Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-08 / 7. szám
1984. január 8., vasárnap Dunántúli napló 3 Itt a vizsgaidőszak Mohácson Fegyelmezett, eredményes munkát végzett a zászlóalj A mohácsi Rózsa Ferenc munkásőrzászlóalj szombaton délelőtt tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlését a Kossuth moziban. A gyűlés színhelyére a parancsnokság épületétől csapatzászlóval vonult az egység. A gyűlés elnökségében foglalt helyet Nagy Sándor, az MSZMP KB munkatársa, a Baranya megyei Pártbizottság képviseletében dr. Sasvári László osztályvezető, Omacht Jánosáé, az egység zászló- avatója, valamint Mohács város és vonzáskörzete párt-, állami, mozgalmi és gazdasági szerveinek vezetői, a társfegyveres erők és testületek képviselői. Az ünnepség kezdetén Lőrinci Sándor egységparancsnok tett jelentést Borsos Jánosnak, az MSZMP Mohács városi Bizottsága első titkárának. Ezt követően a város úttörői köszöntötték a gyűlés résztvevőit. Az elmúlt év munkáját értékelő és az idei év feladatait ismertető beszédében Lőrincz Sándor egységparancsnok megállapította, hogy a zászlóalj 1983-ban fegyelmezett és eredményes munkát végzett, végrehajtotta a kitűzött feladatokat a kiképzés és a szolgálatok teljesítése során éppúgy, mint a politikai nevelőmunkában. A munkásőrök öregbítették a testület tekintélyét a termelőmunkában tanúsított példamutatásukkal is. Az állomány 73 százaléka szocialista brigádtag, 40 százaléka a „Kiváló Dolgozó" kitüntetés birtokosa, s 38 százaléka az állománynak a fegyveres szolgálat mellett más közéleti tevékenységet is végez. Az idei év feladatairól szólva az egység parancsnoka hangsúlyozta, azokat olyan szinten kell végrehajtani, hogy méltó legyen felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója megünneplésének előkészületeihez. A munkásőröknek még inkább tettekkel kell szolgálniuk a párt politikájának megvalósulását a kiképzésben, szolgálatban, a politikai nevelőmunkában, az ifjúság hazafias nevelésében, s különösen a termelőmunkában. Az egyséparancsnok értékelő beszámolója után került sor a szocialista verseny eredményének kihirdetésére, a kitüntetések átadására. A Munkásőrség Országos Parancsnoka a 25 éves Szolgálati Érdemérmet adományozta Rajnai Józsefnek és Nagy Lajosnak, 20 éves Szolgálati Érdemérmet Lőrincz Sándornak, Nagy Ferencnek, Szőke Gyulának, Forgács Istvánnak és Márton Józsefnek. Heten 15 éves, kilencen tízéves, tizenegyen ötéves szolgálatukért kapták meg az érdemérmet, a leszerelő emlékérmet pedig tizenöten. A kitüntetéseket, valamint a mohácsi zászlóaljnak, mint az 1983. évi szocialista versenyben a megye második legjobb munkásőregységének járó elismerést Czilják József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnokának helyettese adta át. A „Munkásőr" emlékjelvényeket és emléklapokat De- vecseri József, a közigazgatási átszervezések miatt megszűnő Mohács járási Pártbizottság első titkára adta át. Lőrincz Sándor egységparancsnoktól öten a Kiváló Parancsnok, tizenegyen a Kiváló Munkásőr kitüntetést vehették át. A kitüntetettek nevében Nagy Ferenc mondott köszönetét. A zászlóalj tavalyi munkáját a Mohács városi, valamint járási Pártbizottság nevében Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára értékelte, megállapítva, hogy tevékenységének minden területén sikerült előrelépnie a munkásőregységnek. Köszönetét mondott helytállásukért, s hogy a szocialista épitőmun- kában is példamutatóan vették ki részüket. Az idei év feladatairól szólva a városi párt- bizottság első titkára az MSZMP XII. kongresszusa, s az MSZMP KB 1983. áprilisi határozatának maradéktalan teljesítésére hívta fel az egység tagjait. A gyűlés záróaktusaként került sor az új munkásőrök ünnepélyes eskütételére, s a jelképes fegyverátadásra: a tartalékállományba vonuló Szűcs István alapító munkásőr adta át a géppisztolyt Horváth József új munkásőrnek. D. I. A Pécsi Egyetemi Könyvtár egyik olvasóterme. Szombati olvasók Fél 9 felé érkezik az első vendég: 10—11 óráira megtelik az olvasóterem a Janus Panno. nius Tudományegyetem Közpon. ti Könyvtárában. Mégpedig elsősorban egyetemistákkal, főis. kolásokkal: a néhány nyugdíjas és kutató mellett ők foglalják e| a helyéket. Hiába, itt a vizsgaidőszak: nagy kincs egy olyan hely, ahol csönd van és minden szükséges könyv elérhető. Mindegyik egyetemi kar. nak megvan a saját könyvtára, mégis, szívesen jönnek a fiatalok ide, a legrégibb és legnagyobb pécsi könyvtárba. Kovács Zita, a közgazdaság, tudományi kar elsőéves hoflga. tója, a gazdaságtörténet vizsgához keres anyagot, nevezetesen Bethlen Gábor gazdaság- politikai intézkedéseiről szeretne többet tudni: a kezében hosszú lista. — Az eddigi vizsgáim jól sikerültek — mondja, — s remélem, a következő években is megállóm a helyem. Azért választottam a közgazdász pályát, mert változatosnak vélem, és olyan munkának, amiben a racionalitás iránti érzékre és a fantáziára egyaránt szükség van. Bükkösdi Diana negyedéves joghallgató: az állam, és jogelmélet vizsgájára készül. Az ő napirendje zsúfoltabb, mint a legtöbb diáké: húszhánapos kisfiának etetésével kezdődik a nap. Aztán ha a férje dolgozik, akkor a nagymama vigyáz a ki. csire, míg Diana tanul délutánig a könyvtárban, este, éjjel otthon. Kivételesen, többféle igazolás ellenében a könyvtár engedélyezi egyes olvasótermi példányok elvitelét estétől másnap reggelig. A kölcsönzőben is zajlik az élet. A folyosón egyszerre ketten hajolnak ugyanazon fiók fölé: Nagy Mária, a JPTE magyar—angol szakos elsőse és Török László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem— latin szakos harmadévese. Mit keres Pécsen egy pesti diák? — Hozzá jöttem, a menyasz- szonyomhoz — mondja Török László. — A hétvégeket együtt töltjük, most éppen tanulással. — És átnyújtanak a könyvtáros, nak egy rakás kérőlapot: a címek és a szerzők a római irodalom története nevű tantárgy anyagában szerepéinek. És van, aki már a jövőre gondol: még nem egyetemista, de szeretne az lenni, magyar— orosz szakos a JPTE Tanárképző Karán. Rónaszéki Ágnes, a Nagy Lajos Gimnázium negye, dikes diákja, de mint középiskolás csak külön igazolással iratkozhatott be az egyetemi könyvtárba. Ágnes most sok irodalomtörténeti, esztétikai tanulmánnyal távozik: a felvételi vizsgára készül. G. T. Munkásőr-egységgyűlés Késik a bővítés, a gépcsere a „Joker” pécsi telepén A Dunántúli Napló január 6-i számában jelent meg a következő hír: a nagyközösségi antennarendszerek üzemeltetését és karbantartását, a PIK Vállalat 1984. január elsejétől átadta — antennás részlegével együtt — a Pécsi HIRGÉP kisvállalatnak. Az antennahibákat továbbra is a 10-262-es telefonon, illetve 16 óra után a PIK központi ügyeleti számán lehet bejelenteni. A PIK 1974 nyarán Magyar- országon harmadikként kezdte el a nagyközösségi antenna- rendszer építését Pécsett. Elsőként Uránváros, majd a szigeti városrész lépett be a NKR-be. Aztán kapcsolódott be Lvov- Kértváros, a Budai városrész, Nyugat-Mecsek és a Szalai András úti városközpont is. Kezdetben az alkatrészeket az NSZK-beli Hirschmann cég szállította, később hazai gyártó, a Híradótechnikai Gyártó Vállalat készítette és készíti a nagyközösségi antennarendszer alkatrészeit. Jelenleg 30 000 lakás van bekapcsolva az antennarendszerbe. Sajnos a kiépítettség még nem teljes, vannak „lyukak" is. Ahol hőcsatorna van, ott könnyen elviszik az antennarendszert, másutt sok munkával jár a bevezetése. Viszont a PIK-nek nem profilja az antennaépítés, ezért egyszerűsítették az eddigi munkájukat és az antennarészlegüket átadták a HIR- GÉP-nek. így jóval egyszerűbb lesz — főként az ügyfeleknek — a tv- készülékek és az esetleges antennahibák javíttatása is. Mert a HIRGÉP-es műszerész, ha készülékjavításkor észleli az antennahibát, rögtön közli a munkahelyén a kollégájával, így nem az ügyfélnek kell cégtől cégig rohangásznia a hiba- bejelentésekkel. Hol tehető hibabejelentés? A PIK gyorsjavító részlegénél hétközben reggel 8—16 óráig, a 10-262-es telefonszámon, délután 16—20 óráig, valamint szombat-vasárnap 8- tól 20 óráig a 14-808-as telefonszámon. A közeljövő terve, hogy az időpontot kitolják este 10 óráig. Ugyanakkor ebbe a szerelő brigádba más szakterületről való szakembereket is válogatnak, így nemcsak a tv, hanem a vízvezeték, villany meghibásodását is egyből meg tudják javítani. Ez az üzemeltetési csere a lakások tulajdonosainak semmit nem jelent: a díjat továbbra is a PIK fogja beszedni. Viszont a HIRGÉP jól jár — eszközöket, anyagokat és embereket is kap. Ugyanakkor várhatóan megnő az árbevételük is, hisz hozzájuk kerül a mindennemű tv-javítás és -karbantartás. A. E. A minőségjavításnak, exportnövelésnek üzemen kívüli akadályai is vannak Nem sok újat és nem sok jót hozott 1983 a Kaposvári Ruhagyár pécsi telepén. A konfekcióüzemben megtették, amit megtehettek: előállítottak 83 ezer férfi- és kamaszzakót, illet, ve női és bakfiskabátot. Az előbbiek jelentős részé kuvaiti és szaúd-arábiai exportra került, az utóbbiakat a hazai kereskedelem értékesítette, de ez nem változtat azon, hogy a minőség javításában — ami esélyt adna a betörésre például az ame. rikai piacra — nem tudtak számottevő eredményt elérni. Miiért? Két fő oka van: részben az, hogy a tervezett üzem- bővítésnek eddig csak az általános tervei készültek el, részben az, hogy továbbra is késik a minőség javításának legfőbb feltétele: a komoly műszaki fejlesztés, vagyis a géprekonstrukció. Ami az előbbit illeti, azt tervezik, hogy a pécsi telep ma még üresen álló utcafrontján háromszintes, új épületrészt húznak fel, ebben helyeznék el a különböző kiszolgálóegysége, két, raktárakat, új korszerű szakmunkástanuló műhelyt létesítenének. Egyúttal a régi üzem belső írendjét is átszervezik, modernebb, hatékonyabb munka- és üzemszervezést alakítva ki. Ezzel az előrelépés másik feltételéhez érkeztünk: gépeink jelentés része elavult, elhaszná. lódott, megérett a cserére, felújításra. A gyárnak meglenne az alapja, pénze erre is de egyelőre nem kapnak a gépvásárlásokhoz engedélyt. Pedig a gyár egészének fejlődése: a tavaly 40 százalékos arányra növelt export azt mutatja, hogy Kaposváron nincs hiány szellemi mozgékonyságban, koncepcióban, ügyes üzlet- politikában — még a hazai könnyűipar általánosan jellemző nehézségei közepette sem. Annyit mindenesetre Pécsett is sikerként könyvelhetnek el, hogy a tavalyihoz képes megjavult az anyagellátás (korábban a termelés ilyen gondok miatt 10 százalékkal esett vissza), a dolgozói létszám stabilizálódott, annak ellenére, hogy csak a konfekcióiparban lehetséges kismértékű bérfejlesztést tudták megadni. Tény, hogy az anyaüzem komolyan, felelősséggel számít a pécsiek javuló munkájára — hiszen ezért tervezi, szorgalmazza a bővítést —, de tény az is, hogy az építkezést már csak nyáron vagy ősszel — tehát legalább féléves késéssel — lehet megkezdeni. Ezen úgy próbálnak valamelyeset segíte. ni, hogy előbbre hozzák: egykét héten belül elkezdik a ka- zá n h á z - re ko nst ruke i ó t. G á zf űté s. re állnak át, ami egyben lehetőséget ad majd a technológia egyik fontos elemének, a vasalásnak a korszerűsítésére is. Varga J. fl HIRGÉP üzemelteti a nagyközösségi antennarendszert Egyszerűsödik az ügyfél dolga Mire elegendő a saját erő?
