Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-09 / 39. szám
6 Dunántúlt napló 1984. február 9., csütörtök Nyugdíjasok fóruma Orvosi tanácsok az idős emberek életmódjához M indannyian foglalkozunk az elkerülhetetlenül bekövetkező öregedés gondolatával. Vágyunk: a hosszú, tartalmas, harmonikus élet. Korunkban a józan értelem arra készteti az embert, hogy ne megadással várja a jövőt, hanem aktivan munkálkodjon idős éveinek szebbé tételéért. Az idős kor nem egyenlő a betegséggel, bár kétségtelen, hogy a normális öregedési folyamat során olyan élettani változások következnek be szervezetünkben, amelyek hajlamosíthatnak betegségekre. Lehetőségünk van azonban ar_ ra, hogy az öregedés kóros irányba mutató biológiai mechanizmusait befolyásoljuk, és ezzel a szervezet élettani működését megőrizzük, az idős kor várható betegségeit megelőzzük: — sőt arra is van módunk, hogy minél tovább fenntartsuk szellemi frissesé- günket, megvédjék lelki egészségünket. Nézzünk néhány életviteli tanácsot! Fontos fiatalabb éveink napi ritmusát megtartani anélkül, hogy teljesítményünket, korábbi önnön, vagy más ifjabb egyénekével ösz- szehasonlítanánk. Az összevetés eleve az idős ember „vereségét" foglalja magába és csak azt eredményezi, hogy megalapozatlan elégtelensé- gi érzések alakulnak ki bennünk fizikai és szellemi teljesítőképességünkről. Őrizzük meg igényességünket hétköznapjainkban is, ne redukáljuk le egyre minimálisabb szintre világunkat! Például hozom a következőket: maradjon meg a terített asztal, a bizonyos „szertartások" kíséretében le zailó étkezések, ahol minél többen legyenek a családból. Sajnos sokszor látni, hogy először elmaradnak a családtagok, azután a virág, majd a terítő marad le az asztalról, csökken a tányérok száma; végül lábosból, hidegen kapunk be néhány falatot. Értem továbbá alatta azt, hogy ápoljuk baráti kapcsolatainkat, látogassunk el színházba. moziba, hangversenyre. Az elszigetelődés ugyanis fokozott testi-lelki veszélyeztetettséget jelent. Az kétségtelen, hogy önhibánkon kívül is fenyegethet bennünket pl. be. tegség, házastárs elvesztése miatt, de ilyenkor tudatosan meg kell akadályoznunk kialakulását. Nézzünk önmagunkba! Hányszor kerestünk és találtunk önámító magyarázatokat passzivitásunkra, igénytelenségünkre! Ho| az időjárásra, hol mások hibáira, hol anyagiakra, hol életünket „megkönnyítő leegyszerűsítésekre" hivatkozunk. Értem az előzőek alatt azt is, hogy legyenek vágyaink, feladataink, terveink, amelyeken folytonosan munkálkodunk, fenntartva ezzel szellemünk frisseségét. Az alkotó munka nem csupán a fiatal korosztályhoz kötött, hetven—nyolcvan év felett is lehet nagyszerűt létrehozni. Meg kell ismernünk azokat a pszichológiai történéseket, amelyek idős korban többnyire bekövetkeznek: az alkalmazkodó képesség gyengülése, fokozott érzékenység, hangulati labilitás. A szervezet biológiai folyamatai mellett ezek szorosan kapcsolódnak’ bizonyos szociológiai tényezőkkel, pl. nyugdíjba vonulással, a családi kör megváltozásával, esetleges megcsonkulásával, vagyis az egyén társadalmi szerep rendszereinek kényszerű megváltozásával. Ezen változásokra fel kell készülnünk, meg kell találnunk életünk új szerepeit. Üj helyzetünkben is őrizni kell önállóságunkat, hogy minél tovább élhessünk saját lakásunkban, megszokott környezetünkben, régi emberi kapcsolataink közelségében. A testi betegségek megelőzéséért fontos, hogy bizonyos kockázati tényezőkről —, mint az alkohol, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, a mozgásszegénység — beszéljünk. Idős korban javasolt az alkoholfogyasztás mérséklése, a dohányzás teljes elhagyása! Mit jelent a helyes táplálkozás idős korban? Azt jelenti, hogy minőségileg és mennyiségileg egyaránt megfelel az idős kori életvitelnek. Minőségi követelmények: elegendő mennyiségben és jól felhasználható formában tartalmazza a szükséges alapvető tápanyagokat, és legyen kellő mennyiségű nyers növényi eredetű tápanyag tartalma. Mennyiségi szempontból döntő, hogy a korral csökken az energiaszük_ séglet, normál súlyúaknái 1600 —2400 kcal (6700—10 000 kJ) elegendő. A leggyakoribb hiba az, hogy a túlzott energia- bevitel kombinálódik a minőségileg is helytelen táplálkozással. Tehát a nagy energia- tar'.almú zsír- és liszttermékek fogyasztása bőséges, de nem kielégítő a vitaminok, a kalcium, a vas és az esszenciális aminosavak fejyétele, valamint kimaradnak az étrendből a rostos gyümölcslevek, nyers ételek, darabos főzelékek és a tejtermékek. A helytelen táplálkozás leggyakoribb következménye a túltápláltság, amely sok betegség — érelmeszesedés, cukorbetegség, magos vérnyomás — kiváltó oka, súlyosbító tényezője lehet. A helytelen táplálkozás következményei lehetnek még: vérszegénység, a csontok mész- hiánya, székrekedéses panaszok, az ellenóllóképesség csökkenése —, csak a leggyakoribbakat említve. A helyes táplálkozás megvalósítása nem elsősorban anyagiak kérdése! Megfelelő ismeretterjesztő kiadványok állnak rendelkezésre, melyekből viszonylag elfogadható áron megtervezhetjük egészséges étkezésünket. A betegségek kialakulásának igen komoly kockázati tényezője a testmozgás hiánya. A rendszeres izomtréning, a fokozatos, jól megválasztott fizikai terhelés olyan kedvező hatással van a légzési, vérkeringési, anyagcsere-funkciókra, hogy enyhíteni képes az érelmeszesedést, a szívkoszorúérbetegséget, a magas vérnyomást és a cukorbetegség súlyosságát. Még a mindennapi sétáink, és kisebb-nagyobb kirándulásaink is gyógyszereket pótolhatnak. Feltétlenül szólnunk kell még az orvosi javaslat, illetve ellenőrzés nélkül történő gyógy, szerszedésről. Idős korban a gyógyszerdósisok csökkentése szükséges azok megváltozott felszívódása, eloszlása és kiürülése miatt. Emellett még igen nagy egyéni különbségekkel is számolni kell. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy többféle gyógyszer együttes alkalmazása lényegesen nagyobb veszélyekkel jár időseknél. Ezért orvosi vélemény nélkül, szomszédok, ismerősök ta_ nácsára nem ajánlatos gyógyszert szedni! A szép, tartalmas öregségért már fiatal éveinkben tenni kell —, „idejében kell öreg emberré lennünk, hogy sokáig lehessünk öregek” — mondja Cicero, de -talán még nem késő! Dr. Hazafi Klára, B. m. Tanács Kórház-Rendelőintézet II. sz. belgyógyászati osztályának főorvosa szerkesztőség postájából IS Még egyszer a meszesi buszmegállóról Bár többször foglalkoztunk már a pécsi, meszesi buszmegállók megszüntetésének kérdésével, olvasóinkat még nem tudtuk megnyugtatni az illetékesek válaszaival. Szinte hetente kapunk leveleket, telefonos panaszokat a terület lakóitól, akik méltatlankodnak a megállóhelyek új kialakítása miatt. Elsősorban az idős emberek nem tudnak belenyugodni az új helyzetbe a többletgyaloglások miatt — tudott, hogy Meszes az egyik legidősebb, nyugdíjasok lakta városrész. Valószínűleg most sem tudunk megnyugtató választ adni, közreadjuk a területi tanácstag interpellációjára kapott választ. A kérdésre Vókó János, a városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője a következőket írta: A KPM Közúti Igazgatósága a Tolbuhin úti párhuzamos köz lekedés biztonsága és az út kapacitásának bővítése érdekében a buszmegállók számára leállóöblöket építtetett. A megállók helyét a közúti igazgatóság javaslatára a Volán 12. sz. Vállalat, a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság, a megyei és városi tanács képviselői az 1977 márciusában tartott helyszíni szemlén közösen elfogadták, amit a közúti igazgatóság határozatban is rögzített. Az új buszmegállóöblök KutyabaJ — Hova tűnnek a kutyák? —■ kérdezte a 20-892-es telefonról Szebenyi Árpádné, miután egy hétig -hiába várták vissza László utcai családi házuk őrzőjét. — Talán csak elcsarvargott és majd hazatalál? — jött az ügyeletes 'kézenfekvő vigasza, hiszen a kutyahűség 'közismert. Kiderült azorvban, hogy a tízéves gazdi szeretettel nevelge- tett, gondozott német juhász kutyája az udvarról, a beriglizett — csaikis emberi kéz által nyitható — kapu mögül tűnt el január 8-ón, a Tetthely című izgalmas tv-műsor idején. Vagyis, a négylábú pajtás aligha saját jószántából szökött meg. Ennek ellenére Szebenyiék utánanéztek, nem került-e véletlenül a kóbor ebek Bogádi úti gyűjtőtelepére. Közzétettek egy hirdetést is, hátha. Az eredmény: semmi. — Kutyák elvesztését mindaddig gondatlanságnak hittem, amíg velünk ugyanez meg nem történt — ismerte be a telefonáló, aki nem sajnálta a fáradságot, kigyűjtötte : január . közepéig hat kutyát 'kerestek apró- hirdetés útján Pécsett. Két magyar vizslát, egy skót meg egy német juhászt, egy .tacskót és egy angol szettert. A visszaszolgáltató természetesen ,,jutalomban részesül'', és hfchetően nemcsak azért, mert ezek a fajták már kölyökkorukban is több ezer forintot érnek. Érzelmi értékük nagyobb. Mondhatnám, megfizethetetlen. A felvételünkön látható „kődarab” valószínűleg meteorit darabja. Bernáth László, a BÉV munkatársa találta egy Ivov- kertvárosi építkezésen a szitálandó homok között. Az tűnt fel neki elsősorban, hogy méretéhez képest igen súlyos darab. Hogy valóban meteoritda- rab-e, az rövidesen kiderül Budapesten, a Magyar Állami Földtani Intézetben, ahol tudományos vizsgálatnak vetik alá. Az eredményről szívesen beszámolunk majd olvasóinknak. általában a korábbi megállók közelében épültek, a közép-me- szesi kivételével. A megállóhelyek távolsága jelenleg: Hegedűs M. u.—Komjót A. u. között: 608 méter, Komjót A. u.— Szeptember 6. tér között: 606 méter, Szeptember 6. tér—Vörös Hadsereg út között: 525 méter. Ezek a távolságok megfelelnek a jelenlegi beépítettségi viszonyoknak, (összehasonlításként: a 20. viszonylat Irányi D. tér—Hal tér közötti megállóhely távolsága: 700 méter). A megszűnt közép-meszesi megálló a Komjót A. u.— Szeptember 6. tér közötti távolságot közelítőleg felezte, így a jelenlegi megállóktól a legkedvezőtlenebb esetben (Kőrös u.) is csak 300 méter a gyaloglási többlet. A fentiek miatt a megállóhely visszaállítását jelenleg nem tartjuk indokoltnak. f Mohácson a központi autóbusz pályaudvar mellett a második legnagyobb utasforgalmat a Pécsi úti autóbuszmegálló bonyolítja le. Az autóbuszra itt várakozók azonban bizonyára mindenkinél jobban örültek az elmúlt év aszályos nyarának, mert ha csak néhány csepp eső esik, az a járdasziget előtt mind tócsákban összegyűlve megáll, s ha nem is a buszok, de az arra járó gépkocsik jócskán fröcskölnek belőle rájuk. Jó lenne, ha ez az állapot minél előbb megváltozna. Schindl József Válaszol a Volán Hogyan utazhatnak a nyugdíjasok? December 23-i számunkban foglalkoztunk a fenti kérdéssel, amelyre Albert Ferenctől, a 12- es Volán igazgatóhelyettesétől kaptunk választ: A nyugdíjasok a részükre évente 8 alkalommal a vasúti utazásra biztosított 50 százalékos vasúti kedvezményt 1983. január 1-től — választásuk szerint — vonaton vagy belföldi helyközi autóbuszjáraton vehetik igénybe. A vonaton történő utazás, valamint minden egyéb utazás külön kedvezményes utazási alkalom igénybevételének minősül. Levélírónk Nagykanizsáról Pécsig vonattal utazott, Pécsről Hosszúheténybe pedig autóbusszal, ami úgyszintén külön utazási alkalom igénybevételét jelenti. Fentiek figyelembevételével autóbusz-gépkocsivezetőnk helyesen járt el, amikor újabb utazási igénybevételt jegyzett be az utazási utalványra. MIKOR SZÓL A BERREGŐ? Január 12-én a 15-000 rovatunkban az 50-es autóbusz indulásakor előidézett balesetveszélyről írtunk. A Volán igazgatóhelyettesének véleménye írásunkkal kapcsolatban a következő: Az autóbuszokba épített berregő funkcionálisan azt a lees felszállás befejezése után a gépkocsivezető az indulási szándékát jelezze. A jelzőhang észlelése esetén az esetleges fel- és leszállási szándék balesetveszélyt idézhet elő, így ilyen esetben a további mozgás tilos. Ponaszosunk esetében a gépkocsivezetőnk a felszállással egyidejűleg zárta az ajtókat, amely a veszélyhelyzetet teremtette. Sajnos esetenként — mulasztás vagy meghibásodás miatt — a szerkezet működtetése elmarad. Megjegyzem, hogy műszaki vonatkozásban csak olyan helyi gépjármű teljesítheti a napi feladatot, ahol a csengő berendezése üzemképes. Egyébként ez idáig, mint ahogy a jövőben is a mulasztókkal szemben szigorú felelős, ségrevonóst alkalmazunk. A hasonló esetek elkerülése érdekében, a gépkocsivezetők rendszeres oktatásán szerepeltetjük a megállóhelyi indulásra vonatkozó KRESZ előírásokat, felhívjuk a figyelmet a követendő eljárásra, illetve magatartás formára. HA NEM TUDJUK A BÉRLETET FELMUTATNI Szóvá tettük azt is, hogy a helyi menetejegy-ellenőrzést követően az utólagos bérletbemutatás esetén 15 forintos pótdijat kell fizetni. ALBERT FERENC TÁJÉKOZTATÁSA A KÖVETKEZŐ Számos félreértésre adhat okot, ha a menetjegyellenőrzéskor az utas nem tudja felmutatni a bérletét, de jelzi, hogy azt megvette. Ilyen esetben az ide vonatkozó rendelkezések szerint, ha a jegy el. lenőrzése során az utas érvényes bérletét nem tudja felmu. tatni, de azt 2 napon belül a vállalat által megjelölt helyen utólag bemutatja, a vállalat az 50 forintos pótdíj helyett csak 15 forintot számolhat fel. Az ügyintéző tehát helyesen jár; el. amikor érvényesítette a számunkra kötelező érvényű rendelkezést, de egyben felhívtam a szolgálati helyek figyelmét a szakszerű tájékoztatás megadásának, az udvarias magatartás gyakorlásának kötelezettségére. * * Szerkesztői üzenetek Görcsönyi tsz-nyugdíjas olvasónknak üzenjük, hogy 1983-ban módosították a tsz alapszabályát. Az előző alapszabály szerint valóban 12-töl 25 mázsáig járt kukorica — termésátlagtól függően — mindenkinek. Ezt megváltoztatták. A változást a két közgyűlésen beszélték meg a tagsággal — nyugdíjasokkal is — 1983. februárban és 1983. június 24-én. Az új alapszabályt a tagok megszavazták. Eszerint a háztáj iföld- odaítélést munkateljesítményhez kötik, nyugdíjasoknál az utolsó évben végzet munka az alap. A háztáji járandóság maximum 6000 négyzet- méter föld lehet (1 hold^, vagy aki nem földben kéri, hanem terményben, annak 20 mázsa májusi morzsolt kukorica, illetve a 20 mázsa kukorica pénzbeni értéke jár állami felvásárlási áron. A tűzifa-járandóságról. A közgyűlés úgy döntött, hogy évi, összesen 80 000 forint értékű tűzifát, fahulladékot adnak el az idős, rászoruló nyugdíjasoknak, napi áron. Persze, nem jut mindenkinek. Az elosztást nem a tsz vezetősége, hanem a tsz szociális bizottsága (hét fő) végzi rászoruitság alapján. Azon vannak, hogy a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők jussanak hozzá a fához. * R. Mariannák azt tanácsoljuk, hogy mindenképpen tegyen feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen., mert a PMSC sajnos nem tud felelősséget vállalni az öltözőben tartott holmikért. Rendkívül sajnáljuk, hogy középiskolásként ilyen kellemetlen élménnyel kellett távoznia a versenyről, amelyet né- hányan alkalomnak tekintenek a lopásra. Jogi tanácsadó Réder J., mázaszászvári olvasónk 1983. június 15-ig dolgozott. Ezt követően októberben megbetegedett. Kérdése: jogosult-e táppénzre? Táppénz az 1975. évi II. törvény 17. §-a értelmében annaik jár, aki a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő első vagy második napon keresőképtelenné válik, _b) a biztosítós megszűnését követő második napon túl, de TIZENÖT napon belül válik keresőképtelenné, ha a biztosítás legalább 180 napon át MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL állott fenn, vagy c) a biztosítás megszűnését követően baleseti táppénzben vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, ha az ennek megszűnését követő napon keresőképtelen. Olvasónk a most ismertetett jogszabályi előírásoknak nem felel meg, így táppénzre nem jogosult. K. T. és B. N. kérdezi, hogy a fogadásból eredő követelést lehet-e bírói úton érvényesíteni? Polgári Törvénykönyvünk 204. §óban előírtak szerint bírósági úton nem lehet érvényesíteni a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; / b) a kifejezetten já.ték vagy fo- g?.dás. c®ljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. A törvénykönyv még azt is kimondja, hogy a bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis: az önkéntes (teljesítést azonban nem lehet visszakövetelm. Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthető, hivatalból •kell figyelembe venni. Ezt a rendelkezést — ha jogszabály másként nem rendelkezik — az elévült köve-' telesekre nem lehet alkalmazni. Sárosi O., pécsi olvasónk kérdezi, hogy miként történik a szolgálati idő egybeszámítása. Továbbá a munkaviszony megszűnése utáni gyermekgondozási segélyen töltött időt figyelembe kell-e venni? A hatályos rendelkezések szerint, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkviszonyban töltött idő figyelembevételét írja elő. ennél minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani, az egyes munkaviszonyok megszűnése módjától függetlenül. A munkaviszonyban töltött idő tartamába nem számítható be a munkaviszonynak a) megszakítás nélkül harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság miatti szünetelése, kivéve, ha a jogszabály a munkaviszonyban töltött idő számítása szempontjából ennek az időnek a figyelembevételét rendelte el, b) szabadságvesztés-büntetés, c) javító-nevelő munka, valamint d) tanulmányi szerződés alapján folytatott iskolai képzés miatt szünetelése. <A 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 10., 11. §-ai.) A gyermekgondozásról szóló 10/ 1982. (IV. 16.) MT sz. rendelet 5. § (1) bekezdese szerint a munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. ' A munkaviszony megszűnését követő időtartam NEM SZÁMÍTHATÓ be a munkaviszonyba akkor sem, ha arra a gyermekgondozási segély folyósítása megtörtént. Olvasónk esetében a munkáltató helyesen járt el, további idők beszámítására nincs lehetőség.
