Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-04 / 34. szám
Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága 1984. január 13-i ülésén jóváhagyta a Pécsi Filharmonikus Zenekar függetlenítésének javaslatát. Ezzel új, önálló művészeti intézmény jött létre, amely Pécsi Szimfonikus Zenekar néven működik a továbbiakban. Működése anyagi fedezetét a Pénzügyminisztérium jóváhagyta. A végrehajtó bizottság a szaktárca előzetes hozzájárulásával Breitner Tamást, a zenekar vezető karmesterét Pécs város zeneigazgatójává; Szkla- dányi Péter fuvolaművészt a Pécsi Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatójává; Kovács Józsefnét pedig az új művészeti intézmény gazdasági igazgatójává nevezte ki. A zenekar új státuszából következően működésének új személyi, tárgyi, jogi stb. feltételei; tartalmi munkájának pedig szélesebb körű lehetőségei körvonalazódnak. Mindezekről, valamint a Pécsi Szimfonikus Zenekar elképzeléseiről, terveiről Breitner Tamás zeneigazgatótól érdeklődtünk. — A Pécsi Filharmonikus Zenekar volt eddig az egyetlen hivatásos, de nem önálló szimfonikus együttes. Vajon miért csak most függetlenítették; mi változott meg korábbi helyzetükhöz képest; mi ennek az önállóságnak a lényege? — Szeretném hangsúlyozni mindenekelőtt, hogy Pécs zenei életében korszakos jelentőségű változásról van szó: először van a városnak függetlenített, teljesen önálló költségvetéssel, vezetőséggel, ügyrenddel stb. működő szimfonikus zenekara. 15 éve engem a korábbi helyzet már így fogadott: a színház kis- létszámú zenekara hangversenyeken kiegészült művésztanárokkal, növendékekkel — ez lett alkalomszerűen a Pécsi Filharmonikus Zenekar. Nagy előrelépés volt, amikor egy határozat nyomán kialakult a zenekar 60 tagú színházi törzse, amelyhez 20—25 másodállású zenészt szerződtethettünk. A Pécsi Filharmonikus Zenekar mindig kitűnő 'muzsikusokból állt; megtette a magáét, nincs szégyenkezni valónk. Ám jogilag, s helyzetét, feladatkörét illetően „ég s föld között” lebegett... Ez a lehetetlen helyzet nagyon sok hátránnyal járt. Függetle- nítése azért történhetett meg csak most mivel részint az együttes korábbi működése, eredményei, színvonala ga8. HÉTVÉGE randát jelentettek hozzá; részint az önállósítás feltételei mostanra értek meg. ügye érdekében hosszabb időn át a városi tanács vezetői és művelődésügyi osztálya igen sokat tettek. — Változik-e az együttes szervezeti felépítése, létszáma? Lesz-e fiatalítás tagjai között? — A zenekar, mint művészeti intézmény, gazdaságilag január 1-től létezik. Szervezeti felépítése a státusok rendezésével azonban csak a jövő évadtól „lép be”. Ennek előkészítéséhez kb. fél év szükséges. Üj szerződéseket kell kötni, külön a színházzal is, rendezve az opera-operett- produkciók zenei kötelezettségeit az új helyzetben. Van mód a zenekari tagok félállására is, akkor, ha némelyik tag pedagógusi állását kívánja megtartani fő státusnak. Ezt nekik kell eldönteniük. A világban — s hazai együtteseinknél is: Debrecenben, Szegeden, Győrben — az jellemző, hogy a szimfonikus együttesek tagjai másodállásban tanítanak. Jelen gazdasági lehetőségeink alapján belátható idő alatt el kell érnünk, hogy a jelenlegi zenekari létszámot 93 állandó státusra megnöveljük. Részben pécsi zene- pedagógiai intézményekből; részben az ország különböző helyeiről, próbajáték alapján. A létszámnövelés természetesen nem mehet a színvonal rovására. S ez összefügg a fiatalítással is. Egyfelől nem egy „elaggott” együttesről van szó; tagjainak többsége 30-as, 40-es korú. Ha egy pályakezdő fiatal és egy negyvenéves muzsikus közül a huszonévest találjuk tehetségesebbnek, természetesen ő kapja meg a státust. Ugyanez áll persze fordítva is. Itt nem az éveik száma lesz a döntő. — Javulnak-e a zenekar technikai feltételei? Lesz-e próbatermük, kicserélhetik-e az elavult hangszereket, megoldódik-e régi gondjuk, a hang szer javíttatás? — Igen, a zenekar önálló próbahelyiségeket, irodákat stb. kap, s — fennállása óta először — anyagi lehetőségei is meglesznek arra, hogy hangszerállományát felfrissíthesse. A jelenlegi hangszerek könyvjóváírással az Országos Filharmónia tulajdonából az intézmény tulajdonába kerülnek. Ezenkívül évente 1,5 millió forint áll rendelkezésre hangszerek vásárlására, javíttatásra, karbantartásra s egyéb dologi kiadásokra, mint pl. — akinél szükséges — frakkok felújítására, újak vásárlására. — Mi a feladatkörük a továbbiakban? — Egyfelől a koncertélet, másfelől a színház opera- és operettelőadásainak az ellátása. Mindkét funkcióját a zenekar és a Filharmónia, illetve a zenekar és a színház közötti szerződés alapján teljesíti az együttes, ahogy ez Szegeden, Debrecenben már régóta gyakorlat. Ahhoz, hogy mindkét feladatkört magas színvonalon láthassuk el, két dolog szükséges. Mindenekelőtt átgondolt és előrelátó tervezés szükséges mind a színház, mind a Filharmónia, mind a zenekar részéről; másfelől az említett 93-as létszám mielőbbi teljes betöltése. Minél nagyobb ugyanis a zenekar létszáma, annál gördülékenyebben oldható meg a színházi- és koncertigények egyidejű és kielégítő teljesítése. Vagyis az, hogy a színház például operettet játszik, mialatt a zenekar koncertezhet valahol — ugyanazon az estén. — Növekszik-e a jövő évadtól az operák zenekari létszáma, illetve a szimfonikus zenekari koncertek mennyisége és előadási köre? — Operaelőadásokon nem lesz változás. A zenekari árok befogadóképessége nem növelhető: 21 vonós, 20 fúvós és néhány ütőhangszer fér be; összesen kb. 45-en zenélnek ezután is operáknál. A zenekar koncertfunkciója viszont kiteljesedik, azaz több koncertet adhatunk ezután, s Pécsről kilépve nagyobb sugarú körben, a Dunántúl és az ország más városaiban is, mint eddig. Részben az Országos Filharmónia felnőtt bérleti koncertjein, ifjúsági előadásain; de jogunk lesz önállóan szervezett koncertekre is — bárhol. — Minden szimfonikus együttes igyekszik technikai felkészültségét kondícióban tartani, hiszen hangzása szempontjából alapvető: milyen a szólamok minősége. Ami a külön gyakorlás igényét is föltételezi. Hogyan alakulnak ennek a lehetőségei az új helyzetben? — A zenekar eddig is megfelelő mennyiségű próbát tartott, de éppen a nem önálló helyzeténél fogva nem lehetett állandó „tréningben”. Ez most gyökeresen megváltozik. Nem alkalmakra, tehát nem koncertekre fognak felkészülni, hanem a próbák folytonossága, rendszeressége dominál majd a zenekar munkájában. A csaknem száztagú együttes „felnőtt” hangzásával pedig alapvetően megváltozik az egész Orchester súlya. Másképp, természetesen jön létre a hangzásegyensúly, s nem különböző „mesterkedésekkel”, mint pl. a fúvósok visszafogása révén — csak azért, mert kevés az elsőhegedű. Lesznek próbahelyiségeink, ahol intenzív szólampróbákkal elmélyülhet a szólamok intonációs készsége, az együttjátszás minősége; s gondosan kimunkálhatják a zenekari színeket. Minderre több idő és főleg most már hely is lesz. Eddig nem volt hol... — A Pécsi Filharmonikus Zenekarnak jegyezték a nevét, nem is akárhogyan. Több. mint két évtized alatt ezen a néven vált országosan ismertté; mindenki így emlegeti őket. A függetlenitéssel együtt vajon miért kellett megváltoztatni a zenekar nevét is? — A város kulturális vezetői ezzel óhajtották jelezni, hogy a zenekar életében most egy új korszak indul... — A rádió már korábban a zenekar saját székházáról beszélt, de ezt még nem erősítette meg senki, ön mit tud róla? — A város tanácsi vezetői tárgyalásokat folytatnak róla, döntés a napokban várható... Egyelőre ennyit mondhatok. — Ha valóban meglesz minden tárgyi és egyéb feltétel a zenekar differenciáltabb és rendszeres próbáihoz, sor kerül-e a repertoár bővítésére is? — Igen, a zeneirodalom eddig általunk kevésbé játszott szerzőire is jobban odafigyelhetünk; Mahlertől, Brucknertől új kortárs művek bemutatásáig sok mindent műsorra szeretnénk tűzni —, mondotta Pécs város zene- igazgatója. * A zenekar évad végéig, tehát még a korábbi rend szerint működik. Ősztől pedig megkezdi új, önálló életét. Lehetséges, hogy már több új állandó taggal kiegészülve. Jó muzsikusokat azonban nem lehet könnyen „beszerez, ni”. Ez idő kérdése is, előbb- utóbb viszont mindenképp meg kell oldani a 93 tagú együttes kialakítását, ami kétségtelenül jelentős előrelépés a város művészeti életében. S aminek hasznát, örömét zenekar és közönség egyaránt élvezheti majd a jövőben. Egyetlen kérdés maradt megválaszolatlanul: hol lehet ma, Pécsett elhelyezni 93 zenekari pultot egymás mellett úgy, hogy a fölcsendülő muzsika akusztikailag is tökéletes élményt nyújtson? . . . Bizakodunk, a jövő — egyszer, majd — erre a kérdésre is válaszolhat. Wallinger Endre Közeli cél: egy 93 tagú nagyzenekar kialakítása Pécs város új művészeti intézménye a Pécsi Szimfonikus Zenekar Interjú Breitner Tamással, Pécs zeneigazgatójával Fotó: Cseri László A zenekar Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében. Népművészetünk tükörben Megőrizni és továbbfejleszteni Baranyai eredmények és tennivalók Hagyomány, amelynek megismerése, őrzése és továbbfejlesztése a nemzeti önértékeléshez és önbecsüléshez szükséges? Divat, idegenforgalmi látványosság, üzlet vagy hatásos nevelési eszköz az iskola és a közművelődés számára, s lehetőség az egyéni alkotókedv kiteljesítésére? A népművészetről ilyen értelemben foly. nak a viták napjainkban, s miközben a különböző értelmezés hívei összecsapnak, a népművészet él, sőt virágzik: ifjú és idős mesterek faragják, szövik, korongozzák tárgyaikat, énekkarok, tánccsoportok mutatják be legszebb dalainkat, táncainkat, és tanácsok, múzeumok óvják a múlt népi építészeti emlékeinket — a jelennek és a jövőnek. Megyénk különösen gazdag népművészeti emlékekben. De Baranya nemcsak az értékek nagy számában vezet, hanem az értékek megóvására tett kezdeményezésekben és az eredményekben is. „Az országban az úgynevezett nagy régiók között Baranya első a népművészet emlékeinek megmentésére és továbbfejlesztésére tett intézkedésekben." „A népi szövés művelésére sehol annyi kezdeményezés nem történt mint itt.” Az elismerés Nagy Lászlótól, a Népi Ipar- művészeti Tanács elnökétől származik, aki részt vett a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának azon az ülésén, amelyen a vb önálló pontként napirendre tűzte a megye népművészetének helyzetét. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetője is „országosan egyedülállónak” nevezte a Baranya megyei Tanács ebbéli munkáját. A művelődésügyi osztály előterjesztése utal azokra a vitákra, amelyek a népművészet mai értelmezése körül folynak, és abból indul ki, hogy bár a népművészet, a néphagyomány mint paraszti kultúra napjainkra elvesztette szerepét, de ma is él mint a közösségi műveltség fontos alkotórésze. Ismerteti az állami mecenatúra, a szövetkezetek, a kitüntetések és minősítések rendszerét. Ezután sorolja fel azokat a számokat, amelyek jelzik, Baranya megyében hányán tevékenykednek a népművészet különböző területein. Eszerint a megyében 14 népművészet mestere és húsz népi iparművész van, öt szövetkezet, egy ipari üzem és számos magán kismester foglalkozik népművészeti jellegű tárgyak készítésével. Az amatőr együttesekben és a szakkörökben mintegy 3500 gyermek és felnőtt dolgozik. A népművészet gondozása (a népi építészet emlékeitől a tárgyakon át a dalokig, táncokig) a megyei művelődési és építési osztály a Janus Pannonius Múzeum, a Megyei Művelődési Központ és a Népművészeti Egyesület kezében van, de igen sok múlik a helyi tanácsokon is, hiszen nélkülük vagy ellenükre aligha lehet tartósan sikert elérni emlékeink megóvásában. Baranya megye népművészete sokszínű és gazdag, hiszen néprajzi csoportok szerint tíz magyar, hat délszláv és két német népcsoportot különböztethetünk meg. A végrehajtó bizottság ülésén dr. Diáfási Lajos, a Villány—Mecsekaljai Borkombinát vezérigazgatóhelyettesének javaslatára elfogadták, hogy ehhez hasonlóan a cigányság népművészetét is számon tartják, hiszen a közös nyelv, közös életmód és kultúra indokolttá teszi ezt. A vb elé került jelentés sor- raveszi a népművészet egyes területeit. A népi építészettel kapcsolatban a tájházak kerültek szóba a legtöbbször. Tájházat sok faluban szeretnének létesíteni, ez igen örvendetes, a fenntartásukról fokozatosan majd a múzeumnak kell gondoskodnia. A tárgyi népművészetről szólva vita bontakozott ki a kishajmási üzemről, amely — bár nem lett a népi fazekasság művészeti bázisa — sikeres tömegtermelést produkál nem csekély üzleti haszonnal. Hangsúlyozza a jelentés, hogy érezhető a lemaradás a magyar népzene és néptánc, valamint a nemzetiségi folklór gyűjtésében. i Az átai délszláv állandó kiállítás egy részlete Fotó: Proksza L. Az utóbbi években egyre több népművészeti területen folyik a rendszeres képzés, továbbképzés: a múzeum és a Megyei Művelődési Központ a kisközségekben folyó munkát (pl. lukafai tájház) és a nagy tömegeket megmozgató rendezvényeket egyaránt ennek szolgálatába kívánja állítani. Pirisi Jánosné, a megyei Pedagógiai Intézet vezetője azt sür. gette, hogy az iskolákat a mostaninál is jobban kapcsolják be ebbe a folyamatba. Egyébként előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások arról, hogy Pécs vállalja a népi hangszeres zene dél-dunántúli oktatási és továbbképzési központjának feladatait. Vállal Pécs még mást is. Ősszel országos konferenciát rendez, amelyen a népművészet mai értelmezése, szerepe, feladata lesz a vitatéma. Az elméleti tisztázás nyilvánvalóan sokat segít majd abban, hogy tennivalóinkat világosabban lássuk. Ám a gyakorlat is sokat segít az elméletnek. Ahogy Takács Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese összefoglalójában elmondta: a népművészet az úgynevezett magas művészet, a népi iparművészet és a tömegművészet irányába egyaránt fejleszthető — ha megfelelő közművelődési szemlélet társul ehhez. És megfelelő politikai érzék is: erre Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára hívta fel a figyelmet a vb-ülésen. A népművészet hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése hazafiasságra, más népek tiszteletére és megismerésére nevel. „Ennek az ügynek felelősségteljes kezelésére Baranya sok jó példát adott”, mondotta. Gárdonyi Tamás
