Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-04 / 34. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről Az 1983. évi népgazdasági terv fő célja, a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség fenntartása, megvalósult. A kiviteli többlet nagyobb lett az előző évinél. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előző évi szinten maradt. A termelést és az ellátást szolgáló állóeszközök állománya gyarapodott. Folytatódott a gazdálkodás szervezeti korszerűsítése. A gazdasági murvka eredményeit mérsékelte a tartósan kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi árak változása miatt keletkezett árveszteség, az aszály. Emellett a munka hatékonyságának fokozása, a termékek korszerűsítése, a versenyképesség javítása nem mindenütt tartott lépést a követelményekkel. Mindezek miatt egyes területeken az eredmények az előirányzottnál kisebbek. 1983-ban a nemzeti jövedelem összege folyó áron mintegy 730 milliárd forint volt, volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján —. va- fomivel meghaladta az 1982. évit. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal csökkent. A munka termelékenysége emelkedett. A takarékosságra, az erőforrások jobb hasznosítására irányuló programok végrehajtása eredményes volt. Az ágazatok többségében csökkent az egységnyi termelésre jutó anyag- és energiafelhasználás. Az energiaellátás az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A népgazdaság energiafelhasználása közel 2 százalékkal csökkent, az energiagazdálkodási program, a termelési szerkezet változása, valamint az év eleji enyhe idő hatására. Mind az anyagi ágak, mind a lakosság kevesebb energiát használt fel, mint az előző évben. Az energiaigények kielégítésében nagyobb szerep jutott a hazai forrásoknak. Folytatódott a kőolaj és kőolajtermékek helyettesítése más energiahordozóval, így földgázzal és villamos energiával. A nemzeti jövedelemből belföldön 710—715 imrlfiárd forintot, volumenben 2—3 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint 1982-ben. A fogyasztásra jutó rész változatlan szintje mellett a felhalmozás — a beruházások volumenének csökkenése és a készlet- növekedés mérséklődése következtében — kb. 20 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A lakosság infrastrukturális ellátásának javítását szolgáló társadalmi-gazdasági programok legfontosabb fejlesztési céljai megvalósultak. Az élet- körülmények javítását szolgáló több területen növekedett a lakossági, helyi erőforrások szerepe. A termelői és a fogyasztói árszínvonal a tervezett mértékben emelkedett. A vállalatok és szövetkezetek pénzügyi helyzete nem volt kiegyensúlyozott, a korábbinál több vállalatnak voltak likviditási nehézségei. A behozatali árak növekedése meghaladta a kiviteli árakét, a cserearány romlott. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál gyorsabban nőttek, a költségvetési hiány az előző évinél és a tervezettnél kisebb lett. A népgazdaság 1983. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv Tény 1982. év százalékában Nemzeti jövedelem 100,5—101,0 100,0—100,5 Belföldi felhasználás 96—97 97—98 Ipari termelés 101—102 kb. 101 Országos építés-szerelés 97—98 97—98 Mezőgazdasági termékek termelése 101—102 kb. 97 Egy lakosra jutó reáljövedelem 98—98.5 100,0—100,5 Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai. 99—99,5 kb. 100 Milliárd forint folyó áron 170—172 187 Ipar Az ipari termelés összességében kb. 1 százalékkal, a tervelőirányzat alsó határának megfelelően emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit, az ipari szövetkezeteké 1,7 százalékkal csökkent. Az új típusú gazdasági szervezetek — kisvállalatok és kisszövetkezetek, gazdasági munkaközösségek — és a magé n ki s ipar te I jes í t m é n yei jelentősen emelkedtek. Az ipari termelésben és értékesítésben nőtt az export aránya. Az ipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban jelentősen bővült. Az ipar belföldi célú értékesítése 1,9 százalékkal ősökként. Ezen belül a lakosságnak lényegében ugyanannyit, beruházási célra 6,2 százalékkal többet, a ter- melőfelhasználák számára 2,7 százalékkal kevesebbet értékesítettek. A termelés és értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, a verseny éleződése, esetemként a termékek egy' részének alacsony műszaki színvonala, nem kielégítő minősége és verseny- képessége. Helyenként gátolta a termelést munkaerőhiány, egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a kooperációs kapcsolatok lazulása. A termékek korszerűsítése, a piaci igényekhez való alkalmazkodás a szükségesnél lassabban haladt. Az iparvállalatoknál és szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma 34 800 fővel, 2,3 százalékkal kevesebb volt, mint 1982-ben. A fő ágazatok közül legjelentősebben a köny- nyűiparban, a kohászatban és a gépiparban csökkent a létszám. A létszámcsökkenésből eredő termelési nehézségek enyhítésében jelentős szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségeknek. A vállalatok és szövetkezetek termelékenysége az egy foglalkoztatottra jutó termelés alapján 3,1 százalékkal emelkedett. Gépállományuk kihasználtsága némileg romlott. Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év, 1982. év százalékában) Termelés TermeiéBányászat 96,8- kenység 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Gépipar 100,6 103,3 Épitőanyagipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban mérséklődött a főbb energiahordozók termelése. Szénből 25,2 millió tonnát, földgázból 6,5 milliárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A viillamosenergia-termelés 25,7 milliárd kilowattóra volt, 4,1 százalékkal több, mint 1982- ben. A villamos erőmüvekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművek kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkjo - amely az év egy részében még próbaüzem jelleggel működött — o villamosener- gio-termelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Mórkushegyi bányaüzemében az év folyamán évi 200 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottok meg. Alumíniumkohászati termékekből o belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. Befejeződött, illetve műszakilag megvan lósult a Székesfehérvári Köny- nyűfémműben a félgyártmány- fejlesztő beruházás, a Dunai Vasműben a konverteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon belül az egyes vállalótok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését, de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegcikkipar termelése is. Csökkent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés-, valamint a közlekedési eszköz iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte exportértékesítését, a nem rubel elszámolású gépexport csökkent. Az építőanyagiparon belül csökkent a 'kő-, kavics-, cement- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcement-termékek, a szigetelőanyagok, a tégla- és cserépipari termékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagy mértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédőszerek, a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák, a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szervesés szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített, mint 1982- ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a PVC IV. műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvédőszergyártó és gyógyszeralapanyag-gyártó kapacitása. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fafeldolgozó ipar termelése nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése összességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintegy 6 százalékkal emelkedett. A könnyűipar a lakosság számára és rubel viszonylaté exportra némileg kevesebb, nem rubel elszámolású piacokra több terméket értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a húsipar termelése emelkedett. Meghaladta az előző évi szintet - többek között - a baromfi- és tojásfeldolgozó, a tej-, a tartósító, a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte exportját, elsősorban a rubel elszámolású piacokra. A tőkés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a kivitel. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2-3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebbet termelt, a nem építőipari szervezetek építési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtok. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hasonlóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem, a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szervezetek 1983-ban kevesebb építmény megvalósításán dolgoztak, mint az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,6 százalékkal, 10 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lokás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés mennyisége és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kismérté- tű növekedéssel szemben 3 százalékkal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására ösz- szességé£>en 9 százalékkal csökkent, az állattenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 millió tonna gabona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb az 1982. évinél. Cukorrépából 30 százalékkal termett kevesebb az előző évinél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Napraforgóból - az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb átlagtermés mellett — lényegében ugyanannyit termeitek, mint az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983-ban mindaz abrak-, mind a szálastakarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 986 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor minősége jobb az előző évinél. A sertésállomány növekedése folytatódott és az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőtt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-állomány csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki. Kevesebb volt oz év végén a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képest 6 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. Ezen belül 10-11 százalékkal nőtt o vágósertés-termelés, mérsékeltebben, 7 százalékkal o vágójuhé, míg a vágómarháé kis mértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból. és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint 1982- ben. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége tovább bővült, omi az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett visszaesést. A mező- gazdasági ágazatba tcrrtozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és oz arató-cséplőgépek száma nem változott jelentősen, o tehergépkocsiké emelkedett, összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fa- kitermelése 6,4 millió köbméter volt, valamivel kevesebb az előző évinél. Ebből 3,7 millió köbméter oz ipari fa és 2,7 millió köbméter o tűzifa. Az év folyamán több mint 6000 hektár- új erdőt telepítettek és 21 ezer hektár régi erdőt újítottak fel, kevesebbet, mint 1982-ben. A közüzemi vízművek kapacitása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetékes vízellátódban. A csatornázott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, arányuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 szó. zalékkal bővült a szennyvíztisztító kapacitás. Közlekedés, posta és távközlés A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1982-ben, árutonnakilbméfer teljesítményük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közlekedésben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklődött. A Paksi Atomerőmű a villamosenergia termelés 9,6 százalékát szolgáltatta A távolsági személyszállításban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az átlagos utazási távolság. legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissza, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbuszon és helyiérdekű vasúton többen, villamoson és metrón valamivel kevsebben utaztak, mint 1982- ben. A járműbeszerzések csökkentek az 1982. évihez képest és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott mennyiséget sem érték el 1983-ban 88 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghalad, ta az egy és negyedmilliót, eb. bői több mint 1,2 millió a lakosság tulojdonában volt. A vasúti közlekedődben 308 km hosszúságban pályakorszerűsítést végezték, 85 km-en ön. működő vonalibiztosító berendezéséket szereltek fel. A villamosított vonalak aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalomnak az M—3 autópálya Hatvan— Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirányító és kiszolgáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 21 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké 16 ezerrel, 3,6 százalék, kai nőtt. A főállomások 79 százaléka távhívásra alkalmas. A közlekedés, posta és távközlés területén foglalkoztatottak száma csaknem 2000 fővel, 0,5 százalékkal kevesebb, mint 1982-ben volt. Külgazdasági kapcsolatok 1983-ban a kivitel mennyiségének növekedése összességében és fő viszonylatonként is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak, ami jelentős árveszteséget okozott. A béhozatal értéke, folyó forintáraikon 12 százalékkal, a kivitelé 15 százalékkal1 emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolataink, ban meghatározó szerepe volt a szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubel elszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gépék kölcsönös szállítása. Ezek tették ki ebben a viszonylatban a be. hozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági- élelmiszeripari termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb fett az 1982. évinél, ami megfelel az egyensúlyi célkitűzé- séknék. A nem rubel elszámolású behozatal több mint felét kitevő anyaqjellegű termékekből kis mértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépek, bői 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gazdaságpolitikával. A kivitel elsősoriban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumíniumko. hászati — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16, illetve 7 százalékkal. Ebben a viszonylatban — az előző két évi jelentős növekedés utón — ,1983-ban a gépexport csőikként. Ugyancsak mérséklődött a mezőgazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltété, lek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz. és hitel- kapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. (Folytatás a 4. oldalon) HÉTVÉGE 3.
