Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-05 / 35. szám

a Dunántúlt napló 1984. február 5., vasárnap A brit miniszterelnök szombati programja ÓRA A NAGYVILÁGBAN Szovjet—francia gazdasági szerződés. Pénteken Párizsban alá­írták a két ország között érvényben lévő gazdasági együttmű­ködési szerződés 1990-ig szóló meghosszabbítását. Képünkön: Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első helyette­se és Pierre Mauroy francia miniszterelnök. (Folytatás az 1. oldalról) több kérdés kapcsán is vissza­tért arra, hogy gyors javulásra nem számít. Ugyanakkor értés­re adta, hogy meggyőződése szerint a kapcsolatépítés jóté­kony hatással lehet a nukleá­ris fegyverzetkorlátozási tárgya­lások újrakezdésére, illetve — mint megfogalmazta — azok­nak a részletkérdéseknek a ki­munkálására, amelyek alapot és keretet teremtenek az elő­relépéshez. Ezzel összefüggésben azon­ban a brit miniszterelnök meg­erősítette azt is, hogy a NATO- nak a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekkel kapcso­latos álláspontja változatlan. A megkezdődött rakétatelepí­tést — abból kiindulva, hogy csupán a Szovjetunió szerintük meglévő előnyének ellensúlyo­zására volt hivatott — nem kí­vánják meg nem történtté ten­ni. Értésre adta, hogy ezen a téren „gesztus" nem várható. A kelet—nyugati diplomácia két kérdésében a brit kor­mányfő úgy foglalt állást, hogy egyrészt szerinte egy szovjet— amerikai csúcstalálkozó ez idő szerint kellő megértés és elő­készítés nélkül túl korai volna. Másrészt viszont beielentette. nagyon örülne, ha a brit kül­ügyminiszter egy érvényes meg­hívás birtokában elutazhatna Moszkvába. Magyarországi útjának ta­pasztalatait és a kelet—nyugati kapcsolatok problémakörét A meglévő, ismert álláspon­toktól a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés kérdésében sem brit, sem magyar részről nem tértek, el — írja szombati szá­mában a londoni The Times a budapesti tárgyalásokról. „A bátorítás mosolya köti össze a Keletet és a Nyugatot” — ez­zel a képaláírással közli a szombati londoni Daily Te­legraph azt a fényképet, amely Margaret Thatcher brit minisz­terelnök és Kádár János, az MSZMP KB első titkárának pénteki budapesti találkozójá­ról készült. A Thatcher-látogatás fő mondanivalóját, a jelenlegi fe­szült nemzetközi helyzetben így értelmezte szombaton a Daily Express: a béke több, miint a fegyverek hallgatása. A The Guardian budapesti tudósítása szerint a brit mi­niszterelnök eltökélten akarta bizonyítani a magyar vezetők előtt, hogy a kelet—nyugati együttműködés szükséges és lehetséges. Bár — jegyzi meg a cikkíró — „ha van előrelé­pés, akkor az a hangulatban tapasztalható”. A kétoldalú kapcsolatokat taglalva minden londoni lap szál arról, hogy a kormányfő Thatcher asszony végül úgy foglalta össze, hogy „jobban ért bizonyos dolgokat, mint 48 órával korábban", s úgy érzi, oly módon járult hozzá most a kelet—nyugati viszony javítá­sához, amelyet e látogatást megelőzően még nem volt módja megtenni. A sajtókonferenciát követően a miniszterelnök asszony talál­kozott a brit kolónia képviselői-, vei a nagykövetségen. Ezután a vendégek a Feri­hegyi repülőtérre hajtattak, ahol ünnepélyesen búcsúztat­ták Margaret Thatchert és kí­séretét. A búcsúztatásra meg­jelent Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Marjai Jó­zsef, Várkonyi Péter külügymi­niszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, valamint Bányász Rezső. A magyar és brit zászlókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a Néphadsereg díszszázada. Pa­rancsnoka jelentést tett a brit kormányfőnek, majd felcsendül­tek a két ország himnuszának hangjai. Ezután a magyar és a brit vezetők, a vendégek és □ házigazdák elköszöntek egy­mástól. A különrepülőgépnél kis úttörő virágcsokrot nyújtott át a miniszterelnök asszonynak. Lázár György és Margaret Thatcher még néhány szíves szót váltva, kézfogással búcsú­zott el egymástól. A repülőgép a kora esti órákban elindult Budapestről. budapesti látogatása előmoz­díthatja a gazdasági együttmű­ködés fejlődését. A The Times így írt: „a brit—magyar diplo­máciai viszony meglehetősen jó, a kereskedelmi kapcsola­tok jól alapozottak”. * Margaret Thatcher és Kádár János megbeszélése állt az olasz sajtó érdeklődésének kö­zéppontjában, szombaton. Több újság is aláhúzza a ta­lálkozó szívélyes és konstruktív légkörét. A La Stampa idézi a londoni televíziónak adott Thatcher nyilatkozatot, amely szerint a miniszterelnök úgy te­kinti magyarországi látogatá­sát, mint egy hosszú út első állomását. A brit miniszterelnök látoga­tását politikai megfigyelők úgy értelmezik, mint amely el­vezethet a szocialista közösség más országaival való kapcso­latjavításhoz is — írta a La Republica. * Szombaton több párizsi lap hírt ad Margaret Thatcher bu­dapesti látogatásáról. A Le Fi­garo a látogatásról beszámol­va címében kiemeli, hogy „Thatcher asszony első ízben látogat el Keletre”. ♦ RIO DE JANEIRO: George Shultz amerikai külügyminisz­ter pénteken négynapos bra­zíliai látogatásra Rio de Janei- róba érkezett. Shultz az Egye­sült Államok latin-amerikai nagyköveteinek értekezletén el­nököl, majd tovább utazik az ország fővárosába, Brasíliába, ahol Joao Figueiredo elnökkel és Sáráivá Guerreiro külügymi- niszterrel a két ország gazda­sági kapcsolatairól, Brazília külföldi adósságairól, valamint a közép-amerikai helyzetről tárgyal. A washingtoni diplo­mácia vezetője előzőleg Sal­vadorban és Venezuelában járt, Brazíliából pedig az ame­rikai tengerészgyalogosok által tavaly elfoglalt Grenada szige_ téré utazik tovább. ♦ MADRID: Madridban hat­ezer csendőr, rendőr vigyáz a kormány tagjainak, a pártok vezetőinek, valamint a hadse­reg magas rangú tisztjeinek életére, testi épségére — je­lentette be Jósé Barrionuevo spanyol belügyminiszter, a par­lament péntek esti ülésén. Ugyanakkor elismerte, hogy eddig nem sikerült eredményt elérni a vasárnapi tábornok­gyilkosság tetteseinek kézreke- ritésében. ♦ MOSZKVA: Moszkvában hivatalosan közölték, hogy a felek kölcsönös megállapodása alapján elhalasztották Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, szovjet honvé­delmi miniszter február első felére tervezett indiai látoga­tását. ♦ BRÜSSZEL: A magyar konyha izeinek, jellegzetessé­geinek megismertetését és szé­lesebb körben való elterjeszté­sét célul kitűző társaság ala­kult „Gulyásleves klub" néven a belga fővárosban. A Hyatt szállóban tartott alakuló ülé­sen belga idegenforgalmi szak. emberek, gasztronómiai lap- szerkesztők, vállalati vezetők vettek részt, s ott volt a brüsz- szeli magyar nagykövet is. A klubalakitást a MALÉV és magyar idegenforgalmi intéz­mények kezdeményezték. Harcok Libanonban A tűzszünetre való felhívások ellenére péntek éjszaka tovább folytatódott a drúz harcosok és a libanoni kormánycsapatok közötti tüzérségi párbaj a Bejrúttól keletre fekvő Suf- hegyséqben. Az összecsapások Szűk El-Garb helységre kon­centrálódtak, veszteségekről eddig nem érkezett jelentés. Safik Al-Vazzan libanoni mi­niszterelnök rádióbeszédében ismét tűzszünetre szólította fel az egymással szemben álló erő­ket. A fővárosban szórványos lö­völdözések voltak az éjszaka folyamán. A beirúti rádió köz­leménye szerint néhány perccel éjfél után fegyveresek törtek be a libanoni állami televízió főszerkesztőjének lakásába s több lövést adtak le. A fegy­veresek kilétét nem sikerült azonosítani, jelentések szerint senki sem sérült meg. A libanoni hadsereg péntek este kiadott közleménye sze­rint a kormányerőknek harc_ kocsik és gépfegyverek beveté­sével sikerült visszafoglalniuk korábban elvesztett állásaikat, s eközben öt katona vesztette életét, s 11 sebesült meg. A Siíta Amal Mozgalom által kiadott közlemény szerint vi­szont a siíta fegyveresek to­vábbra is szilárdan tartják ál­lásaikat. s a kormánycsapatok négy támadását verték vissza. Jelentéseik öt halottról és harminc sebesültről számoltak be. • ♦ CAPE CANAVERAL: Elve­szettnek tekintik a Challenger űrrepülőgépről pénteken este a világűrbe kibocsátott Westar— 6 távközlési műholdat, mivel nem tudnak vele rádiókapcso­latot létesíteni. Nem tudni, mi történt, de azt gyanítják, hogy a Challengertől történt „eltaszi- tás” után a Westar önálló haj­tóműve, vagy rádióadója mond­ta fel a szolgálatot. ...................iniinii. G alvanizáló UzemUnM szabod kapacitással lj rendelkezik FÉMALKATRÉSZEK + fényezésére, ♦ nikketezésére, iiiiÜliÜliiiiiii::::.. ♦ krómozására, •«IliiiiiHiiiliíiiiiiiijiiiíiii kadmiumozósórad::::::j::jj::j:::jjj:::jj::jjj:i és tömeggolvafiuálásü::::::::::::::::::::::: ::::::::::::::::::::::::::::::: íjiljjjlljjjljHRÉCSjj ||Í|{i{||||Í}H|{í{]H:pQy\LV^NIZALÓ**OZÉ* *M^y|||||||ÍÍ{{|||{{Íi|{|{H{{| Pécs, Edison u. 10. Telefon: 12-087 jp||||j|l|jjjjjjjÍj|{jgjjji Telex: 12-525 ^•ÍlÍ!ÍÍl!!!UHiÍi!iÍÍiÍÍÍlÍ!UÍi GELKA SZERVIZEK Pécs területén ELEKTROMOS URÁNVAROS 13-336 YBL M. U. 3. KERTVÁROS 1 3-339 DIANA TÉR 22. MESZES 1 3-338 SZOLGÁLTATÓ ÉS ALKATRÉSZBŐL! .FEKETE GY. TÉR 16. VALLALAT fl látogatás sajtóvisszhangja Heti külpolitikai összefoglaló A hét 3 kérdése © Mit jelent a kelet— nyugati diplomácia leiélén­külése? Az elmúlt hét nap esemény- krónikája a maga szűkszavú­ságában is jelentősen terjedel­mesebb lehet, mint a sok heti átlag. A nemzetközi diplomácia gépezete szemlátomást, min­den vonatkozásban magasabb sebességfokozatra kapcsolt. Valóban távirati stílusban: a kanadai kormányfő Prágát, Berlint és Bukarestet kereste fel; Arhipov szovjet miniszterel­nök-helyettes Párizsban tár­gyalt, ahol meghosszabbították az évtized végéig a szovjet'— francia gazdasági együttmű­ködési megállapodást: érthető figyelmet keltett Andropov le­vele az UNESCO főigazgatójá­hoz, amely a szervezet munká­ját pozitívon értékelte, hiszen az Egyesült Állomok nemrég jelentette be kivonulási szán­dékát; a jugoszláv államfő Washingtonban járt; s ne fe­ledkezzünk meg a hazai ese­ményről: Thatcher asszony sze­mélyében először látogatott el Budapestre brit miniszterelnök. Megbeszélések folytak nyu­gat—nyugati viszonylatban is: francia—nyugatnémet csúcs­találkozó zajlott, a japán kül­ügyminiszter Washingtont ke­reste fel, Shultz pedig nem könnyű latin-amerikai körutat kezdett. (Közben a Biztonsági Tanács elé terjesztették Nica­ragua panaszát: a szárazföldi behatolások mellett rendszeres légitámadások érik az országot Honduras irányából.) Európa másik felében Gromiko buka­resti útjára, a szovjet—román tárgyalásokra Irányult a figye­lem. Stockholmban előterjesz­tették a nyolctagú n plusz n csoport (európai semlegesek és el nem kötelezettek) javaslatát, s több nyilatkozat hangzott el, például Genscher nyugatnémet külügyminiszter részéről a bé­csi haderőcsökkentési tárgyalá­sok lehetséges márciusi folyta­tódásáról. A kétségtelen mozgás két dolgot jelez. Egyrészt széles körű igény mutatkozik az ész­szerű párbeszédre, s különböző erők készek azt előmozdítani. (Köztük olyan politikusok is, akik korábban nem egészen ezt az álláspontot képviselték.) Másrészt a nemzetközi feszült­ség még mindig beárnyékolja a világpolitikát, az ellentétek fennállnak, látványos frontát­törésekre nincs mód. Mindez megnyilvánul abban is, hogy a legfontosabb területen, a szov­jet—amerikai kapcsolatrend­szerben nincs érdemi változás, s ez nem a Szovjetunió politi­káján múlik. Nem ad teret túl­zott derűlátásra a határidő előtti utolsó órábon elhangzott, nagy meglepetést nem keltő bejelentés, miszerint Reagan jelöltnek tekinti magát és kam­pányt indít az újraválasztá­sáért. Márpedig az amerikai el­nök, jóllehet mostanság talán valamivel enyhébb retorikát használ, a lényeget illetően nem akar eltérni az eddig folytatott külpolitikai vonalve­zetéstől. A legújabb események is azt bizonyítják, amit Gro­miko szemléletesen határozott meg Stockholmban: az ameri­kai kormányzat a hóbárú és a militarizálás kategóriáiban gondolkodik. © Mit jelent az új ameri­kai katonai költségvetés-ter­vezet? Egy . ország pénzügyi tervei általában belső ügyet jelente­nek. Vannak azonban kivételek is. Az a jelentés, hogy az Egyesült Államok kormányzata — az inflációs növekedés mel­lett — még további 13 száza­lékkal kívánja megemelni a katonai kiadásokat a követke­ző évben, és azok 'elérnék a 305 milliárd dollárt (csaknem egymilliárd dollár naponta!), már a nemzetközi politikához tartozik. Ez a terv ugyanis a fenyegetés, a kihívás, az egy­oldalú előnyszerzésre való tö­rekvés, a fegyverkezési verseny terve. Ha joggal mondjuk azt, hogy nem lehetséges politikai enyhülés katonai enyhülés nélkül, ezek a számok a fe­szültség további növelését cél­zó szándékot tükrözik. Mit lehet azonban mondani az amerikai polgárnak? A re­cept nem új: az Egyesült Álla­mok csők „válaszol”, hiszen a Szovjetunió fegyverkezik. Moszkva megszegi a megálla­podásokat. Washingtonban kü­lönböző okmányokat hoztak nyilvánosságra a képtelen vá­dak bizonyítására, s több kor­mánytag — köztük az elnök is — nyilatkozott. A Szovjet­unió határozottan megcáfolta az amerikai .állításokat, és ter­jedelmes, öt fejezetből álló emlékeztetőt nyújtottak át az amerikai k ü I ü g y mi n i sztéri um- nak a fegyverzetkorlátozás és fegyverzetellenőrzés kérdései­ről. Ebben tételesen bizonyító- dik, hogy miként szegi meg az Egyesült Államok a SALT-meg- áli apód ás okát; hogyan lép túl a nukleáris fegyverkísérletek ti­lalmán; mi a helyzet a vegyi fegyverekkel; s a „csillagok háborújával", miként próbál­ják a kozmikus térséget is be­vonni az amerikai fegyverkezési programokba. Ha úgy tetszik, szovjet— amerikai párbeszéd is zajlott a héten, de ezúttal nemi szemé­lyesen, hanem a Moszkvában, illetve Washingtonban közzé­tett okmányok formájában. Amelyek egyelőre nem a köze­ledést, hanem a meglévő mé! szakadékot jelezték ... © Hogyan alakultak a kö­zel-keleti válság frontjai? Bejrút, amelyet nem is olyan régen még a Közel-Kelet 'Pári­zsának neveztek, szomorú lát­ványt nyújt esténként a kép­ernyőn — harcokkal, áldoza­tokkal, a romok felett gomoly- gó füstfelhőkkel. A héten az elmúlt öt hónap legsúlyosabb összecsapásait jegyezték fel, s változatlanul kevés kilátás mu­tatkozik tartós rendezésre. A helyzet kiéleződéséhez egy sajátos láncreakció járul hoz­zá. A nyugtalan Libanonban állandóan napirenden vannak a jobb- és baloldali milicisták ütközetei. A kormányhadsereg, amelynek elvben szét kellene választani a feleket, s a biz­tonság őreként kellene fellép­nie, ezt nem tette meg, sőt a jobboldali kommandók oldalán több-kevesebb nyíltsággal be­avatkozott a harcokba. Az úgy­nevezett „békefenntartók", mindenekelőtt a négyhatalmi erők magját jelentő amerikai tengerészgyalogosok is a há­tukat biztosították. Rottaegy- ségei viszont a libanoni kor­mányhadsereg támogatására kötelezték el magákat. Wa­shington ugyan tagadta, hogy ismét megszólaltak a New Jersey csatahajó 37 kilométer távolságba hordó ágyúi, de Li­banon több pontján az ameri­kai hajóágyúktól származó be­csapódásokat észleltek. (Az amerikai tartózkodást magya­rázza, hogy a Capitaliumon heves viták dúlnak, főként a képviselőházban, ahol a de­mokrata többség az amerikai katonák kivonását követeli Li­banonból.) A libanoni rendezésnek mindenképpen két, párhuza­mos szálon kell bonyolódnia. Szükség von egyrészt egy nem­zeti megbékélési konferenciá­ra (a baloldal hajlandó ilyen tárgyolásokra), hogy véget ves­senek a polgárháborús cselek­ményeknek. Másrészt azonban elengedhetetlen a külföldi erők kivonása. Ebben a helyzetben rendkí­vül nagy visszhangot keltett a szaúdi trónörökös nyilatkozata. Szaúd-Aiábia közismerten az első kulcsország Washington számára az arab-keleten, s nagy szerepet vállalt a libanoni közvetítésben. A szaúdi állam­férfi szavaival érzékeltette, hogy Libanonban az összes po­litikai erőket (beleértve az el­lenzéki nemzeti megmentési frontot), számításba kell venni, s nem lehet kizárólagosságot biztosítani a Dzsemajel-kor- mánynak. Síkraszállt a külföldi erők kivonása mellett is — te­hát semmiképpen sem lehet szinkronitásról szólni ameri­kai—szaúdi viszonylatban. Réti Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents