Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-23 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XLI. évfolyam, 53. szám 1984. február 23., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tarta ómból: A felsőoktatásról és a továbbtanulásról (3. oldal) Egészségügyi centrum épül Hidason (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Ételbemutató és -kóstoló a KöJAL-nál (Tudósítás az 5. oldalon) Mezőgazdasági boltvezetők találkozójára került sor tegnap a pécsi AGROKER-nél. A vállalat vezetői tájékoztotást adtak az idei árukinálatról, és kiállításon mutatták be a háztáji gazdálkodáshoz szükséges új gépeket, fóliákat, vegyszereket. Lennart Bodström szerdai programja Országos tanácskozás kezdődik Pécsett Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Marjai József hazaérkezett Prágából Jegyzőkönyv aláírásával szerdán Prágában befejezte munkáját a Magyar—csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság XIX. ülésszaka. A dokumentumot Marjai József és Rudolf Rohlicek miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei látták el kézjegyükkel. A tanácskozás során nagyra értékelték a két ország közötti gazdasági együttműködés kedvező alakulását. Megállapították, hogy a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatokat az utóbbi években a stabilitás és a dinamikus fejlődés jellemzi. A bizottság ülésszakán intézkedéseket hagytak jóvá Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, valamint Lázár György és Lubomir Strou- gal miniszterelnök tavaly őszszel tartott prágai találkozóján meghatározott gazdasági feladatok végrehajtására. Elfogadták a magyar—csehszlovák hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fő irányait 1995-ig felvázoló dokumentumot. A bizottság munkaszervei az utóbbi időben több új termelési együttműködési lehetőséget dolgoztak ki az elektronika és az elektrotechnika területén, valamint a gépiparban. Áttekintették az 1986—1990. évekre vonatkozó tervkoordinációs munkálatok eddigi menetét, eredményeit. Feladatokat határoztak meg az 1986—1990. évekre szóló szakosítási és kooperációs megállapodások kidolgozásának meggyorsítására, annak érdekében, hogy ezeket a következő ötéves időszak terveinek egyeztetése során már számításba vehessék. A bizottság megtárgyalta a gazdasági együttműködés különböző területein a feladatok gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, és konkrét határozatokat hozott. Marjai Józsefet prágai tartózkodása alatt fogadta Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő. A Magyar—csehszlovák Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság ülésszakán részt vett küldöttség Marjai József vezetésével szerdán hazaérkezett Budapestre. Üj környezetben a vezetés. Ezzel a mottóval országos tanácskozást rendez február 23— 24-én Pécsett a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete, az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportja és az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mecseki csoportja. A program szerint szó lesz a vezetői követelményekről, a vezetői kiválasztásról, a vállalat- vezetés új intézményesített rendszeréről, a személyzeti igazgatás, az igazgatótanácsok és a szakszervezet feladatairól. Az építők pécsi konferencia- termében, a Szántó Kovács János u. 1. szám alatt rendezendő tanácskozásra az ország minden tájáról több száz résztvevőt várnak. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 23-án, csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Kádár János fogadta Lennard Bodström svéd külügyminisztert (középen a tolmács látható). Kádár János fogadta a svéd külügyminisztert Kádár lános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Lennart Bodströ- möt, Svédország külügyminiszterét aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véle. ményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar—svéd-kapcsolatok alakulásáról. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán, parlamenti dolgozószobájában fogadta a svéd diplomácia vezetőjét. A találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Szigeti Károly, hazánk stockholmi, valamint Kari Vidor Hell- ners, Svédország budapesti nagykövete. A svéd külügyminiszter a nap folyamán koszorút helyezett el a magyar, hősök emlékművén, a Hősök terén. Ezt követően a SZOT székházában találkozott Gáspár Sándorral, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökével. Lennart Bodström hivatalos látogatását befejezve a déli órákban elutazott Budapestről. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent vendéglátója dr. Várkonyi Péter. Jelen volt Szigeti Károly és Kari Vidor Hellners. A svéd diplomácia vezetője elutazása előtt a repülőtéren találkozott a magyar sajtó képviselőivel, közöttük azokkal az újságírókkal, akik a stockholmi konferencia első hetének eseményeiről helyszini tudósításban számoltak be. Lennart Bodström hangoztatta: a magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésein' is kitűnt, hogy a két ország közötti kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről vallott nézeteket hasonlóaknak mondotta. A megbeszéléseken egyetértettek abban is, hogy a feszült nemzetközi helyzet ellenére közös fellépéssel meg lehet akadályozni a nukleáris konfliktust. A svéd külügyminiszter egyébként úgy ítélte meg, hogy jelenleg nem fenyegeti a békét közvetlen veszély. A kereskedelmi kapcsolatokról szólva Lennart Bodström kiemelte: azok továbbfejlesztésére mindkét országban lehetőség kínálkozik, A magyar—svéd kulturális kapcsolatok példáit említve pedig kitért arra, hogy legközelebb a budapesti tavaszi fesztivál programjának részeként vendégszerepei a magyar fővárosban a Svéd Királyi Drámai Színház társulata. Az MTI tudósítójának értesülése szerint dr. Várkonyi Péter és Lennart Bodström szívélyes légkörben hasznos tárgyalásokat folytatott a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A külügyminiszterek kölcsönös megelégedéssel szóltak a magyar— svéd kapcsolatok alakulásáról, az elért eredményekről. Mindketten egyaránt aggodalommal szóltak a nemzetközi feszültség növekedéséről, a fegyverkezési verseny fokozódásáról. Egyetértettek abban, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő rendezésére, a párbeszéd fenntartására kell törekedni, hogy csökkenjen a feszültség és ismét az együttműködés fejlesztése legyen az uralkodó tendencia Európában. A tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a leszerelési kérdéseknek. Mindkét külügyminisz-. tér aláhúzta kormányának alapvető érdekeltségét abban, hogy mielőbb érdemi és konkrét feayverzetkorlátozási intézkedésekre, a világban — különösen Európában — felhalmozott nukleáris fegyverzet radikális csökkentésére van szükség. A magyar külügyminiszter emlékeztetett azokra a nagy horderejű és ma is érvényes javaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés tnoállamai tettek ennek eléréséért. Dr. Várkonyi Péter hangsúlyozta, hogy hazánk nagy fontosságot tulajdonít a stockholmi konferencia munkájának, s a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a tanácskozás sikere érdekében. Tárgyalópartnere aláhúzta, hogy Svédország hasonlóan ítéli meg a konferenciát. és kész más országokkal, köztük Magyarországgal együttműködni annak eredményességéért. Lennart Bodström viszontlá- togatásra hívta meg dr. Várkonyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. Értelmiség a város- környéki falvakban A városkörnyéki közigazga. tási fanma Pécsett már nem számít újdonságnak, de országosan most vált általánossá. A városkörnyéki falvak népe nemcsak megváltozott közigazgatási keretei közt él, hanem változik életformája is. A sajátos körülmények között más lesz az értelmiségi feladata is. Ebben a témakörben rendezett fórumot tegnap délután Pécsett a Nevelők Háza és a Dr. Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Központ. A vitaindítóra Erdős Istvánt, a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának politikai munkatársát kérték fel, aki az értelmiségkutatás elméleti, tudományos eredményeire alapozva elevenítette fel a résztvevők ismereteit az értelmiség funkcióiról. Sípos Győző görcsönyi tanácselnök a maga gyakorlati tapasztalatai szerint vázolta fel az alaphelyzetek egyikét: az értelmiségiek többsége nem tud elég szilárd anyagi (bázist teremteni magának főállásában, a falu nem tudja megadni a képzettségének megfelelő második gazdaság lehetőségét, ezért vagy városra megy, vagy falun más munkát váilál: az ideje mindenképpen kevesebb lesz a közéletben, a közművelődésben vadó részvételre. Sok szakembert csak a munkája, köt a faluhoz, a lakása nem. Nagy Ferenc ber- kesdi iskolaigazgató megerősítette ezt, mondván, hogy nemcsak pedagógusok járnak ki falura, hanem tanácselnök és titkár is — pedig esetleg üresen áil ott a szolgálati lakása. Nagy Ferenc fontos dologra hívta fel a figyelmet: helytelen, ha mereven szembeállítjuk a falusi és a városi életformát, s bár az anyagiak fontosak, de igényesség kérdése is, ki mennyire használja ki a falu adta lehetőségeket. Orcsik Ferenc, a városi tanács művészeti főelőadója kiemelte, hogy a 9 székhelyközség viszonylag jól ellátott, de a 30 társközségiben gyengék a művelődés tárgyi feltételei. Kert László, a Do- Zso mb. igazgatója szerint a falusi népművelők többsége igen tiszteletre méltó erőfeszítést tesz az anyagi hátrányok lelkesedéssel való kiegyenlítésére — ám ez csak bizonyos határig lehetséges. Újváriné Füzy Ágnes, a városi tanács közművelődési csoportvezetője arra figyelmeztetett, hogy a falusi közéletet ne szűkítsük le a közművelődésre: ha utóbbi „karmestere” a népművelő, akkor az előbbié a tanácselnök' vagy a párttiitkár. Vagy éppen a Hazafias Népfront helyi szervei a kezdeményezők, tette hozzá Hrubi Györgyné, a városi népfrontbizottság poliii- kali munkatársa. Az értelmiségi lét értelmét, tartalmát nem az iskolai végzettség és nem a betöltött munkakör alapján kell mérlegre tenni — hangsúlyozta lakab Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának munkatársa és Mezei lózset, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársa. Hanem aszerint, részt vesz-e az értelmiségi a kultúra, az ismeretek közvetítésében, és magatartása megtestesít-e egy követendő társadalmi eszményt. Mindennek természetesen vannak anyagi és szellemi feltételei, és e feltételek megteremtésében még sok a társadalom tennivalója. így summázhatok a tegnapi fórum tanulságai. G. T. Közelet, közmiiuelödes
