Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-22 / 52. szám
1984. február 22., szerda Dunántúli napló 4 Szociális Foglalkoztató új vállalkozás Az év témája, ötlete, üzlete Szabadalmak a gyakorlatban Gyermekszandál felsőrészeket készítenek Együttműködés a Pécsi Cipőipari Szövetkezettel Új munkával barátkozik ezek. ben a napokban a pécsi Szociális Foglalkoztatóban egy tucatnyi dolgozó. Egy hónappal ezelőtt öt évre szóló együttműködési szerződést kötött ugyanis az intézmény a Pécsi Cipőipari Szövetkezettel, és ezentúl gyermekszandál felsőrészek készülnek a Szociális Foglalkoztatóban — bérmunkában. Az együttműködés előreláthatólag mindkét szerződő fél, sőt a lakosság számára is hasznos lesz. A Szociális Foglalkoztató újabb munka- és jövedelemlehetőséget talált dolgozóinak, a cipőipari szövetkezet bővítheti gyermekszandál-gyártó kapacitását, úgy hogy közben a női cipő gyártása során keletkezett hulladékanyagot tudják felhasználni. A többlettermék valószínűleg enyhíti majd egy kissé az évek óta tapasztalható gyermekszandál-hiányt. Az első néhány hét a betanulás időszaka, így most még órabérben folyik a termelés. A szabást most épp a részlegvezető, Bán lános végzi. Kiteríti a bőrdarabot, ráhelyezi a vágósablont, föléhajlítja a nyomókart, amelyen benyom egy gombot. Egy kattanás — elkészült egy pánt. Túlságosan is kisiparinak tetszik ez a munka. Ám kiderül, hogy ennél azért valamivel fejlettebb eszközt használnak majd, de a szövetkezettől kapott gépet méq nem tudták beállítani, nem fért be az ajtón. Lubrezsán Andrásné valószínűleg azon a gépen dolgozik majd. Egyelőre a szövetkezethez jár át tanulni, mivel neki nem annyira a szabást kell begyakorolni, az ő munkájában az anyagismeret a legfontosabb. — Bízom benne, hogy megtalálom a számításomat majd akkor is, amikor darabbérben dolgozunk mert ez a munka számomra érdekesebb is, köny- nyebb is, mint az előző, a textilválogatás — mondta. Kóródi Pálné egyike azoknak, akik a következő munkafázist, a tűzést végzik: — A 6 órás munkaidő alatt 40—50 pár felsőrészt kell majd megvarrnunk, hogy előnyös legyen számunkra a normabér. Egyelőre még csak napi 20-nál tartunk .. . Sárközi Józsefné január óta dolgozik a Szociális Foglalkoztatóban. Előző munkahelyén áHómunkát végzett, számára az egész napos ülés a fárasztó. — Selejtet nemigen termelünk, de még hosszú a művet letre fordított idő — tudtuk meg tőle. Meilinger Csaba a „sirfelést", azaz szó szerint az utolsó simítást végzi a felsőrészeken. Masszív kis gépén élezi, elvékonyítja a pántok végét, ezen a felületen ragasztják majd össze a talppal. ö úgy érzi, már beletanult a munkába, nem fél a tanulóidő végétől... B. Zs. Miért kiváló az új-zélandi szarvasmarhatartás? A bábolnai szárítók energiatakarékos átalakítása Az ötletpályázatra 77 ötlet és újítás futott be Igazgató tanácsi ülés a Pannónia Innovációs Vállalatnál ALBA REGIA Händel és L. Mozart műveit játszotta három komlói kislány: Faragó Réka, Fledrich Zsanett és Krajncz Katalin. Kamarazenei verseny Komlón A legjobbak Székesfehérvárra mennek ünneplőbe öltözött fiúk, lányok népesítették be tegnap délelőtt és délután a komlói zeneiskolát és a hangverseny- termet, hegedűt, fuvolát, trombitát vagy éppen kottát szorongatva : itt rendezték meg az Alba Regia országos kamarazenei verseny Baranya megyei válogató versenyét. Az Álba Regia versenyére kétévenként Székesfehérváron kerül sor általános és középiskolások részvételével: az országos döntőbe a megyék legjobbjai kerülnek. Szülők, pedagógusok, diáöt tudós, feltaláló és újító ismertette tegnap PécsetJ. a Cserkúti Növényvédő Állomáson egybegyűlt 101 tsz, állami gazdaság, tudományos intéz, mény és ipari vállalat képvise. lője előtt legújabb szellemi termékét abban a biztos tudatban, hogy abból még ebben az évben áru, üzlet és pénz lesz. kok és Komló város vezetői előtt Rácz Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a versenyt. Felidézte személyes emlékeit a közös zenélés öröméről, hivatkozott a művészet eimbert formáló erejére, amikor jókedvű muzsikálásra és kitartó tanulásra biztatta a diákokat, sok sikert kívánva mindenkinek a komlói, a legjobbaknak pedig a székesfehérvári versenyen. Baranya megye hét zeneiskolájából százhúsz taggal harGarancia rá a Pannónia Mű. szaki-Fejlesztő Agrárinnovációs Közös Vállalat elmúlt évi tevékenysége, amelynek eredményeként 190 millió forint ér. ték képződött a taggazdaságokban. A közös vállalat — elsődleges profilja szellemi termékek megvalósítása és értékesítése mincnyolc kamaraegyüttes érkezett Komlóra. Az erőpróba késő délutánig tartott. Amíg a zsűri tanácskozott, a diákok a Komló fényei című diaporáma- sorozatot látták, majd Várnai Ferenc zsürielnök kihirdette az eredményt. Eszerint Baranya megyéből az országos döntőbe továbbjutott a Siklósi Kiss Gyöngyi—Horváth Gábor duó és Mohácsról a Péter Gábor— Peszt Miklós—Péter Zsolt—Vida Lóránt és Bíró Tibor kvintett. Felkészítő tanárok: Horváth László, Durczy István, illetve Dobos József. — tegnap tartotta igazgató tanácsi ülését Baksai Antal, az igazgatóság elnökének elnök, létével, az elsőt önálló vállalattá alakulása óta. Sikere egyértelmű. 45 millió forint árbevételt értek el. 5 millió forint nyereséget képeztek, és az eszközértékét — megkétszerezve — 15 millió forintra növelték. Az 57 fős ügynökség országos hálózatában csupán a budapesti iroda volt veszteséges —, a teljes létszámot leváltották. Az év témája: a bábolnai szárítók energiatakarékos átalakítása egy debreceni találmány alapján. A befektetés egyetlen szezonban megtérül. 132 gazdaságban valósították meg, megtakarításuk 52 millió forint. Az év ötlete: bizományosi formában részt vesznek az ag. rárkereskedelemben. Takarmányt, vetőmagot, tenyészállatokat forgalmaznak üzemek között, zöldségmagvakat, állati termékeket adnak el kereskedelmi vállalatoknak és szárít- mányokat, olajos magvakat, fatermékeket exportra. A legjobb üzlet: kilenc tsz társulása megvásárolta Pálffy Endre kútfúrási szabadalmát. 70 nap alatt megfúrják a kutat, 70 nap alatt a beruházás megtérül, a vízhozam megsokszorozódik. Folytatódott a fehérjeprogram. Kilenc tsz, állami gazdaság és intézmény létrehozta az Aqrotricia Gazdasági Társaságot, és 790 hektáron termelték a durumbúzát. A lóbab vetés- terület 2500 hektár-. A termés értéke: 26 millió forint. Együttműködés született az Energiagazdálkodási Intézet, a Csókvári Állami Gazdasáq és a Pannónia között szigetelőhab avártására hazai hulladékok, ból. Idén megindul az üzemszerű gyártás. A Mineralimpex, a CsoDaktája tsz és a Pannónia közös vállalkozása csőszigetelőt fog gyártani. Most lesz a próbaüzem. Végül ügyvitelszervezési programokat készít a solymári Rozmaring Tsz és a Pannónia Gazdasági Társasága. Az ötletpályázatra 77 ötlet, újítás és találmány futott be. Lesz tehát üzlet 1984-ben is. Forgalomba kerül a Pécsi Ipari Vásáron bemutatott hidraulikus szőlőprés háztáji gazdaságok számára, a technológiai re- gisztrátor minőségi hegesztési varratok gyors vizsgálatára és a videokontroll, amely 60 információ alapján vezérli a szárítási folyamatot. Láttuk, hallottuk a Technika Házában A déli féltekén, tőlünk több tízezer kilométer távolságra lévő Új-Zélandra ritkán vetődik magyar utazó. Dr. Bíró Istvánnak, az Állattenyésztési Minősítő Intézet főigazgató-helyettesének tegnap Pécsett, a Technika Házában e földről tartott előadása talán ezért is váltott ki nagy érdeklődést. No meg azért is, mert érdekes szakkérdésről szólt: arról, milyen az állattenyésztés — és kivált a szarvasmarhatartás — az együttvéve mintegy ezer kilometer hosszú szigeteken. Hogy miért kell nekünk Magyarországon még az új-zé- tondi marhatartás körülményeire is tekintettel lenni, azt ma már nálunk a szakkérdésekben járatlanabbak se kérdezik, hiszen nyilvánvaló: mezőgazdaságunk az utóbbi 10 —15 évben rengeteget profitált abból, hogy figyelt a világ erdeményeire. Ez Új-Zé- iland és témánk esetében konkrétan azt jelenti, hogy el kell gondolkodnunk még e tőlünk annyira eltérő éghajlatú, táji adottságú, népességű, társadalmi berendezkedésű ország állattenyésztésének sajátosságaim is, hátha van mit- tanulnunk, átvennünk az ottani tapasztalatokból. Dr. Bíró István előadása mindenesetre azt látszott — a szó szép, vetítettképes értelmében is — igazolni, hogy az ottani (tejelő) marhatartás körülményeit, technikáját, technológiáját bárhol a világon megirigyelhetnék — még a kiváló állattartó Hollandiában, Dániában is, nálunk pedig kiváltképpen. Az új-zélandi honosítás — eredeti fríz,' illetve holsteim-fríz fajtákkal—. jól bevált, segíti ezt nemcsak a remék, egyenletesen csapadékos éghajlat, hanem az igen gondos tartás és tenyésztés (fajtakiválasztás, megtermékenyítés), a jól kialakított tej-vertikum, valamint a mintaszerű legelőgazdálkodás. V. J. Falugyűlés Sellyén Vonzáskörzetek Mai számunkban számos, sellyei témával foglalkozó cikkünk mellé sorol be a hétfő esti falugyűlésről a tudósítás, melynek a Vonzáskörzetek címet adtam. Egy kicsit azért, mert sók szó esett arról hétfőn este, hogy a sellyeiek sérelmezik községük közigazgatási szerepvesztését. Merthogy van olyan adat, amit még Boksáról is itt iktatnak, de Siklósra csak akkor mennék, ha útlevélre van szükségük, meg ha „idézik” őket, amúgy Pécsre. Az is kiderült, hogy a vonzáskörzetet korántsem csak a bejegyzés hitelesíti és határozza meg, például már az áfész is vonzza a tágabb környék falvait azzál, hogy ellátja őket áruval, s azzal is, hagy felvásárolja azok terményeit. „Sellyének akkora vonzáskörzete lesz, amekkorát megteremt magának azzal, hogy az emberek érdemesnek tartsák idejönni" — mondta az egyik hozzászóló. Nemcsak ezen múlik — tudjuk jól — egy-egy település fejlődése. Hiszen, hogy mekkora összeggel gazdálkodhat, azt meghatározza besorolása. És hiába kapna Sellye akár tízszer annyit a „nagykalapból”, mint most, akkor is sorolnia kellene magának is, hogy mi valósuljon meg abból a pénzből. Lenne helye. A falugyűlésen volt aki a több hasznosítású tornaterem mellett kardoskodott: most az a legfontosabb, a gyerekek egészsége múlliik rajta. Más logikus érvekkel azt bizonyította, hogy a csatornák további kiépítése a legelébbre- való feladat. De az is élre kívánkozó, hogy a társközségekben vagy tasakolva, de még inkább egy-egy fúrt főúttal legyen egészséges ivóvíz, mert tavaly is két csecsemőt kellett kórházba • vitetni nitrátmérgezés miatt. S akkor elhangzott valami, aminek nem lett vonzáskörzete: a községi pártbizottság titkára azt javasolta, mivelhogy mindez nem valósítható meg egyszerre, rangsorolja a község maga a feladatokat. Szavazzon akár a falugyűlés, mibe vágjanak bele elsőnek, mérlegelve, mire mennyi pénz fordítható és mit mennyi társadalmi munkával támogat a lakosság maga. De az alkalmon nem kapott senki. A tanácsi tisztségviselők és a tanácstagok talán azért, hogy ők dönthessenek? S a falugyűlés résztvevői azért nem, hogy ne kelledjen vállalni a döntés felelősségét? Lehet. Bizonyára nem lett volna szerencsés, ha valóban hétfőn este döntenek erről: hatvan-hetven ember így nem határozhat háromezer nevében. De elgondolkodtat a javaslat lehetséges „vonzáskörzete": eldönthetők-e egy település számára fontos kérdések a lakosság közvetlen szavazásával? S nem azért, hogy valaki is mentesülhessen a döntés felelőssége alól, hanem éppen a lakóhelyért érzett felelősség jegyében. Foglalkoztat a kérdés azóta is: megérték-e már a feltételék egy községi népszavazásra? Vagy csak hatvan-hetven embert érdekel Sellye sorsa? B. L.
