Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-18 / 77. szám
1984. március 18., vasárnap Dunántúlt napló 3 A végcél Zeltweg Folyik a verseny a zeltwegi utazásért A szigetvári Vörös Sándor és fia utazik Ausztriába „A végcél Zeltweg” címmel íebruár közepén hirdettünk játékot a Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal, azzal a nem titkolt céllal, hogy ezzel is hozzájáruljunk a közúti közlekedés biztonságának fokozásához, a balesetmentes közlekedéshez. Invitálásunkat több száz olvasó elfogadta, s töltötte ki két alkalommal azokat a KRESZ-teszteket, melyeket lapunkban közöltünk. A mindkét teszten helyes válaszokat adók közül sorsolással választottuk ki azt a tíz játékost, akik egy családtagjukkal vettek részt vetélkedőnk tegnap délelőtti döntőjén, melynek színhelye a pécsi Ifjúsági Ház volt. A döntő első feladataként a közúti közlekedés szabályaiból „vizsgáztak" a játékosok: húsz perc állt rendelkezésükre, hogy kitöltsenek egy 26 kérdéses tesztlapot. Már ekkor kiderült, hogy a versenyzőink nem véletlenül jutottak idáig, hisz a meglehetősen nehéz kérdésekre jó válaszokat adtak, s csupán néhány hibát vétettek. Al- katrészbörze-játékunknál műszaki jártasságukat bizonyították a résztvevők: egy csapat kivételével valamennyien a maximális pontszámot érték el, nem tévedtek el az AC-pum- pák, elosztófejek, kuplungtárcsák világában. A KBT munkatársai a hét egyik napján Pécsett videó-magnóra rögzítettek a napi forgalomban előforduló szabálytalanságokat, (szép számmal volt mit felvenniük), a kazetta lejátszásánál ezeket a hibákat kellett a versenyzőknek felfedezniök. A játékok sorában nagy izgalmat okozott a reflexvizsgálat, s az a kérdés, hogy ha autóval indul Zeltwegbe, melyik a legrövidebb út. A vetélkedő igen szoros eredményt hozott, végül „mell- bedobással" a szigetvári Vörös Sándor és fia szerezte meg az első helyet, második a pécsi Békés János és felesége, míg harmadik a komlói Gaól János és fia lett. Vetélkedőnk győztese augusztus 17-én részt vesz a Forma I. autóverseny zeltwegi világbajnoki futamán, a második helyezett 5000 forintos, a harmadik 3000 forintos vásárlási utalványt nyert. A díjakat a zsűri elnöke, Gyi- mesi János rendőralezredes, az MKBT ügyvezető elnöke, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője adta át. Vörös Sándor és fia örömmel fogadta a gratulációkat. Mint elmondta, a közlekedés kérdései közel állnak hozzá, hisz a szigetvári Volánnál osztályvezető —, s játszani is szeret. — Szinte minden ilyen vetélkedőn indulok, ha lehet, a fiammal, több sikert elértem már, eddig ez a legnagyobb. Jók ezek a játékok, mert ébren tartják az ember közlekedéssel kapcsolatos ismereteit, és olyan tudáshoz jut, mellyel méltó partnere lesz a többi közlekedőnek. R. N. KISZ-küldöttgyűlés a Mecseki Szénbányáknál Fő feladat: a termelőmunka segítése Egy hét múlva nyári időszámítás kája, a szénbányák erős KISZ- szervezeteiben rejlő tartalékok kiaknázása. A beszámoló elfogadása után kitüntetések átadására került sor. Bejelentették, hogy Kossuth Bányaüzem KISZ-bi- zottsóga elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, melyet egy későbbi ünnepségen nyújtanak majd át. A Kiváló KISZ Szervezet Zászló kitüntetésben részesült Zobák, Pécs Bányaüzem és Kossuth Bányaüzem üzemgépészeti KlSZ-alapszer- vezete. Többen részesültek Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben, Major Károly és Németh Ferenc Kiváló Ifjúsági Vezető lett, négyen kapták meg az Aranykoszorús KISZ-jelvényt, nyolcán a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. A küldöttgyűlés a választásokkal ért véget. A KISZ Mecseki Szénbányák Bizottságának titkára ismét Voss László lett. Egy hét múlva, március 25- én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Ezúttal a hivatalos óraigazítás a szokásosnál később lesz, nem nulla órakor, hanem vasárnap 2 órakor kell a mutatókat 60 perccel előbbre forgatni, tehát 3 órára állítani. E művelet ellenkezőjét kel| tenni a nyári időszámítás befejeztével, szeptember 30-án, vasárnap 3 órakor, hogy a visszaforgatással ismét helyreálljon a zónaidőnk szerinti rend, s két órát jelezzenek a mutatók. A hivatalos átállítás elcsúsz- tatását a nyugat-európai országok vasúti és autóbusz közlekedési társaságai kezdeményezték. Éjfél és 1 óra között ugyanis még viszonylag nagy az utasforgalom, de éjjel 2—3 óra között már nagyon kevés az utas, ritka a vonat- és autóbuszjárat, s az óraigazítás már csak elenyésző menetrendi változással jár. K. F. Szinte minden hozzászóló egyetértett: a Mecseki Szénbányáknál a legfontosabb feladat ma a termelés fokozása, a hatékonysági és a minőségi mutatók emelése, a gazdaságosság szem előtt tartásával. E vállalati cél mellé a fiataloknak is sorakozniuk kell. A József Attila Művelődési Házban tegnap délelőttre hívták össze a Mecseki Szénbányák fiataljainak küldöttgyűlését. Az írásos beszámolót Vass László, a KISZ-bizottság titkára szóbeli kiegészítője tette kompletté. Az elmúlt két évben — a beszámolási időszak ezt az idő- intervallumot fogta át — sikeresen dolgoztak a vállalat KISZ-istái, egyre többen vállaltak munkaköri kötelességeiken túlmutató feladatokat. E két év alatt 229 alkalommal szerveztek az alapszervezetek társadalmi munkaakciókat, a bevétel pedig meghaladja a 7 millió forintot. Négy kommunista műszakot és egy KISZ-műszakot hirdettek meg, s az öt akción közel 36 ezren vettek részt és összesen 68 ezer tonna szenet termeltek. A vállalat helyzetét napjainkban aggasztóan nehezíti a romló munkaerőhelyzet, a lassú műszaki fejlesztés, a halmozódó geológiai, bányaművelési problémák. Mindez nehezíti az ifjúsági szervezetben is a politikai-mozgalmi munka végzését, másrészt viszont aktív cselekvőkészséget váltott ki a fiatalokból. Becsülettel, a szabad szombatok feláldozásával is megpróbálnak helyt állni a termelőmunkában, s jelentős részt vállalnak a liászprogram mind eredményesebb végrehajtása érdekében. Az ideológiai nevelőmunka, a politikai képzés új és hatékony eleme az ifjúsági fórum- rendszer, mely alkalmas a KISZ álláspontjának, jelentősebb feladatainak nagyobb tömegek előtti kifejtésére. A szocialista hazafiságot és a proletár internacionalizmust erősítő munkát az MHSZ-szel és a munkásőrséggel való szoros együttműködés segítette elő. A közművelődési, kulturális élet pezsgőbbé vált; sok segítséget kapott a művelődési intézményektől, munkáskluboktól, üzemi közművelődési bizottságoktól a fiatalság. A beszámolót követően a vitában felszólalók többsége a gazdasági tevékenységet elemezte, szóba jöttek a pótműszakok, a bérezés, a munkaerőgondok megoldandó kérdései. Dr. Schwarcz József, a szénbányák pártbizottságának titkára a gazdasági problémák sorából kiemelte: 26 ezer tonnás lemaradással számol ma a vállalat, s 1984 legfőbb kérdése az, hogy miként sikerül majd a lemaradást behozni, a termelési tervet maradéktalanul teljesíteni. Ugyanis ez minden továbblépés záloga. Kovács Dezső, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára felszólalásában a hasznos együttgondolkodásra és az együttes cselekvésre serkentett, amelynek jó alapot adhat a beszámolási időszak jó ifjúsági munA pb-gázpalack cserénél megfeledkeztek a tömítésről Palotabozsokon, a hollander alá ugyan visszatették a tönkrement, régi bőrtömítést, de az megbosszulta magát, kifújt a gáz, lángra is kapott. A háziasszony, ahelyett, hogy elzárta volna, leszerelte a palackot és kidobta az udvarra, ott a lángcsóva meggyújtotta a pajtaajtót, a pajtában tárolt szálastakarmányt és szemesterményt, meggyulladt a tetőszer- kezet, a tűz átterjedt a lakóépületre. A szomszéd zárta el a lángot vető gázpalackot, a fél falu oltotta a tüzet. A néhány filléres bőrtömítés megtakarítása 230 ezer forint kárt okozott. A háziasszony is megsérült. Véménden talán nem is gondolta a gazda, hogy az alomtól fél méterre lévő infra- lámpa hője nemcsak a malacoknak melegít, hanem neki is tüzes perceket okoz. Bánhatja a három malacát, a 100 mázsa csöveskukoricáját, leégett az ól födém- és tetőszerkezete, a becsült kára fél százezer forint. A tűz oka? Az infralám- pa hőjétől a hozzá túl közel lévő alom lángot fogott. A pécsi Sarohin tábornok útja 21. első emelet 4. szám alatti lakásból a lépcsőház lakói mentették ki az idős asz- szonyt és oltották el a rövidzárlat okozta tüzet. A kétszintes villányi családi ház emeletén műszaki hiba miatt gyulladt ki az olajkályha, szerencsére idejében észlelték a tüzet és a legcélravezetőbb megoldásként a lángokban álló kályhát kidobták az ablakon. Pécsett az álló Róba-Man teherautó utastere gyulladt, és égett ki a kályha műszaki hibája következtében. Még jó, hogy nem aludt a bent lévő vezető és idejében ki tudott ugrani a fülkéből, ami teljesen kiégett. Februárban a tűzesetek következtében a becsült kár értéke Baranya megyében 1,2 millió foript volt. A tűz következtében füstmérgezésben meghalt egy férfi, égési sérülést szenvedett egy nő. A tűzoltók 28 esetben vonultak tűzhöz. Ki gondolta volna? — védekezett a gazda, amikor megkérdezték, nem tartott attól, hogy a húsfüstölő kigyullad. Pedig kigyulladt. Kétújfalun a nyári konyha padlásterében (!) kialakított füstölőben keletkezett tűz, s ha a szomszédok időben nem észlelik, és nem fékezik meg a lángokat, ki tudja, hogy végződik a tűzeset? Mecseknádasdon a húsfüstölőtől gyulladt ki a födém- és a tetőszerkezet. A lángokat Árvái János parancsnok irányításával a helyi önkéntes tűzoltók zabolázták meg, megmentettek vagy 300 ezer forint értéket. A vétlen tűzokozásnál csak a szándékos, a gyújtogatás a veszélyesebb. Pécsváradon az ittas férfi gyújtogatott a szobáiéban — feltehetőleg öngyilkossági szándékkal — és a füstben halálát lelte. Kán határában hiába örült a juhász, hogy a tsz-től 140 ezer forintért vásárolt vöröshere-kazal- lal kihúzzák az állatok tavaszig. A juhász fia, ki tudja miért, felgyújtotta a kazlat. M. L. Polgári védelmi gyakorlat Az Ércbányászati Vállalat egyik üzeménél gyülekezett a kijelölt polgári védelmi alegység parancsnoki és beosztott állománya, hogy az éves tervnek megfelelően kiképzési feladatokat hajtson végre. Ennek során az alegységparancsnokok vezetésével kombináltan szennyezett terület műszeres felderítését hajtották végre, teljes védőfelszerelésben. Az üzem dolgozóiból szervezett alegységek fegyelmezetten és alapos szakmai ismeretekkel hajtották végre a kijelölt terepszakaszon a kiképzési feladatokat. Cziffra György szólóestje a PÓT £ aulájában Különös, vonzó játéka o véletlennek, hogy nem egészen 48 órával azután, hogy Schubert VII., „Nagy” C-dúr szimfóniájának akkordjai a Pécsi Nemzeti Színházban elhangzottak, Cziffra György szólóest, jén, (csütörtökön, a POTE aulájában) egy olyan Schumann- mű hangzott el, amely akkor keletkezhetett, mikor Schumann, barátja hagyatékában e nagy szimfóniát felfedezte. A szóban forgó öttételes remek, a Bécsi Farsangi Tréfa társaságában ezen az estén még két Schubert-, három Chopin-, egy Mendelssohn- és egy Liszt-mű hangzott el, ami már önmagában is jelei Cziffra György páratlanul jó ízlésre és gondosságra valló műsorválasztásának. Világhírű zongoristánkról a romantikus beállítottságú, ih- letettségű művész képét őrzi — lemezei, rádiófelvételei, s újabban, szerencsére, gyakoribbá váló hazai fellépései alapján — a zenei köztudat. Pécsi, forró sikerű fellépése elsősorban arról győzött meg, hogy ez a tipizálás — legalábbis — felületes: nagy formátumú, ösz- szetett művészegyéniség ő, s épp azáltal, hogy könnyedén kibújik az efféle „beskatulyázásból". Most ezt elsősorban azzal tette, hogy — aligha véletlenül — olyan műveket választott, amelyek a klasszikus stíluseszményt idézik fel, és a romantikus mondanivaló szolgálatába állítják az előző nagy zenei korszak pregnáns leleményét: a klasszikus szonátaformát. Ezt variálta, tágította és bővítette ugyanis mind az öt mű a koncert első felében. Cziffrq utánozhatatlan eredetisége, megismételhetetlen egyszerisége persze nemcsak ebben, hanem mindenekelőtt játékmódjában, a művekhez és a közönséghez való viszonyában: előadóművészi magatartásában keresendő. Nem a briliáns technikára, suttogva, fényesen és dörögve egyként szépen szóló Yamaha-zongo- rájából előhívott, könnyed s meggyőző varázslatra gondolok, mert nála ez már természetes. Arra céllzok, hogy minden idegszálával érzi, érzékeli és leméri játékának célját és értelmét: a közönséget; szinte magamagától függetlenedve, saját játékát is egyszersmind befogadóként éli át. Míg az előadóművészek legtöbbjénél a tolmácsolás meghatározója a maga és a zene közti viszony, addig nála döntővé a zene és a közönség közti viszony lép elő, s ez határozza meg kapcsolatát a zenéhez. A zenei folyamatnak — előttünk, a közönség előtt történő — újraszülése, — alkotása helyett tehát játékának lényege az a fajta, utánozhatatlan közvetlenség, mellyel mintha azt mondaná: „Halljátok, milyen szép ez?...” S ezzel a szó legnemesebb értelmében szórakoztat: vidámít, nemesít, vigasztal, sebeket kötöz. Olyan világnagy tanítója ő a zongoramuzsikának — minden szóbeliség nélkül, „csupán” zenével —, mint Bernstein a szimfonikus zenekarénak. Feledhetetlen pécsi koncertjének tiszteletdíját egyébként alapítványának céljaira, a tévéközvetítés jogdíját pedig az új Nemzeti Színház építésére ajánlotta fel. Varga János