolat­ban elég talán az angol kor­mánynak küldött hivatalos üze­szállás miatt már nem tudták fogadni.) Ezek csak néhány ta­gú katonai delegációt jelentet­tek ugyan, de a velük kapcso­latos híresztelésekben már a Dunántúlon rövidesen leszálló hadosztályokról volt szó, mint ahogy azt Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter a há­borús főbűnösök perében egyik kihallgatásán el is mondta. így érthető, hogy Hitler miért nem akart várni, miért tartotta a szakemberek által eredetileg március végére tervezett akciót túl későinek, s miért döntött március 19-e mellett. Az is vi­lágossá válik, hogy március 12-i hadműveleti parancsában miért adta ezt az utasítást: „az első hadműveleti zóna, amelyet a német Wehrmacht megszáll: Nyugat-Magyarország a Ti­száig. Ezt a zónát a továbbiak­ban Kelet-Magyarországtól el kell zárni. A politikai esemé­nyektől függ, hogy később Ke­let-Magyarországot is megszáll­juk-e". Ma már azt is tudjuk, hogy a hitlerista megszállás bizonyos értelemben összefüggött a szö­vetséges hatalmaknak a tehe- ráni konferencián elhatározott félrevezető akciójával, amely az Operation Bodyguard (Testőr hadművelet) fedőnevet kapta. Ennek az volt a célja, hogy el­tereljék a német hadvezetés fi­gyelmét a francia partoktól, ahol az angol—amerikai part­raszállást tervezték, és azt su­1944. március 19-én a hitlerista csapatok megszállták Magyar­országot. A képen: motoros egység a Budai várban netbe foglalt beismerésre utal­ni: „A magyar kormány kény­telen teljes őszinteséggel rámu­tatni, hogy a magyar hadsereg nem tartott lépést a közvéle­mény politikai fejlődésével.” A demokratikus, baloldali ellen­zéket ugyanakkor mély szaka­dék választotta el a tisztikarnak és az államhivatalnoki karnak döntő többségétől, azoktól, akiknek a döntési jog a kezük­ben volt. Utóbbiak nemcsak a Horthy-rendszerrel voltak szoli­dárisak (vagy ha ellenezték, azt jobbról tették), de jobban fél­tek egy valódi demokratikus, vagy netán szocialista átalaku­lástól, mint a német beavatko­zás vagy megszállás következ­ményeitől. Mindezek után az a kérdés is felmerül: miért rendelte el Hitler Magyarország megszál­lását, s miért éppen március harmadik hetében következett az be. Ma már elegendő bizonyíté­kunk van arra, hogy Hitler egy váratlan angol inváziótól, s en­nek következtében Magyaror­szág átállásától tartott. Ezt a hiedelmet nemcsak a Kállay- kormány általános politikájára alapozta, hanem arra is, hogy Horthy február 12-én levélben kérte tőle a keleti fronton har­coló magyar haderő hazatéré­sének engedélyezését. Arról is információk jutottak el hozzá, hogy a magyarok március kö­zepére angol és amerikai légi missziót várnak. (Az amerikai március 17-én meg is érkezett, az angolt — amelyet március 23-a körül vártak — a meg­galmazzák Hitlernek: a Balká­non, vagy az Adriai-tenger tér­ségében várható a partraszál­lás. így e térségben jelentős német haderőt köthetnek le. Mindenesetre Európa nem semleges országai közül Ma­gyarország volt az egyetlen, ahol 1944 elején nem tartóz­kodtak német csapatok. Hitler számára ilyen körülmények kö­zött a kockázat túl nagy volt, s 1944. március 19-én a meg­szállás bekövetkezett. Juhász Gyula Szállítható csuklós ház A Granges Aluminium a svéd­országi Finspangban olyan ide­iglenes házat tervezett, amelyet szállítás vagy tárolás esetén csaknem laposra lehet összehaj­tani, és percek alatt felállítha­tó. A Flexibe House (összehajt­ható ház) teljesen sallangmen­tes szerkezet, kb. konténer mé­retben. Egész sor célra használ­ható, a szükséglakástól a felvo­nulási épületig. A 2,28 m magas falak közepén végig vízszintesen zsanérosak, így befelé lehajtha­tok, hogy az épület teteje le­süllyedhessen a padlóig. A Fle­xible House fölállításához belül könnyen felfújható légzsákok vannak, amelyek felfújhatok lég­szivattyúval, kompresszorral vagy akár egy kocsi kipufogójával is. Felfúvódva a zsákok felemelik a falakat, mig a csuklók függőle­ges helyzetben bekattannak. Minthogy a Flexible House szi­getelt aluminiumpanelokból ké­szült, állítólag mind meleg, mind hideg éghajlat alatt használha­tó. Aba-Novák Vilmos: Alarckészitő ABA-NOVA 90 éve született Aba­Genthon István Aba-Nová;k Vilmost „mi gános bolygó”-nak nevezte, olyan festőné akinek életműve ugyan jellegzetesen h szadik századi, ám sok mindenben elti korának irányzataitól. Az izmusok kialak lásának idejére estek tanulóévei, kezd« ben őt is megcsapta egyik-másik: a posz Impresszionizmus, a kubizmus, de hamar san elemi erővel tört ki belőle az eredem elbeszélő hajlam egy témaellenes fest szeti korban, bár a modernség szinte a v rében volt, minden korszerű eszközt birt költ. Az ember és az élet érdekelte, ne az izmusok, arra törekedett, hogy — saj szavaival szólva — „életes" legyen. Mes< ni akart a világról — szélesen, nagy ere ecsetvonásokkal, dekoratívon, lebírhatatf életörömmel. Festészetének másik állam eleme a groteszk, ezért fest cirkuszi kép két, bohócokat, vásári sokadalmat — élethez ugyanis a visszája is hozzátartoz Törvényszerű volt, hogy a kirobbanó mes lőkedv a monumentális falfestészet felé fi dította: szegedi, pannonhalmi, jászszei andrási, városmajori templomi freskói sz te eposziak. Nagy összefoglalók a világ vallott nézeteiről. Kilencven éve, 1894. március 15-én s: letett, s 1941 őszén halt meg. Hazai és k földi díjakkal ismerték el munkássác (1940-ben például ő kapta meg a híi velencei Biennáíé nagydíját). Hosszas sí net után 1962-ben volt először nagymére Éles anye A mágnesnek is csak Kötelező gyakorlatát Aki minden eszközt n A korlátolt erősebbe Egyik virágban sincs Vannak helyzetek, am Aki fél a közepébe vá Olyan pici a fürdőszol Ha nincs kire szemet üres fejét begyöpösí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents