Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-01 / 31. szám

1984. február 1., szerda Dunántúli napló 5 Sajtótájékoztató a Parlamentben fl Magyar Kereskedelmi Kamara tényezője a gazdaságnak Tervek aszályügyben Hz állami Biztosító modern tevékenysége Az exporttárgyalások kockázatát is átvállalják Vélemények a verseny- képességről Véget ért a közgazdász­tanácskozás Salgótarjánban (Munkatársunk telelonjelentése) A fiatal közgazdászok Salgó­tarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megtartott konferenciájának második nap­ját az elsővel ellentétben nem a gazdasági problémák nagy­jából azonos szempontú végig­gondolása, hanem ellentétes megközelítése jellemezte. Vo­natkozik ez a gazdasági kor­mányzat két jelentős személyi­ségének: Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkárnak és Csikós-Nagy Bélának, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal el­nökének az előadásaira, me­lyek a célt, versenyképességünk fokozását tekintve megegyeztek ugyan, de alapvetően külön­böztek a megoldás módjában. Juhász Ádám versenyképes­ségünk csökkenésének fő okát elsősorban szabályozó rend­szerünk nem kellő hatékonysá- qában, az árrendszer bizonyta­lanságában, továbbá a válla­latonként nagyon eltérő ver­senyfeltételekben látja. Elmon­dotta, ezek következménye pél­dául, hogy a budapesti, tehát a legjobb eszközállományú gépiparban a műszakszámok alig haladják meg az átlagos 1-et. A munkaidő kihasználás sem jobb, ám a munka nélkül álló pesti üzemrészek mégsem vehetők rá arra, hogy akár gyorsan terméket változtassa­nak, akár az egyre nagyobb mértékben hiányzó munkaerőt vidéken megkeressék. Hogyan látja mindezt a má­sik államtitkár, Csikós-Nagy Béla? Elsősorban a tőkeellátás és a vállalati kereskedelmi in­tézményrendszer terén lát javí­tanivalót. Ami az előbbit illeti, a külföldi tőkének a jövőben elsősorban működő tőke forrná. jában történő megszerzését kell szorgalmaznunk, vállalataink­nál pedig főleg azt, hogy ké­szüljenek fel az aktív piactevé­kenységre. Ennek elengedhetet­len része a bankrendszer meg­változtatása is, hogy jobban alkalmazkodhassunk a naponta változó konjunkturális igények­hez. A rendezvény tanulságaira a Dunántúli Naplóban még visz- szatérünk, ugyanezt teszi két adásban a televízió Kockázat című műsora is. Varga J. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága Cselőtei László elnökletével kedden ülést tar­tott a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban. Az ülésen részt vett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés el­nöke is. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, valamint Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­ke tájékoztatta a mezőgazda­ság, iUetve a vízügy idei fel­adatairól és a gazdálkodás fel­tételeiről. Az ülésen a testület megtár­gyalta és elfogadta idei mun­katervét is. (Munkatársunk telelonjelentése) Széles horizont, ökonomikus gondolkodás, szókimondás, okos érvelés, a vállalatok jól felfogott érdekei melletti szen­vedélyes kiállás ... Ilyesmik jellemzik Beck Tamást, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara el­nökét, a Budaflax vezérigazga­tóját, aki a maga egyéniségé­vel is azt sugározza, hogy az 1980-ban nagyobb jogosítvá­nyokkal felruházott kamara a nemzetközi kereskedelemfej­lesztés ügyének előmozdításán túl, ilyen akar lenni: tényezője a magyar gazdasági életnek, nevezetesen az érdekek egyez­tetésében, képviseletében és közvetítésében, a tagvállalatok és a gazdasági irányítást ke­zükben tartó központi szervek között. Beck Tamás tegnap Budapesten, a Parlamentben sajtótájékoztatót tartott a ka­mara megújult szerepköréről, egyre szerteágazóbb tevékeny­ségéről, az időszerű feladatok­ról. Az 1980-as kormányrendelet és más magas állásfoglalások nagy lökést adtak, új szakaszt nyitottak a kamara életében. A legtöbb eredményt eddig a tagvállalatok és szövetkezetek — számuk 870 — érdekképvi­seletében érték el, a legkeve­sebbet az érdekegyeztetésben az egyes vállalatok, ágazatok között. Ez utóbbi Beck Tamás szerint azért halad igen nehe­zen és lassan, mert nincsenek kialakult módszerei, eszközei, mindent elölről kell kezdeni. A kamara feladatai során közvetíti a gazdaságirányítás szándékait a vállalatokhoz, il­letve a vállalati gazdálkodás tapasztalatairól, a felmerülő problémákról rendszeresen tá­jékoztatja a gazdaságirányítás fórumait. Az érdekközvetítésben rövid idő alatt értek el ered­ményeket és sikereket, a ka­mara képviselői részt vesznek és hallathatják hangjukat a kormány ülésein is. A vállalá­sok megkérdezése alapján szá­mos fontos gazdasági kérdés­ben született önálló kamarai vélemény, amit eljuttattak a kormányzatnak, s ott figyelem­be is vették. Rendszeresen képviselik azt*a vállalati véle­ményt, hogy azokon a területe­ken, ahol a népgazdasági cé­lokkal összhangban a legna­gyobbak a fejlődés lehetősé­gei, ott a vállalatok kezdemé­nyezőkészségét, aktivitását a gazdaságirányítás erősítse fel,. A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem Tanárképző Karán tavaly kezdődött az ok­tatás az ötéves egyetemi szin­tű, egységes tanárképzés külön­böző szakjain. Most 107 hall­gató tanul itt, és szeptembertől újra indulnak a tavalyival meg­egyező párosítások: magyar— orosz, magyar—angol, orosz— történelem, történelem—angol és (az országban egyedül Pé­csett) irodalom—magyar nyelv és magyar—művészettudomány szakokon több mint százan ta­nulhatnak szeptembertől. Dr. Bókay Antalt, a kar dékánhe­lyettesét először a szakpárosí­tásokról kérdeztük. — A pécsi egyetemi képzés­ben kialakult szakpárosítást a mák felsőoktatási intézmények­től némiképpen eltérő oktatási mód igazolja. Nálunk kevesebb a tanóra és több a szervezett oktatáson kívül eső elfoglalt­ság (szakirodalom olvasása, választható tárgyak stb.) így szükség esetén szelektív intéz­kedésekkel is. Az utóbbi időben a kamara lehetőségeinek megfelelően közreműködött a gazdaságirá­nyítást továbbfejlesztő munká­ban. Javaslatai abból indulnak ki, hogy a vállalati teljesítőké-, pesség érdekében olyan felté­telrendszert kell kialakítani, amely között a vállalatok elha­tározásaik várható következmé­nyével egyértelműen számot vethetnek, teljesítményükkel összhangban érdekeltségük növelésére számíthatnak. Ezzel összefüggésben — és a későb­biekben a kérdések kapcsán is — Beck Tamás kifejtette, nem tartják megfelelőnek a jelenle­gi bér- és keresetszabályozási rendszert, mely a vásárlóerő- kiáramlás kontrollja, s bár ezt a funkcióját jól betölti, óm nem ösztönöz a nagyobb telje­sítményekre a vállalatoknál. Helyette bértömeg-gazdálko­dást javasolnak, mely felsza­badítaná a vállalaton belül a felesleges munkaerőt, az ott maradók nagyobb teljesítmé­nyét jobban meg tudnák fi­zetni. Szeretnének egy olyan konzisztens gazdaságirányítási rendszer létrehozásában közre­működni, ahol minden támoga­tás, elvonás előre kiszámítható módon adóval történik. Beck Tamás felhívta a fi­gyelmet a kamara által életre hívott etikai bizottságra, mely­nek feladata, hogy a tagvál­lalatok által elfogadott etikai normák alapján, mint válasz­tott társadalmi fórum, a gaz­dasági erkölcsökbe ütköző vállalati magatartásokat beje­lentés alapján és saját kezde­ményezésre is vizsgálja ki és bírálja el. Sajnos, nagyon ke­vesen fordultak eddig ehhez a bizottsághoz, holott a magyar gazdaság etikai színvonala meglehetősen alacsony, gon­doljunk csak a szerződéses fe­gyelem, az adott szó szentsé­gének hiányára, amire persze megvan a magyarázat: hiány- gazdálkodásban nehéz etikus­nak lenni, ám ez az állapot sokáig már nem tartható fenn. Ugyancsak felhívta a figyelmet a kamara mellett működő vá­lasztott bíróságra, mely a vál­lalatok közötti vitás ügyeket tárgyalja, gyorsabban, sok esetben szakszerűbben, mint az agyonterhelt állami bíróság. Beck Tamás érintette a ka­mara területi bizottságainak tevékenységét is. E bizottságok nagyon jó szolgálatokat, fész­két szaktárgyat együtt nem in­dítottunk. Ezért nincs és a jö­vőben sem lesz magyar—törté­nelem párosítás, és ugyanezen indítékok alapján nincs két idegennyelv szak sem. — Ezek szerint a most je­lentkezni kívánóknak is 1 más­képpen kell telkészülniük a si­keres felvételi érdekében? — Nem. A felvételi vizsgá­kon a pécsi egyetemi szakokon is ugyanazt az anyagot kérjük, ami a Felvételi tájékoztatóban szerepel. Annyj az eltérés, hogy a vizsganap délutánján kötet­len csoportos foglalkozásokon próbáljuk megfigyelni a jelent­kezők alkalmasságát a peda­gógus és értelmiségi pályára. Elsősorban szakmai jellegű fel­adatok segítségével arra va­gyunk kíváncsiak, hogy a pá­lyázó mennyire tudja kifejteni, képviselni véleményét. A feltehetően legnépszerűbb szakra, az irodalom—-művészet­tudomány párosításra jelentke­nek a helyi, területi problémák megoldásában. Kérdés kap­csán például megemlítette, a dél-dunántúli kamarai össze­kötő bizottság egyebek mellett közreműködik a kereskedelmi kapcsolatok élénkítésében a határ mentén a jugoszlávok- kal. Újabb kamarai szolgálta­tás az Ipari Formatervezési Tá­jékoztatási Központ, mely a formatervezés kiemelkedő ha­zai képviselőit összehozva szaktanácsot ad, emellett Pé­csett megnyitotta a formater­vezett áruk boltját, mely az el­ső ilyen az országban. Az elmúlt években megsok­szorozódtak azok a balesetek, melyek az elsőbbség meg nem adásából adódtok. Ez különö­sen a forgalomirányító beren­dezésekkel felszerelt csomó­pontoknál érzékelhető, ahol a legnagyobb lelki nyugalommal hajtanak a gépjárművezetők a pirosba. De nem csekély szá­mú baleset történik a szabály­zók a szóbeli vizsga részeként a Bevezetés a filozófiába (ko­rábban Világnézetünk alapjai) című tárgy tananyagából is fel­vételiznek. Tavaly egyébként minimáli­san 90 pontra volt szükség, hogy a felvételizőnek esélye legyen arra, hogy bármelyik szakra bejusson.-— Ez a képzési forma a Ta­nárképző Karon folyik, egyes szakok jellege viszont bölcsész képzésre utal. . . — Szükségesnek tartjuk, hogy a pécsi egyetemi képzés­ben végzők tanulmányaik befe­jezéséig tanulják a pedagó­gus munkához szükséges isme­reteket, de a bölcsész karok­hoz hasonlóan — nem zárkó­zunk el az elől, hogy az itt végzettek közül szakmailag leg- jobbakból kutatók vagy, a mű­velődésügy szakemberei legye­nek. Bozsik L. (Munkatársunk telefonjelentése) A 35 éves Állami Biztosító budapesti központjában ren­deztek sajtótájékoztatót teg­nap. Tar Jenő ügyvezető igaz­gató számolt be az intézet ta­valyi munkájáról, gondjairól, majd az ÁB illetékes vezetői feleltek az újságírók kérdései­re. A 35 éves pénzintézetnek nemcsak a mennyiségi fejlődé­sét, hanem a modernségét, ru­galmasságát is igazolták. A mennyiségi fejlődés néhány számadata: 1960-ban 282 000 kárügyet intéztek el, tavaly vi­taion előzés, sávváltás, kanya­rodás miatt sem. A balesetek számának csök­kentéséért. ,a közlekedési fe­gyelem javításáért a kedvező nemzetközi tapasztalatokat fel­használva a magyar közleke­désrendészetet is ellátták olyan fényképezőgépekkel, melyek al­kalmasak e szabálytalanságok rögzítésére. A képeket oztán a szabálysértés; eljárás során bi­zonyítékként felhasználhatják. A Pécs városi Rendőrkapitány­ság közbiztonsági és közleke­dési osztálya is 'rendelkezik ilyen Minolta típusú automata, motoros fényképezőgépekkel, melyekkel két másodperc alatt három felvételt készíthetnek kocsiból, állványról, kézből. Egy szabálytalanságról, például a képünkön látható pirosba haj­tásról, 3—6 fényképet csinál­hatnak, így képesek különböző időpontokban rögziten; az át­haladás helyzetét. A felvételen aztán megtalálható, hogy a fotó mikor készült, az év, a hónap, a nap, az óra, a perc és a má­sodperc feltüntetésével. Hogy hol használja a rend­őrség o 'fényképezőgépeket? Elsősorban Pécsett, de az egész megyében azoknál a csomó­pontoknál, ahol forgalomirányí­tó berendezés működik, lámpá­val biztosított közút-vasút szint, beni kereszteződésekben, sza­bálytalan előzésnél, kanyaro­dásnál, sávváltásnál,- záróvo­nal átlépésnél, gyalogos sza­bálytalanságoknál. A rendőrségnél hangsúlyoz­ták, ennek a fényképezőgépnek a „bevetésével” sem a bünte­tés, a jogosítványelvonás a céljuk, hanem a megelőzés. Er­re viszont szükség van, mert Baranyában az elmúlt évben 130 baleset történt az elsőbb­ség meg nem adásából. S en­nek nagy részét a tilosba haj­tők okozták . . . R. N. szont már 2 500 000-et. Ma már több mint 150-féle biztosítási szerződéssel * állnak a gazdál­kodó szervek és a lakosság szolgálatára. A korszerű magyar gazda­ság életébe többféleképpen kapcsolódnak be. Az exportot kívánják ösztönözni az export­tárgyaláson való részvétel biz­tosításával. Több ipari vállalat, mezőgazdasági üzem ugyanis azért nem kezdeményez ex- porttárgyaiást, mert ha az eredménytelen marad, akkor kárbavész a nem csekély uta­zási és egyéb valutakiadás. Az ÁB most ennek a kockázatát is vállalja, mégpedig elsőként a világbanki tárgyalások vo­natkozásában. De hogy ne kö­vetkezzék be a másik véglet, vagyis a felelőtlen, megalapo­zatlan tárgyalás, az ÁB már a tárgyalás tervezésében is részt vesz. Az Állami Biztosító és a svéd Exporthitel Biztosító Intézet az elmúlt év végén exporthitel biztosítási megállapodást kö­tött. A cél: a harmadik világ piacán közösen tevékenykedő svéd, illetve magyar vállalatok nagyobb biztonsága. Már ha­tályos, folyamatosan érvénye­sülő szerződésük van egy an­gol biztosítótársasággal is. Hasznos gazdasági újdonság a kisvállalatok géptörés- és üzemzavar-biztosítása. Ennek tapasztalatai alapján dolgoz­zák majd ki ugyanezt a nagy- vállalatok részére is. A mezőgazdasági üzemek biztosításának legérdekesebb tavalyi eseménye volt az aszálykárok térítése. Aszály el­len ugyanis nem lehet biztosí­tást kötni. A múlt évi, kivéte­lesen súlyos kár miatt azonban az ÁB biztosítási szerződés, vagyis jogi kötelezettség nél­kül az ország 345 legnagyobb aszálykárt szenvedett mező- gazdasági nagyüzemének ösz- szesen 251 millió forint méltá­nyossági kártérítést nyújtott. Ebből az esetből következett a Dunántúli Napló kérdése: „Hogyan lehetne ezt szerve­zetten megoldani, vagyis aszály ellen is biztosítást kötni?" A válasz: a mezőgazdasági nagyüzemek évi 2 milliárd fo­rintos biztosítási díjat fizetnek csak a növénytermesztés biz­tonsága végett. A tavalyi aszálykár pedig meghaladta a 10 milliárd forintot. Ilyen bizto­sítási szerződést kötni senki sem tudna rendszeresen. De azt tervezik, hogy egyes gabo­nafajtákra, elsősorban búzára, kukoricára köthetnek majd ter­mésbiztosítást, ami az aszály esetére is vonatkozik. Az új lakossági biztosítások sorában hasznos lesz a terve­zési, továbbá az építési, épü­letszerelési biztosítás, ami ma­gánszemélyeknek is rendelke­zésre áll. Például egymillió fo­rint értékű ház építési munká­latainak kockázatát 2800 fo­rintért 14 hónapra átvállalják. Tervezik az élet- és baleset- biztosítás nagyobb választékát: az eddigiek mellett magasabb összegű kártérítésre is. Földessy Dénes „Budapesti találkozó” a nyugatnémet tévében „Budapesti találkozóhely" címmel egy és háromnegyed órás egyenes adást közvetített hétfőn este a Hun­gária kávéházból a WDR nyugat­német televízióállomás. A Gisela Marx és Hajdú János vezette műsorban magyar és nyugat­német politikusok, gazdasági veze­tők, írók, újságírók és sportolók fej­tették ki véleméi.yuket a közös ér­deklődésre számot tartó kérdések­ről. Megszólaltak a magyarországi német nemzeti kisebbség és a Ma­gyarországon tanuló nyugatnémet egyetemisták képviselői is. Az élő adást magyar művészek fellépése tette színesebbé. Újra indulnak egyetemi szakok a JPTE Tanárképző Karán Nem változik a felvételi tananyag Több mint százan tanulhatnak szeptembertől Miklósvári Zoltán Fényképezik a pirosba hajtókát Fő cél 3 balesetek megelőzése

Next

/
Thumbnails
Contents