Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-19 / 18. szám

Dunántúlt Tlaplö 1984. január 19., csütörtök A stockholmi konferencia szerdai eseményei ÓRA A NAGYVILÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) szóakrobatikára, amiben Wa­shington az utóbbi időben gya­korta jeleskedik. Tényleges for­dulat kell a politikában — a militarizmus és az agresszió politikájától a béke, a nemzet­közi együttműködés politikája felé. A stockholmi konferenciát — folytatta — nem lehet mester­séges válaszfallal elválasztani a külső fejleményektől, de en­nek a tanácskozásnak oda kell hatnia, hogy az európai folya­mat továbbvitelében érdekelt államok felkutassák és megta­lálják a nemzetközi bizalom és biztonság megszilárdításának útjait. Itt új fontos megállapo­dásokban kell a gyakorlatban továbbfejleszteni a helsinki zá­róokmányt. Az államok közötti bizalom kérdéséről szólva Andrej Gro- miko leszögezte: a jelenlegi amerikai kormányzat első lé­péseitől kezdve mindent elkö­vetett, hogy aláássa a saját maga iránti bizalmat, és meg kell mondani, hogy ebben je­lentős teljesítményt nyújtott. Washington titkos aknamunká­ba kezdett, terrorizmushoz fo­lyamodott más országokkal szemben. A szovjet diplomácia vezető, je ezután kifejtette kormánya elgondolásait, javaslatait a stockholmi konferencia munká­jával kapcsolatban az atomhá­ború megelőzéséről. Szorgal­mazta az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek első­ként való alkalmazásának el­vetését, a katonai költségveté­sek csökkentését, Európa men­tesítését a vegyi fegyverektől, atomfegyvermentes övezetek létesítését. Kibővítésre és to­vábbfejlesztésre ajánlotta azo­kat a katonai bizalomerősítő intézkedéseket, amelyeket már az 1975-ös, helsinki záróokmány előirányzott. Külön kiemelte, hogy előzetes tájékoztatást kel­lene adni az Európához csatla­kozó tengeri és légi övezetek­ben megtartásra kerülő na­gyobb hadgyakorlatokról is. Óvta a nyugati hatalmakat attól, hogy a stockholmi konfe­rencián egyoldalú katonai előnyszerzésre törekedjenek, hogy ,,a réseket keressék a ke­rítésen, amelyeken keresztül megleshetik, mit csinál a szom. széd”. Európa — mondotta végül Gromiko — népei gazdasági, kulturális, történelmi kapcso­latainak összefonódása folytán minden más kontinensnél job­ban érdekelt a legkülönbözőbb területeken megvalósuló együtt­működésben ... A népek remé­lik, hogy itt, Stockholmban fe­lülkerekedik a józan ész, az ér­telem, és hogy a konferencia minden résztvevője politikai akaratról és felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot". Lazar Mojszov jugoszláv kül­ügyminiszter a nemzetközi helyzetet elemezve rámutatott, hogy a „tömbök közötti rivali­zálás", amelyet fokozott az európai rakétaversengés és propagandaháború, gyengítette az érdeklődést olyan alapvető fontosságú, de megoldatlan kérdések iránt, mint az erőszak elvetése, a katonai beavatko­zás, a „destabilizációs nyomás” kiküszöbölése, valamint a gaz­dasági problémák. Szólt az európai biztonság katonai és politikai vonatkozásainak szét­választhatatlanságáról. „Európa az a térség — mondotta —, ahol annak idején kitört és te­tőzött a hidegháború, ahol megkezdődött és csúcspontját érte el az enyhülés." A jugoszláv külügyminiszter a vezető nagyhatalmak külön­leges felelősségére utalva kije­lentette: a fegyverkezési' ver­seny nem állítható meg a pro­paganda eszközeivel, hanem csakis konkrét tettekben, konk­rét első lépésekben megnyil­vánuló példamutatással. A stockholmi konferencia sikeres­ségének ismérve Lazar Moj­szov szerint az lehet, ha az el­ső szakasz végeztével ténylege. sen áttérhetnek az európai le­szerelés kérdéseinek megoldá­sára. A jugoszláv küldöttség veze­tője szoros összefüggést muta­tott ki Európa és a földközi­tengeri térség biztonsága kö­zött és utalt a térség nem eu­rópai országai szerepének fon­tosságára is. Lazar Mojszov után Erwin Lánc osztrák külügyminiszter kapott szót. Felszólalásában rá­mutatott: a semleges Ausztria számára Stockholm kínálja az első alkalmat, hogy bekapcso­lódjék egy intenzív és messze­menő tárgyalási folyamatba az európai biztonság katonai vo­natkozásairól. „Ausztria szö­vetségi kormánya — mondotta — nemcsak kívánatosnak, ha­nem abszolút szükségesnek tartja a mielőbbi megállapo­dást egy katonailag jelentős, politikailag kötelező, megfele­lő módon ellenőrizhető és egész Európára kiterjedő, ösz- szefüggő és átfogó bizalomerő­sítő intézkedésrendszerről." Az osztrák külügyminiszter annak a nézetének adött han­got, hogy az európai folyamat elég erős válságok idején is mérsékelt előrehaladás eléré­sére a keiet—nyugati viszony­ban. Ez a folyamat azonban még nem lépett túl a politikai kereteken, sőt bizonyos kato­nai intézkedések kedvezőtlenül befolyásolták. Stockholm lehe­tőséget nyújt a katonai oldal kimunkálására az európai biz­tonsági folyamatban. „Nem véletlenül akarunk rá­bukkanni a bizalomra. Meg akarunk dolgozni érte. Meg kell teremtenünk. Ez a folya­mat azonban hosszú és fá­radságos lesz” — mondotta felszólalásában Allan J. MacEachen. A kanadai minisZ. terelnök-helyettes és külügymi­niszter részletesen foglalkozott az európai hagyományos had­erők helyzetével és csökkenté­sük feltételeivel. A bolgár diplomácia vezető­je, Petr Mladenov Beszédében kemény szavakkal ítélte el a Reagan-kormányzat által a szocialista országok ellen meg­hirdetett „keresztes hadjára. tot", „a szovjet fenyegetésről" terjesztett rágalmakat és Wa­shingtonnak a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérle­teit. „Akik készek becsületes döntésekre és kompromisszu­mokra, azokkal aktívan együtt­működünk a ránk váró nehéz munkában” — jelentette ki Petr Mladenov, a szerda dél­előtti ülés utolsó szónoka. A stockholmi konferencia szerda délutáni ülésén két küldöttség — a máltai "és a spanyol — ismét felvetette c földközi-tengeri térség bizton­ságának kérdéseit. Alex Sce- berras Trigona máltai külügy­miniszter azt a véleményét han­goztatta, hogy a Helsinkiben hozott bizalomerősítő intézke­dések nem hoztak javulást az európai helyzetben. A máltai külügyminiszter ki­fogásolta a nagyhatalmak atomfegyvert hordozó haditen­gerészeti egységeinek jelenlé­tét c Földközi-tengeren. Kö­zölte, hogy Málta szeretné, ha a stockholmi döntések elő­mozdítanák a leszerelést és alkalmazhatók lennének — el­sősorban haditengerészeti ér­telemben — a Földközi-tenger térségére. A szocialista országokat a délutáni felszólalók között Ste­fan Olsowszki lengyel kül- ügymin szler képviselte. Emlé­keztetett arra, hogy Lengyelor­szág egyik kezdeményezője volt az európai biztonsági és együttműködési értekezletnek. Kifogásolta, hogy a Nyugat Lengyelország elszigetelésére törekszik, s hogy a NATO — túl a katonai előnyszerzési tö­rekvéseken — kísérleteket tesz Európa politikai-társadalmi körképének átrajzolására, re- vansszándékokat táplál, A NATO-államok külügymi­niszterei — mindenekelőtt az ciasz és a belga külügyminisz tér — délutáni felszólalásuk- oan igyekeztek válaszolni And­rej Gromiko egyes megállapí. tásaira. Mindenekelőtt a szov­jet—amerikai tárgyalások fel. újítását sürgették, de arról nem szóltak, hogy a NATO kész-e visszaállítani a rakéta­telepítés megkezdése előtti helyzetet. Ugyancsak Gromiko meg­Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisz. tertanácsa elnökének első he­lyettese, külügyminiszter szer­dán Stockholmban találkozott George Schultz-cal, az Egye­sült Államok külügyminiszteré­vel. A találkozón a világpolitika legfőbb kérdéseit és a szovjet —amerikai kapcsolatok állapo. tát tekintették át. Szovjet rész­ről a megbeszélést teljes nyílt­ság és elvszerűség jellemezte, Jurij Andropov tavaly szeptem­ber 28-án és november 24-én tett nyilatkozotainak szellemé­ben. Andrej Gromiko konkrét té­nyek felsorakoztatásával rámu­tatott, hogy a jelenlegi ameri­kai vezetés külpolitikai irányvo­nalára mindinkább a militariz­mus, világméretekben uralkodó pozíciókra való törekvés, más népek törvényes érdekeinek, társadalmi rendszerének és élet­formájának nyílt megvetése jel­lemző. Az Egyesült Államok kül­politikai lépései ellentétben áll­nak a világbéke ügyével, ne­hezítik a megérett problémák megoldását. Gromiko különösen arra a fe­lelősségre hívta fel az amerikai külügyminiszter figyelmét, ame­lyet az Egyesült Államok visel a Nyugat-Európában megkezdett amerikai rakétatelepítés veszé­lyes következményeiért. A tele­pítés megkezdése lehetetlenné tette a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló gen­fi tárgyalások folytatását és ál­talában kérdésessé tette a nuk. leáris fegyverzetek korlátozásá­nak folyamatát. Ezzel kapcso­latban Gromiko hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokat csak ab­ban az esetben lehet felújítani, ha az Egyesült Államok készsé­get mutat arr<>. hogy visszaál­jegyzésének szánták válaszul azt a kijelentést, hogy a NATO tavaly decemberi brüsszeli ülésszakán megerősítette: nem alkalmaz katonai erőt, ,,csupán támadásra, válaszul". Ismét a Szovjetuniót hibáztatták a fel­szólaló NATO-miniszterek, amiért nem fogadta el az ame­rikai „nullamegoldást", illet­ve Washington úgynevezett közbülső javaslatait, amelyek megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió leszerelt volna, a NATO pedig rendszerbe állí­tott volna új rakétákat. A NATO-külügyminiszterek azzal vádolták a szocialista országokat, hogy „titkosak a katonai költségvetéseik" és katonai tevékenységük „nem eléggé átlátszó”. A délutáni ülésen utolsó­nak felszólaló spanyol külügy­miniszter, Fernando Moran jel­képesen átadta Madrid „sta­fétabotját" Stockholmnak, sík. rászállt a földközi-tengeri tér­ség biztonságának intézménye­sítése mellett és a stockholmi konferencia végső céljára — az európai haderők és fegy­verzet lényeges csökkentésére ’— irányította a figyelmet. fítsa az amerikai rakéták tele­pítése előtti állapotot. Ebben az esetben a Szovjetunió is kész a tárgyalások folytatására. Ellenkező esetben — annak érdekében, hogy ne bonthassák meg a kialakult erőegyensúlyt — a szovjet fél a jövőben is megfelelő válaszintézkedéseket hoz; egyébek között más szo­cialista országokkal egyeztetet­teket is, amelyekről egyébként már korábban nyilatkozott. Mindazonáltal a Szovjetunió, míg egyrészt minden szükséges intézkedést megtesz a mago, valamint barátai és szövetsé­gesei biztonságáért, a további­akban sem fogja sajnálni erő­feszítéseit a béke megőrzése és megszilárdítása érdekében. Andrej Gromiko határozotton elítélte Washington irányvona. lát, amely fokozza a feszültsé­get a világ különböző térségé­ben, újabb konfliktushelyzete- ket teremt és a meglevőket éle­zi, fokozza o durva beavatko­zást szuverén államok belügyei- be — egyebek között katonai erőkkel —, mint ahogy az a Kö. zel-Keleten és Közép-Ameriká- ban, Afrika déli részén és több más helyen történik. Szerdán Várkonyi Péter ma­gyar külügyminiszter az európai bizalom, és biztonságerősítő in­tézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencián találko­zott és véleménycserét folytatott az Időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a kétoldalú kapcso­latokról Uffe Eliemann-Jensen- nel, Dánia külügyminiszterével, Paavo Vayrynen, Finnország külügyminiszterével. Gromiko-Shultz találkozó Békedemonstráció a svéd fővárosban a stockholmi konferenciának otthont adó épület előtt Indiai-pakisztáni megállapodások India és Pakisztán széles kö­rű kereskedelmi és gazdasági megállapodásokat kötött. A két ország között az 1965-ös háború után kialakult feszült politikai légkörben kölcsönösen felfüggesztették a kereskedel­mi kapcsolatokat, és csak a hetvenes évek végén kezdtek - igen korlátozott mértékben — újra kereskedni — hívják fel rá a figyelmet hírügynökségek. Átfogó kereskedelmi keret- egyezményt most sem sikerült kötni, jelentősek azonban az egyes árucikkek kétoldalú áru­forgalmát szabályozó megálla­podások. így Pakisztán műtrá­gyát, szenet, szódát, vasöntvé- nyekel, gyümölcsöt, kőolajipari termékeket, halat, sót, ipari al­koholt exportál Indiába, mig onnan vasércet, acéllemezeket, vegyipari termékeket, jutát, teát, kávét vásárol. Megálla­podások születtek a mezőgaz­dasági, vasúti, egészségügyi, tudományos-műszaki és táv­közlési együttműködésről is. A PTI indiai hírügynökség ki­emeli, hogy a tárgyalások szí­vélyes és baráti légkörben zaj­lottak le. Rakéták az NDK-ban A Krasznaja Zvezda, a szov­jet hadsereg napilapja szerdai számában közli tudósítójának a Német Demokratikus Köztársa­ság területén levő szovjet raké­takomplexumról készült riport­ját. A rakétakomplexumot az NDK és a Szovjetunió kormá­nyai között; megállapodás alap­ján, a Pershing—2 amerikai nukleáris rakéták és robotrepü­lőgépek európai telepítésére adandó egyik válaszlépésként helyezték el. Az újság tudósítója rámutat: a szovjet rakétakezelők megér, kezése előtt már sok mindent előkészítettek, ami feltétlenül szükséges életük és harci ké­szültségük szempontjából. Fel­szerelték lakóházaikat és egyéb épületeiket, kialakították tanbá­zisukat. Ebben nagy segítséget nyújtott a fogadó ország. Kozlov százados, ütegpa­rancsnok az újságíróval folyta­tott beszélgetés során kiemel­te „minden harcos megérti a Varsói Szerződés Szervezete tagállamai által o NATO-álla­mok megnövekedett fenyegeté. sére adott katonai válaszlépés jelentőségét és szükségességét". * AMSZTERDAM: A holland rendőrség szerdán Amszter­damban 4500 kilogramm ha­sist loglalt le, és őrizetbe vett öt holland állampolgárt. Közü­lük két személy ismert amszter­dami kábitószerkereskedő. A közel nyolcmillió dollár értékű hasisszállitmányra az amszter­dami kikötő egyik elhagyatott raktárában, illetve egy város- környéki garázsban bukkantak a rendőrök. A kábítószer negy­ven hordóba volt elrejtve. ♦ ÚJ-DELHI: Az indiai lé­gierő egyik helikoptere men­tette ki szorult helyzetéből Arunacsal Prades állam fő­miniszterét, aki országjáró kör­úton volt egy faluban, amelyet felbőszült elefántcsorda roha­mozott meg. A vadállatok mint­egy negyven személyt megse­besítettek — közölte szerdán a PTI indiai hírügynökség. ♦ CASABLANCA: Az Iszlám Konlerencia Szervezetének Ca­sablancái csúcsértekezlete kedden estétől szerda hajna­lig tartó zárt ülésén Egyip­tomnak a szervezetbe vaTó visszatéréséről lolytatott parázs vitát. Az eddigi értesülések sze­rint a javaslatot Szíria, Libia, Algéria, a Jemeni NDK, vala­mint — némileg váratlanul — Tunézia is ellenezte. "Egyiptom taqságát 1979-ben függesztet­ték lel Anvar Szadat, volt el­nök jeruzsálemi útja és a Camp David-i izraeli—egyiptomi különalku miatt. Sekou Touré guineai elnök indítványozta, hogy menesszenek jószolgálati küldöttséget Teheránba és ve­gyék rá Iránt a casablancai csúcs munkájába való bekap­csolódásra. Irán árra hivat­kozva mondta le részvételét, hogy a szervezet tagállamai­nak többsége elfogult Irak ja­vára. ‘•f TOKIÓ: Súlyos bányasze­rencsétlenség történt szerdán Japánban: tűz ütött ki az or­szág nyugati részén lévő omu- tai szénbányában. A baleset idején mintegy hétszázan tar­tózkodtak a föld alatt; több­ségüket sikerült kimenteni, né­gyen azonban füstmérgezés kö­vetkeztében életüket vesztették. Több mint kilencven bányász a tárnában rekedt, s többsé­gükkel megszakadt minden összeköttetés. Képrablás­fejlemények Az olasz sajtót élénken fog­lalkoztatja a budapesti Szép- művészeti Múzeum hiányzó hat képének sorsa, a festmé­nyek felkutatása, a rablásra megbízást adó személy kiléte, valamint a rablóbanda olasz tagjainak kézrekerítése. A Rómában megjelenő és általában jól tájékozott II Tem­po szerdai számában azt írta, hogy a budapesti képrablás­ban a dél-olaszországi szerve­zett alvilág, a Camorra is sze­repet játszott. Az II Tempo sze­rint a szálak Nápolyba vezet­nek, még akkor is, ha a rab­lás olyan Reggio Emilia-i ban­diták közreműködésével történt, akiknek kapcsolata volt más európai országok bűnözőivel is. Emlékeztet a lap arra, hogy a négy körözött olasz képrabló között két nápolyi is van, név -szerint Giordano Incenti és Carmine Palmese. Mindketten erős szálakkal kötődnek a Ca- morrához. Ügy tudják, hogy ők ültek Morini autójában, amikor a képeket Magyarországról ki­vitték. Idézi a római újság a mű­vészeti értékek nápolyi főfel­ügyelőjét, Raffaele Causát, aki kijelentette: informátorai ré­vén biztos értesülései vannak arról, hogy a műtárgylopások mögött kiterjedt hálózattal ren­delkező nemzetközi bűnszövet­kezet áll. Giorgo Santacroce helyettes főügyész, a nyomozás római irányítója a lapokkal közölte, hogy a jövő héten két csend­őrtiszt kíséretében Athénba utazik. Santacroce ismét ki­hallgatta Giacomo Morinit, az öttagú olasz bűnszövetkezet rács mögött lévő tagját, aki megerősítette, hogy a képlopás görög megbízásból történt. Morini vallomásában azt is el­mondotta, hogy Ivano Scianti, akit a banda szellemi vezéré­nek tartanak, a rablás előtt három hónappal a görögorszá­gi Iteában járt, ahol találko­zott Efthimiosz Moszkaklaidesz étolajgyárossal. Moszkaklai­desz olajüzemei a közép-gö­rögországi Iteában vannak. Az olasz hírközlő szervek egyébként beszámoltak a kép­rablással kapcsolatos buda­pesti sajtóértekezletről. Több újság is aláhúzta a magyar és az olasz rendőrség között ki­alakult hasznos együttműkö­dést. Szerdai görög lapok olyan értesüléseket közöltek, hogy a letartóztatott Giacomo Morini maga is járt Görögországban, sőt iteai villájában felkereste Efthimiosz Moszkaklaidesz nagyiparost.

Next

/
Thumbnails
Contents