Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-09 / 39. szám
1984. február 9., csütörtök Dunántúlt napló 5 Életünk fényes pillanata Csorba Győző irodalmi estje A meghívó keddre, a Várko- nyi Nándor könyvtárba irodalmi estre invitált abból az alkalomból, hogy megjelent Csorba Győző Simeon tűnődése című verseskötete. S bár a kötet már tavaly ősszel napvilágot látott, az alkalom találkozni a költővel s verseivel mindenkor időszerű és maradandó élményt jelent Csorba Győző hívei, a költészet barátai számára. Hiszen egy gazdag élet felhalmozott tapasztalatait, megszenvedett bölcsességeit, igazságait osztja meg velünk a költő, amikor kezünkbe vesszük kötetét, vagy — mint ezen a jól sikerült estén — a verseket Győry Emil és Kosztéi Gabriella ihletett tolmácsolásában hallhatjuk. Simeon — a Bibliából tudjuk — egy jámbor idős ember volt, aki égi jelet kapott, hogy addig nem hal meg, míg a kisdedet meg nem látja. Simeon Csorba Győző versében arról tűnődik: vajon tudja-e majd megfelelően fogadni az ünnepi pillanatot, avagy talán már el is múlt ez a pillanat? Valami módon mindannyian Simeonok vagyunk — válaszolta a költő kedden esti beszélgetésében Szederkényi Ervinnek, — amikor azon gondolkodunk: eljött-e már az idő, amikor életünk értelme, lényege a maximumon van; vagy eljött ez a fényes pillanat, de nem volt szemünk észrevenni. — A halált njost legfeljebb biológiailag tudom elfogadni: morálisan nem — mondta a költő. — Micsoda igazságtalanság, hogy valaki ÓO—70 évig gyűjti magába az értéket, amivel másoknak használhatna, s akkor egyszerre minden ösz- szeomlik, s ragyogó elmék válnak haláluk előtt — Babits szavaival — „egy nyaláb fájdalommá". Természetesen nemcsak a lét nagy kérdéseiről volt szó a témához hozzátartozó emelkedett hangnemben. Csorba Győző közismert bölcsessége és szellemessége sok derűs percet szerzett az irodalmi est hallgatóinak: a műsorban Szkladá- nyi Péter fuvolaművész is közreműködött. G. T. fi HIM= városi bizottságának ülésé Társadalmi munkaakciók Pécsett Radicskov-bemutató előtt Egy kelet-európai világnagyság pécsi színpadon A Pécs városi Tanács dísztermében tartotta meg kibővített ülését dr. Pilaszanovich Imre elnökletével tegnap délután a Hazafias Népfront városi bizottsága. A testület elfogadta Gergely László, a bizottság titkára által előterjesztett beszámolót az elmúlt évi munkáról és az idei évre szóló munkaprogramot. Az 1984-es terv gazdaságpolitikai feladataihoz kapcsolódott az a beszámoló is, amellyel dr. Molnár Zoltán, a Pécs városi Tanács általános elnökhelyettese tájékoztatta a népfrontbizottságot az „Egy napot Pécsért” mozgalom, a társadalmi munkaakciók tavalyi eredményeiről. A téma, illetve a társadalmi munkások elismerésének kérdése a városi tanács márciusi ülésének napirendjén is szerepel. Az elismerés a városi tanács általános elnökhelyettese által ismertetett adatok alapján talán minden eddiginél inkább megérdemelt. A városi tanács a 6-ik ötéves tervciklusra ugyanannyi, 186 millió forint értékű társadalmi munkával számolt előre mint amennyi a korábbi ötéves terv alatt megvalósult. A mostani tervciklusból három év telt el eddig és a teljesült társadalmimunka- érték már meghaladja a 190 millió forintot. A tavalyi év különösen szép eredményeket hozott: valamivel több, mint egymillió társadalmi munkaóra és 76,5 millió forint értékű munka valósult meg. Húsz százalékkal több, mint 1982-ben. Az egy lakosra jutó értéke 441,40 forint a tavalyelőtti 339 forinthoz képest. A városkörnyéki községekben 45,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s egy lakosra 2512,9 forint jut. Dr. Molnár Zoltán beszámolójában hangsúlyozta, hogy mindez milyen nagy segítség volt a város fejlesztésében, A rómaiaknál úgy hívták: Forum. Rácvárosban tegnap: tanácskozási központ. Az egyazon közcélú, de más tartalmú elnevezéssel mostanában ismerkednek a pécsiek. A demokratizmus erősbítésének céljával ugyanis Pécs megyei város Tanács határozott arról, hogy több tanácstagi választókerület átfogó várospolitikai fórumait szervezi meg. Tegnap a rácvárosiak, istenkútiak, kovácstelepiek, patacsiak képviseletében tanácskoztak a rácvárosi pártalapSzervezet otthonában. öt tanácstagi körzet, két párta la pszervezet és öt kör. zeti népfrontbizottság nevében tiszteletreméltó módon vitatkoztak a tanácstagok, más közüzemeltetésében, mennyiben javította a kulturális szociális, egészségügyi és kommunális ellátást. A beszámolót követően alkalom adódott beszélgetés formájában folytatni a témát a városi tanács általános elnökhelyettesével, legfőképpen a társadalmi munkák városfejlesztési jelentőségéről. — A társadalmi támogatással együtt létrejött érték közel 82 millió forint. Ebből a kommunális ágazati fejlesztésre közel 26,5 millió forint jutott. A tanács költségvetésébe kommunális fejlesztési célra park- építéstől_ csatornázásig, útépítéstől villamoshálózat fejlesztésig összesen 319 millió forint volt tervezve. A társadalmi munkaérték ennek tehát nem kevesebb, mint 8,2 százaléka —, mondotta dr. Molnár Zoltán. Elkészült a pécsi társadalmi munkaakciók idei programtervezete is mór, amelyet csütörtöki ülésén fog véglegesíteni a városi tanács vb mellett működő társadalmi munkaakciókat szervező bizottság. Mintegy száz különböző intézmény kér társadalmi munka formában segítséget. A programfüzet e kérelmekről a közeliövőben 1300 példányban jelenik meg és hozzáférhető lesz minden vállalatnál, intézménynél, társadalmi szervnél és egyesületnél, valamint a tanácstagi tanácskozó körzetekben. A városi tanács az idei évre általánosabb akciókra is mozgósít a kérelmekkel együtt, így a tavaszi ünnepeket megelőző várostakarításra, a tiszta, kulturált környezet megteremtésére Pécs felszabadulásának 40-ik évfordulójának megünnepléséhez kapcsolódóan, valamint a korábbról már ismert „Egy park, egy lakókörzet, egy iskola" akció újraindítására. életi emberek, saját városrészükért. A tanácsi központ vezetője, Hochmann Ádám — máskülönben a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője — így indokolta a vitát: — Errefelé nincs csatorna- és gázvezeték. Vagyis drága olajjal fűtenek, főznek Pata- cson, Istenkúton megoldatlan a vízellátás is. Birkóztak tehát a városrész érdekében, hiszen tanácsi központként 300—350 000 forint pénz jut ilyen célokra az ötmilliós tanácstagi alapból. De Patacsra, Istenkútra, Kovácstelepre, Rácvárosba ennél többet kérnek. Kívánságukat természetesen továbbítják a városfejlesztési bizottság elé. Megalakult az alkotótelepek művészeti tanácsa Az év első napján ájra önálló megyei intézménnyé vált Baranyai Alkotótelepek művészeti tanácsa tegnap tartotta meg alakuló ülését a siklósi volt ferences kolostorban, amelynek felújítását nemrég fejezte be az Országos Műemléki Felügyelőség, mintegy 25 millió forintos költséggel. Az alkotótelepek három egységből áll: magában foglalja a siklósi kerámia-alkotóházat, a villányi szobrásztelepet és a sikondai irodalmi alkotóházat. A művészeti tanács leiadata az, hogy megvitassa és jóváhagyja az alkotótelepek éves programját, állandó kapcsolatot tartson az itt dolgozó művészekkel, s általában minden szakmai kérdésben segítséget nyújtson a szimpozioni munkához. A tanács tagjai neves szobrászok, keramikusok, művészeti szakírók és művészeti területen dolgozó más szakemberek. Az alkotótelepek tervében úgy szerepel, hogy május 15- én nyitják meg a kerámia-alkotóházat, s e napon kezdődik meg a villányi szobrász-szim- pozium is, amelynek programja — ha a művészeti tanács jóváhagyja — a következő lesz: a nyár elején a szabadtéri színháztér befejezésén dolgoznak a meghívottak, júliusban és augusztusban egyéni munkákra várnak jelentkezőket, szeptemberben és októberben pedig egyhónapos kisplasztikái program lesz. A kerámia-szimpóziumra az idén csak magyarokat hívnak meg, akiknek az lesz a dolguk, hogy az új berendezéseket vessék tüzetes próba alá. A művészeti tanács ma Villányban fejezi be programját. Jordan Radicskov darabjait játsszák szerte a világon, és jó pár éve hazai színházaink is felfedezték a bolgár írót. Emlékezetes siker volt Repülés című darabja Debrecenben, majd Budapesten, játszották Szolnokon, és most a Pécsi Nemzeti Színház társulata készül Radics- kov-premierre. A Ságvári Kamaraszínházban pénteken este mutatják be Zűrzavar című kétrészes népi komédiáját, amelynek egyben ez lesz a magyarországi bemutatója is. Bánky Gábort, Ujváry Zoltánt, Győri Emilt, Ujloky Lászlót, Sipos Lászlót, Balikó Tamást, Paál Lászlót, Pálfay Pétert, Fü- löp Mihályt, Labancz Borbálát, Dévényi Ildikót és Gyuricza Li- liant láthatjuk majd a színpadon. A Zűrzavar tulajdonképpen a rendező, Vas-Zoltán Iván választása : — Jordan Radicskov világnagyság — mondja a próba szünetében a rendező —, olyan író, akit a világirodalmi értéktőzsdén ma Gabriel García Marquezzel együtt emlegetnek. Ez a bolgár író képes megszólaltatni a Kelet-Európábán élő népek sorsproblémáit, és úgy nemzeti, hogy ugyanakkor A hét eleji komlóankét után tegnap, szerdán újabb szakmai tanácskozás kezdődött Harkányban, az állami gazdaságok oktatási és üdülőházában. Ezúttal — a b.ólyi kombinát szak- szolgálatának, az OMFB Fehérje-program Irodájának, valamint a MAE bólyi szervezetének rendezésében — a szója került tefítékre, pontosabban és szakszerűbben: a hüvelyes növények vetőmagtermesztése és a hazai nagyüzemi szójatermesztés kérdései. A tegnap reggel kezdődött, és ma déltájban befejeződő taegyetemes érvényű közölnivalója is van. Ezért játsszák Párizsban épp úgy, mint Poznanban vagy Pécsett. — Nálunk hogyan kerül színpadra a Zűrzavar? — Nem szeretnénk túlhangsúlyozni a bolgár népi rítusokat, a darabban megjelenő zárt hegyvidéki közösség hiedelemvilágát — nem akarunk megragadni a kuriozitások szintjén. A darab ugyanis arról szól hogy e zárt közösségbe milyen szűrten érnek el a világ nagy folyamatai, milyen zűrzavart okoznak az emberek fejében; hogyan falják fel egymást az emberek ebben a bezártságban. Tulajdonképpen nem is akarnak változtatni a helyzetükön. — Hazájában hogyan fogadták ezt a darabot? — Bulgáriában sok vitát keltett Radicskov műve, s feltették a kérdést, vajon nem a forradalmat jelképezi-e a „zűrzavar”. Radicskov képlete azonban sokkal általánosabb. Hibáinkkal, lehetőségeinkkel tulajdonképpen bennünket mutat meg a Zűrzavarban, amely remélem, jó fogadtatásra talál majd elsősorban a pécsi értelmiség körében. G. O. nácskozás alaposan körüljárja a szóját, ezt a fehérjében és más értékes anyagokban oly gazdag habot. Szóbakerülnek a fajták és a nemesítés (Dr. Kurnik Ernő akadémikus és az újvidéki dr. Bogdan Belie professzor előadásai), a termelés, az agrotechnika és a növényvédelem kérdései (pl. a termesztés kötött talajon), s hogy a vertikum teljes legyen, hangot kapnak az élelmiszer- ipar képviselői is (program- iroda, növényolajipar stb.). V. J. D. I. Forum Rácváros Vita egy városrészért A vetőmagtól az élelmiszeriparig Szójatanácskozás Harkányban Bányásztemetés Komlón A mecseki bányászváros temetőjében szerdán kísérték utolsó útjára a múlt heti sújtógázrobbanás két komlói áldozatát. Cseri Lajos negyven- nyolc éves vájár és Jurinics János ötvenkét éves aknász koporsója előtt munkatársaik és Kossuth-bányaüzem vezetői álltak díszőrséget. A Mecseki Szénbányák dolgozói és vezetői nevében a ravatalnál Bu- daházi György körletvezető, a síroknál Fincza József, a Kos- suth-bánya I. szenes körletének párttitkára vett végső búcsút a hősi halált halt bányászoktól. Munkásgyűlés a Pécsi Sörgyárban Kétszáz dolgozó vett részt azon a munkásgyűlésen, amit szerdán délután tartottak a Pécsi Sörgyárban. Dr. Rugási Endre igazgató az 1983-as év eredményeit és az idei év feladatait ismertetve többek között elmondta, hogy tavaly csaknem négyszeresére emelkedett a hazai alapanyagból előállított üdítőital-termelés. Míg korábban 16 000 hl üdítő készült itthon beszerezhető anyagokból, addig tavaly 54 000 hektoliternyit készítettek. Egyre népszerűbbek új tér. mékeik, a különleges aromájú Mangó, és Maracuja-, a Mecseki Gyöngykeserű-, az Orange-, a Citrom, és a Grape fruit lé, valamint a diabetikus Gyöngy-üdítők. Összességében a 275 000 hl tervezett mennyiség helyett 287 000 hl üdítő italt állítottak elő. Hasonlóképpen alakult a sörtermelési terv is. 665 000 hl helyett 668 000 hl volt a teljesítés. Az importsörrel együtt 783 000 hl-t értékesítettek. Ez — a piaci igénnyel összevetve — azt jelentette, hogy míg az első három negyedévben a kereslet meghaladta a termelést, addig a negyedik negyedévben már nagyobb volt a kínálat, ami a Szalon sörre is vonatkozott. Ebből a tervezett 447 000 hl helyett 466 942 hl-t állítottak elő. Az 1984-es év feladatai — többek között — a 40 órás munkahét bevezetése. Tovább keresik, milyen hazai termékekkel helyettesíthető az import alapanyag. A Pécsi Sörgyár gazdasági helyzetének ismertetése mellett terítékre került a harminc szocialista brigád tevékenységének értékelése, valamint a közművelődés, az ifjúság, és nőpolitikái célkitűzések' megvalósulása. A munkásgyűlésen részt vett Nagy László, a MÉM élelmiszeripari főosztályveze. tő-helyettese, dr. Szilágyi László, az ÉDOSZ központi vezetőségének titkára, Ruft Péter, az ÉDOSZ Baranya me. gyej bizottságának titkára és Lörincz Sándor, a városi pártbizottság * gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is.
