Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-03 / 2. szám

Dunántúlt Tlaplo 1984. január 3., kedd Losonczi Pál újévi köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) Belső helyzetünket a gondok ellenére is a bizakodás, a szo­cialista nemzeti egység kitelje­sedése jellemzi. Politikai, gaz­dasági és társadalmi eredmé­nyeinknek is köszönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket szé­les körű elismerés kíséri. A kedvezőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai feszült­ség, az immár egy évtizede tartó világgazdasági válság következtében gondjaink nem csökkentek. Versenyképességünk növelé­sére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltételekkel. Gondjain­kat ráadásul növelte a mező- gazdaságot sújtó aszálykár és a tőkés exportunkat nehezítő számos objektív és adminisztra­tív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról ta­núskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gaz­daságunk jól működik, meg­őriztük fizetőképességünket. Az alapvető fogyasztási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tet­tünk gazdaságunk belső szer­kezetének korszerűsítésére, hogy jobban meg tudjunk fe­lelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem ki­sebb mértékben a hazai fo­gyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve', 1984 sem lesz könnyebb. Céljaink eléré­se érdekében a termelőmunka és az irányítás területén is na­gyobb feladatokkal kell szá­molnunk. A mennyiségi növekedés he­lyett a minőségi követelmények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredmé­nyeihez igazodó elosztás gyakorlata. A nehezebb idők­ben is figyelmet fordítunk a szociális juttatások megvédésé­re, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. E nehéz időkben tovább mé­lyült az a szocialista nemzeti egység, amely az utóbbi évti­zedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való tekintet nél­kül is egységesek vagyunk a béke megvédésének, a szocia­lista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük és minden eszközzel védjük vívmányainkat és min­dent elkövetünk azért, hogy a nehezebb körülmények között is megőrizzük azokat. Nagy nemzeti célunk szolgá­latában folytatjuk a szocializ­mus építését, politikai, társa­dalmi, gazdasági rendünk de­mokratikus fejlesztését. Dol­gunk nem lesz kevés és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialista nemzeti egységbe tömörült népünk tehetsége, tenniakarása, kemény munká­ja, küzdelme —- szövetsége­seinkkel, a testvéri népek ösz- szefogott erejével együtt — to­vábbi boldogulásunk biztos zá­loga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében ebben a jó remény­ben kívánok valamennyiüknek, egész magyar népünknek, min­den barátunknak békés, bol­dog, eredményekben gazdag új esztendőt. Arafat nyilatkozata A palesztin ellenállók folytatják harcukat A fegyveres harc és a füg­getlen palesztin államért vívott küzdelem folytatását, az ezzel összeegyezhetetlen Reagan-terv elutasítását hangsúlyozta idei első nyilatkozatában Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke. A U/AFA palesztin hírügynök, ség által hétfőn közölt üzenet­ben Arafat hangsúlyozta, hogy a palesztinok folytatják erőfe­szítéseiket a független államért azért, hogy minden palesztin ennek az államnak a polgára legyen. A megszállt területeken a palesztin ellenállók minden eszközzel fokozni fogják harcu­kat, beleértve ónnak fegyveres lormáját is. Arafat palesztin ellenfelei egyebek között azzal indokolták ellene való fellépésüket, hogy a PFSZ vezetője hajlik a fegy­veres ellenállás háttérbe szorí­tására és az amerikai rendezési elképzelések elfogadására. Arafat nyilatkozatában emlé­keztetett arra, hogy a paileszii- nai nemzeti tanács kikötése sze­rint a Jordániával való konfö­deráció amerikai ihletésű terve csak akkor kerülhet terítékre, ha létrejön o független palesz. tin állam, amely majd megfe­lelő alkotmányos formák közt dönthet a kérdésről. A Reagan- terv nem ismeri el a palesztin nép jogait, és figyelmen kívül hagyja nemzeti törekvéseit — mutatott rá. A palesztin vezető jelenleg Tuniszban van, ahol az El-Fa- tah Központi Bizottságának ülé­sén elnököl. A megbeszélés köz. pontjában valószínűleg az a he. vés visszhangot kiváltott meg­beszélés áll, amelyet — a Camp David-j különalku miatt annak idején — kiközösített Egyiptom elnökével folytatott. Pótszilveszter a tv-toronyban január 13-án 19 órától Fellép a harkányi KIKI-zenekar. RÉSZVÉTELI DÍJ: 150,— FT. Asztalfoglalás: a 12-044-es telefonon a tv-torony üzletvezetőjénél. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Amerikai békegalamb — árulkodó tollazat. (A Philadelphia Enguirer karikatúrája). Véres szilveszter Franciaországban Franciaországban nagy meg­döbbenést keltett a szilveszter éjszakáján elkövetett kettős merénylet: előbb a Marseille és Párizs között közlekedő ex- presszvonatban robbant egy bomba, majd pedig a mar- seille-i pályaudvaron. A két merényletnek négy halálos ál­dozata volt, s 46-an megsebe­sültek. Az áldozatok száma jó­val nagyobb is lehetett volna, szerencsére az expresszvonat — amelyen csak kevés utas volt, nem siklott ki. Több francia lap emlékeztet arra, hogy az „Iszlám szent há­ború" nevű libanoni szervezet éppen tíz nappal ezelőtt je­lentette be: amennyiben a francia csapatok tíz napon be­lül nem hagyják el Libanon te­rületét, „ismét vér fog folyni” és „valóságos földrengés rázza majd meg lábuk alatt a ta­lajt”.- A Les Echos azt írja: Franciaországnak ezekkel a merényletekkel kell fizetnie li­banoni politikájáért. Több kom­mentátor rámutat: a merényle­teket éppen akkor követték el, amikor a televízióban elhang­zott Mitterrand elnök újévi üze­nete, amelyben az elnök leszö­gezte, a francia csapatok csak akkor hagyják el Libanont, ha ott „küldetésüket már teljesí­tették”. ♦ NEW YORK: Több mint 450 halálos áldozata van már az Egyesült Államokban a szo­katlanul hideci télnek. Decem­berben egyébként Dél-Dakota állam két városában mérték a legalacsonyabb átlaghőmérsék­letet: Sioux Fallsban mínusz Iá,6, Huron ban mínusz 16,2 fok Celsius volt az átlag, és ezzel mindkét helyen megdőlt az 1917-ben mért eddigi re­kord. ♦ VARSÓ: Robbanás követ­keztében erősen megrongáló­dott egy kétemeletes lakóház a lengyelországi Lódzban. A la­kók közül hárman megsérültek, egyikük állapota válságos. A balesetet valószínűleg az okoz­hatta, hogy az egyik lakó új évi petárdát akart házilag ké­szíteni. A robbanás nyomán a lakókat ki kellett költöztetni a házból. ♦ GREENHAM COMMON: Nagyszabású tün[etést tartot­tak vasárnap brit békehayco- sok az angliai Greenham Com- monban lévő rakétabázisnál. A támaszpon! körül létesített táborokban lakó nők léggöm­böket eresztettek lel, amelyek­hez leszerelést követelő felira­tokat erősítettek. A tüntetés vá­lasz volt a brit hadügyminisz­tériumnak arra a bejelentésé­re, hogy Greenham Common- ban indítható állapotba hozták az első tizenhat amerikai ma­nőverező robotrepülőgépet. Ember­rablások Rocco Lupini 9 éves kis­fiú vasárnap esti szaba­don bocsátásával nyolcra csökkent azoknak a szemé­lyeknek a száma, akiket az olaszországi emberrabló bandák tartanak fogsá­gukban. A kisfiút május 18-án édesanyjával együtt rabol­ták el Reggio di Calabria közelében és 5 milliárd lire váltságdíjat követel­tek a szabadon bocsátás fejében. Minthogy az al­kudozás nem járt ered­ménnyel, a gyerek anyját november végén elenged­ték, mint kiderült, a továb­bi tárgyalások miatt. Jelentések szerint a vált­ságdíjat az elmúlt esztendő utolsó napjaiban fizette ki a földbirtokos család, az összeget azonban nem kö­zölték. Év végi adatok szerint 1983-ban 42 embert rajtol­tak el Olaszországban, öt esetben járt sikerrel a rendőrség szabadító akció­ja. Losonczi Pál fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői hétfőn, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Lo­sonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkör­ben zajlott le. ♦ MOSZKVA: Jeges árhul­lám söpört végig az újév első napján Leningrád tengerparti részein. Az elmúlt évek legna­gyobb árvize — amely a 265-ik volt a város fennállása óta — szerencsére nem követelt em­beráldozatot. Szilveszter éjsza­káján a Botteni-öböl térségé­ben tomboló vihar végigszá- guldott Finnországon és a La- doga-tavon, majd Leningrád térségébe érve nyugatra for­dult. Az így kialakult ,.bukdá­csoló" ciklon a partra nyomta a Balti-tengerre kivezető Finn­öböl vizét. A jeges ár -35 négy­zetkilométernyi területen öntöt- ~te el Leningrád part menti ré­szeit, a házak pincéit, a Finn­öböl üdülőövezetében fekvő városokat és településeket. Az árhullám következtében a víz szintje 225 centivel emelke­dett. Alighanem az atléták dicse­kedhetnek az új év első rekord­jával. Hétfőn délután az olim­piai csarnokban ugyanis a Ma­gyar Atlétikai Szövetség az utánpótlás részére fedettpá­lyás, meghívásos atlétikai ver­senyt rendezett, amelyen Feke­te Ildikó, a DMVSC 18 éves at- létánője távolugrásban 611 cm-t elérve, egy centiméterrel túlszárnyalta a hét éve fennál­ló fedettpályás országos ifjúsá­gi csúcsot. Az eddigi csúcstar­tó 1977 óta 610 centiméterrel Fazekas Beáta volt. Kommentar Aligha készültek jóked­vűen az új esztendő köszön­tésére a nigériaiak, az or­szág súlyos gazdasági válsá­ga eleve kedvüket szegte. A kérdésre, hogy a szilveszteri katonai hatalomátvétel híré­re jobb kedvre derültek-e, csak talányos válasz adható: igen is meg nem is. Hiszen tudják, attól, hogy a kato­nák átvették a kormányrudat Alhaji Shehu Shagari polgá­ri elnöktől, egy csapásra nem lesz jobb a gazdasági hely­zet. Másrészt még jól emlé­keznek az 1966 és 1979 kö­zötti időszakra, amikor öt ka­tonai hatalomátvétel zajlott le a nyugat-afrikai államban, s a tisztek 13 évi országlása — a gazdasági felvirágzás ellenére —, gondokat is oko­zott. S még valami felmerül­het a mintegy 100 milliós Ni­géria lakóinak többségében, legalábbis azokban, akik a nyáron Shagarinak és párt­jának, Nigéria Nemzeti Pártjának (NPN) szavaztak bizalmat: mi lesz a polgári demokratizálódási folyamat sorsa? A katonák 1983 utolsó Nigéria: új esztendő, katonákkal napján azzal vették át a ha­talmat, hogy Shagari kor­mányzata a gazdasági ösz- szeomlás szélére sodorta az országot, hozzánemértéssel intézte az ügyeket és elbur­jánzott a korrupció. Mindjárt hatályon kívül helyezték az alkotmányt, feloszlattak min­den pártot, s éjszakai kijá­rási tilalmat rendeltek el. A Nigéria élén álló legfelsőbb katonai tanács vezetője, Mo­hamed Buhari dandártábor­nok Nagy-Britanniában sze­rezte katonai képesítését, s a kőolajipar szakértőjének számít. Az első megnyilatko­zások arra utalnak, hogy az .ország társadalmi-gazdasági rendszerében, nemzetközi kapcsolataiban nem várható alapvető változás. Paradox módon annak idején, 1979-ben a katonák éppen a most eltávolított Shagarinak adták át a ha­talmat, mert érettnek ítélték a helyzetet a polgári kor­mányzáshoz való visszatérés­hez. Shagari akkor is és most nyáron is az egységes Nigé­ria jelszavával nyerte meg a választásokat, s ennek a több mint 250 etnikai cso­portból felépülő országban aligha lebecsülhető a jelen­tősége. Igaz persze, hogy az 1960. október 10-től függet­len Nigéria történetében ed­dig a polgári politikusok nem szerepeltek valami fé­nyesen, önös érdekeiket ré­szesítették előnyben, s 1966- ra a polgárháború szélére sodorták az országot. Ekkor lépett színre a hadsereg, amely maga sem volt egysé­ges a Nigéria jövőjét for­máló elképzelésekben. En­nek tudható be, hogy a ka­tonák már nem voltak képe­sek megakadályozni a véres polgárháború kitörését, a biafrai tragédiát. A tovatűnt esztendő, 1983 már igencsak a megpróbál­tatások éve volt: a tőkés vi­lággazdasági válság, az olajpiaci pangás valóban alapjaiban rendítette meg az ország gazdaságát. Az em­berek ezt saját bőrükön ta­pasztalták: a magas munka- nélküliséget, a csillagászati élelmiszerárakat, az import- megszorító intézkedések kö­vetkeztében beszűkült áruvá­lasztékot, az akadozó alap­vető szolgáltatásokat. Ebben a közegben újból virágzás­nak indult a feketepiac, új erőre kapott a korrupció. A gazdasági gondok fő oka, hogy Nigériában, akárcsak sok más olajtermelő ország­ban, a fejlesztési terveket az 1974-től bőven áramló pet- rodollárokra alapozták. Az olaj nemzetközi kereslete azonban időközben vissza­esett: Nigéria ilyen jövedel­me a felére csökkent, s már nem tudja tartani a 30 dol­láros hordónkénti árat sem. mindeközben nem figyeltek oda a mezőgazdaságra: Ni­géria egykor a földrész leg­nagyobb élelmiszerexportőre volt, ma ugyancsak éllovas, de a behozatalban. A katonák tehát igen ne­héz társadalmi-gazdasági időszakban tértek vissza a hatalom porondjára Nigériá­ban. Vállalkozásuk sikeréhez aligha lesz elég pusztán a rendcsinálás. Kocsi Margit

Next

/
Thumbnails
Contents