Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-18 / 77. szám

Dunántúlt napló 1984. március 18., vasárnap Külpolitikai összefoglaló Hogyan hat az európai légkör alakulására a két né­met állam viszonyának . lát­ható javulása? Újabb bizonyítékokat hozott az elmúlt hét az NDK és az NSZK viszonyának javulására, a két német állam közti pár­beszéd kedvező folytatódására. A leglátványosabb események a lipcsei vásáron zajlottak le, aho| vagy 50 rangos nyugatné­met politikus jelent meg, köz­tük Franz Josef Strauss bajor miniszterelnök és Otto Lambs­dorff gróf, a bonni kormány gazdasági minisztere. A tár­gyalások alkalmával bejelen­tették, hogy Erich Honecker ez évben ellátogat az NSZK-ba. Egész sor konkrét kérdésben is újabb megállapodásokat készí. tettek elő, a környezetvéde­lemtől a kivándorlás kérdéséig, az árucsere növelésétől Volkswagen-motorok NDK-beli gyártásáig. Ugyanekkor járt Moszkvában Hans-Jochen Vogel, az ellen­A libanoni alkotmány módo­sításának szükségességét már többé-kevésbé valamennyi tár­gyaló fél elismeri, legfeljebb annak mértéke és módja lehet vitatott. Az alapkérdés válto­zatlanul az, hogy évtizedek alatt a libanoni lakosság ösz- szetétele alaposan megválto­zott a mohamedánok javára, s az új számarányokat tükröz­nie kellene az új alkotmány­nak a hatalom meg a funk­ciók felosztásakor is. Tulajdonképpen könnyebben jutott tú| a nemzeti megbéké­lési konferencia a néhány hó­napja még megoldhatatlannak látszó problémán: hogyan mondhatja fel Dzsemajel el­nök az izraeli—libanoni meg­állapodást, anélkül, hogy ezt Amerika és Izrael együttes erő­vel meg ne torolná . . . Látha­tóan Washingtont a választá­si évben jelentkező megfonto­lások visszafogottabbá teszik, Izrael pedig belső gondokkal is el van foglalva. A dél-liba­A libanoni megbékélési konferencia újabb ülése előtt Valid Dzsumblatt (jobbra) megbeszélést folytatott Nabih Berrivel, a siiták vezetőjével Lausanne-ban zéki szociáldemokrata párt egyik vezetője. Konsztantyin Csernyenko is fogadta. Az SZKP főtitkára ez alkalommal is a szovjet politika folyama­tosságát hangsúlyozta, ugyan­akkor rámutatott arra a sú­lyos felelősségre, amelyet a bonnj kormány vállalt magára az amerikai rakéták telepíté­sével. Vogel útban hazafelé megállt Berlinben. Erich Ho- necker eszmecserét folytatott a szociáldemokrata politikussal, hogy úira kifejezésre juttassa az NDK szándékát a két német állam közti kapcsolatok nor­malizálására, az együttműkö­dés fokozására. A héten volt a 45. évfordu­lója annak, hogy a németek megszállták Csehszlovákiát, s hogy Hitler Prágában pará­dézhatott. A csehszlovák sajtó az évforduló kapcsán arra em­lékeztetett, hogy az NSZK-ban még ma sem jelentéktelenek a neonáci, revansista erők. A múlt emlékei, a mai ve­szélyek, ugyanakkor a már nap­jainkban is jelentkező pozitív, ígéretes fejlemények együttvé­ve indokolják, hogy a figyelem Bécsre is ráirányul, ahol e hét végén újra tárgyalóasztalhoz ültek Hofburgban az európai haderőcsökkentés módjait ke­reső küldöttek, 7 szocialista or­szág és 12 NATO-állam kép­viselői. Az európai közvéle­mény joggal várhatja el, hogy tíz év elteltével valami eredményt is tudjon már fel­mutatni ez a kétségtelenül bo­nyolult kérdésekkel foglalkozó konferencia. Most különben a nyugatiak tartoznak ott a vá­lasszal, a szocialista küldöttsé­gek legutóbbi javaslatairól ér­demben még nem nyilatkoztak. Hogyan értékelhető a li­banoni nemzeti megbékélési konferencia? A tizedik éve tartó libanoni dráma eddigi fordulatainak ismeretében a megfigyelők már azt is eredményként könyvelik el, hogy a Lausanne-i Beau Rivage szálló falai között eny- ny; ideig együtt tudtak marad­ni a heterogén összetételű ér­tekezlet résztvevői. (Tavaly, az első ilyen konferencia szinte már az összeültekor kudarcba fulladt.) Pozitívumnak számít, hogy nyomban meg tudtak ál­lapodni egy tűzszünet! bizott­ság felállításában és újabb fegyvernyugvás meghirdetésé­ben. Ezt úgy ahogy meg is tartották a bejrúti „hadszinté- ren”. nőni megszállás kezd nép­szerűtlenné válni, az izraeli közvélemény jelentős részében, hiszen ez igen költséges, pénz­ben és emberéletben egyaránt. A libanoni konferencia Lausanne-ban a hazafias el­lenzéki erők hangadó jellegű fellépését hozta, bár ez ellen berzenkednek a jobboldali csoportok vezetői, akik abban bíznak, hogy szaúd-arábiai közvetítéssel eljut a tárgyalá­sokra „Amerika hangja” . .. Mire készül az Egyesült Államok Közép-Amerikában? Ismét aggasztó hírek érkez­nek a nyugati féltekéről. Az USA úgynevezett „hátsó udva­rában”, a kis közép-amerikai államokban mind többen tar­tanak olyan agressziótól, ame­lyet formailag ugyan jobbára csak Washington valamelyik szövetségese kezdene el, de amely az óriási amerikai hadi­gépezet teljes technikai támo­gatását vonná maga után. Az amerikai honatyák huza­vonája akörül folyik, hogy mennyi segítséget kapjon hát, ha egyáltalán kaphat, a Sal­vadort rezsim és mekkora tá­mogatást nyújtsanak a nica- raguai kormány ellen lázadók­nak. Nos, ez a sokszor csak szónoki küzdelemnek látszó hu­zavona jól mutatta a veszély nagyságát. Mert a végén igen­is megszavazták a Salvadort népelnyomó rendszer fenntar­tásához szükségesnek tartott pénzt. Honduras felől a naookban fegyveresek törtek be Nicara­guába, de visszaverték őket. Salvadorban, ahol különben elnökválasztási komédiára ké­szülnek, a hadsereg az ország északi részén lévő morazan tar­tomány megtisztítását tűzte ki célul. A hazafiak ellen nagy­szabású akciókat kezdtek, leg­alább 3500 kormánykatonát szállítottak oda. Az Egyesült Államok támogatására utal, hogy a Salvadort—hondurasi határon amerikai légi szállítá­sú egységeket és hondurasi gyalogos osztagokat vontak össze. Salvador csendes-óceáni partjai elé pedig amerikai hadihajók érkeznek. Mind eme harci készülődés alighanem összefüggésben van az Egyesült Államok elnökvá­lasztási kampányával is. Az elnökjelölt-elnök nyilván hivat­kozni szeretne közép-amerikai sikerekre, az USA pozícióinak megerősítésére. Pálfy József NAGYVILÁGBAN Folytatta tanácskozását a LEMP országos értekezlete A képen jobbra Wojciech Jaruzelski a tanácskozás két részt­vevőjével beszélget Munkabizottságokban folytat­ta szombaton délelőtt varsói tanácskozását a Lengyel Egye­sült Munkáspárt országos ér­tekezlete. A 15 bizottságban mélyreható vizsgálat alá vet­ték a párt tevékenységét, a lengyel politikai, gazdasági és társadalmi élet valamennyi fontos és időszerű kérdését. A bizottságok ülésein a kül­dötteken kívül részt vettek az érintett' állami szervek, a tu­dományos és művészeti élet, valamint a lengyel sajtó meg­hívott képviselői is. Az egész délelőttöt betöltő tanácskozá­son a bizottságokban több száz küldött fejtette ki nézetét. A felszólalásokat egyöntetűen a problémák tárgyszerű felve­tése és a lehetséges megoldá­sok keresése jellemezte. Vala­mennyi küldött állást foglalt a 9. kongresszuson elfogadott politikai irányvonal következe­tes megvalósítása mellett, az élet minden területén. Heves harcok Salvadorban Heves harcokról jelentettek a hírügynökségek Salvadorból. Pénteken a baloldali-hazafias erők támadást intéztek a kor­mányhadseregnek a fővárostól negyven kilométerre fekvő Su- chitoto kisvárost védő egysé­gei ellen. Az összecsapásban — eddig ismeretlen körülmé­nyek között — lövést kapott és életét vesztette egy amerikai újságíró. A közép-amerikai or­szág északi és keleti megyéi­ben folytatódott a junta ösz- szevont csapatainak támadá­sa a partizánegységek ellen. Hírügynökségi jelentések sze­rint Suchitotónál a véres ütkö­zet kilenc órán át tartott. A hazafias erők egységei utcai harcokat is vívtak a junta had­seregének és rendőrségének alakulataival. Közben a kor­mány légierejének repülőgépei és amerikai gyártmányú heli­kopterei a város környékén a gerillák állásait támadták. A csatározás áldozatainak szá­máról nem érkeztek pontos adatok; az AP amerikai hír- ügynökség értesülése szerint csaknem negyvenre tehető a halottak száma. A hazafias erők „Farabundo Marti” nevű rádiója szerint mintegy négy­száz gerilla vett részt a táma­dásban. A baloldali erők egyik alakulata a Suchitotót a pán­amerikai autópályával össze­kötő országút mentén megtá­madták a junta hadseregének járőrét és tíz katonát megöltek. Az útszakasz elfoglalásával a partizánok elszigetelték Su­chitotót. John Hoagland, a New­sweek fotóriportere a jelenté­sek szerint több más újságíró­val együtt a suchitotói harcok körzetében dolgozott. Szemta­núk közlése szerint az újság­írók a kormánykatonák és ge­rillák kereszttüzébe kerültek és Hoaglandot akkor érte a halá­los lövés. Ö már a tizedik kül­földi újságíró, aki 1980 óta életét vesztette Salvadorban. La káscserék! Az INKOZ iroda nagyméretű, belvárosi, tanácsi bérlakásokat keres cserére ÉRDEKLŐDNI: INKOZ, PÉCS, TÍMÁR U. 2. Hétfőn és szerdán 8—16-ig. Telefonon: 12-055/65 m. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Pécs, Bem u. 2. sz. alatti felvevőhelyén budapesti szakbecsüsünk készpénzért vásárol föl régi fényképezőgépeket, fotó-optikai cikkeket, gramofont, írógépet, régi játékot, zseb- és faliórákat, és egyéb műszaki régiségeket. + MIAMI: Változatlanul for­ró a helyzet Miami feketék lakta negyedében: pénteken éjszaka a lázongó szinesbőrű- ek kövekkel és palackokkal do­bálták meg a járőröző rend­őröket, azok figyelmeztető lö­véseket adtak le. Eddig 282 embert tartóztattak le, a se­besültek száma tizenkilenc.-f RÓMA: Pénteken este mentőkocsin a római Rebbibia börtönbe szállították Szergej Antonov bolgár állampolgárt, akit az olasz hatóságok alap­talanul azzal vádolnak, hogy része volt a pápa ellen 1982- ben elkövetett merényletben. Antonov tavaly decembertől megromlott egészségi állapota miatt házi őrizetben volt. A mostani bírósági döntés, amelynek alapján Antonov új­ra börtönbe került, figyelmen kívül hagyta azt az orvosi vé­leményt, amely szerint állapo­ta változatlanul súlyos. Magyar részről is eredményes volt a lipcsei vásár Szombaton este bezárta ka­puit a tavaszi Lipcsei Nemzet­közi Vásár. A vásár zárósza­kaszában a magyar külkeres­kedelmi vállalatok számos új üzletet kötöttek. Ezek közül kiemelkedik az Agrimpex 26 millió rubel értékű megállapo­dása NDK-beli partnereivel, étkezési búza és kukorica szál­lításáról. Aridrikó Miklós belkereske­delmi államtitkár és Heinz Ger­ber közlekedésügyi miniszter- helyettes szombaton jegyző­könyvet írt alá Berlinben a magyar—NDK idegenforgalom fejlesztéséről, a kétoldalú turiz­mus elősegítéséről. NDK gazdaság T akarékosság „Tudja, a német ember egyik legjellemzőbb tulajdon, sága a takarékosság” — mondta valamely beszélgetés alkalmával az egyik berlini nagyüzem vezetője. Megálla­pításának igazához aligha fér kétség, ám bizonnyal nem ez a dicséretes tulajdonság a legfőbb oka annak, hogy az NDK népgazdaságában ma­napság az első számú jelszó: takarékoskodni a termelés és a forgalmazás minden szintjén. Az okok sokkal inkább a világ- gazdaság és a hazai fejlesz­tés körülményeiben keresendők. S hogy a jelszónak foganatja is van, igazolják az eredmé­nyek. A számok nyelvét kedvelők­nek bizonyára sok mindent el­árul az, hogy 1981-től a tava­lyi esztendő végéig kereken húsz százalékkal csökkent az energiahordozók, a nyers, és szerkezet; anyagok fajlagos felhasználása. Igaz, a folya­mat nem az utóbbi esztendők szülötte, ám évtizedünkben számottevően felgyorsult. Ha­sonló eredményhez a hetvenes években még nyolc esztendő szükségeltetett. Ami pedig az idei tervet illeti, az 7,5 száza­lékos mérséklődést irányoz elő a fajlagos felhasználásban. E néhány adat nagy vonalakban érzékelteti azokat a vóltozáso. kát, amelyek a termelés inten, zívebbé tételének során a gaz­dálkodásban végbemennek. Itteni közgazdászokkal disku- rálva rendre elhangzik: az át- foqó intenzifikálást a bonyolul­tabb külső és belső újraterme­lési feltételek teszik elenged­hetetlenné, kiváltképp az a tény, hogy a gazdasági növe­kedést hosszú távon azonos mennyiségű, illetve részben kevesebb energiával és nyers- anyaaqal kell biztosítani. Ez kétségtelen, ám az igazság­nak mégis csak a fele. Mert bizonyos. hogy e tényezők sürgősebbé teszik a mind in­tenzívebb fejlesztést, s e téren mggas követelményeket szab­nak meg. Ám az NDK-ban egyszersmind hangsúlyozzák, hogy az ótfoqó intenzifikálás mélyebb okai a fejlett szoci­alista társadalom termelőerői, nek és termelési viszonyainak érettségéből fakadnak. Előtérben álló feladat a meglévő eszközök és források tökéletesítése s ésszerű alkal­mazása. Ez érvényes a terme­lési folyamat minden elemére: az élő munkára, az energia- hordozókra, az anyagokra csakúgy, mint a gépekre, be­rendezésekre, építményekre. Az alapvető cél a ráfordítás és az eredmény mind kedvezőbb arányának kialakítása. Az intenzív úton bővített új­ratermelést az NDK-ban kez­detben főképoen a munkaerő. vei való takarékosság jelle­mezte, miközben még jelenté­kenyen bővültek a felhasznált anyag és energia, az állóesz­közök. Az állóeszközök értéke gyorsabban növekedett, minta nemzeti jövedelem, vagyis egy­ségnyi nemzeti jövedelem meg­termeléséhez mind több álló­eszközt kellett igénybe venni. Az állóeszközök a termelésben 1960. és 1982 között több mint megháromszorozódtak, a fel­használt anyag és energia csaknem megduplázódott Ké­zenfekvő tehát — s az NDK- ban idejekorán felismert — következtetés, hogy a termelés elengedhetetlenné vált, jelen, tős intenzifikálásában e terüle. teken hatalmas tartalékok kí­nálkoznak. Az utóbbi három esztendő­ben az NDK-ban első ízben sikerült a nemzeti jövedelem és az ipart árutermelés növekedé­sét abszolút mértékben is ke­vesebb anyag, és energia­felhasználásával elérni. Az idei népqazdasági tervnek pedig egyik sajátossága az, hogy — szintén első alkalommal — az állóeszközök bővülése nem ha. ladhatja meg a nemzeti jö­vedelem növekedését. Eközben tovább folytatódik a munka­erővel való ésszerű, takarékos gazdálkodás is. Automatizá. lássál, ipari robotok alkalma­zásával igyekeznek munkaerőt felszabadítani a kevésbé ha­tékony területeken és átirányí­tani az inkább előrevivő ága­zatokban. Ez persze nem megy mindig súrlódások nélkül, hi­szen tízezreknek kell feladniuk korábbi munkahelyüket, meg. szokott elfoqlaltságukat. E ván­dorlás qördülékenyséqét csak. is türelmes, meggyőző munká­val, naqyfokú körültekintéssel lehet biztosítani. S természe­tesen alaposan meg kell szer­vezni a szükséaessé váló áf- kéozéseket is. Másfelől komoly hangsúlyt fektetnek az NDK- ban a munkaidő jobb kihasz­nálására, hiszen itt is számot­tevők a tartalékok. Csökkente­ni igyekszenek az állásidőket, élesebben odafigyelnek a szü­netek, továbbá a munkaidő kezdetének és véqének pontos betartására. Akad olyan köz­gazdász, aki kiszámította: ha munkanaponként átlag tíz per. cet nyernének, ez két százalé­kos termelésnövekedést jelen­tene az iparban. A gondok és a feladatok — talán érzékeltették a fenti so­rok— jórészt hasonlítanak a mi hazai tennivalóinkhoz. Éppen ezért talán ma még fontosabb, mint valaha, hogy odafigyel­jünk egymás módszereire, ered­ményeire. de még melíékvó- aányaira is — mindez csak a javunkra válik. Laczik Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents