Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-22 / 52. szám

2 Dunántúlt Tlaplo 1984. február 22., szerda Elhuny* SoloKov Hosszantartó betegség után, életének nyolcvanadik évében hétfőn elhunyt Mihail Solohov, a Nobel-díjas szovjet iró. Regé­nyei, a Feltört ugar, a Hazáért harcoltak, s a leghíresebb, a Csendes Don, valamint novellái világszerte ismertek, széles kör­ben olvasottak voltak, hazánkban is számos alkalommal adták ki őket. Valamennyi regényét és sok novelláját megfilmesítették. Magyarországon az Emberi sors vált közülük a legismertebbé, Szergej Bondarcsukkal a főszerepben. Az élete végéig nagy sze­retettel és tisztelettel övezett Solohov munkásságáért a Szovjet­unió magas állami és irodalmi kitüntetését kapta meg. írói mun­kássága elismeréseként 1965-ben megkapta a Nobel-díjat. H árom hónap múlva, má­jus 24-én lett volna nyolcvanéves a Nobel- díjas, szovjet író, Mihail So- lahov, okit hazájában és kül­földön fa úgy tisztelték, minta Nagy Októberi Szocialista For­radalom utáni korszak legna­gyobb szovjet prózaíróját. Szülőföldjén, a csendes Don partján érte a halál, Vjo- senszkaja faluban, a'hof a hú­szas évek közepe óta élt. Az utóbbi években idős kora miatt már ki sem mozdult fa­lujából, de kényszerű vissza- vonul-tsága ellenére is az egész ország szeretete és tisz­telete övezte élete végéig, legutóbb néhány hónappal ezelőtt tűnt fel a televízió 'képernyőjén (kezében az el- ma radh abotl a n, papi rszopók á s, orosz cigarettával), amikor írói munkássága kezdeíéneK ötvenedik évfordulóját ünne­pelték országszerte, s a Szov­jetunió irodalmi és társadal­mi életének vezetői sorra lá­togatták, hogy kifejezzék irán­ta érzett tiszteletüket. Parasztszü'lők gyermeke volt, s alig tizenöt évesen már fegyverrel a kezében küzdött a Don mentén a fehér csapa­tok ellen. Részben személyes élményeiből táplálkozik te­hát legnagyobb regénye, a Csendes Don. Tizenöt éven át, 1925-től 1940-ig dolgozott a hatalmas művön. Főhősének, Grigorij Melehovnatk 1912-től 1922-ig kísért éle'tútján ke­resztül egy egész nép, a doni kozákság szenvedésekkel teli életét, kegyetlen próbatételét lmutatta be, feltárva a forra­dalom utáni időszak vívódá­sait, nehéz útkeresését. írói te­hetségének, becsületének, tör­ténelmi tisztánlátásának kö­szönhető, hogy Grigorij Mele- hov a XX. századi prózairo­dalom egyik legművészibben meg mi ntázott a lakjává lett, akinek tétova, majd önmar- oangoló útkeresése, megha- sonlottságában és társtalan- ságában is méltóságteljes sze­mélye feledhetetlen marad mindenki számára, aki a re­gényt olvasta. Ez a ragyogó emberáibrázo- lás jellemzi Solohov másik nagy regényét, az 1932— 1956 között írt Feltört ugart, amely egy kis kozák falu la­kóinak életén át mutatja be a harmincas évek elejének, a m ezőg a zd a sá g kall aktivizál á ­sónak ellentmondásos, véres küzdelmektől sem mentes idő­szakát. 1960-ban fejezte be A hazáért harcoltak című mű­vét, amely egy tervezett nagy terjedelmű regény»első fejeze­teiből tevődik össze. A könyv­höz az é'liményanyagat a II. vi­lágháborúban a Pravda, a Krasznaja Zvezda és a TASZSZ h a ditu d ós í tájaiként végzett munka szolgáltatta. Bár a •folytatás elmaradt, a regény nagy erejű alkotás, amely pátosztól mentesen, magas művészi szinten hozza emberi közelségbe a háborút, emlé­kezetes portrékat rajzolva a hazájukat védő, egyszerű ka­tonákról, a hátországban a frontért küszködőkről. Külön irodalmi tanulmányok témája Solohov novelláiról munkássága. Első elbeszélése, az Anyajegy, 1924-<ben jelent meg, ezt követték két évvel később a magyarul Idegen vér címen kiadott dón, elbeszélé­sek. A polgárháború élmény- anyagát feldolgozó művek a puritánságig egyszerű, mégis hatalmas indulatoktól fűtött nyelvezetükkel, mély emiber- áb rázó I á sukká I gyakorol n a k nagy hatást az olvasóra. Ez az egyszerűség, mélyről fakadó emberség, az élet értelmébe vetett hit jellemzi az ötvenes években írt és filmen is hatal­mas sikert adatott elbeszélését, a világháború idején játszódó Emberi sorsot. Műveiből sök emlékezetes film készült. A Szovjetunióban megfilmesítették valamennyi regényét, s az Emberi sors mellett film készült doni elbe­széléseiből is. Solohov, aki 1965-ben kap­ta meg az irodalmi Nobel-dí­jat, Magyarországon is a leg­olvasottabb szovjet írók közé tartozik. A Csendes Don elő­ször 1941-ben jelent meg ma­gyarul, s ezt még kilenc ki­adás követte napjainkig. Sok kiadást ért meg többi regé­nye és novellája is. Fazekas László NAGYVILÁGBAN Prágában ülésezett a magyar—csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos vegyesbizottság. A képen: balra Marjai Jó­zsef magyar, vele szemben Rudolf Rohlicek csehszlovák mi­niszterelnök-helyettes a tanácskozáson. Szakszervezeti feszültségek Olaszországban Egy nappal a mozgóbérskála csökkentésére irányuló törvény- tervezet parlamenti vitája előtt újabb sztrájkok voltak Olasz, országban. Az északi ország­rész vasúti közlekedésében fennakadást okozott, hogy Mi­lánóban beszüntették a munkát a szervezett dolgozók. Claudio Signorile szállítási miniszter szerdán sürgős tárgyalást kezd a szállítási szakszervezet veze­tőivel. A szakszervezeti ellentét mély és igen komoly — jelentette ki Luciano Lama, a CGIL főtitkára a végrehajtó bizottság ülésén. Elismerte, hogy a kormány in. tézkedése nyomán éleződött a feszültség a kommunisták és a szocialisták között, de leszö­gezte: a legnagyobb szakszer, vezet tartózkodik az olyan lé­pésektől — például az általá. nos sztrájk meghirdetésétől—, amelyek végérvényesen bezár­nák az ajtót az egység előtt. Gianni De Michelis, a kor­mány szocialista párti munka­ügyi minisztere kedden Paler- móban úgy nyilatkozott, hogy „egy bizonyos szakszervezeti egységet már lezártnak kell te­kinteni; újabb és modernebb egységre van szükség, s a CGIL szocialista szárnya ebbe az irányba tart.” Keddi jelentések szerint a mi­lánói tőzsdén a kötések bizony­talanságát az OKP és az ÓSZP közötti erősödő feszültséggel is indokolták. Választások lesznek Nicaraguában Tömeggyűlésen ' emlékeztek meg kedden Managuában Augusto Cesar Sandinóról, a forradalmi Nicaragua nemzeti hőséről, halálának ötvenedik évfordulóján. Ebből az alka­lomból hivatalosan közölték, hogy a kormány idén novem­ber 4-re tűzte ki a választá­sokat. A választások időpontját Dan'lel Ortega Saavedra, a kormányzó tanács koordináto­ra jelentette be a Forradalom terén mintegy százezer ember részvételével tartott gyűlésen. A kiírás szerint november 4-én az államfőt, az olelnököt és a nemzetgyűlés tagjait kell meg­választani. A nemzetgyűlés el­ső feladata lesz az új nicara- guoi alkotmány kidolgozása, amely az 1979-es forradalom Után felfüggesztett régi alkot­mányt váltja fel. Tüntetések a Fülöp-szig eleken Manila után a Fülöp-szige- tek vidéki körzeteiben is tünte­téseket és gyűléseket tartanak a májusra tervezett választáso­kat elutasító ellenzéki erők. Kedden Bacolod tartományi székhelyen mintegy tízezren vo­nultak az utcákra. A felvonulás után tartott gyűlésen az egyik felszólaló azzal indokolta el­utasító álláspontjukat, hogy a Marcos-kormány a választások kiírásával zavart akar előidézni soraikban, s ezzel meg akarja akadályozni a tömegek egysé­ges fellépését a diktatúra el_ len. Tüntetés volt agy másik vidéki körzet központjában, Ba. guióban is. Az ellenzéki pártok és cso­portok egyébként mindeddig nem jutottak megállapodásra, hogy bojkottáliák-e a választá­sokat, vagy részt vegyenek ral tűk. Közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat Ez év márciusában a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság terü­letén, a Szovjetunió délnyu­gati körzeteiben és a Fekete- tenger vízterületén a szövetsé­ges hadseregék és flották „Szojuz—84” fedőnéven terv szerinti közös parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot tarta­nak. A gyakorlat célja a szövet­séges hadseregek és flották csapatainak vezetésével és magasabb szintű törzseinek együttműködésével összefüggő kérdések feldolgozása 'közös harctevékenység megvívása Lennart Bodström életrajza Lennart Bodström 1928-ban született Göteborgban. Közép­iskolai tanulmányait Strängnäs városában folytatta, majd a gö. teborgi egyetem politikai tudo­mányi karán tanult, s szerzett diplomát 1953-ban. Az egyetem elvégzése után az uppsalai egyetem politikai tudományi ka­rán szerzett doktori címet. Ugyanezen az egyetemen 1961 —-63. között tanította hallgatóit a politikai tudományokra. A kö. vetkező évben a Svéd Közalkal­mazottak Szakszervezetének központjában a kutatói cso­porthoz nevezték ki, két észtén- dővel később már a szervezel helyettes vezérigazgatói tisztét töltötte be 1970-ig; ekkor a szakszervezet elnökévé válasz­tották. Lennart Bodström 1959-ben a Svéd Országos Diákbizottság elnöke volt, majd 1969 és 1974 között az Országos Egyetemi és Főiskolai Tanács igazgatóságá­nak tagjaként végzett közéleti tevékenységet. 1970-ben a svéd munkaerőgazdálkodási testület, majd a gazdaságtervezési ta­nács tagja és a Központi Népi és Védelmi Szövetség alelnöke lett. Lennart Bodström 1970-től részt vett az EFTA konzultatív bizottsáaában; 1973-tól az Északi Szakszervezeti Tanács vezetőségi tagia volt, 1970-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakszervezeti tanácsadó testü­letének tagjává, 1980-ban pe­dig elnökévé választották. A ,,Szabad Szakszervezetek Nem. zetközi Szövetsége" központi vezetőségének 1981-től volt tagja. Lennart Bodström 1982 októ­bere óta Svédország külügymi­nisztere. Nemzetközi bányász szakszervezeti tanácskozás A Bánya, és Energiaipari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének Elnökségi Irodája kedden Budapesten megkezdte kétnapos ülését. A tanácskozá­son áttekintik a nemzetközi szövetség múlt évi munkáját, az idei munkaprogramban elő­irányzott prágai nemzetközi konferencia előkészületeit és döntenek a szövetséghez be­nyújtott tagfelvételi ügyekben. A tanácskozáson részt vesz Jan Nemoudry, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség titkára is. Az ülés résztvevőit Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kö­szöntötte, majd Günter Wolf, az Elnökségi Iroda elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A beszá­molót Alain Simon, a szövetség * Kivonul Libanonból a nyugati négyhatalmi haderőben részt vevő olasz katonák zöme. Az 1400 fős alakulatból százan maradnak Bejrutban, a többieket hazaszállítják Olaszországba. Kommentár A startpisztoly eldördült: az Egyesült Államokban hét­főn rendezett iowai elővá­lasztással megkezdődött az amerikai elnökválasztás bo­nyolult, sokfordulós menete, amely a november 6-i vok­solásig hátralevő időben fo­kozatosan a világpolitikai ér­deklődés homlokterébe ke­rül. Az iowai előválasztás eb­ben a folyamatban inkább lélektani, mint politikai je­lentőségű, hiszen a kis állam alig néhány képviselőt küld a nyári elnökjelölő konven­ciókra. Az viszont, hogy ki ugrik ki elsőként a demok­ratapárti jelöltségért vetél­kedők közül, távolról sem mellékes. A demokratáknál ugyanis még többé-kevésbé nyílt a küzdelem: ki legyen az újraválasztásért küzdő Reagan elnök vetélytársa? Startlövés lowában Netán Walter Mondale volt alelnök? A republikánus pártnál már előre lefutottnak ígérke­zik a verseny. Reagan azzal, hogy másodszori indulása mellett döntött, gyakorlatilag csírájában fojtotta el tábo­rában minden esetleges el­lenjelölt próbálkozását. S mivel Bush eddigi alelnök is megmaradt mellette partner­ként, így a republikánusok színeiben indulók legfeljebb a következő, 1988-as elnök- választásra „melegíthetnek be”. A demokraták soraiban viszont még mindig nyolc je­lölt küzd a jelöltségért. A szakértők szerint nagy hát­rányt jelent, hogy a hivatal­ban levő elnök minden elő­nyét kihasználó Reagannel és a háta mögött felsorako­zó, egységesnek tűnő repub­likánusokkal szemben a de­mokrata párt előreláthatólag a nyár közepéig a késhegyig menő személyi küzdelmekkel lesz elfoglalva. A mostani iowai erőpróbán egyelőre a papírforma iga­zolódott: Mondale az állam történetének eddigi legna­gyobb előválasztási győzel­mét aratta. Elsöprő fölényé­re jellemző, hogy több sza­vazatot kapott, mint a többi hét demokrata jelölt össze­sen! A kiugró eredmény ön­magában nem okozott meg­lepetést. Mondale politikai múltja, a Carter-korszak szá­mos balsikere ugyan némi te­hertételt jelent számára, ám tapasztalata, országos is­mertsége és választási gépe­zetének kiépítettsége révén ma kétségtelenül ő a demok­raták favoritja. Támogatják a jelentős befolyással rendel­kező szakszervezetek, felsora­kozott mellette a pártappa­rátus zöme, s — ami a sok­hónapos kampányban egyál­talán nem mellékes — párt­ján belül az ő választási kasszájában gyűlt össze a legtöbb pénz. Ami az iowai eredmények közül nagyobb visszhangot keltett, az így in­kább a többi, értelemszerűen a második helyezésért indu­ló demokrata jelölt sorrend­je, mindenekelőtt az egyko­ri űrhajós, John Glenn visz- szacsúszása volt. Egy előválasztás persze semmilyen hosszútávú követ­keztetés levonására nem al­kalmas. Mondale pusztán re­ménykedhet abban, hogy a sikeres indulás után ő fogja elsőként átszakítani a cél­szalagot is. Szegő Gábor esetén. főtitkára tartotta. A BÓLY ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 5 éves időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja következő üzleteit: • 116. SZ. VENDÉGLŐ, BORJAD • 128. SZ. ITALBOLT, KÉKESD • 112. SZ. ITALBOLT, LIPTÓD A pályázatokat 1984. március 19-ig kérjük benyújtani a szövetkezet címére: 7754 Boly, Szabadság u. 9. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást Abai János pénzügyi osztályvezetőnél lehet kérni. A VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1984. MÁRCIUS 26. DÉLELŐTT 9 ÓRA. A VERSENYTÁRGYALÁS HELYE: BÓLY, ÁFÉSZ KÖZPONTI IRODA.

Next

/
Thumbnails
Contents