Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-04 / 34. szám

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1983. évi fejlődéséről (Folytatás a 3. oldalról) Ebben szerepe volt az ENSZ szakosított pénzügyi intézmé­nyeivel kialakult együttműkö­désnek. Az ország pénzügyi tar­talékai az előző év végéhez ké_ pest javultak. Idegenforgalom 1983-ban 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, 6,4 százalékkal több, mint 1982- ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országok­iból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országokból érkezők száma 235 ezerrel nőtt. A hazánkba éikező külföldi­ek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. Az előző évhez ké­pest a turisták száma 4,5 száza­lékkal emelkedett, átlagos tar­tózkodási idejük némileg csők. kent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100-zal, az egyéb kereskedelmi szállás, helyeké — fogadók, turistaszál­lások, nyaralóházak, kempingek, fizető-vendéglátás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alkalommal utaztak kül­földre, ez 22,1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országo­kat kereste fel. Számu'k 23 szá. Zalákkal, a nem szocialista or­szágokba látogatóké 15,8 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege to. vább nőtt. Ezen béliül rubel el­számolásokban nagyobb, nem rubel elszámolásokban valami, vei kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruhá­zásaira 187,2 milliárd forintot fizették ki, 1,5 milliárd forinttal többet, mint 1982-iben. Az árak emelkedése miatt a beruházá­sok volumene klb. 5 százalék­kal, a tervezettnél kevésibé csökkent. Az állami döntési körbe tar­tozó beruházásokra 78,7 mil­liárd forintot fordították. Ez az összeg — az előirányzott csök­kenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A vállalati-szövetkezeti döntésű beruházások összege, amelyek. ná| ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lényegében meg­egyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költségelőirányzata csökkent az előző évhez képest és kisebb mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban lévő beruházások állománya 1—2 százalékkal csökkent. A megvalósítás alatt álló iberulhá. zások átlagos készültségi foka kis mértékben nőtt. 1983-ban építési beruházá­sokra 2 százalékkal kevesebbet, gépekre 1 százalékkal, ezen bélül hazai gyártásuakra 6 százalékkal többet fordítottak, mint az előző évben. A beruházások ágazati ösz- szetétele csak kis mértékben változott. Az ipari és építőipa­ri, valamint a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási (beruházó, soké csökkent. Népesség, népmozgalom, foglal­koztatottság 1984. január 1-én az ország népessége 10 679 000 fő volt, 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983. folyamán 128 000 gyermek született, 6000- rel kevesebb, mint 1982-ben. Ezer lakosra 11,9 élveszületés jutott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülőké­pes korú — elsősorban a 20— 29 éves — nők számának csők- kenése, a házasságkötések ala­csony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983-ban 149 000-en haltak meg, 5000-rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt. A cse­csemőhalandóság tovább mér­séklődött: ezer élveszülöttre 19 egy éven aluli haláleset ju­tott. A város- és községfejlesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát fordították a községek fejleszté­sére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy, 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételei­nek. Ezzel a városok száma 109- re, a városi népesség aránya 55,7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-én az aktív keresők száma 4 935 000 fő volt, 35 000 fővel, 0,7 százalékkal ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Az anyagi ágakon belül az ipar­ban, az építőiparban jelentő­sebb, a kereskedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A me­zőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi tevékenységben lényegében változatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az új vál­lalkozási formák keretében fog­lalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mint­egy 170 000 fő dolgozik. E szer­vezeteknél dolgozók kb. három­negyede a vállalati szervezet­hez kapcsolódóan, a munkavi­szony megtartása mellett, mun­kaidőn kívül folytatja tevékeny­ségét. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagke­resete bérkiegészítésekkel együtt 5240 forint volt, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mező- gazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,5 szá­zalékkal, havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jöve­delmek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forin­tot tett ki. Emelkedett a termé­szetbeni — egészségügyi, ok­tatási, kulturális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd fo­rintot fizettek ki, közel 10 szá­zalékkal többet, mint 1982-ben. Szerepe volt a növekedésben annak, hogy a jogosultak szá­ma az év folyamán 36 ezerrel, 2 212 000-re nőtt, valamint an­nak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzá­járult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítés, továb­bá, hogy 1983. szeptember 1- től egyes alacsony nyugdíjjal rendelkezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyugdíjas­ra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2850 fo­rint volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki, közel 4 százalékkal többet, mint 1982-ben. 1983. július 1- től gyermekenként havi 490 fo­rintról 600 forintra emelték a kétgyermekesek családi pótlé­kát és ugyanettől az időponttól az egygyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pótlékot kapnak. 1983. végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondo­zási segélyt, a születések szá­mának csökkenése miatt 9 ezer­rel kevesebb, mint 1982 decem­berében. Gyermekgondozási se­gélyre 3,4 milliárd forintot folyó­sítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együt­tesen tartalmazó összes jöve­delem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal — előze­tesen becsült — 7,3 százalékos emelkedése alapján az egy la­kosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott csökkenés­sel szemben — lényegében az 1982. évi szint körül alakult. A lakosság fogyasztásának színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklődést irányzott elő — azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem folyó áron 7,4 százalékkal több, összehasonlító áron ugyanany- nyi árut adott el, mint az elő­ző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása volumenben 0,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,5 száza­lékkal nőtt. Csökkent a vendég­látó-forgalom és némileg visz- szaesett a ruházati cikkek érté­kesítése is. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből az ellátás kielégítő volt, egyes ipar­cikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A ruházaticikk-el- látásban jelentős részben mé­ret-, továbbá alapanyag-válasz­téki hiányok okoztak gondot. A vegyes iparcikkeknél leggyako­ribb a típus-, vagy fajtaválasz­ték hiánya volt. A takarékbetét-állomány de­cember 31-én 197 milliárd fo­rintot tett ki, 21,5 milliárd fo­rinttal többet, mint egy évvel korábban. A növekedésből a kamatjóváírás közel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az or­vosellátottság. A 10 ezer lakos­ra jutó orvosok száma 31,2-re emelkedett. Az év folyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1978-ra csök­kent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya 3 százalékra mérséklő­dött. Az év végén a ténylege­sen igénybe vehető kórházi ágyak száma az egy évvel az­előttinél közel 600-zal több volt. A bölcsődei helyek száma mint­egy 1000-rel bővült és az év végén 70 400 volt. Az óvodai helyek száma 4500-zal nőtt és a tanév elejé­re meghaladta a 412 ezret, mi­közben az óvodás korú gyer­mekek száma csökkent. Az óvo­dás korú gyermekek 87 száza­léka járt óvodába. Az 1983/84-es tanévben az általános iskola nappali tago­zatán 1,3 millióan tanulnak, 25 800-zal többen, mint az elő­ző tanévben. Az általános isko­lák osztálytermeinek száma a tcnév elején csaknem 1300-zal volt több az egy évvel korábbi­nál. Egy osztályteremre átlago­san kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsófokú oktatásban dolgozó pedagógu­sok száma 2700 fővel, 83 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osztá­lyát befejezők 93 százaléka ta­nul tovább, 46 százalékuk kö­zépiskolában, 47 százalékuk szakmunkásképző és szakisko­lákban. Az előző tanévhez ké­pest mind a szakmunkástanu­lók, mind a középiskolák nap­pali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 16 900 pedagógus tanít, 530-cal több, mint az előző tanévben. 1983-ban az előző évinél töb­ben, 69 ezren tettek eredmé­nyes érettségi vizsgát, ebből 46 400-an nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézmé­nyeknek közel 100 ezer hallga­tója van. Mind a nappali ta­gozaton, mind az esti és levele­ző tagozaton kevesebben tanul­nak, mint egy évvel korábban. A 18—22 éves népességnek va­lamelyest nagyobb része, 9,8 százaléka tanul felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális el­látása. Az általános iskolai ta­nulók 42,7 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban az 1982. évi 41,6 százalékkal szem­ben. Diákotthonokban vagy kol­légiumokban lakik a középisko­lai tanulók több mint egyötö­de, az egyetemi-főiskolai hall­gatók csaknem fele. A felsőok­tatási intézményekben tanulók 85 százaléka rendszeres állami támogatásban részesül. Energiaracionalizálás 220 pályázat A nagypeterdi iskola széntüze­lésű kazánjai Országosan is figyelemre méltó, hogy az energia, racionalizálási pályázatok egy- harmadát a dél-dunántúli ré­gióban működő vállalatok, il­letve intézmények fogalmazták meg. önmagában már ez is mutatja, hogy a kormányprog. ram mielőbbi megvalósítása iránt Zalától Baranyáig volt eddig a legnagyobb az érdek­lődés. Ami a baranyai pályá­zatokat illeti: megyénkben az elmúlt év végéig több mint 220 terv született az energia-meg­takarításra, illetve a tüzelőolaj kiváltására. Az elképzelések megalapozottságát bizonyítja, hogy mindössze 46 pályázatot utasítottak el, és az 1981 nya­rán indított programból az el­múlt év végéig 76 beruházás, jellegű pályázat tekinthető be­fejezettnek, amelyhez jelentős állami támogatás járult. A pályázatok megoszlása a következőképpen néz ki: 13 in. tézmény általános energia­megtakarítást tűzött ki célul, a tüzelőolaj kiváltására 157 cég pályázott, a mezőgazdasági üzemek közül 6 vezette be a nedves kukoricatárolást, továb­bi három pedig a különböző mezőgazdasági eredetű hűl. ladékok elégetésével kíván el­érni energia-megtakarítást. A tüzelőolajról más energiahor­dozóra való áttérés egyrészt összefügg a földgáz Pécsre ér. kezésével, másrészt pedig a széntüzelésre való visszatérés­sel. Az utóbbit illetően főleg a tanácsok, illetve az azokhoz tartozó intézmények — óvodák, iskolák — használták ki a pá­lyázat adta lehetőségeket. De vegyünk néhány példát! A Bólyi Mezőgazdasági Kom. binát a melléktermékek eltü­zelésére alkalmas berendezést létesített Pécsett, az Egyesített Egészségügyi Intézmények Mun­kácsy Mihály utcai rendelőit bekapcsolták a távhőszolgálta. tásba, az egyházaskozári ter­melőszövetkezet nedves kukori­catárolót épített, Komlón az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat átállt a távfűtés, re, a siklósi várban korszerű­sítették az olajtüzeléses köz­600 vonallal bővült a pécsi posta távhívó központja Fotó: Proksza László Automatizált központok a Balaton déli partján Telefonkörkép Dél-Dunántúlról A pécsi Postaigazgatóság ebben az évben is többszáz millió forintot fordít a hozzá tartozó négy megyében a hír­közlési hálózat korszerűsítésé­re. Az (igények meghaladják a fejlesztési lehetőségeket. Ele­gendő, ha csak pécsi példával élünk. A baranyai megyeszék­helyen legalább hétezren vár­nak arra, hogy telefonhoz jus­sanak, a mostani helyzet kí­sértetiesen hasonlít a Cross­bar-központ üzembe helyezése előtti állapotokhoz. Pécsett nemrég fejeződött be a Lvov-kertvárosi ezer állo­másos kontérenközpont létre­hozása, amely valamennyire enyhíti a Jókai utcai belvárosi központ leterheltségét, de a gondokat természetesen végle­gesen képtelen megoldani. Eb­ben az évben kezdődik meg a tízezer állomásos központ ter­vezése, amely a Hajdú Gyula utca körzetében épül majd föl a hetedik ötéves terv időszaká­ban. A belvárosi telefonközpont bővítése tavaly kezdődött és ez év áprilisára várható, hogy a helyközi hívásokat illetően csök­ken a várakozási idő. A posta által országosan kialakított öt régióközpont között javul te­hát a távválasztású telefonösz- szeköttetés, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban nem kell annyit várni a „külső” vonalra. A pécsi gócközponthoz tartozó városkörnyéki községeket ille­tően is fejlődik az összekötte­tés: Egerág, Kozármisleny, Új- petre és Pogány is bekapcso­lódik a távválasztásba, a sze­relési munkálatok a tavasszal kezdődnek. A központ hatszáz vonalas bővítése lehetővé teszi ponti fűtést. Jelentős előrelé­pés történt az óvodákat és is­kolákat illetően: Olaszon, Sze­derkényben, Geresdlakon, Du. naszekcsőn az olajkályhák he­lyett széntüzelésű központi ka­zán biztosítja a meleget. Az eddig befejezett beruhá. zások eredményeként az elmúlt évben 4160 tonna olajat taka­rítottak meg. Ha az eddig be­nyújtott 223 baranyai pályázó, tot tekintjük, megvalósulásukat követően évente megközelítő­leg 2600 tonna fűtőolaj-megta­karítás érhető el, és a tüzelő­olaj szénnel való kiváltása több mint 6750 tonna olajmeg­takarítást eredményez. Mint az Energiafelügyeleten megtud­tuk, az 1985. év végéig tartó program iránt — a pályázati rendszernek köszönhetően — továbbra is nagy az érdeklő­dés, a vállalatok és intézmé­nyek keresik a megfelelő meg­oldásokat. továbbá, hogy Harkányból és Diósviszlóról is közvetlenül hív­hatók lesznek az automata rendszerbe bekapcsolt helyisé­gek. Az igazgatóság mostani leg­nagyobb programja a vasút- villamosítással függ össze. A hálózatkorszerűsítés mértéke megközelíti a háromszázmillió forintot Tolna és Baranya me­gyékben, Simontornyán, Gyön- kön és Sásdon automata köz­pont lép üzembe a jövő évben. Pincehelyen átmenetileg tovább működik a kézi kapcsolású köz­pont, de a szolgálat éjjel-nap­pali lesz: Belecskáról és Tolna- némediből éjjel is lehet tele­fonálni. A gyönki központhoz tartozik majd Regöly, Udvari, Miszla, Keszőhidegkút, Szárazd, Diósberény valamint Szakadát, a hőgyészihez Szakály, Duzs, Mucsi és Kalaznó. Bükkösdhöz Helesfa és Hetvehely, Sásdhoz pedig a hozzá tartozó társköz­ségek. Postai fejlesztésből való­sul meg Dombóvár és körzeté­nek bekapcsolása a távhívás­ba: Kaoosszekcső, Kapospula, Atala, Dalmand községek tar­toznak majd az új központhoz. Kaposvárott is régi óhaj a Crossbar-központ bővítése, az új gyűjtőközpont megépítése. Jelenleg 4800 állomást műkö'd- tet a Crossbar, nemrég 1000 állomásos konténerközpontot létesített a posta, távhívás és a közületek egymás közti zavar­talanabb telefonbonyolítása ér. dekében, de ez nem oldja meg a gondokat. A pécsihez hason­ló alapközpont a tervek szerint 12 ezer állomásos lesz. Az épí­tése ebben az évben kezdődik, átadása a következő tervidő­szak derekán várható. A léte­sítmény lehetővé teszi, hogy a későbbiek során a központot elektronikus berendezésekkel bővítsék. A leendő kaposvári Crossbar-központra 8 községet kötnek rá, amelyekhez 26 falu tartozik majd. Az idén tovább folytatják, a a dél-balatoni vonal automati­zálását, illetve a meglévő köz­pontok bővítését. Siófokon 2000 vonallal lesz több a helyi ál­lomásokat tekintve, emellett bővítik az interközpontot is. Ta- bon megkezdődik az ezer állo­másos végközpont szerelése, amit majd Fonyód követ ugyan­csak ennyi vonallal. Az emlí­tett központok — Boglárlellét, Balatonszentgyörgyöt és Bala- tonmáriát is beleértve — a jövő évben lépnek üzembe, ami azt jelenti, hogy a Balaton déli partján húzódó településekről közvetlenül hívhatók az orszá­gos távhívásba bekötött helysé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents