Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-18 / 17. szám

1984. január 18., szerda Dunántúlt napló 5 Tanácsi vb-ülés Komlón Az egészségügy szép eredményei Csökkent a csecsemő- halandóság Az idei első ülését tartotta tegnap délután a Komló váro­si Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A testület ülésén egyebek között egy olyan téma is sze­repelt, amelynek vizsgálatát legutóbb 10 évvel ezelőtt tűz­ték napirendre. Az egészség- ügyi osztály munkájáról szóló előterjesztés megvitatását az tette különösen időszerűvé, hogy tevékenységükben az utóbbi időben jelentős válto­zás tapasztalható. Amint az az írásos anyag­ban, és a Morber János vezet­te tanácskozáson egyértelmű­en megfogalmazódott, az előző beszámoló óta eltelt időszak­ban kialakult és az elmúlt két évben stabilizálódott a szak- igazgatási szerv irányító, és fel­ügyeleti munkája. Ennek ered­ményei megmutatkoztak mind a gyógyító-megelőző szolgálat, mind a szociális ellátás terü­letén. A vizsgált időszakban került sor a gyermek orr-fül-gége, az urológia, valamint az orthopé- djai,és az onkológiai szakren­delések bővítésére. A művelő­dési osztállyal közösen meg­szervezték és létrehozták a komlói nevelési tanácsadót. Közreműködtek a pécsváradi egészségügyi centrum kialakí­tásában, amelyhez hasonló megvalósítására Sásdon is megkezdték az előkészületeket. Jelentős sikernek könyvelhe­tő el, hogy elkezdődött a kom. lói kórház szubintenzív részle­gének kialakítása, és hogy a közigazgatási területek csecse­mőhalálozása 12 ezrelékre csökkent az elmúlt évben. Mind emellett további gond, hogy az eszközellátottság és a műszerezettség terén alig tör­tént előrelépés. Jelentős érdeme az egész­ségügyi osztálynak, hogy mór a területi átszervezéseket meg­előzően hatékonyan foglalkoz­tak nemcsak Komló, de a von­záskörzet irányításával, fel­ügyeletével. Ennek megfelelően a járások megszűnése számuk­ra nem jelent újabb feladatot, ám néhány területen, pl. a szo­ciális gondoskodás terén az idei évben komolyabb erőfeszí. tésekre lesz szükség. Országos jelentőségű tudo­mányos tanácskozás színhelye lesz február 3-án és 4-én Pécs: több megyét érintő, igen fon­tos problémáról, az aprófal­vak közéletéről és ifjúságáról fejthetik ki véleményüket el­méleti és gyakorlati szakembe­rek egyaránt. A Baranya megyei Tanács, a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága és a Magyar Tudo­mányos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete szervezi ezt a konferenciát, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, a KISZ Központi Bizottsága, az MSZMP KB Társadalomtudo­mányi Intézete, az Állami If- iúsáqi Bizottsáq és a Hazafias Népfront Baranya megyei Bi­zottsága támogatásával. A konferencián részt vesznek a témával foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek, s a hat aprófalvas megye kép­viselői; így a baranyaikon kí­vül érkeznek a konferenciára Borsodból. Somogybái, Vasból, Zalából, Veszprém megyéből. A februári konferencia a Hárem megye gazdászai Harkányban A KSZE és az intenzív gabonafejlesztési program A talajelőkészítés a termés záloga A KSZE, a szekszárdi Nö­vénytermesztési Rendszer 252 partnergazdaságával az ország második legnagyobb rendszere. Mindez önmagában nem mon­dana túl sokat, ha nem ten­nénk hozzá: a KSZE a hatszáz. ezer hektárnyi területen ter­mesztett mezőgazdasági kultú­rákat tekintve jelentősen elő­rébb tart, mint az IKRT, a KITE vagy a BKR. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdasági Elem­ző Körpontjának kimutatása szerint 1983-ban valamennyi rendszert megelőz a KSZE. Bú­zából 5,2, kukoricából 6,8, nap. raforgából predig 2,3 tonnás termésátlagot értek el hektá­ronként. nyert taggazdaságokba több mint 160 Claas kombájnt jut­tatnak el a szekszárdi központ­ból. A pénteken záruló tanfolya­mon többek között a búza. és kukoricatermesztés technológia, jóval összefüggő legidőszerűbb kérdések, a növényvédelem és az agrometeorológiai előrejel­zéssel kapcsolatos tudnivalók szerepelnek. Az említetteken túlmenően előadás hangzott el tegnap délelőtt a kalászosok betegségeivel kapcsolatos véde­kezésről is, amiről a CIBA GE- IGY képviselője tartott tájékoz­tatót. S. Gy. Somogy megye bemutatkozik Kiállítássorozat Komlón A Tolna megyei alkotók után az idén a somogyiak mutatkoznak be a komlói Május 1. Művelődési Ház­ban. A sorozat első kiállító, sát, Horváth János kaposvá­ri festőművész tárlatát dr. Romváry Ferenc, művészet- történész nyitotta meg ked­den délután. A fiatal művész első ké­pei linómetszetek voltak és később, a Rippl Rónai képek hatására kezdett el a pasz­tell technikával foglalkozni. £ mostani komlói tárlata — bár 1979 óta kollektív kiállításokon minden évben részt vett Pécsett — első ön­álló bemutatkozása Bara­nyában. A január 31-ig látható kiállítást február 8-tól 27-ig Szabados János Munkácsy, díjas festő tárlata követi, majd március 6-tól 25-ig Honty Márta iparművész al­kotásai láthatók. A későbbi­ek során Gera Katalin és Weeber Klára szobraival, valamint a Balatonfenyvesen élő és alkotó Bagó Bertalan festményeivel ismerkedhet a bányaváros művészetszerető közönsége. Lvov-Kertvárosban harmincezren látják Hogyan tovább, pécsi kábeltévé? Lakótelepi televízióból - városi tv Tegnap délelőtt Harkányban, a Dráva Szállóban Lakatos Csa­ba, a KSZE igazgatója nyitotta meg azt a továbbképző tanfo­lyamot, amely pénteken fejező­dik be. A résztvevők Baranyá­ból, Pest és Somogy megyék­ből érkeztek és több mint száz­húsz növénytermesztési ágazat, vezető, illetve agronómus hall­gatta végig a nyitóelőadást, mi. szerint mind nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdaságoknak a talajművelésre, nagyobb ran. got kell adni az ezzel foglalko­zó szakembereknek. Lakatos Csabo többek között kitért arra is. hogy a továbbiakban a me­zőgazdasági üzemekben a talaj vízháztartásának megfelelő szin­ten tartása az egyik legégetőbb gond. Már csak azért is, mert az utóbbi években mezőgazda- sági üzemeink elhanyagolták — és ez összefügg a műtrágya­felhasználás nagyarányú előre­törésével — o szervestrágyaszó. rást és a talaj meszezését. Igaz ugyan, hogy e tekintetben van némi szemléletváltozás, ám ez vajmi kevés a továbblépéshez. A KSZE, mint az ország má-' sodik legnagyobb termelési rendszere, a terméshozamokat tekintve Baranya, Somogy és Tolna megyékben igen dinami. küs fejlődésről adhat számot. Ebben természetesen jelentős szerepet játszik az általuk aján­lott és a gazdaságokban hasz­nált hibridek is. A KSZE tag­gazdaságai a dél-dunántúli ré. gióban az elmúlt esztendőben hektáronként 7,4 tonnq kukori­cát takarítottak be, amely első­sorban a fajtaválasztéknak kö­szönhető. A rendszer tevékeny részese, az intenzív gabona­fejlesztési programnak is. Ez 1,2 milliárd forint értékű gépi be­ruházást jelent a taggazdasá­gok számára. A program, mint ismeretes, a Világbank hitelé­ből valósul meg: ennek kapcsán mintegy hetven Fiat gyártmá­nyú traktort kap a KSZE és ez év májusáig a pályázatot el­korábbi, hasonló jellegű kecs­keméti és nyíregyházi tanács­kozással szemben tematikájá­ban újszerű, ugyanis hármas problémakört tárgyal, s nem­csak külön-külön szemlélve e gondokat, hanem összefüggé­seiben. E hármas problémakör megegyezik a három szekció témájával: az egyik szekció résztvevői az aprófalvak köz­életéről, érdekképviseletéről, a másik a társadalmi jellemzők­ről, az aprófalvak ifjúságáról, a harmadik szekció tagjai pe­dig az ellátásról, a helyi és körzeti intézményhálózat adott­ságairól tanácskoznak. A téma nagyon fontos, és igen sok települést, sok embert érint: hiszen hat aprófalvas megyénk van, s nemcsak a me. gye képviselőit, hanem neves Ebben az évben már minden második hétfőn este sugároz műsort a pécsi kábeltévé. A Ma. gyár Televízió körzeti stúdiója és a pécsi Nevelési Központ kö­zös vállalkozása a létrejötte óta eltelt időben ismert, elismert és igényelt szórakozási formájává vált a Lvov-Kertvárosban lakók közül mintegy 30 000 embernek. Országos méretekben is felhív­ta magára a figyelmet, hiszen — illetékes szervek döntése ér­telmében — a pécsi tapaszta­latok alapján hazánk más vá­rosaiban is készülhet hasonló kábeltelevíziós program. A pé­csi kábeltévé terveiről mondta tudósokat, köztük dr. Enyedi György akadémikust, az MTA Dunántúli Tudományos Inté­zetének igazgatóját, dr. Szo- boszlai' Györgyöt, az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté. zetének munkatársát, dr. Vág- völgyi Andrást, az MTA Szoci­ológiai Kutató Intézetének fő­munkatársát is sikerül meg­nyerni a konferencia számára, s természetesen ez a névsor még nem teljes. A közélettel, érdekképvise­lettel foglalkozó szekcióban a következő témákról lesz szó: a lakóhely közéleti problémái; érdekek és ezek intézményi for­mái; a politikai aktivitást be­folyásoló tényezők; irányítási rendszerünk és az önkormány, zat; társközösségek helyzete;a KISZ és az aprófalvak ifjúsá­Békés Sándor, a körzeti stúdió vezetője. — Szeretnénk mielőbb kikü­szöbölni a-meglevő kisebb tech­nikai hibákat, hiszen egy idő után nem tarthatunk igényt a nézők kezdeti belátására. Mi­nél több, a lakótelep életéhez közvetlenül kapcsolódó hírt sze— retnénk elmondani a jövőben, és arrai is törekszünk, hogy a lakók jobban megismerjék egy. mást. Indítunk egy sorozatot Köztünk élnek címmel, lakbe­gának érdekképviselete; a te­lepülésfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A társadalmi jellem­zőket, az ifjúság helyzetét tár­gyaló szekció altémái: demog ráfiai jellemzők; a falu által nyújtott magatartásminták és az ifjúság megváltozott érték és normarendszerének viszo­nya; az elvándorlás motivációi. S végül a harmadik szekció­ban, ahol <jz aprófalvak ellá­tása, a helyi és körzeti intéz­ményhálózat adottságai adják a vitatémát, a következőkről lesz szó: szolgátatás, kereske. delem, egészségügyi ellátás, oktatás, közművelődés, közle­kedés, a körzetesítés és hatá­sai, az ellátási körzetek, a te­lepülésfejlesztés ezzel kapcso­latos feladatai. A tanácskozás teljes anyagát az év első felében a szervező bizottsáq kötetben megjelen­teti. D. Cs. rendezési tanácsokat is adunk majd, bővítjük jogsegély-szolgá. latunkat és a telefonügyeletet. Vitray Tamás vezetésével nagy­szabású lakótelep; vetélkedőt is sugárzunk a közeljövőben. — Elkülönített, a programok elején jelentkező rendszeres műsorrészként házi iskolateleví. ziót tervezünk, a Nevelési Köz­pont tanárai és munkatársai se. gítségével. Itt a szülők az isko­lák belső életével és néhány tárgy tananyagával ismerked­hetnek meg. Nézőink kérésére továbbra is lejátszunk adásaink végén egy-egy hosszabb, a Ma­gyar Televízióban készült és ott már sugárzott szórakoztató té­véfilmet. — Távlati terveink közt sze­repel az adás előtti monoszkó­pon már feltüntetett Városi Te­levízió megvalósítása is. Úgy gondoljuk, egy-két éven belül mindhárom pécsi nagyközössé, gi antennarendszert be tudjuk kapcsolni, így szinte az egész város láthatja programjainkat. Nem azt akarjuk, hogy az em­berek többet nézzék a tévét, hanem, hogy az erre fordított idő az eddigieknél jobban hasz­nosuljon. — Végül meg kel| említenem — tette hozzá Békés Sándor stúdióvezető —, hogy a kábel­tévé műsorainak többségét to­vábbra is élő, egyenes adásban közvetítjük. A jövőben is számí­tunk a környék lakóinak 'közre­működésére, hiszen szolgálta­tásnak tekintett tevékenységünk­nek csak akkor és addig van értelme, amíg a nézők reagál­nak rá. Bozsik L. Az aprófalvak közélete és ifjúsága Február elején konferencia Pécsett Egyltt- működési megállapodás Baranya és Eszék között Tegnap Pécsett aláírták azt az okmányt, amely rögzíti az Eszéki Községközi Választmány és a Baranya megyei Tanács 1984. évi együttműködésének feladatait. Az aláírásukra teg­nap délelőtt került sor a me­gyei tanács épületében. Előtte Horváth Lajos elnök mondott méltatót a két terület és a két ország gyümölcsöző kapcsola­tairól, fejlődéséről. Az együttműködési doku­mentum elsőként a gazdasági tennivalókat hangsúlyozta, mi­szerint megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a kishatár- forgalom növelésére. Szorgal­mazzák e forgalomban részt vevő vállalatok terméklistáinak rendszeres cseréjét. Támogat­ják a magyar áruk eszéki be­mutatójának 1984. év első fe­lében való megrendezését. Ki­emelt gondossággal segítik ez évben is a vetőmagcserét, a szójatermelés és -feldolgozás, valamint a cukorrépatermelés hasznos gyakorlatát. Támogat­ják az együttműködést a jég- esőkár-elhárításban és a kör­nyezetvédelemben, valamint a vízügyi és a vízgazdálkodási szervek között. Új feladat a műemlékvédelem, miszerint az egymás területén lévő horvát- szerb, illetve magyar eredetű műemlékek szakszerű megóvá­sát segítik, figyelemmel kisérik. A megállapodásban mind a baranyai, mind az eszéki ve­zetők fontosnak tartják a leg­újabb termelési tapasztalatok, tudományos eredmények köl­csönös kicserélését, egyrészt közvetlen vállalati, intézményi kapcsolatok útján, másrészt tu­dományos intézetek és szerve­zetek (MTESZ, TIT, KBT) köz­vetítésével, valamint közös rendezvények segítésével. Ezek közül kiemelt jelentőségűnek tartják az 1984-ben Pécsett rendezendő magyar—jugoszláv mezőgazdasági szakmai tudo­mányos napokat. Az együttműködési megálla­podásban megfogalmazták a művelődésügyben, az egész­ségügyben és a sportéletben lévő lehetőségeket. Új elemként előmozdítják, hogy a Baranya-Szlavóniában élő magyar költők, írók egy- egy írása megjelenhessen iro­dalmi lapunkban. A sportélet­ben pedig a fiatalok nagyobb csoportjait érintő találkozókat szorgalmazzák. Hasznosnak tartják néhány új sportág (asz­talitenisz, karate) kapcsolatte­remtését, valamint a mozgás- sérültek testedzésének és spor­tolásának elősegítését. Az együttműködési megálla­podást Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke és Ivan Patarcsics, az Eszéki Köz­ségközi Választmány elnöke ír­ta alá. Az eszéki küldöttség délután látogatást tett a pécsi Hunor Kesztyűgyárban, ahol a gyár munkáját Marcii Mihály vezér­igazgató-helyettes mutatta be. Ezután a delegáció hazauta­zott Eszékre. N. I. Virágpor és propolisz A természetes gyógyszerek iránt itthon és külföldön egyaránt fokozódó kereslet ki­elégítésére a HUNGARONEK- TÁR békési üzemében megkez­dődött a sokáig hiánycikknek számító virágpor-drazsé és a propoliszos méz előállítása. A vitaminban és fehérjében gaz­dag virágpor-drazsét elsősor­ban a fejlődésben lévő, illetve a legyengült szervezet erősíté­sére ajánlják. Tavaly már öt vagont adtak el Nyugat-Euró- pában belőle — mintegy 200 ezer dollár értékben — a ter­vek szerint az idén növekszik a kivitel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents