Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-07 / 6. szám

A szocialista országok életéből Az Hl DK-ban Jártunk Az a bizonyos Q-jef Az NDK-ban is gyakran mon­dogatják, hogy csak az követ el hibát, aki dolgozik, mert aki nem hibázik, az nem csi­nál semmit... Margarete Gretschmann is hallotta még kislány korában ezt a régi mondást, s ha másból nem, a bölcselkedést kísérő, pajkos szemhunyorításból, hamiskás mosolyból megérezte, hogy az életben azért nem mindig ilyen egyszerű ez a dolog. Nem voltak hát illúziói, ami­kor a drezdai Robotron Kombi­nát elektronikus számítógép, gyárába került, hiszen annyit már hallott, tudott, hogy igen­csak kényes poszton foglalkoz- tátják a gyárból kikerülő gé­peket. Ott vannak például a polgári repülőtereken, a le-, meg felszálló gépek pilótáit segítve a munkájukban, vagy a kórházakban, az orvosi di­agnosztika eszközeként. Margó, rete már az első napokban fel­fogta, megértette, mivel járna, ha a gyárbeliek hibájából — vagy éppen az ő tévedése mi­att — rosszul működne vala. melyik komputer. A számítógép tévedhet, az ember nem Azt mondják a gyárbeli öre­gek, Margarete mégis meg­rettent, amikor az üzembe lé pésének első napján, a meleg, valóban atyai hangú fogad­tatást követően elhangzott az intelem: „Kislányom, nálunk csak egy hibát követhetsz el hetenként. Ha többet talál a munkadarabjaidban a meó, ugrik a harminc százalékos minőségi prémium . . Margareten kívül már csak a legidősebbek emlékeznek er„ re az intelemre, mindenekelőtt a lány művezetője. Az utób­bi azt mondja, Margaretenek tulajdonítható, hogy majdnem teljesen elfeledték. Ugyanis a legjobbak egyike a műhelyben, ha nem a legjobb. Az elmúlt félévben egyetlen olyan kom­puter-panel sem került ki a ke­zéből, amelyben valami hibát fedeztek volna fel. Bár Margarete megkomolyo­dott, még ma is sokat meg­őrzött régi, kislányos külsejé­ből, Kétszeres kiváncsisóggal faggattam hát: hogyan lehet úgy dolgozni, hogy az ember szinte sohase hibázzék? Vagy ha mégis tévedne — mert el­képzelhetetlennek tartottam, hogy sohase fogjon mellé —, miképp veszi észre, hogy el­rontott valamit? Hiszen ha ezt — noha utólag is — ész­reveszi, akkor ember létére tö­kéletesebbnek kell lennie az általa gyártott komputernél is. Tudvalévő ugyanis, hogy a szá­mítógép, ha rosszul programoz­zák, vagy hibás adatot táp­lálnak belé, nem mindig szól vissza: ember, tévedtél!... Egy kis munkalólektan A lány válasza: bizony né­ha megtörténik, hogy mellé­fog. Gyakrabban, mint a műve. zetője hiszi. De — ez jellem­ző az utóbbi fél évre is utólag észreveszi. S ha még­sem venné észté, ott vannak a munkatársnői. Mert náluk — ő is az egyik szocialista bri­gádban dolgozik — íratlan törvény, hogy megvizsgálják egymás munkadarabjait. Ez persze a végső fázis. Az olapvető cél valóban az, hogy egyetlen téves kapcso­lás se legyen abban a panel­ban, amit kiad a kezéből. Még akkor sem. ha 900 összekötte­tést kell létesítenie a munka­darabban. A 900 közül egyik sem lehet rossz! A legtöbbször ez is sikerül már. Hogy miképpen? Minde­nekelőtt a munkalélektan is­meretében. A panelkészítő lá­nyok, asszonyok, ha azt veszik észre, hogy monotonná kezd válni munkájuk, helyet és fel­adatot cserélnek. Margarete állandóan figyeli önmagát. Ha azt érzi, hogy lankad a figyelme, kávét iszik. Vagy feláll és sétál egy kicsit. Ha éjszakai műszakban sze­rel — merj ez is előfordul — akkor kimegy az udvarra és levegőzik. Persze csak mód­jával. mert normára dolgoznak. „Ha az ember szereti a mun­káját, akkor oda tud figyelni" — mondotta Margarete. „Egyébként jelentkeztem a főis­kola levelező tagozatán, mert üzemmérnök szeretnék lenni” — tette hozzá, s visszatért a panelje mellé. A Robotron és a magyar lányok A Margaretevel folytatott beszélgetés megsejtet valamit abból, hogy miért tud a drez­dai Robotron Kombinát Q-jelet tenni a termékeinek nyolcvan százalékára. (A Q jelentése: qualitativ, minőségi.) A 19 gyá­rat, 70 ezer embert egyesítő ipari kombinát nemcsak elekt. ronikus számítógépeket készít, hanem például az Erika írógé­peket, továbbá különböző típu­sú könyvelőgépeket, amelyeket jól ismernek Magyarországon is ... A Q-jel jogos. Az elmúlt tíz év alatt, amióta Marga­rete is a gyárban dolgozik, a vevőktől egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett hozzá­juk. Margarete művezetője el­mondotta, hogy az elmúlt évek során ötszáz magyar lány dolgozott náluk az üzemben, köztük sokan ugyanabban a műhelyben. „Ök is igen pon­tosak, lelkiismeretesek voltak" — fűzte hozzá. Remélem, itt­hon is megőrizték azt a jó tu­lajdonságukat. • Magyar László A leendő lakatosok Kiváló iskola A magyar KISZ-fiatalok tá­mogatásával épült szakmun­kásképző intézetet hat eszten­deje avatták fel a Hanoi kör. zetéhez tartozó Son Tay-ban. Az iskola gépekkel jól felsze­relt műhelyeiben jelenleg 700 diák tanulja a lakatos-, az esztergályos-, a marós-, a gép. köszörűs-, a kovács-, a he. gesztő-, a villanyszerelő- és az autószerelő-szakmákat. Az inté. zet tanműhelyeiben készült al­katrészek, kisgépek a környék 50 üzennének munkáját segítik. A jól képzett ifjú szakmunká­sok keresettek egész Vietnam üzemeiben, gyáraiban. Az in­tézmény a múlt évben elnyerte a „Kiváló iskola” címet. Három évtizede énekelnek Műkedvelők - a hivatásosok szintién Régi orgonák Az utóbbi időben Jugoszlá­viában is megnőtt az érdeklő­dés a barokk zene, s ezzel együtt az orgonamuzsika iránt. Manapság Zágrábban a Li- sinski zenepalotában és a szé­kesegyházban rendeznek időn­ként orgonahangversenyeket, de Varazdinban, Dubrovnikban, Za- darban és Sibenikbein is hall­ható esténként orgonamuzsika. A közelmúltban elvégzett számbavétel szerint Horvátor­szág északi vidékein 553, dé­len pedig 219 orgona találha­tó. Ezek közül 182-nek a mű­vészettörténeti jelentősége sem lebecsülendő, hiszen mind a XVII. század eleje és a XIX. század közepe között épült. Különösen az 1850 előtt készült orgonák értékesek mert kézi ki­dolgozásúak. Nyugat- és Észak-Horvátor­szágban a délnémet, Dalmá­ciában pedig a velencei orgo­natípus terjedt el. A hangsze­rek a barokk, a rokokó és a klasszicizmus stílusjegyeit vise­lik magukon. Az építőmesterek között olyan szaktekintélyek ne­ve is szerepel, mimt Carl de Be­ni, Gallida d’Este. A lepogla- vai kolostor 1649-ben épült or­gonája — ismeretlen mester műve — Jugoszlávia kultúrkin- cseinek egyik legjelentősebb darabja. A zágrábi székesegy­ház 1855-tő.l működő orgonájo pedig — a legrégibb hangver­senyorgona Jugoszláviában. Mongólia irodalmi kapcsolatai A fenti címmel a közelmúlt­ban tanulmánykötet jelent meg Moszkvában. A kiadvány szer. kesztésében szovjet, mongol és magyar irodalomtörténészek vettek részt. A kötet négy fejezete a mongol irodalmi kapcsolatok fejlődésének különböző állomá­sait dolgozza föl. A szerzők is­mertetik a mongol irodalom és a közép-ázsiai, távol-keleti, dél-szibériai, indiai, tibeti iro­dalmak kölcsönhatását. Rész­letesen elemzik: a türk, tibe­ti, tunguz, ujgur és mandzsu törzsek és az ősi mongol ál­lam törzseinek szoros nyelvi kapcsolatát. Helyt kapott a könyvben egy érdekes tanul­mány, A mongolok titkos törté­netéről, a burját—mongol Ge- szer eposzról és az indiai Ra- majana mongol fordításáról. A könyv utolsó fejezete a mo. dern mongol irodalom kérdé­seit vizsgálja az orosz és a szovjet irodalom kölcsönhctá- sában. A kötet értékét jelentő­sen növeli, hogy kiigazít né­hány közkeletű, de téves néze­tet a mongol irodalommal kap. csolatban. A szczecini Műszaki Egyetem énekkara a legjobbak közé tar­tozik Lengyelországban, s ki tudja nem illeti-e meg az el­sőség pálmája a műkedvelő fő­iskolai vegyeskarok között. Az országban és külföldön egya­ránt jól ismert kórus most már harmincéves, s kezdettől fog­va ugyanaz a karnagy vezeti. Jan Szyrocki, aki az egyete­men végzett építészmérnökként, 1952-ben alapította az együt­test, még tanulmányai idején. Ezzel párhuzamosan zenei ok­tatásban is részt vett a Poz­nant Zeneművészeti Főiskolán, majd ösztöndíjas karnagyként tanult tovább Hollandiában és Ausztriában. Jóllehet az énekkar tagjai cserélődtek, Szyrockinak rövid jdő alatt nagyszerű, eredménye, két sikerült elérnie, s ezt az igen magas színvonalat — amely a hivatásos együttesek között is ritka — harminc év elteltével is tartja. Mi több: Szyrocki énekkara bizonyos vo­natkozásban úttörőjelenség volt a lengyel zenei életben: első példája a műkedvelő és hiva­tásos kórusprodukció közötti minőségi különbség eltűnésé, nek. Tegyük hozzá, hogy ezzel a jelenséggel manapság már mind gyakrabban találkozunk. A kórus világszerte átütő si­kereket aratott. 1959-től máig számos országban vendégsze­repeit Kanadától a Fülöp-szige. tekig, több ízben lépett fel Ma­gyarországon, sok lemezfelvéte­le van számos nemzetközi ver­senyen kapott díjakat. Több A szczecini Műszaki Egyetem énekkara a szczecini vár tövé­ben. Jelenleg mintegy 100 ezer lengyel szakember dolgozik külföldön. Ebből 62 ezer dol­gozót a külföldi építési és sze­relési munkákat végző lengyel építőipari vállalatok foglalkoz­tatnak. Mintegy 23 ezer a ha­tármenti területeken élő és így a szomszédos országban mun­Jan Szyrocki, az énekkar kama. gya és művészeti vezetője. esztendeje együttműködik a szczecini Filharmónia Zenekara, val. A műegyetemi énekkarról úgy beszélünk, mint valami állandó dologról, jóllehet összetétele szinte évről évre változik. így van-e? — kérdezem a kórus művészeti vezetőjét ®s karna-» gyát, Jan Szyrockit. — Igen, ez így igaz. Kóru­sunkban az optimális tagság 4—5 év, azaz az egyetemi ta­nulmányok időtartama. Vannak azonban kivételek is. Akadnak lelkes kórustagjaink, akik 7—10, sőt 15 éven át voltak, illetve vannak közöttünk. Az énekkar jubileumi prog­ramja igen változatos és goz- dag. A műsoron kantáták, ora­tóriumok. capella kórusművek szerepelnek, lengyel és külföldi zeneszerzők alkotásai. Különö­sen exponált helyet •foglalnak el közöttük a mai lengyel kom. ponisták. Varsóban az énekkar a Fil­harmónia Narodowa pódiumán lépett fel. „Ezen az estén — írta a kritikus —, amit a szcze­cini Műszaki Egyetem énekkará­val töltöttünk, csodálhattuk az átlagosat messze fölülmúló in­terpretációt, a magas érzelmi fűtöttséget az összefogott, fe­gyelmezett és nemes hangzást, mindazt, ami ennek a nagysze­rű kórusnak a hivatásosokkal egyenrangú helyet biztosít." Teresa Grabowska kát vállaló lengyelek száma. Különféle gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködé­si szerződések keretében körül­belül 4 ezren dolgoznak idegen országokban. Külföldi hajókon 2 ezren vállaltak szolgá'atot. s művészeti munkát 3 és fél ez­ren végeznek a határokon túl. Lengyelek külföldön AbBOBCKan npaeaa A Drogobicsi Autóközlekedési Vál­lalat egyik gépkocsivezető brigádja egy IKARUS üzemeltetése során — a megtett távolság szempontjából —- huszonhétszer megkerülte már a Földet az Egyenlítő mentén. A vál­tótársak, L. Prindin, A. Iscsenko és N. Szpivak több mint egymillió-egy- százezer kilométert tettek meg nagy­javítás nélkül ezzel az autóbusszal. A távolsági forgalomban már a harmadik amortizációs időszakaszt teljesítette a jármű, miközben kül­seje és műszaki állapota ma is majdnem olyan maradt, mint új­korában. ( Az autóközlekedési vállalatnál ezeket a buszvezetőket kiváló szak­emberekként tartják számon, ök ugyanis fokozott lelkiismeretesség­gel gondozzák járművüket, időben elvégzik a szükséges megelőző kar­bantartási munkálatokat. A kiemelkedő szakmai tevékeny­ségért, a gazdaságos ' alkatrész­felhasználásért a vállalati vezetés Testvérlapjaink írják már többször jutalomban részesitet- te az IKARUS autóbuszt üzemeltető gépkocsivezető brigádot. * A Drogobicsi Könnyűipari Termék­gyár új közszükségleti cikkek készí­tését kezdte meg a közelmúltban. Köztük a legújabb mőbür női tás­kák kényelmesek, szépek és nem is drágák. A divatos termékek már az év végén az üzletekbe kerülnek. Ugyancsak jelentős vásárlói ér­deklődést váltottak ki azok a helyi tervezésű ágyneműgarnitúrák is, amelyek már elnyerték a Kiváló Áru védjegyet. A drogobicsi üzem dolgozói eb­ben az évben húszezer rubel érté­kű közszsükségleti cikk terven felüli gyártásával segítik a vásárlói igé­nyek megfelelő kielégítését. Schwerin megye 40 200 termelő­szövetkezeti tagja és állami gazda­sági dolgozója kezdte meg tavaly novemberben azt a tanfolyamot, amelyen 1540 szemináriumi csoport­ban folyik az oktatás. Havonkénti rendszerességgel hallgatnak előadá­sokat és folytatnak vitát a marxiz­mus—leninizmus alapvető kérdései­ről, valamint elmélyítik ismereteiket saját munkakollektívájuk feladatai­ról és problémáiról. Az első előadás témája ,,Az NDK helyzetének erősítése” címmel hang­zott el. Itt külön hangsúlyt kapott az együttműködés lehetőségeinek javítása. Az oktatási feladatokat 1500 kvalifikált szemináriumvezető oldja meg, akik a Schwerin megyei Tanács vb-től kapták megbízatásu­kat. Vannak közöttük termelőszövet­kezeti elnökök, brigádvezetők, mű­vezetők és állatorvosok, de a me­zőgazdasági iskolák tanárait is megnyerték az ügynek. Néhány ter­melőszövetkezetben pedig (Par- chim, Pampow, Lüssow) az Agrár- tudományi Társaság üzemi csoport­jai vállaltak védnökséget a szemi­náriumok vezetése fölött. CAMBEHCKO flEAO A választások alkalmával a lap munkatársa interjút készített Marko Markovval, Szliven város Tanácsá­nak elnökével, hogy az elmúlt idő­szak alatt mennyiben sikerült meg­valósítani a város életében a ki­tűzött társadalompolitikai, szociális, gazdasági és kulturális feladatokat. Szliven város, mint megyeszékhely a legnagyobb lélekszámú város ma a megyében, s ezért különös figye­lemmel kellett a tanácsi szervek­nek a cél megvalósítása érdekében tevékenykedniök. Az ötéves tervek ez utóbbi három éve alatt sikerült a város területén lévő ipari üze­meknek tervüket teljesíteni. Össze­hasonlítva 1980 év eredményeivel, az eltelt három év alatt az iparban a termelés tiszta jövedelme 16,6 százalékkal nőtt, az idei átlag alap­ján pedig 1,3 százalékkal felül­múlták az országos átlagot. Azzal számolnak, hogy az árutermelés közel 11 millió levával teljesítette túl tervét, mert összemérve az 1980. évet, 17,1 százaléka emelkedett, kü­lönösen jelentős fejlődés tapasz­talható az esztergaberendezések, generátorok, elektromos lámpák, háztartási üvegáruk, élelmiszeripari termékek gyártása területén. Sikere­sen valósultak meg a tervezett ipa­ri beruházások is. A mezőgazdaság területén a te­rületi adottságok lehetővé teszik, hogy a V. I. Lenin és a Baracko­sok völgye agrár-ipari komplexumok működését, melyek szintén növelték termelési eredményeiket. S ezeket nagyra értékeljük, ismerve a helyi nehézségeket, melyek ezen megva­lósítást nehezítették. Az év végé­vel a mezőgazdasági üzemek ter­melése 25,9 százalékkal lesz maga­sabb az 1980. évihez viszonyítva, általános árutermelési tervüket pe­dig kétmillió leva felett teljesítet­ték. Jelentős fontosságot kapott az önellátás, melyet a megvalósított 61 melléküzem biztosit. A komplexumok területén lévő te­lepülések megújultak, mert új gyer­mekintézmények, kultúrotthonok épí­tése fejeződött be. Az említett idő­szak alatt 83 994 leva értékű épít­kezés készült el, melyből 74 épít­mény került átadásra az ipar, kul­túra és a lakosság részére felépí­tett lakások. Öröm számunkra, hogy az orszá­gos versenyben a megye és azon belül Szliven város az első helyen van a települések jóléti és higié­niai ellátásában. A járdák, utak, terek aszfaltozása és kialakitásd 28 800 leva értékű volt. Természetes, itt kell megemlíteni, hogy a város és a közvetlen ide­tartozó települések lakossága 770 300 társadalmi munkaórával se­gítette a tanács városrendezése, és más terveinek megvalósítását. Lel­kesen tevékenykedtek, hogy a me­gyeszékhely megőrizve a hagyomá­nyos jellegét, szép, tiszta és rende­zett legyen. HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents