Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-04 / 34. szám

Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1984. január 13-i ülésén jóváhagy­ta a Pécsi Filharmonikus Ze­nekar függetlenítésének ja­vaslatát. Ezzel új, önálló mű­vészeti intézmény jött létre, amely Pécsi Szimfonikus Ze­nekar néven működik a to­vábbiakban. Működése anya­gi fedezetét a Pénzügyminisz­térium jóváhagyta. A végre­hajtó bizottság a szaktárca előzetes hozzájárulásával Breitner Tamást, a zenekar vezető karmesterét Pécs vá­ros zeneigazgatójává; Szkla- dányi Péter fuvolaművészt a Pécsi Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatójává; Ko­vács Józsefnét pedig az új művészeti intézmény gazda­sági igazgatójává nevezte ki. A zenekar új státuszából következően működésének új személyi, tárgyi, jogi stb. fel­tételei; tartalmi munkájának pedig szélesebb körű lehető­ségei körvonalazódnak. Mindezekről, valamint a Pé­csi Szimfonikus Zenekar el­képzeléseiről, terveiről Breit­ner Tamás zeneigazgatótól érdeklődtünk. — A Pécsi Filharmonikus Zenekar volt eddig az egyet­len hivatásos, de nem önálló szimfonikus együttes. Vajon miért csak most függetlenítet­ték; mi változott meg korábbi helyzetükhöz képest; mi en­nek az önállóságnak a lé­nyege? — Szeretném hangsúlyozni mindenekelőtt, hogy Pécs ze­nei életében korszakos jelen­tőségű változásról van szó: először van a városnak füg­getlenített, teljesen önálló költségvetéssel, vezetőséggel, ügyrenddel stb. működő szim­fonikus zenekara. 15 éve en­gem a korábbi helyzet már így fogadott: a színház kis- létszámú zenekara hangver­senyeken kiegészült művész­tanárokkal, növendékekkel — ez lett alkalomszerűen a Pé­csi Filharmonikus Zenekar. Nagy előrelépés volt, amikor egy határozat nyomán kiala­kult a zenekar 60 tagú szín­házi törzse, amelyhez 20—25 másodállású zenészt szerződ­tethettünk. A Pécsi Filharmo­nikus Zenekar mindig kitűnő 'muzsikusokból állt; megtette a magáét, nincs szégyenkezni valónk. Ám jogilag, s helyze­tét, feladatkörét illetően „ég s föld között” lebegett... Ez a lehetetlen helyzet nagyon sok hátránnyal járt. Függetle- nítése azért történhetett meg csak most mivel részint az együttes korábbi működése, eredményei, színvonala ga­8. HÉTVÉGE randát jelentettek hozzá; ré­szint az önállósítás feltételei mostanra értek meg. ügye érdekében hosszabb időn át a városi tanács vezetői és művelődésügyi osztálya igen sokat tettek. — Változik-e az együttes szervezeti felépítése, létszá­ma? Lesz-e fiatalítás tagjai között? — A zenekar, mint művé­szeti intézmény, gazdasági­lag január 1-től létezik. Szer­vezeti felépítése a státusok rendezésével azonban csak a jövő évadtól „lép be”. Ennek előkészítéséhez kb. fél év szükséges. Üj szerződéseket kell kötni, külön a színházzal is, rendezve az opera-operett- produkciók zenei kötelezett­ségeit az új helyzetben. Van mód a zenekari tagok félállá­sára is, akkor, ha némelyik tag pedagógusi állását kí­vánja megtartani fő státus­nak. Ezt nekik kell eldönte­niük. A világban — s hazai együtteseinknél is: Debrecen­ben, Szegeden, Győrben — az jellemző, hogy a szimfoni­kus együttesek tagjai másod­állásban tanítanak. Jelen gazdasági lehetősé­geink alapján belátható idő alatt el kell érnünk, hogy a jelenlegi zenekari létszámot 93 állandó státusra megnö­veljük. Részben pécsi zene- pedagógiai intézményekből; részben az ország különböző helyeiről, próbajáték alapján. A létszámnövelés természete­sen nem mehet a színvonal rovására. S ez összefügg a fiatalítással is. Egyfelől nem egy „elaggott” együttesről van szó; tagjainak többsége 30-as, 40-es korú. Ha egy pályakezdő fiatal és egy negyvenéves muzsikus közül a huszonévest találjuk tehetsé­gesebbnek, természetesen ő kapja meg a státust. Ugyan­ez áll persze fordítva is. Itt nem az éveik száma lesz a döntő. — Javulnak-e a zenekar technikai feltételei? Lesz-e próbatermük, kicserélhetik-e az elavult hangszereket, meg­oldódik-e régi gondjuk, a hang szer javíttatás? — Igen, a zenekar önálló próbahelyiségeket, irodákat stb. kap, s — fennállása óta először — anyagi lehetőségei is meglesznek arra, hogy hangszerállományát felfrissít­hesse. A jelenlegi hangsze­rek könyvjóváírással az Or­szágos Filharmónia tulajdo­nából az intézmény tulajdo­nába kerülnek. Ezenkívül évente 1,5 millió forint áll rendelkezésre hangszerek vá­sárlására, javíttatásra, kar­bantartásra s egyéb dologi kiadásokra, mint pl. — akinél szükséges — frakkok felújítá­sára, újak vásárlására. — Mi a feladatkörük a to­vábbiakban? — Egyfelől a koncertélet, másfelől a színház opera- és operettelőadásainak az ellá­tása. Mindkét funkcióját a zenekar és a Filharmónia, il­letve a zenekar és a színház közötti szerződés alapján tel­jesíti az együttes, ahogy ez Szegeden, Debrecenben már régóta gyakorlat. Ahhoz, hogy mindkét feladatkört ma­gas színvonalon láthassuk el, két dolog szükséges. Minde­nekelőtt átgondolt és előre­látó tervezés szükséges mind a színház, mind a Filharmó­nia, mind a zenekar részéről; másfelől az említett 93-as lét­szám mielőbbi teljes betöl­tése. Minél nagyobb ugyanis a zenekar létszáma, annál gördülékenyebben oldható meg a színházi- és koncert­igények egyidejű és kielégítő teljesítése. Vagyis az, hogy a színház például operettet ját­szik, mialatt a zenekar kon­certezhet valahol — ugyan­azon az estén. — Növekszik-e a jövő évadtól az operák zenekari létszáma, illetve a szimfonikus zenekari koncertek mennyisé­ge és előadási köre? — Operaelőadásokon nem lesz változás. A zenekari árok befogadóképessége nem nö­velhető: 21 vonós, 20 fúvós és néhány ütőhangszer fér be; összesen kb. 45-en ze­nélnek ezután is operáknál. A zenekar koncertfunkciója viszont kiteljesedik, azaz több koncertet adhatunk ezután, s Pécsről kilépve nagyobb su­garú körben, a Dunántúl és az ország más városaiban is, mint eddig. Részben az Or­szágos Filharmónia felnőtt bérleti koncertjein, ifjúsági előadásain; de jogunk lesz önállóan szervezett koncertek­re is — bárhol. — Minden szimfonikus együttes igyekszik technikai felkészültségét kondícióban tartani, hiszen hangzása szempontjából alapvető: mi­lyen a szólamok minősége. Ami a külön gyakorlás igé­nyét is föltételezi. Hogyan alakulnak ennek a lehetősé­gei az új helyzetben? — A zenekar eddig is megfelelő mennyiségű próbát tartott, de éppen a nem ön­álló helyzeténél fogva nem lehetett állandó „tréningben”. Ez most gyökeresen megvál­tozik. Nem alkalmakra, tehát nem koncertekre fognak fel­készülni, hanem a próbák folytonossága, rendszeressége dominál majd a zenekar munkájában. A csaknem száztagú együttes „felnőtt” hangzásával pedig alapve­tően megváltozik az egész Orchester súlya. Másképp, természetesen jön létre a hangzásegyensúly, s nem kü­lönböző „mesterkedésekkel”, mint pl. a fúvósok visszafogá­sa révén — csak azért, mert kevés az elsőhegedű. Lesznek próbahelyiségeink, ahol intenzív szólampróbák­kal elmélyülhet a szólamok intonációs készsége, az együttjátszás minősége; s gondosan kimunkálhatják a zenekari színeket. Minderre több idő és főleg most már hely is lesz. Eddig nem volt hol... — A Pécsi Filharmonikus Zenekarnak jegyezték a ne­vét, nem is akárhogyan. Több. mint két évtized alatt ezen a néven vált országosan ismertté; mindenki így emle­geti őket. A függetlenitéssel együtt vajon miért kellett megváltoztatni a zenekar ne­vét is? — A város kulturális veze­tői ezzel óhajtották jelezni, hogy a zenekar életében most egy új korszak indul... — A rádió már korábban a zenekar saját székházáról beszélt, de ezt még nem erő­sítette meg senki, ön mit tud róla? — A város tanácsi vezetői tárgyalásokat folytatnak róla, döntés a napokban várha­tó... Egyelőre ennyit mond­hatok. — Ha valóban meglesz minden tárgyi és egyéb felté­tel a zenekar differenciáltabb és rendszeres próbáihoz, sor kerül-e a repertoár bővítésé­re is? — Igen, a zeneirodalom eddig általunk kevésbé ját­szott szerzőire is jobban oda­figyelhetünk; Mahlertől, Brucknertől új kortárs művek bemutatásáig sok mindent műsorra szeretnénk tűzni —, mondotta Pécs város zene- igazgatója. * A zenekar évad végéig, te­hát még a korábbi rend sze­rint működik. Ősztől pedig megkezdi új, önálló életét. Lehetséges, hogy már több új állandó taggal kiegészülve. Jó muzsikusokat azonban nem lehet könnyen „beszerez, ni”. Ez idő kérdése is, előbb- utóbb viszont mindenképp meg kell oldani a 93 tagú együttes kialakítását, ami két­ségtelenül jelentős előrelépés a város művészeti életében. S aminek hasznát, örömét zenekar és közönség egyaránt élvezheti majd a jövőben. Egyetlen kérdés maradt megválaszolatlanul: hol le­het ma, Pécsett elhelyezni 93 zenekari pultot egymás mel­lett úgy, hogy a fölcsendülő muzsika akusztikailag is töké­letes élményt nyújtson? . . . Bizakodunk, a jövő — egy­szer, majd — erre a kérdésre is válaszolhat. Wallinger Endre Közeli cél: egy 93 tagú nagyzenekar kialakítása Pécs város új művészeti intézménye a Pécsi Szimfonikus Zenekar Interjú Breitner Tamással, Pécs zeneigazgatójával Fotó: Cseri László A zenekar Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében. Népművészetünk tükörben Megőrizni és továbbfejleszteni Baranyai eredmények és tennivalók Hagyomány, amelynek meg­ismerése, őrzése és továbbfej­lesztése a nemzeti önértékelés­hez és önbecsüléshez szüksé­ges? Divat, idegenforgalmi látványosság, üzlet vagy ha­tásos nevelési eszköz az iskola és a közművelődés számára, s lehetőség az egyéni alkotó­kedv kiteljesítésére? A népmű­vészetről ilyen értelemben foly. nak a viták napjainkban, s miközben a különböző értel­mezés hívei összecsapnak, a népművészet él, sőt virágzik: ifjú és idős mesterek faragják, szövik, korongozzák tárgyaikat, énekkarok, tánccsoportok mu­tatják be legszebb dalainkat, táncainkat, és tanácsok, mú­zeumok óvják a múlt népi épí­tészeti emlékeinket — a jelen­nek és a jövőnek. Megyénk különösen gazdag népművészeti emlékekben. De Baranya nemcsak az értékek nagy számában vezet, hanem az értékek megóvására tett kezdeményezésekben és az eredményekben is. „Az ország­ban az úgynevezett nagy ré­giók között Baranya első a népművészet emlékeinek meg­mentésére és továbbfejleszté­sére tett intézkedésekben." „A népi szövés művelésére sehol annyi kezdeményezés nem tör­tént mint itt.” Az elismerés Nagy Lászlótól, a Népi Ipar- művészeti Tanács elnökétől származik, aki részt vett a Ba­ranya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának azon az ülésén, amelyen a vb önálló pontként napirendre tűzte a megye népművészetének hely­zetét. Kormos Sándor, a Műve­lődési Minisztérium főosztály- vezetője is „országosan egye­dülállónak” nevezte a Baranya megyei Tanács ebbéli munká­ját. A művelődésügyi osztály elő­terjesztése utal azokra a vi­tákra, amelyek a népművészet mai értelmezése körül folynak, és abból indul ki, hogy bár a népművészet, a néphagyomány mint paraszti kultúra napjaink­ra elvesztette szerepét, de ma is él mint a közösségi művelt­ség fontos alkotórésze. Ismer­teti az állami mecenatúra, a szövetkezetek, a kitüntetések és minősítések rendszerét. Ezután sorolja fel azokat a számokat, amelyek jelzik, Baranya megyé­ben hányán tevékenykednek a népművészet különböző terüle­tein. Eszerint a megyében 14 népművészet mestere és húsz népi iparművész van, öt szö­vetkezet, egy ipari üzem és szá­mos magán kismester foglalko­zik népművészeti jellegű tár­gyak készítésével. Az amatőr együttesekben és a szakkörök­ben mintegy 3500 gyermek és felnőtt dolgozik. A népművé­szet gondozása (a népi építé­szet emlékeitől a tárgyakon át a dalokig, táncokig) a megyei művelődési és építési osztály a Janus Pannonius Múzeum, a Megyei Művelődési Központ és a Népművészeti Egyesület ke­zében van, de igen sok múlik a helyi tanácsokon is, hiszen nélkülük vagy ellenükre aligha lehet tartósan sikert elérni em­lékeink megóvásában. Baranya megye népművé­szete sokszínű és gazdag, hi­szen néprajzi csoportok szerint tíz magyar, hat délszláv és két német népcsoportot különböz­tethetünk meg. A végrehajtó bizottság ülésén dr. Diáfási La­jos, a Villány—Mecsekaljai Borkombinát vezérigazgató­helyettesének javaslatára elfo­gadták, hogy ehhez hasonlóan a cigányság népművészetét is számon tartják, hiszen a közös nyelv, közös életmód és kultúra indokolttá teszi ezt. A vb elé került jelentés sor- raveszi a népművészet egyes területeit. A népi építészettel kapcsolatban a tájházak ke­rültek szóba a legtöbbször. Tájházat sok faluban szeret­nének létesíteni, ez igen örven­detes, a fenntartásukról foko­zatosan majd a múzeumnak kell gondoskodnia. A tárgyi népművészetről szólva vita bontakozott ki a kishajmási üzemről, amely — bár nem lett a népi fazekasság művészeti bázisa — sikeres tömegterme­lést produkál nem csekély üzle­ti haszonnal. Hangsúlyozza a jelentés, hogy érezhető a le­maradás a magyar népzene és néptánc, valamint a nemzetisé­gi folklór gyűjtésében. i Az átai délszláv állandó kiállí­tás egy részlete Fotó: Proksza L. Az utóbbi években egyre több népművészeti területen fo­lyik a rendszeres képzés, to­vábbképzés: a múzeum és a Megyei Művelődési Központ a kisközségekben folyó munkát (pl. lukafai tájház) és a nagy tömegeket megmozgató ren­dezvényeket egyaránt ennek szolgálatába kívánja állítani. Pirisi Jánosné, a megyei Peda­gógiai Intézet vezetője azt sür. gette, hogy az iskolákat a mos­taninál is jobban kapcsolják be ebbe a folyamatba. Egyéb­ként előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások arról, hogy Pécs vállalja a népi hangszeres zene dél-dunántúli oktatási és továbbképzési köz­pontjának feladatait. Vállal Pécs még mást is. Ősszel országos konferenciát rendez, amelyen a népművé­szet mai értelmezése, szerepe, feladata lesz a vitatéma. Az elméleti tisztázás nyilvánvalóan sokat segít majd abban, hogy tennivalóinkat világosabban lássuk. Ám a gyakorlat is so­kat segít az elméletnek. Ahogy Takács Gyula, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese össze­foglalójában elmondta: a nép­művészet az úgynevezett ma­gas művészet, a népi iparmű­vészet és a tömegművészet irá­nyába egyaránt fejleszthető — ha megfelelő közművelődési szemlélet társul ehhez. És megfelelő politikai érzék is: erre Rajnai József, a me­gyei pártbizottság titkára hívta fel a figyelmet a vb-ülésen. A népművészet hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése hazafiasságra, más népek tisz­teletére és megismerésére ne­vel. „Ennek az ügynek fele­lősségteljes kezelésére Bara­nya sok jó példát adott”, mon­dotta. Gárdonyi Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents