Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-05 / 35. szám

1984. február 5., vasárnap Dunántúlt napló 3 Befejeződött az aprófalvak konferenciája „Ki gépen száll fölébe...” Az értelmiség jelenléte döntő Mindig az ember álljon a középpontban Pénteken délután és szom­baton az aprófalvak társadal­mi jellemzőivel és ifjúságá­nak helyzetével foglalkozó szekció fölszólalásait, korrefe­rátumait hallgatva felmerült a gondolat, vajon lehet-e, van-e értelme annak, hogy aprófal­vakat vizsgálva külön beszél­jünk az ott élő ifjúság helyze­téről. Noha az igaz, hogy apró­falvak sorsa elválaszthatatlan attól, ott maradnak-e, illetve letelepednek-e ott fiatalok, mégis sokkal átfogóbb az a problémafelvetés, amely az ott lakók életkorától függetlenül vizsgálja az aprófalvak jövő­jét Pedig a két dolog elvá­laszthatatlan egymástól: egy igen alacsony lélekszámot számláló kis település jövője az alapvető életfeltételek biz­tosításától függ — út, ivóvíz, tanár, hogy csak néhányat említsünk —, s ha ezek meg­vannak, nemcsak a falu rövid időtávra szóló jövője biztosi, tott, hanem ilyen feltételekkel már fiatalokat is ott lehet tar­tani, illetve oda lehet vonzani. A magyar falusi lakosság­nak — öt százaléka él apró­falunak minősített községben. S ez az öt százalék, bármilyen kevésnek tűnik is így, mégis negyedmillió lakost jelent. Hozzá kell tennünk, hogy 1970 és 1980 között az elvándorlás és a természetes fogyás követ­keztében egyre több falu ke­rült ebbe a hátrányos kate­góriába. Szám szerint hatvan­nal növekedett az aprófalvak száma. A folyamat nem új ke­letű, a múlj század vége ótb megfigyelhető. S ahogy egyre több faluból „elköltöznek” a különböző intézmények — ta­nács, óvoda, iskola — érvé­nyes ma is Erdei Ferenc meg. állapítása, hogy ezek nem teljes falvak. Éppen ezért ért­hető, hogy szükségképpen ki­felé fordulnak. Mégis van-e lehetőség arra, hogy valamilyen módon teljes életet biztosítsunk azok számá­ra, akik ilyen falvakban élnek? Mindenképpen lehetséges. S ha ehhez nem is nélkülözhető az anyagi feltétel, azért az is bebizonyosodott, hogy nem minden kizárólag a pénz függ. vénye. Sokszor az is meghatározza egyes települések, település- csoportok jövőjét, hogy a ró­luk döntést hozók bizonyos tá­volságból, az ott lakók, az iga­Az ötös Ikrek névadója Szombaton délelőtt Kiskun­félegyházán, a városi tanács székházában megtartották az 1983. január 24-én született ötös ikrek névadóünnepségét. Tarjányi Szilvia, Melinda, Haj­nalka, Sándor és Erika névadó­szülőjének Farkas Bertalan űr­hajóst, valamint a kiskunfél­egyházi születésű Magyari Béía kiképzett űrhajóst és fe­leségeiket kérte fél a Tarjányi csalód. A névadó szülők hajasbabá­kat és óriásmackókat ajándé­koztak a kicsinyeknek és átad­ták a Honvédelmi Minisztérium meglepetését: a fejenként öt­ötezer forintos takaréklevelet a Tarjányi család tagjainak. Szá­mos ajándékkal kedveskedtek az ikreknek az ünnepségen részt vevő iskolások, ismerősök, rokonok és meghívott vendégek. zán érintettek véleményét fi­gyelmen kívül hagyva határoz­nak. Ezért is aratta talán a legnagyobb sikert és talált nagy helyeslésre tegnap az if­júsággal foglalkozó szekcióban Bognár László kisvaszari er­dész fölszólalása, aki az előb­biek megfogalmazására Rad­nóti Miklóst hívta segítségül: ..Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj...” Nagyon sokan hangoztatták, hogy létkérdés: vannak-e, il­letve lesznek-e ezekben az ap­rófalvakban pedagógusok. Nemcsak a tanárok, hanem ál­talában az értelmiségiek jelen, létét mindenki nagyon fon­tosnak tartotta. A kérdés most már csak az, mit tud nyújtani a társadalom annak a fiatal tanárnak vagy más foglalkozá­sú értelmiséginek, akitől cseré, be elvárja, hogy vállalja ezt a missziót. Talán ez a legjobb szó, amivel megfogalmazhat­nánk a feladatot, ami e szem­pontból az értelmiségre vár. Vági Gábor, az Államigaz­gatási és Szervezési Intézet munkatársa így fogalmazott: nincs értelme annak, hogy az aprófalvak mai helyzete miatt bűnbakot keressünk. Biztosan lesznek még települések, hiszen mindig is voltak, amelyek meg­szűnnek. Ám amíg működnek, s amíg élnek ott emberek, ad­dig azzal kell foglalkoznunk, hogy ezek az emberek hogyan' élnek, A szekcióülések végeztével a plenáris ülésen mindhárom szekcióvezető beszámolt a végzett munkáról. Ezután ke­rült sor dr. Dányi Pálnak, az MC7M° Baranya megyei Bizott­sága titkárának záróelőadásá­ra. Érdekes és értelmes vállal­kozásnak minősítette a tanács­kozás megrendezését, megerő­sítette azt a gondolatot, hogy az ember legyen gondolkodá­sunk középpontjában mindig, amikor erről a problémáról be­szélünk. Végezetül Nyitraj István, a KISZ KB titkára köszönetét mondott az Értelmiségi Fia­talok megyei Tanácsának, va­lamint a KISZ Baranya megyei Bizottságának, akiktől elindult ez a kezdeményezés. A kétna­pos konferencia Kovács Dezső­nek, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkárának zár­szavaival fejeződött be. Dücső Csifla Bodrogi Jenő, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökhelyettese, a csütörtöki komlói bányaszerencsétlenség körülményeit vizsgáló bizottság elnöke szombaton tájékoztatta az újságírókat a vizsgálat eddi. gi tapasztalatairól. Elmondta, hogy a bizottság eddig több csoportban, több alkalommal járt a helyszínen és a vizsgálatok folytatódnak. Megállapították, hogy a bá­nyában sújtólégrobbanás tör­tént, ehhez szénporrobbanás kapcsolódott. Ennek okait azonban még nem sikerült tisztázni. Az bizonyos, hogy a robbanást megelőzően nem volt bányatűz, ezen a munka­helyen hosszabb ideje nem vé­geztek robbantásos munkát. Feltehető, hogy a sújtólégrob. bánást valamilyen villamos- berendezés szikrája idézhette elő. A másik kérdés, amire a vizsgálat során választ várnak, hogy hogyan koncentrálódott > „Indulj te is, kutasd hazádat!" A Körösi Csorna Sándor- emlékverseny megyei fordulója Április 4-én lesz kétszáz éve, hogy a háromszéki Kő­rösön megszületett Körösi Csorna Sándor, a nagy ma­gyar világutazó, az első ti­beti grammatika, az első ti­beti—angol szótár készítője. Ez alkalomból Sarlós István miniszterelnök-helyettes el­nökletével emlékbizottság alakult hazánkban, egy bu­dapesti lakótelepi iskola pe­dig emlékversenyt hirdetett általános iskolások számára a nagy magyar tudós és uta­zó életének és munkásságá­nak megismerésére. Ennek megyei fordulója zajlott le tegnap a pécsi Nevelési Köz­pontban. Váci Mihály gondolatai je­gyében: „Indulj te is, kutasd hazádat, / — eljutsz a nagy­világba!”; az emlékverseny olyan példaképet kíván állí­tani tanulóifjúságunk elé, aki töretlen hittel, óriási akarat­erővel és szorgalommal ért el világraszóló eredményt, és tett szolgálatot az egész em­beriségnek. Baranya megyéből 31 is­kola küldött 3—3 fős csapa­tokat. A gyerekek és felké­szítő tanáraik nagy lelkese­déssel mélyedtek el Körösi Csorna életének egyes moz­zanataiban, tanulmányozták az általa bejárt országok földrajzát, teljes kultúrtörté­netét. A budapesti Akácvirág utcai iskola által összeállí­tott verseny igen szigorú fel­tételek között folyt, a buda­pesti tanárok baranyai kol­légáikkal együtt vezették a versenyt és látták el a zsű­rizés feladatait. A fődíj egy ázsiai út Körösi Csorna Sán­dor nyomdokain, de külföldi utat nyer a második, harma­dik helyezett is. Az első hat baranyai csapat minden tagja értékes jutalmakat, rádiót, földgömböt, néprajzi albumot kapott emlékül. Baranyából végül is két is­kola 3—3 fős csapata jutott tovább az országos döntőbe. 1. helyezett: Brodarics té. ri Általános Iskola, Mohács, 2. Geresdlak, általános is­kola. G. O. Műszaki főiskolások hasznos vállalkozása Ovegkiállitás és -vásár a PMMF-en R endhagyó termékkiállítás és -vásár nyílt tegnap Pécsett, a Rókus utca 2-ben, a PMMF Szilikát Vegyipari Gépésze­ti Intézetben. A rendezvény gazdái a hallgatók, akik az UM Miskolci Üveggyárával együttműködve mutatják be és érté­kesítik a gyár termékeit. A választék szinte teljes, hiszen raktári és kis méretben egyaránt kínálnak színes, mintás és színes hu­zalhálós betétes üvegeket. Érdemes pár szót ejteni az első pécsi diákvállalkozás előz­ményeiről. A leendő üzemmér. nökök évenként rendeznek szakesteket, ahol részt vesznek azoknak az ipari üzemeknek a képviselői is, amelyek számí­tanak az itt végzett hallgatók, ra, alkalmazni kívánják őket. Ez a szakmai jellegű, diákmó­kával egybekötött rendezvény költséges, az üzemek rendsze­rint anyagilag is támogatják. Mivel az • iparban is előtérbe került a takarékos gazdálko­dós, az érdekeltségi szemlélet erősítése, az ÜM Miskolci üveggyára — a szokásos ösz- szeg átutalása helyett — egy javaslattal jelentkezett. Fel­ajánlották: termékeikből ren. annyi metán a levegőben, amely elérte a kritikus robba­nási határt, s ezt — jelzőké­szülékeik segítségével — miért nem fedezték fel időben az ott dolgozók. A vizsgálat azt már megállapította, hogy a bányá­ban általában jó a szellőzés, megfelelő az áramló levegő gyorsasága és mennyisége is. A szerencsétlenség színhelyén azonban a jelek szerint kisebb szellőztetési zavar keletkezett, ennek okait is vizsgálják. Ed. dig hét tanút hallgattak ki, a történtekre azonban egymástól eltérően emlékeztek, az álta­luk elmondottak ellentmondá­sosak voltak, így következteté­seket ezekből nem lehet levon ni, A tanúkihallgatásokat hét­főn folytatják és még további dezzenek a hallgatók kiállítást, értékesítsék az üvegeket, s en­nek fejében részesednek a ha­szonból. Vagyis: „ha pénz kell, dolgozzatok”. S mivel valóban kell a pénz, megkezdődött a szervezés, levelezés. Napok alatt biztossá vált, hogy a főiskolások tenni akarását si­ker koronázza. A miskolciak se­gítségével létrejött szerződés értelmében tegnap kiállítás nyílt a PMMF Rókus utcai épü­letében. Az észak-magyarorszá­gi üveggyár színes, mintás, szí­nes huzalhálóbetétes sima és mintázott kivitelű üvegei a 12-iq tartó kiállítás után meg. vásárolhatók. Miskolcon nemrégen ren­deztünk hasonló vásárt ezekből 18—20 embert hallgatnak meg. A vizsgálatok aprólékos, hosz. szadalmas munkát igényelnek, mert több száz villamos­készüléket és több kilométernyi viflamoskábelt kell átvizsgálni, így deríthető fel, hogy a rob­banást villamos szikra okoz­ta-e, s ha igen, mi volt ennek az oka. így egyelőre a bizott­ság arról sem tud véleményt alkotni, hogy a szerencsétlen­ség előidézésében feltételezhe­tő, vagy kizárható-e az emberi mulasztás. Jelenleg a bányaszerencsét, lenség négy sebesültjét kezelik kórházi intenzív osztályon, kö­zülük háromnak az állapota már olyan mértékben javul, hogy ők rövidesen elhagyhat­ják az intenzív osztályt. a hibátlan üvegekből, melyek a közületeknek és TŰZÉP-eknek szállított nagyobb méretű áruk­ból levágott darabok — mond­ta Kovács Ferenc, az üveggyár művezetője, — óriási siker volt, elsősorban a magánépítkezők vettek belőle. A mostani kiállításon látot­tak alapján már megrendelhe­tik az érdeklődők az üvegeket, melyeket a gyár az árusítás befejezéséig (február 26-ig) le. szállít. Az üvegeket erkélyek, bárszekrények kialakítására, csarnokok, pavilonok falainak burkolására lehet használni. — Egymillió forint körüli forgalomra számítunk — mond­ta Szirony Viktória harmadéves hallgató, a vállalkozás egyik fő szervezője. — Ebben az esetben százezer körüli összeg a miénk. Igaz, ezért igencsak megdolgozunk. A számlák ki­töltésétől az anyagok őrzéséig minden a mi dolgunk. A szak minden második diákja részt vesz a munkában. A kapott pénzen pedig, igazi főiskolai ünnepnek számító szaknapun­kon közösen gazdálkodunk. Lesz ott szakmai vetélkedő, di- ákfőigazgató-választás, tanár— diák meccsek sokasága és sok minden más. Csak üdvözölni tudjuk a műszaki főiskolások kezdemé­nyezését, hiszen saját főisko­lás éveik színesítésére olyan, szakmájukhoz szorosan kötődő tevékenységgel szerzik meg az anyagiakat, mellyel szívesen találkoznánk más felsőoktatási intézményeknél is. Persze — kettőn áll a vásár. A megnyitó után tapasztal­hattuk, nemcsak a diákoknak hasznos a vállalkozás. Főként a magánépítkezők fogadták örömmel a keresett termékek gazdag kínálatát. (A kiállítás naponta 12—20 óra között tekinthető meg, az üvegek megrendelhetők, az árusítás 14-én kezdődik.) Bozsik L. Sajtótájékoztató a komlói bányaszerencsétlenségről Szeretők Az első, futó benyomás a Szeretők című, új magyar film. ről: Kovács András új oldalá­ról mutatkozik be. De ez a megállapítás csak részben helytálló. Végigpillantva a ren­dező eddigi alkotásain, többek között az erőteljes társadalmi, ság a filmek jellemző ismérve, a társadalmi problémák, fe­szültségek és felelősségvállalá­sok kérdéskörének taglalása. Mindez természetesen csakis az egyéneken, az egyének sor. sárt keresztül vizsgálható és érthető meg. Kovács András mindig is ki­emelkedő helyet biztosított az embernek, konfliktusainak, dön­téseinek ábrázolására. Mégis míg korábbi filmjeiben a tár­sadalom faggatása kerül elő­térbe, addig a Szeretőkben a magánélet rejtelmeinek, útvesz­tőinek a bemutatása a domi­náns. De mivel Kovács András alkotásai a valósághoz hűen dialektikusak, új filmjének sze­replői sem kiszakítottak társa­dalmi közegükből. A Szeretők az ún. cselekvő filmek típusába tartozik. A vége felirattal korántsem fejeződik be, éppen ellenkezőleg, arra ösztönzi a nézőket, hogy to­vább foglalkozzanak a látot­takkal, s mindenki saját maga oldja meg a másfél órán át­élt konfliktusokat. A Szeretők alaptörténetét sokan elmondhatnák. A fiata­lon elvált értelmiségi nő, aki keresi önmagát a munkájában és a magánéletében egyaránt, aki méltó társra vágyik. De ez harmincon túl korántsem egy­szerű, hiszen a hozzá illő fér­fiak javarésze mór családot alapított. A filmbeli Vera új partnere, Tamás is nős és ép­pen a történet csúcspontján válik kétgyermekes apává. Ve­ra őszintén és teljes odaadás­sal szereti őt, kapcsolatukban Vera a kiszolgáltatottabb. Családjától sem akarja elsza­kítani, de elhagyni sem tudja a férfit. Cserébe, a szerelmen kívül, őszinteséget vár el. S ez utóbbinak a sérülése adja ne­ki az erőt a szakításhoz. De ekkor derül ki, hogy Tamás képtelen ezt elviselni, noha családját sem szeretné cser­benhagyni. Hogyan tovább? Ki, milyen mértékben alkudjon meg? Fel lehet-e oldani a konfliktusokat? Kovács András értőn mutat­ja be több oldalról is a prob­lémát, a magánytól való fé­lelmet, az elvált nő lelkivilá­gát, nehéz helyzetét, a férfi vívódását. A valósághű közeg­ből a megcsalt feleség képe „lóg ki” egy kissé. Nehéz el­képzelni, ekkora megalázó mártíromságot, ha figurájának vannak is reális vonásai. Álta­lában megkomponáltak az epizódok, a filmbeli összejőve; tel felvillant néhány értelmi­ségi típust, ha a megállapító, sok nem is lépik túl minden esetben az általánosságok szintjét. Kitűnő figura Vera édesanyjának alakja, humoros, irónikus vetülete az életbölcses­ségeknek. A film forgatókönyvét is a rendező, Kovács András készí. tette el. Biró Miklós operatőr felvételei lényegretörő, egysze­rű filmnyelvet valósítanak meg. Kellemes Presser Gábor alá­festő zenéje. A főbb szerepeket Kiss Mari, Tábori Nóra, Cserhalmi György, Bálint András, Reviczky Gábor, Borbáth Ottilia alakítja. Közü­lük Kiss Mari és Tábori Nóra játéka a legkiemelkedőbb. Kiss Mari tökéletesen azonosul Verával, tekintet-nyelve, mi­mikája, gesztusai őszinték és karakterformálóak. Barlahidai Andrea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents