Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)

1984-02-22 / 52. szám

1984. február 22., szerda Dunánt últ napló 3 Szociálpolitikai tervek 1984-re A leendő komlói szociális otthon épülete Törődés a rászorulókkal É vről évre nő azoknak az idős embereknek a száma, akik állami gondoskodásra szo­rulnak. Két évvel ezelőtt Baranyában 14 ez­ren voltak, akik a különböző gondozási formák va­lamelyikében részesültek. Idén minden bizonnyal 15—16 ezerrel indokolt törődni. lelki beszélgetések Képzeli beszélgetés a telefonszolgálatban Környezetünk védelme Negyven dél-dunántúli cég hétmillió forint bírságot fize­tett az elmúlt esztendőben, mert nem tartotta be a veszé­lyes hulladékok tárolásával kapcsolatos előírásokat. A vállalatokra kiszabott bir­ságon túlmenően öt vezető el­len indított szabálysértési el­járást az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Felügyelősége, és a kifizetett büntetés ősz- szege személyenként háromtól hatezer forintig terjedt. Mindezt csupán azért emlí­tettük, mert ez idáig sem az állampolgár, sem pedig az üzemek nem fordítottak túlzot­tan nagy gondot környezetük és ezzel összefüggően a talaj, a növény- és állatvilág védel­mére. Tehették ezt már csak azért is, mert inkább kifizető­dőbb volt leszámolni a birság összegét, minthogy megfelelő beruházással gátat fogják a további szennyezésnek. Megoldatlan az úgynevezett olajosiszap hasznositása, hol­ott téglagyárainkban az ener- giamegtckarítást, a vállala­toknak pedig megváltást je­lentene azon túlmenően, hogy nem kerülne a városi és köz­ségi szeméttelepekre az emlí­tett szennyezőanyag. Az el­múlt évben nagy felháboro­dást váltott ki az a több mint négyszáz hordó kábeltömítő massza, amit Tolna megyében földeltek el. Az egészségre ár­talmas anyag egy része, mi­korra a dolog kiderült, felol­dódott a talajvízben. A példá­kat még folytathatnánk a ba­ranyai nitrátos kutakkal, a községi dögkutakkal, a védett erdőkben kárt tevő, legelő csordákkal... A környezet védelme köz­ügy. Talán még időben szüle­tett a kormányrendelkezési A környezetvédelmi felügyelők vi­szont azzal is tisztában van­nak, hogy a szemléletben és a tettekben csak lassan várható változás. Ezért is teszik na­gyon helyesen: szinte minden társadalmi szerv segítségét re­mélve, partnert keresnek. Ott vannak a falugyűléseken, kör­nyezetvédelmi heteket szervez­nek a dél-dunántúli megyék­ben. Tavaly Komlón, Kaposvá­ron, Szekszárdon rendeztek is­meretterjesztő előadásokat, amelyeket kiállítások egészí­tettek ki. Az urbanizációs folyamat el­távolított bennünket a termé­szettől, nem ismerjük védett növényeinket, értékes fafaj­táinkat, ritka állatainkat. Eh­hez nyújthatnak majd segítsé­get a társadalmi környezet- védelmi őrök, akik nem csu­pán figyelmeztetnek majd ben­nünket, hanem adott esetben fölhívják figyelmünket egy-egy védett növényre, madárra, a jellegzetes fákból, cserjékből kialakított ösvényekre. A Balaton déli vonalától számítva a Dráváig 17, orszá­gosan is védett terület van, melynek területe meghaladja a 38 000 hektárt. A dél-du­nántúli régi, sajátos flórájával és faunájával egyedülálló. Tudják ezt az erdészek, ter­mészetjárók, vadászok. A gazdasági vezetők pedig azt, hogy a kiszabott birság össze­ge végső soron a környezet- védelmi alapot növeli, amely visszakerül a vállalatokhoz, mezőgazdasági üzemekhez: a benyújtott környezetvédelmi pályázat elnyerése megszaba­dít bennünket egy-egy szeny- nyezőforrástól. Az OKTH Dél-dunántúli Fel­ügyelősége legalább kétezer partnerrel — gazdálkodó egy­ségek — tart kapcsolatot. A természetvédelmi törvény adta hatósági jogkör mellett elsőd­leges feladatuknak tekintik, hogy mindannyian tartsuk tisz­teletben természeti értékein­ket. Salamon Gyula A Baranya megyei Tanács 1984. évi szociálpolitikai tervé, ben központi helyen a házi szociális gondozás fejlesztése szerepel. Elsősorban azért, mert a tapasztalatok szerint az idős emberek addig, amíg csak esetenkénti segítésre szorulnak, sokkal szívesebben veszik, ha otthonukban törődnek velük. A tervek szerint ebben az évben 1 600 000 forintot fordítanak a házi szociális gondozást társa­dalmi munkában ellátók tiszte, letdíjazására. Ez az összeg 250 000 forinttal több, mint a tavalyi. Villánynak és Bere- mendnek pedig az elképzelé­sek szerint egy-egy hivatásos házi gondozói állást biztosít a megyei tanács. A másik, rendkívül népszerű törődési forma az öregek nap­közi otthonai által nyújtott gondoskodás. Ezekben a taná. esi intézményekben — igény szerint — napi többszöri étkez­tetést és szervezett foglalkozta, tást kínálnak a naponta bejá­róknak, anyagi körülményeiktől függő havi térítési díj ellené­ben. Ebben az ötéves tervidő. szakban a megyei tanács 11 öregek napközi otthonának Kevés a modern gép, és szű­kösek a bérek az üzleti élet­ben. Gazdaságunk sajátos két gondja ez, mégis a kereskedők, vendéglősök, szállodások néha segítenek magukon, és újító, sokkal könnyítik meg munkáju­kat. Hogy ez ne csak néha, hanem gyakrabban történjék, új jogszabályt hoztak a belke­reskedelmi tárcához tartozó újítások ösztönzése végett. Er­ről beszélgettünk Deák Judit­tal, a Belkereskedelmi Minisz­térium újítási főelőadójával: — Mi a lényege az új jogi rendezésnek? — Az egész újítási jogsza­bályt módosították, s ennek belkereskedelmi vonatkozásai tartoznak rám. Közel egy éve zajlott le az újítók és feltalálók ötödik országos tanácskozása, s utána mind a személyi érde­keltség, mind az erkölcsi elis­merés jogi szabályozását meg kellett változtatni. Az újítás fo­galmi körébe már bevontuk a munkaköri kötelességképpen végzett újításokat is, tehát már fenntartási költségét tudja biz­tosítani, ám ez idáig csak négynek az üzemeltetésére ér. kezett igény a községekből. A napközi otthonok tovább­fejlesztett változata, a hetes napközi sem ismeretlen már Baranyában. Elsőként a pécsiek és a bólyiak valósították meg, idén pedig Mágocs és Duna- szekcső akarja követni őket. A hetes napközik előnye, hogy nem kell naponta hazajárniuk azoknak az idős embereknek, akik számára ez megterhelő. Boly már ennél is tovább, lépett. Mivel kérték — az Egészségügyi Minisztérium na­gyon gyorsan engedélyezte —, hogy a téli hónapokban egyál. talán ne kelljen azoknak haza­menniük, akiknek a hét végén is szüksége van ellátásra, fel­ügyeletre. Természetesen arról sem mond le a megye, hogy a tel. jes ellátást, folyamatos gondo­zást biztosító szociális otthono. kát is fejlessze, korszerűsítse. Ebben az évben — májusban új szárnnyal bővül a sombereki otthon, illetve folytatják a kas­télyépület felújítását. A nagy­szabású munkával nem nyernek ezeket is újításnak lehet tekin­teni, ha alkotó jellegűek, és hasznos gazdasági eredményük van. Az erkölcsi elismerés? Min­den újító kap egy újítási tanú­sítványt. Van Kiváló újító kitün­tetés is- Az anyagi? Bronz fo­kozatával eddig 1500, az arany­nyal 3000 forint járt. Ezt most felemeltük és elvárjuk hogy a vállalatok a bronz kitüntetés mellett 2000, az ezüst mellett 4000, az arany mellett 5000 fo­rint pénzjutalmat is adjanak. — A csökkenő irányú jöve­delemforrások korszakában lesz a vállalatoknak erre pénzük? — Az adózott nyereségből is ki lehet majd fizetni, s az újí­tásért kifizetett pénz után nem kell progresszív adót fizetni. — A belkereskedelemben vár­több helyet, ám végre igazán kellemes körülmények közé ke­rülhetnek majd az ott élő idős emberek, hiszen megszűnnek a 8—10 ágyas szobák. Ebben az évben még egy, a helesfaj szociális otthon re­konstrukciója érkezik fontos ál. lomáshoz. Átadják az újonnan épülő szociális blokkot, amely­ben többek között korszerű konyhát és éttermet alakítanak ki. Az 1984-es esztendő élőké, szílfe éve lesz az úgynevezett gondozóház létrehozásának, amelyet a tervek szerint Me- csekjánosiban, egy meglévő épületből alakítanak ki. Ebben a gondozóházban olyan idős embereknek kívánnak helyet adni, akik magas jövedelmi vi. szonyaik miatt semmiként sem jogosultak szociális otthoni elhelyezésre, ám egészségi ál­lapotuk az egész napos ellá­tást, gondozást indokolja. Azt is érdemes elmondanunk, hogy a megye nemcsak arra törekszik, hogy lehetőleg min­den Idős rászoruló emberrel törődjön. Az is a célok közé tartozik, hogy lehetőleg egyre színvonalasabb ellátást, gon. dozást nyújtsanak ne csak a hivatásos, hanem o társadalmi gondozók is. Ezért szervezték meg a Vöröskereszttel közösen a társadalmi gondozók négy­napos tanfolyamát, amelyen 120-an vettek részt. ható-e most már figyelemre méltó eredmény az újítások ré­vén? — Végre jobban figyelünk a szellemi tőkére is. Az újítások, találmányok iránt egyre nő a kereslet mindenütt a világon. Két területre oszlik ez a szelle­mi tőke. Egyik a műszaki. Ez igen elmaradott, mert a techni­kai fejlődést állandóan csak importáljuk a tőkés országok­ból, ahelyett, hogy hazaival pótolnánk. Másik: a szervezés. Eddig csak a munkaszervezést tekintették Magyarországon az újítás területének. Most tágabb területen mindenütt lehet szer­vezési újítást kitalálni, ami a munka tárgyával és eszközé­vel hasznosan összefügg. — Tessék, S. O. S. Élet Telefonszolgá­lat! — Jó estét kí­vánok! Én nem akarok ön­gyilkos lenni, csak érdeklő­döm, hogy maguk mivel foglal­koznak? — Bárki felhívhat bennün­ket, aki úgy érzi, hogy meg kell valakivel beszélnie gond­jait, problémáit. Olyasmiket, amelyek számára megoldhatat­lannak tűnnek, de a környeze­tében nem tudja, vagy nem akarja senkivel megosztani. — Ez biztosan jó, hogy az ember kibeszélheti magát. És akkor maguk tanácsot adnak? — Nem nagyon szeretünk tanácsot adni. Persze, jó, ha valaki „kiöntheti a szívét”, de az az igazi, ha meg lehet be­szélni a gondokat, ha együtt lehet gondolkodni, és ha a be­szélgetés során a megoldás lehetősége is megszületik. — Akkor ide olyan embe­rek telefonálnak, akik egyedül vannak? — Nem feltétlenül. Az egye­düllét és a magányosság nem azonos fogalmak. Lehet, hogy valaki családban él, látszólag sok kapcsolata van, az igazán fontos döntéseiben, konfliktu­saiban mégis hihetetlenül ma­gányosnak érzi magát; vagy egyszerűen nem akarja, hogy a környezetében tudjanak ar­ról, hogy nehéz helyzetben van, esetleg segítségre szorul. — Igen, értem. Biztosan így könnyebb, ilyen személytelenül beszélni. — Semmiképpen sem sze­mélytelenül! Névtelenül, de na­gyon is személyes dolgokról esik itt szó. Éppen a névtelen­ség az, ami megkönnyít olyan intim közléseket, ami szemé­lyes találkozáskor nem megy. Lehet, hogy gátlások miatt, de lehet, hogy csak egyszerűen gyakorlatlanság miatt. — Szóval itt nem kell nevet, adatokat mondani? — Nem, ez a szolgálat anonim. Csak annyit mond el magáról mindenki, amennyit fontosnak tart. Mi, az ügyele­tesek szintén névtelenek va­gyunk, de mindnyájunknak szá­munk van, hogy később is meg lehessen bennünket találni an­nak, aki egy megkezdett be­szélgetést szeretne folytatni. — Ne haragudjon, hogy megkérdezem, de kik látják el az ügyeleteket? — Csupa olyan, pszicholó­giában járatos szakember, akik személyes érdeklődésből és lel­kesedésből dolgoznak itt, s akik a nappali munkájuk után, a szabad ideiük terhére vesz­nek részt a kiképzéseken, a — Műszaki vonatkozásban eddig milyen eredmények szü­lettek? — A nagykereskedelem rak­tározási ágazatában már eredményesen pótolják az im­portot, s igen sok műszaki újí­tás született a régi targoncák használhatóvá tétele végett. A vendéglátóiparban többféle módon tökéletesítették a kony­hakiszolgáló gépeket, sőt úja­kat Is feltaláltak. Például az új típusú kolbásztöltő gépet. A vendéglátóipar egyik sajátos gondja a kicsi hűtőgéppark. E- végett hűtőtakgrót találtak fel. Lényege, hogy az eddigi nyitott hűtőgépeket, gépsorokat leg­alább 30 százalékos energia- veszteséggel használhatták. A szigetelés színvonalától füg­rendszeres szakmai megbeszé­léseken és ügyelnek 2—3 éj­szakát havonta. — Tudja, ez Így nagyon szé­pen hangzik, de én valahogy nem hiszek abban, hogy olyan ember is telefonál maguknak, aki öngyilkos akar lenni. Azt hiszem, hogy ha mégis telefo­nál akkor nem komoly az egész. — Ki kell javítanom, ezt rosz- szul tudja. Vannak olyan em­beri állapotok, amikor a ne­héz élethelyzetben való magá- rahagyatottság, a környezet tel­jes értetlensége vagy a segít­ségkérésre kapott „süketség” olyan mértékben mélyíti el a válságot, annyira elviselhetet­lennek tűnik a magányosság, hogy nem látszik más megol­dás, mint az öngyilkosság. — De akkor maguk mit tud­nak csinálni? Lebeszélik róla? — Az öngyilkosságra készü­lő ember mindig úgy érzi, hogy úgy, ahogy addig élt, nem tud tovább élni, másként pedig nincs ereje élni. Szüksége van arra, hogy a másként élés le­hetőségét külső segítséggel megtalálja, alkalmassá váljon bizonyos változtatásokra az éle­tében. Ehhez pedig az kell, hogy ne csupán megakadályoz­zuk az öngyilkosságot, hanem ehelyett más alternatívákat is felismertessünk a bajban lévő emberrel. Hogy ez a segítség- adás hogyan történik, mennyi időt vesz iaénybe, hát, ez egyé­nenként változik. — Hát, ez érdekes, nem gondoltam, hogy ez a 12-390- es szám ezt takarja. És bár­mikor lehet önöket hívni? — Nem, ez csak éjszakai szolaálat. Mindennap van, de mindig este 7-től reggel 7-ig. — Talán, ezek után, magá­nak is lenne mit elmondania nekem? — Már túl régóta foglalom a vonalat és nem akarom feltar­tani. — Van időnk, kezdjen hozzá bátran. Kettőnktől függ, hogy meddig beszélgetünk, a posta nem bont szét bennünket. Ez egy ilyen telefonszám, tudja? — Igen, de most össze kel­lene szednem a gondolatai­mat. . . meg várnak is már a fülkére. Talán egyszer máskor, jó? — Ahogy gondolja. Bárme­lyik este telefonál, mindig itt találja valamelyikünket. — Jó. Hát, köszönöm a be­szélgetést és viszonthallásra. — Én köszönöm, hogy felhí­vott. Várjuk a hívását. Viszont­hallásra. 1-es ügyeletes, az S. O. S Élet Telefonszolgálat munkatársa gően a hűtőtakaró majdnem az egész 30 százalékos veszteséget meg szünteti. — Fogalmazzuk meg mind­ezeket pénzben! — Az újítási hasznos gazda­ságeredmény egy év alatt 65 százalékkal nőtt, s ez az idén már 77 millió forint haszon. Ez az összeg országos mére­tekben nem tűnik túl nagynak, de a belkereskedelmi ágazat­ban dolgozóknak összesen csak 2 százaléka foglalkozik újítás­sal. Vagyis ha a serkentő új jogszabály ezt a 2 százalékot többszörösére növeli. akkor már igen jelentős lesz a ha­szon. Főként a fizikai dolgozók­ra, a műszaki és közgazdasági értelmiségre, és általában a fiatalokra támaszkodunk e te­kintetben, tőlük várjuk az újí. tások többségét. De várjuk a vezetők megnyilvánulását is. Eddig ugyanis őket kizárták az úiítók köréből. Van mit tenni, hiszen az ország újítási ered­ményeinek 5 százalékát seméri el a belkereskedelmi újítások aránya. F. D. T. É. Pénzzel, jogi engedményekkel segítik Az újítás szerepe a belkereskedelemben

Next

/
Thumbnails
Contents