Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-31 / 30. szám

1984. január 31., kedd Dunántúli napló 5 Lecke kül­kereskedelemből A termék még nem áru Fiatal közgazdászok Salgótarjánban (Munkatársunk telefonjelen­tése.) Árnyalatos pontossággal ha­tározta meg a Magyar Közgaz­dasági Társaság Ifjúsági Bi­zottsága a Salgótarjánban teg_ nap reggel kezdődött országos tanácskozás témáját ekképpen: „Versenyképességünk — realis­ta szemmel.” Hogy miért kell ezzel foglalkozni, azt talán egyetlen hazánkfia számára sem kell indokolni, ám a realis­ta megszorítás fontos két érte­lemben is. Tudniillik, rózsaszín­ben sem láthatjuk bárhova irányuló exportpiaci lehetősé­geinket, viszont az is igaz, hogy bőséggel akadnak kihasználat­lan bővítésre váró és alkalmas kilátásaink. Hol, miként, milyen felté­telekkel? Erről szóltak a teg­napi előadások, viták, konzul­tációk. Káplár József, a KKM munkatársa elmondotta: a megmaradás és helytállás egy_ re nagyobb erőfeszítéseket kí­ván már a szocialista piacokon is. Tapócsi László, a MÉM mi­niszterhelyettese egyebek közt hangoztatta, az ágazat befize­tései az idén csaknem 9 mil­liárd forinttal múlták felül az állami támogatásokat, de az értékesítésben való jobbulós hoz egyebek közt a termelői export kibontakoztatása szük­séges, az, hogy a termelő köz­vetlenül — és ne 10—12 átté­tellel — jusson el a piacokra, ahol a vásárlók zöme a szemé­lyes kaocsolat közvetlenségét, garanciáját is megköveteli. Az első nap legérdekesebb előadását egy gyakorló külke_ reskedő tartotta: Balázs Péter hazánk kereskedelmi tanácso­sa Brüsszelben, az EGK köz­pontjában. Részletesen szólt a közös oiaci országokkal való árucserénk kereskedelempoliti­kai, illetőleg teljesítménybeli akadályairól. Elmondotta: javu­ló külkereskedelmünk az elmúlt évben sikerrel védett ki néhány „antidömping-eljárást”, de a sikerhez mindenekelőtt saját ioari. élelmiszeripari és keres­kedői teljesítményünk lényeges javítása szükséges. Ismert és kevésbé ismert típushibáink ' eavébként a következők: nem meqfelslő minőséq (viták, rek­lamációk); nem megfelelő mennyiség (a termék jó, de ke­vés); dráqán adjuk ami olcsób­ban elkelne; exportálóink las sú ügyintézése és reagálása; párhuzamossáqok régi és új céaek között; a kereskedésre, reklám-a fordítandó pénz ke­vés. Véqül: tudomásul kell ven­ni, hogy a termék méq nem áru, s ahhoz, hogy az legyen, az utolsó 5—15 százalékos rá­fordítás is feltétlenül megkiván- tatik. Varga J. Tizenhétmillió forinttal Korszerű családi házak Bolyban Falugyűlés Hidason vv Helyettünk senki" „Mert ha mi nem csináljuk ■még, helyettünk senki” — mondta tegnap este Hidason a falugyűlés egyik résztvevő­je, amikor már belemeleged­tek a reggel óta fűtött terem­be. No, meg inkább a falu­gyűlés hangulatába. Megfigyelhető, hogy ezeken az évente megtartott gyűlése­ken mindinkább háttérbe szo­rulnak a „formális elemek", s mindjobban előtérbe kerülnek a köz dolgai, Legelsősorban is a közgondolkodás: a több száz, több ezer ember viszony­latában való töprengés a kö­zös gondok felett. S a közös cselekvésé is. Ez utóbbi lemér­hető a Hazafias Népfront köz­ségi elnökének, Meskó László­nak a beszámolójából is; a hidasiak tavaly 30 millió húsz­ezer forintnyi társadalmi mun­kát végeztek (ez „fejenként" 1320 Ft-ot jelent). Ami elég impozáns szám. De kevés. S ezt nem a kró­nikás, még csak nem is a falu Húsz új tanterem, garzonlakások, posta és közműépítés Bolyban A társközségek is telefont kapnak Boly országosan kiemelt, al­sófokú körzeti központ. Ennek köszönhetően a bolyi nagyköz_ ségi közös tanács ez évi költ­ségvetése is arányosan maga­sabb. Az idei költségvetés 17 millió forinttal haladja meg a tavalyit. A tegnap délután tartott tanácsülésen arról dön­töttek, hogy a rendelkezésre álló pénz nagy részét elsősor­ban a művelődés és ezen belül az oktatás feltételeinek javitá_ sóra, színvonalának emelésére fordítják. Idei legnagyobb beruházá­suk a bólyi általános iskola bővítése, mintegy tízmillió fo­rint értékben, melynek kivite­lezője saját költségvetési üze. műk. Az új, háromszintes is­kolaszárnyban 20 tantermet alakítanak ki. Miután a bólyi német nemzetiségű diákotthon a kétnyelvű tanítás általános iskolai szintű, országosan egye­dülálló kollégiuma. A több tanterem a diákotthon további fejlesztését, illetve több tanuló fogadását teszi lehetővé. Ez természetesen érinti a társköz­ségeket is, mint minden olyan beruházás, ami idén Bólybafi megvalósul. A másik fontos tervük egy olyan épület épité_ se, melynek első szintjén a ke­reskedelmi részleg — ABC — kap helyet a második szinten pedig garzonlakásokat alakíta­nak ki. Az épület kivitelezési költsége 7 millió forint. A nagyközség idén postát is építtet, amit a későbbiekben bekapcsolnak a crossbar-rend_ szerbe. Ezzel nemcsak a bólyi- ak, hanem a társközségbeliek i^ telefonhoz jutnak. Az idén közműépítésre 6 millió forintot költenek. Ezt az összeget a bólyi Csatornamű Társulatnak utalják át. Ä társközségek közül Nagy- . budmérban komplex intézmény, központot hoznak létre. Bor- jádon az iskolát bővítik négy tanteremmel. P. L. Iskola- és útépítés Mágocson A Mágocs Nagyközségi Kö­zös Tanács többek között az 1984. évi pénzügyi és fejlesz­tési tervét tárgyalta tegnapi ülésén. A legnagyobb fejleszté. si feladat ebben az évben a 12 tantermes általános iskola éoítésének befejezése. Az is­kola beruházási összköltsége 34 millió forint. Az idei évben az ehhez hiányzó pénzalap pótlására 1 millió 200 000 forint értékű lakossági kötvényt bo­csátanak ki. A másik kiemelt munka a Mágocs—Dombóvár közötti 4 és fél kilométeres út éoítése. A koordinációs megbe­szélés eredményeként január­ban megkezdődött a kőhordás. Cs. J. Nyugdíjasok szabadegyeteme Pécsett Tudományosam megalapozott ismeretek elsajátítása, hasznos időtöltés, eszmecsere, barátsá­gok kialakulásának lehetősége, a közösségi -művelődésben való részvétel — ezeket kínálja a nyugdíjasok szabadegyeteme, amely tegnap kezdődött Pécsett a TIT székházában. A szabad- egyetem ötlete az egri példa ■nyomán vetődött fel, de a pécs; szabadegyetemen nemcsak tör­ténelemmel foglalkoznak, ha­nem széles körű ismereteket nyújtanak különböző területek­ről. így részletesen megtárgyal­ják az idős kor élettani és egészségügyi kérdéseit, a nap­jainkat érintő közgazdasági tudnivalókat előadásokat hall. gatnak Baranya megye és Pécs kulturális életéről, művészettör­téneti sajátosságairól, s talál­koznak pécsi alkotóművészek­kel. A szabadegyetem temati­káját két évre állították össze. Létrehozói a TIT Baranya me­gyei és Pécs városi szervezete, a Hazafias Népfront Pécs váro­si Bizottsága, közreműködnek a pécsi felsőoktatási intézmények és a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztálya anyagi­lag is támogatja a kezdemé­nyezést. A szabadegyetemet Gergely János, a Janus Panno­nius Tudományegyetem főtitká­ra, a TIT megyei alelnöke nyi­totta meg. Az első előadást, amely Baranya megye kulturális életével foglalkozott, lakács Gyula, a Baranya megyei Ta­nács elnökhelyettese tartotta. Az első félévre kilencvenha­ton jelentkeztek. A hallgatók életkora 55—90 év között mo­zog, s mindenféle társadalmi réteget képviselnék. Vannak kö. zöttük munkások, igazgatók, tanárok, háztartásbeliek. Az adatlapok szerint mindegyikü­ket azonos vágyak vezérelték a szabadegyetemre: megőrizni a szellemi frisseséget, bővíteni az~ismereteket, társas kapcsola­tokra szert tenni. A tervek szerint ez év őszén Pécsett ismét meghirdetik a sza­badegyetemet és Komlón, Mo­hácson, Siklóson, Szigetváron is indítanak egy-egy tagozatot. Ismét Gerbeaud A soproni Generális étterem konyhafőnöke, Kiss Józsefné sop­roni sertésbordát készít Nemzetközi gasztronómiai hetek Tihanyi Ferenc, a Hungar- hotels Pécs igazgatóhelyet­tese tájékoztatta tegnap mun­katársunkat az immár tizen­hatodszor megrendezett nem­zetközi gasztronómiai hetek idei programjáról: — A rendezvénysorozat most 31-én hétfőn este indult Ven­dégfogadó a generálishoz címmel a Minaret étterem­ben. Többször jártunk ugyanis Sopronban, ahol a rendkívül egyéni hangulatú „Tábornok Ház” vendéglő sok hazai és külföldi turistát vonz. A lé­nyeg: ragaszkodunk a hagyo­mányokhoz. Vagyis a nemzet­köziség mellett magyar ren­dezvény is lesz. Hiszen a Bu­dapesten megnyílt nagy üzle­tek: az Intercontinental, Hil­ton, az újjáépített Gundel mind elsőként Pécsre jött el bemutatkozni. Most a Hungar- hotels legfrissebb üzlete, a bu­dapesti Flamenco is eljön Pécsre, mégpedig február 6- tól 9-ig. Ez a modern budai üzemünk a spanyol Húsa szál­lodalánc tagja és a La Bode­ga — magyarul kisvendéglő — nevű étterme mutatkozik be Pécsett a Nádor étteremben. Máskülönben Magyarországon egyedül náluk lehet eredeti spanyol bort kapni, következé­sül ezen a hat napon a Ná­dorban is árusítják. Utána Ka­nadába mennek, mert Toron­tóban is bemutatkoznak. Pé­csett Lusztig Tamás konyhafő­nök, mesterszakács főzi majd az ételritkaságokat. — Pécsett a Xavér söröző­ben volt már kinai vacsoraest- sorozat. Önöknek ez nem kon- kurrencia? Amikor a Xavér megren­dezte; mi már megállapod­tunk a pesti Vörös Sárkány ét­teremmel, s nem akartuk visz- szamondani. Jól megfér egy­más mellett a két kínai ren­dezvénysor, hiszen mi mást nyújtunk. A Vörös Sárkány ugyanis Bécsből kapja az ere­deti kínai ételalapanyagot, például langusztát, tengeri rá­két. így a Pannónia étterem­ben olyasmit kapnak a vendé­gek, amit Pécsett még sosem kaptak. — Igaz, hogy a finn esték időpontját későbbre halasztot­ták? — Igen. Március helyett áp­rilisban lesznek a Nádorban. A finn Sokos szállodalánc lah- ti üzletei közül jön el valame­lyik. De van még egy újdon­ság: a pesti Vörösmarty cuk­rászda újra visszakapja a Ger- beuad nevet, amit az államo­sításkor elvetettek. A Ger­beaud például Bécsbe is szál­lít cukrászkülönlegességeket. Természetesen Pécsett is ehe- tik, vagy hazavihetik a Mecsek cukrászda vendégei, március 12 és 16 között. — A nem hanyagolható kér­dés: megéri a mai árak mel­lett mindez a Hungarhotels Pécsnek és a vendégnek? — Olcsón, szinte árenged­ménnyel adjuk az ételeket. Például a „Fogadó a generá­lishoz” estéin 19, vagy 29 fo­rintért lehet étkezni és belé­pőjegy sem lesz sehol sem. Ezen a drága ételek ára is 54, 59, vagy 69 forint. A lényeg: mi ezen nem nyerünk bevételt, az alkalmi ritkaságokkal csak a vendégkör hozzánk kötődé­sét erősbítjük, ami távlatokban lehet haszon. F. D. hivatalos emberei állítják, ha­nem maguk a hidasiak, a fa­lugyűlés résztvevői. Mert ugyan büszkeséggel tölti el őket, hogy szocialista brigádok és falubeliek ezt meg ezt tettek a közösségért, de már szé­gyenük, hogy például az új buszmegállónak nincs akkora becsülete, hogy vigyázzon is rá mindenki. Törik az ablakát, koszolják a belsejét, rongál­ják környezetét — ha nem is a hidasiak mind, de némely hidasi is bizonyára. S ez így nem jó — mondták többen is, s nemcsak az autó­buszváróló, de az árkokról, a közvilágításról, de még némely tanácstagról is: akit nemcsak a választókörzetében nem is­mernek, de a tanácstagtársai is alig, merthogy oly keveset jár el a tanácsülésekre. S mi­vel a községi tanács elnöke, Mayer János a beszámolójá­ban arra is javaslatokat kért, hogy mit tervezzenek a követ­kező ötéves tervre, voltak töb­ben, akik mindjárt azt taná­csolták, hogy olyan jelölteket állítsanak a következő válasz­tásra, akikre számítani lehet a falu ügyeiben. Javasolták azt is a tegnapi hidasi falugyűlésen, hogy akár a tanács, akár a Hazafias Népfront emberei kéthetente, havonta járják végig a hidasi utcákat, mert bizony már van, aki szégyenkezik mások tre- hány portája láttán, de még- inkább bosszankodnak többen, hogy őket tartják rendetlennek, pedig más hordja a szemetet oz ő utcájukba. Megszívlelendő tanács, a ta­nácselnök meg is fogadta, a javaslat nyomán több gondot,- közvetlen figyelmet ígért for­dítani a falu dolgaira. De a falunak is jobban oda kell fi­gyelnie, hiszen sokszor tudják az emberek, hogy ki sérti meg közülük a törvényt, az írottat és az íratlant egyaránt, de a vélt békesség kedvéért nem vállalja senki a közérdekű be­jelentést. így pedig a tanács sem tud a törvény szigorával fellépni a rendbontókkal szem­ben. A tanácselnök természetesen azzal kezdte a beszámolóját, hogy a tavalyi falugyűlésen el­hangzottak közül mit tudtak- tudnak és mit nem megvalósí­tani. így például idén megkez­dődik a hidasi utcák felújítá­sa, új aszfaltburkolatot kap minden szilárd burkolatú út. S ehhez kérik a segítséget is, merthogy ennek akkor lesz ér­telme, ha tartósnak ígérkezik, s ehhez ki kell tisztítani az út- széli árkokat. S azzal zárult a falugyűlés természetesen, hogy a tanácselnök válaszolt a fel­vetett dolgokra. Sőt intézkedett is nyomban: hogy a gázcsere­telep a havas időben is meg­közelíthető legyen. Mint ahogy azt is elmondta, a szemétszál­lítással nemcsak a lakosok, de a tanács sem volt elége­dett, s a jövőben péntek he­lyett kedd lesz a szemétszál­lítás napja. Máshol, más falvakban ha­sonló gondok, de másutt ér­dektelenek hangzanak el. Ami közös ezekben a falugyűlési felszólalásokban, az az, hogy egyre inkább gazdaként, egy­re inkább választópolgárként, S nem a „hivatalnak kiszolgál­tatottként” vesznek részt rajta az emberek. Talán ez a falu­gyűlések legnagyobb haszna. B. L. Ankét a termőföld értékeléséről A mezőgazdasági termőföld új értékesítési rendszerének ta­lajtani, ökonómiai és jogi vo­natkozásairól ankétot rendez ma délután 2 órakor a pécsi Technika Házában a Magyar Közgazdasági Társaság, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület, a Magyar Jogász Szövetség és a Baranya megyei Teszöv. Elő­adást tart dr. Benkő András egyetemi adjunktus, Tímár Mi­hály területi felügyelő, és dr. Szabó Gábor egyetemi docens.

Next

/
Thumbnails
Contents