Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-22 / 52. szám
6 Dunántúlt napló 1984. február 22., szerda H Dunántúli Napló Sellyén Beszédtéma Sellyén Igyekszünk választ kérni, illetve továbbítani azokat a kérdéseket, problémákat, amelyek ma a sellyeieket foglalkoztatják. Közkút Drávasztárán, új vízvezeték a sellyei strandhoz Kétszintes szalagházak a Jókai utcában Proksza László felvételei Mi valósul meg 1984-ben? Találkozó a kollégium pinceklubjában A Dunántúli Napló fóruma Sellyén Sellye és társközségeinek lakóival szeretnénk találkozni február 22-én, szerdán délután Sellyén a nagyközségi tanács épületében, illetve a kollégium pinceklubjában. Délután 2 órától 4 óráig a nagyközségi tanács él- nöki irodájában várjuk személyes és közérdekű észrevételeiket, panaszaikat, illetve ingyenes jogi tanácsadást tart társadalom- biztosítási és egyéb jogi kérdésekben dr. Somogyi Árpád. A tanácsadást telefonon is kérhetik a sellyei és a környékbeli olvasóink a nagyközségi tanács hívószámán. Délután 5 órától a szakmunkásképző iskola kollégiumának pinceklubjában újságíró—olvasó találkozón szeretnénk beszélgetni Sellye és körzete lakóival lapunk tevékenységéről. A találkozón a Dunántúli Napló és a Baranya megyei Lapkiadó Vállalattól részt vesz: Mitzki Ervin fő- szerkesztő, Lombosi Jenő főszerkesztő-helyettes, Bodó László, Gál- donyi Magdolna, Gál- los Orsolya, Horváth László, Miklósvári Zoltán, Salamon Gyula, Török Éva újságírók és Benked Tibor terjesztési élőadó. A fórum alkalmából fotókiállítást rendezünk lapunk fotóriportereinek munkáiból. Az elmúlt években újabb új utak, járdák épültek Sellyén, s az sem csekélység, hogy csaknem valamennyi útjukat felújították. E tervidőszakban létesítették a 150 személyes óvodát, bővítették az iskolanap- 'közi ebédlőjét, korszerűsítették a konyháját. A társközségek 'közül új ravatalozót kopott Drávasztára, s a lakosság összefogásával járda épült a Zrínyi utcában. Okorágan 800 méter hosszú utat alakítottak ki. Ennyit dióhéjban az elmúlt évek eredményeiről, s most nézzük, mit ígér 1984, milyen fejlesztési elképzelések megvalósítását tűzték ki erre az évre. A lista nem túl hosszú, hiszen az 1,5 millió forintnyi fejlesztési Ikeret behatórolj'a a lehetőségeket. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy ezt az összeget megnöveli az a támogatás, amit a megyei tanács ad egy-egy fejlesztés segítésére. Az eltelt időben sokat tettek értük, de a helyzetük ma sem megnyugtató. Röviden így lehet összefoglalni mindazt, ami a sellyei, illetve a környékről idejáró gyermekek oktatását, ellátását jellemzi ma a nagyközségben. Ha a gondök nö- vékvő sorrendjében tekintjük át a jelenlegi állapotokat, akkor ’a legkisebbekkel, a böl- csődésekkel és óvodásokkal kezdhetünk, hiszen az ő helyzetük kielégítő. Az 1960-as évek elején nyílt bölcsődében akkor húsz kisgyermeket fogadtak. Ma huszonhét jár bölcsődébe, s mint hallottuk, ez a létszám egyben azt 'is jelenti, hogy az igényeket kielégítették. A jövőre így valósulhat meg az egyik legfontosabb elképzelés, a drávasztára! közkút fúrása. A jelenlegi ásott kutok vizét a csecsemők nem is fogyaszthatják, nekik Sellyéről viszik az ivóvizet. Az elmúlt nyáron a minőségi gondot tetézte, hogy időnként a kutakból kapott mennyiség >nem volt elég. Ezen az állapoton változtat majd a közkút. Azt is hallottuk, hogy drávasztáraiak már azt Is felvetették, hogy a későbbiekben — társulatot alakítva — a házakhoz szeretnék bevezettetni a vizet. Ugyancsak vízzel kapcsolatos a másik 'idei fejlesztési elképzelés. Olaj után kutatva újabb ímelegvízforrásra bukkantak a szakemberek. Ez a víznyerő- hely nagyobb hozamú és két kilométerrel közelebb van a sellyei strandhoz, mint a jelenlegi — bogdásai — forrás, épp ezért ezt akarják összekötni a stranddal. A kivitele--------------------- * -------------------g ondolva azonban a helyi vezetők úgy vélik, hogy a volt szülőotthon bölcsődévé alakítása mindenképp szükséges, mivel a felnövekvő, illetve az itt építkező fiatalok gyermekeinek már nem 'lesz elég a j el en'l egii gye rm ekin tézmény. A sellyei új óvoda építésének híre annak idején bejárta Baranyát. Érthető, hiszen a hétmillió forintos költségű létesítmény kialakításához nagymértékben hozzájárultak az itt lévő gazdasági egységek és a 'lakosság. A társadalmi munka és a pénzfelajánlások eredményeként a költség felét ők állták. Az eredmény, hogy nemcsak a sellyei, hanem a társközségbéli gyermekek is zés nagyrészt a megyei tanács támogatásával valósul meg. Építenék egy rendőr szolgálati lakást, ami ez évben szintén elkészül. Az építés költségeit nagyrészt a megyei tanács állja. Megkezdik a volt tüdőgondozó átalakítását is. A tervek szerint ugyanis ezt az épületet akarják alkalmassá tenni a hétvégi orvosi ügyelet elhelyezésére. Folytatják a házhelyek kialakítását. Az al akuló észak- nyuguti lakótelepen egy nagyobb területet — ami még rét — idén kisajátítanak. Ezen a területen összesen 93 házat építhetnek a jelentkezők. A területen meglévő villanyvezeték-hálózat mellett 'idén folytatják az ivóvízvezeték építését. Az Ormánság utcában — ahol minden közmű adott — még egy telek áll gazda nélkül. T. É. .ide járhatnak. Igaz, a .létszám ma mór nagyobb, mint ahogy az ideális lenne, de talán ez a .kisebb gand. A nagyobb, hogy a környékről idejövő óvodások ugyanúgy az iskolabuszokkal járnak, .mint a nagyobb társaik. Ezek a járatok pedig rendkívül zsúfoltak. Bár a Volán 12-es Vállalót — kérésre — már megduplázta az Okorág, Marócsa, Kákics felől érkező járatok számát, a helyzet ennek ellenére nem változott lényegesen. Az iskoláskorúak helyzetét a buszok zsúfoltságán kívül az is nehezíti, hogy négy helyen folyik az oktatás. A Zrínyi utcában, a régi óvoda épületében, a volt gimnáziumban és annak kollégiumi épületében. Valamennyien egy helyen ebédelnek. Ezért a déli órákban valóságos gyermekvándorlás kezdődik a nagyközség legforgalmasabb részén. S hiába bővítették az ebédlőt, korszerűsítették a konyhát, a gyermekek 4—5 turnusban tudnak megebédelni. A nehéz körülmények közötti oktatáson csak az segítene, ha legalább négy tanteremmel több lenne,, illetve régi vágyuk a helybeli szülőknek, pedagógusoknak és gyermekeknek egy olyan tornaterem, amelyet több célra tudnának hasznosítani. Ilyen fejlesztésié azonban a tanácsnok jelenleg nincs lehetősége. T. É. Szülőotthonból bölcsőde Kezdjük talán a szülőotthonnal, pontosabban az egykori szülőotthonnal. 1979. december 31-ig működött, ekkor megszüntették. Talán még ma sem tudja igazán elfogadtatni a nagyközségi tanács a sellyeiekkel az akkori döntés ésszerűségét, indokoltságát. Ma is hallani a kétkedő hangokat „a tanács eladja az intézményeket”. Bizonyára egycsapósra nem nyugtatunk meg mindenkit, de érdemes elmondani, hogy ésszerűtlen lett volna tovább működtetni ezt az intézményt akkor, amikor már időnként csak egy-két beteg kereste fel, s jóval megnyugtatóbb volt az anyukáknak az egyszerűbben megközelíthető megyeszékhelyre, vagy a közeli városi kórházakba menni. Az épület viszont a nagyközségé, hasznos célokra átalakítható: 1980-ban adta át a Baranya megyei Tanács az épületet egy bölcsőde kialakítására, harminc kisgyermek elhelyezésére. A Ságvári utcában működő mostani intézmény felújításra váró épülete mindenképpen indokolja a döntést. A Sellyei Költségvetési üzem készítette az átalakítás terveit, majd vállalta a kivitelezést is. Már 1980-ban 300 000 forintot adott a megyei tanács egészségügyi osztálya az épületátalakításra, ebből a pénzből anyagot vásároltak. 1980 és 1983 között 1 800 000 forintot adott összesen a megyei tanács a bölcsődeépítésre, 100 000 forintot a megyei kórház (az épületben onkológiai szakrendelés is működik) és a nagyközségi tanács három év alatt 900 000 forintot költött a felújításra. Sajnos, a bölcsőde átadását csak az őszre várhatjuk — ma nyolcvan százaléka kész a munkának —, a nagyközségi tanács szeretné szeptember 1-től működtetni az úi bölcsődét. Valóban fontos lenne a mielőbbi átadás, mert többek között ettől függ a sellyei nagyközségi tanács más egészségügyi elképzeléseinek megvalósítása . . . Körzeti orvosi centrum ? Milyen összefüggés van a szülőotthon átalakítása és körzeti orvosi centrum megvalósítása között? Rendkívül egyszerű: ha elkészül a volt szülőotthonban az új bölcsőde, akkor a régi bölcsőde épületébe lehet költöztetni a Mechanikai Laboratórium részlegét a volt tüdőgondozó épületéből, és akkor ott az üres tüdőgondozó, amiben ki lehet alakítani egy egészségügyi központot. Az egészségügyi központ létesítményének előzményeiről érdemes elmondani a következőket: két-három éve szervezték meg a hétvégi ügyeleti szolgálatokat, amelyek elsődleges feladata a sürgősségi betegellátás. A központi ügyeleti szolgálatot Vajszlóra telepítették: a községi tanács biztosította a helyiségeket, URH-val felszerelt gépkocsi segíti az ügyeletes orvosokat. Sellyén összevont ügyeleti szolgálat működik. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának és a nagyközségi tanácsnak egyezik az elképzelése és a terve a körzeti orvosi centrum létesítésével kapcsolatban: ésszerű lenne a jelenlegi orvosi körzethatárok átalakításával Sellyén is kialakítani a központi ügyeleti szolgálatot. S ehhez kapcsolódhatna a volt tüdőgondozó épületben a kislabor és egy reumatológiai részleg kialakítása. A célok és a tervek tehát közösek. A nagyközségi tanács idén szeretné lebonyolítani a költöztetéseket és megkezdeni az épületátalakítást. A körzeti orvosi centrum létesítéséhez pedig tavaly 300 000, idén ugyanennyi forinttal hozzájárul a megyei tanács egészségügyi osztálya. Felbomlik a víztársulat? A kérdésre hadd válaszoljunk rögtön: minden valószínűség szerint nem. Tíz éve alakult a Víz- és Csatornamű Társulat 253 család és tizenhét intézmény összefogásával. Tíz év alatt tulajdonképpen elvégezte a feladatát, sőt többletmunkát is vállalt. 1974—75-ben pedig akkora szennyvíztelep épült a nagyközségben, amely ma is kapacitásának mintegy negyven százalékán működik. Elbírná tehát a további csatornázásokat az új falurészeken is. Érdemes tehát a társulatot tovább működtetni. Vastalanító berendezés Az ivóvíz mennyiségével nincs gond Sellyén, annál több kellemetlenséget okoz minősége. Akkora a vastartalma ugyanis, hogy a glóbusz falán lerakódik, s ha a vezetékrendszerbe jut, igencsak próbára teszi a sely- lyeieket, mert undorító ez a sárgásbarna víz. Hiába a Kö- JÁL-vizsgálat eredménye, miszerint az egészségre nem ártalmas ez az ivóvíz — a nagyközség lakói szeretnének már tiszta vizet önteni a pohárba. Sajnos, nem sok biztatót tudunk mondani. Ebben az ötéves tervidőszakban nem tud segítséget nyújtani a megyei tanács (négy és fél millió forintba kerül a vastalanító berendezés), a VII. ötéves tervben remélhetőleg figyelembe veszik a sellyei- ek gondját. G. M. Fejlesztettek, korszerűsítettek - mégsem elég Társadalmi összefogással épült a 150 személyes óvoda Legnehezebb az iskolásoknak Zsúfoltak a reggeli buszok A hajdani szülőotthonból bölcsőde lesz az átalakítások után
