Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)
1984-01-14 / 13. szám
Gyorsítani ßz ügyintézést, megszüntetni a felesleges utánjárást Kulcsszerepben a községi A területi igazgatás átrende. zésének folyamata napról napra számos új kérdést vet fel. Ezek megválaszolására kértük meg dr. Hazafi Józsefet, a Baranya megyei Tanács V. B. titkárát. — Milyen hatással van a területi igazgatás átrendezése a községi tanácsszervek hatáskörének alakulására? — Az átrendezés egyrészről feltételezi, hogy tovább szélesítsük a községi tanácsszervek hatáskörét, másrészről arra is ösztönöz, hogy jeléfitősen előre lépjünk a lakosságot közvetlenül érintő ügyek decentralizálásában. Ha jól használjuk ki lehetőségeinket, a több mint 10 éve tartó folyamat eredményeként oda juthatunk, hogy néhány indokolt kivétellel, minden, a lakosságot közvetlenül érintő ügyet a községi tanácsok helyben intézhetnek el. Néhány ügy elintézését továbbra sem tudjuk leadni a községi tanácsoknak. Ez azonban valóban kivétel. Az ezekhez szükséges különös szakértelmet o községekben nem tudjuk garantálni. A kisajátítási ügyeket, egyes gyámügyeket például a járási hivatalok megszüntetése után a városi szak- igazgatási szervek fogják intézni. Nem mondunk le azonban most sem arról, hogy folyamatosan megteremtsük e jogkörök további decentralizálásának feltételeit. Úgy látszik, hogy elsősorban a szakmailag is megerősödött nagyközségi és városi tanácsszervektől remélhetjük azt, hogy e tekintetben segítséget fognak adni a többi községi tanácsnak. — Bizonyos államigazgatá- si ügyek intézése tehát nem tartozik majd a községi szervek hatáskörébe. Van-e feladatuk ezekkel kapcsolatosan? — Nincs olyan államigazgatási ügy, amelynek intézésére voltaképpen a községi tanácsszervek — ide értve most a ki- rendeltségeket is, akár egésznapos vagy tiszteletdíjas dolgozója van — ne lennének illetékesek. Más kérdés, hogy van-e hatáskörük és milyen hatáskörük van az érdemi döntés meghozatalára. Az állampolgárokat az ügy elintézésének lehetőségéről a községi tanácsszervek dolgozói leqjobb tudásuk szerint kötelesek táiékoztatni, kötelesek átvenni, írásba foglalni azokat a kérelmeket, amelyeket az állampolgárok a tanácsi szervekhez intéznek, és kötelessé- aük, hoqy ezeket a beadványo- kat mqrcdéktqlanul továbbítsák az illetékes szervekhez. Azokban az ügyekben is meg kell adni a szükséges se- gítiéget, amelyek ezután majd a városi tanácsszervek hatáskörébe tartoznak. Ezt annál inkább meg kell tenni, mivel a városi szervek néhány ügyet nem is képesek megoldani a községi szervek megfelelő részvétele nélkül. Az állami gondozási, az alkoholelvonó kezeléssel kapcsolatos ügyek történetesen el sem intézhetők másként. A községi szervek részvétele az ügyintézésben, közvetítői szerepe a felsőbb szintre tartozó ügyekben tehát nemcsak az ügy elintézésének egyszerűsítését és meggyorsítását » szolgálja, hanem elősegíti az érdemben helyes, a szakmai és ■jogpolitikai követelményeknek minden tekintetben megfelelő döntések kialakítását is. — Milyenek a lehetőségek a községi tanácsszervek hatáskörének bővítésére? — Az elmúlt 10 év alatt a tanácsok hatásköré több mint 200, ezen belül a helyi tanácsoké közel 100 jogosítvánnyal 6. HÉTVÉGE tanácsszervek A területi Igazgatás átrendezése a lakosság érdekeit szolgálja Beszélgetés dr. Hazafi Józseffel, a Baranya megyei Tanács vb-titkárával bővült. Ennek eredményeként a községi tanácsok ma közel 1600 ügykörben oldanak meg feladatokat. Igen jelentős, hogy a hatáskörnövelő intézkedések a tanácsok legfontosabb szerepkörében — a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság ellátásáról való gondoskodás — szélesítették elsősorban a jogosítványokat. így figyelmet érdemel a műszaki igazgatásban, az ipari "és kereskedelmi igazgatásban megnövekedett szerepük, lényegesnek bizonyul, hogy az ügyintézés irányának meghatározásában szilárdulnak a helyi szervek kapcsolatai. Megerősödőben van a tanácstestületek befolyása az ügyintézésre. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésében jó szolgálatot tesznek a helyi tanácsok igazAz ügyfélfogadást tekintve ma az az általános gyakorlat, hogy a megbízott szakigazgatási szervek ügyintézői minden tanácsszékhelyen hetenként legalább egy alkalommal, minden közös tanács valamennyi tagközségében pedig a helyi igények szerint kialakított államigazgatási napokon ügyfél- fogadást tartanak. Más napokon a megbízó tanácsok az általános ügyfélfogadás ideje alatt községekben gyakorlatilag a hivatalos idő alatt mindenfajta ügycsoportban, tehát a „társult” ügycsoportokban is segítséget adnak az ügyintézéshez. A társulás másik típusaként néhány községi tanácsunk szakemberek, elsősorban műszaki ügyintézők, technikusok együtPanka Elemér, a Szentlörinci Tanács körzeti műszaki ellátási csoport vezetője felülvizsgálja a beérkezett építési terveket. gatási társulásai, amelyek már ma is átfogják községi tanácsaink közel 50 százalékát. — Helyi tanácsok igazgatási társulásai — ez új dolog .. . — A társulás a helyi tanácsok megállapodása meghatározott ügykörök együttes ellátására. Két típusa alakult ki a gyakorlatban. A leggyakoribb esetekben a helyi tanácsok arra szerződnek, hogy meghatározott szakigazgatási feladatokat egyikük látja el valamennyi tanács illetékességi területén, az, amelyik leginkább felkészült erre. Ebben az esetben tehát a megbízott tanács szakigazgatási szervének az illetékessége a megállapodásban jelölt ügykörben túlterjed az általános illetékességi határokon és a szerződés alapján saját nevében, de a megbízó tanácsszervek útmutatása szerint intézkedik. A megbízott szak- igazgatási szerv munkájáért nemcsak saját tanácsszervei előtt, hanem a megbízható tanácsszervek előtt is felelős. Elvi jelentőségű, hogy az igazgatási társulások az állam- polgári ügyintézés egyszerűsítését és gyorsítását segítsék elő. Ebben a szellemben kell a helyi tanácsoknak közösen szabályozniuk az ügyfélfogadást és meghatározni q követelményeket valqmennyi szakigazgatási szerv tekintetében. tes foglalkoztatására szerződött Ebben oz esetben az ügyintézők a megállapodó tanácsok nevében külön-külön járnak el, és külön-külön felelősek a tanácsok előtt feladatuk megoldásáért. A társulásnak ez a típusa tehát egyszerűbb a korábbinál, nem jelent feladatátrendezést a megállapodó tanácsok között, de egyidejűleg kevesebb racionalitást is hordoz magában a munkaszervezés tekintetében. Általános tapasztalat, hogy a funkcionálisan erőteljesen kapcsolódó települések tanácsai, a városok, a nagyközségek tanácsai szű- kebb környékük tanácsaival az igazgatási társulás előbbi típusait, mások viszont az utóbbit részesítik előnyben az igazgatási együttműködéseknél. Az ügyköröket tekintve viszont alig van ^Itérés a megállapodó tanácsok között, úgyszólván valamennyi községi tanács az építésügy, a településfejlesztés, a környezetvédelem, a lakás- és kommunális ellátás, a közlekedés, az útügy és vízügy, az ipar és kereskedelem fontosabb szakigazgatási feladatainak közös ellátására társul, illetőleg ebbeí a formában nyújt segítséget a kisebb tanácsoknak. — Betolyásolja-e az átrendezés az ún. szakigazgatási intézmények, például a földhivatalok munkáját? — A járási szintű szakigazgatási intézmények, főként a földhivatalok feladat- és hatáskörét a területi igazgatás átrendezése alig érinti. A járási hivatalok ezt követően városi hivatalként funkcionálnak tovább változatlan feladatkörökkel és munkarenddel. Ahogy eddig is törekedtünk erre, ezután is azon leszünk, hogy a községi tanácsszervek segítő szerepkörét erősítsük és szélesítsük a földügyek intézésével kapcsolatban is. Ebben jó tapasztalatokat szereztünk néhány nagyközségünkben tevékenykedő földhivatali ügyfél- szolgálatoktól, amelyek ösztönöznek bennünket, hogy valamennyi jelentősebb településen megteremtsük a feltételeit fokozatosan hasonló szolgáltatósok bevezetésének. Arra nem gondolhatunk, hogy az érdemi döntéseket is ezekben az ügyekben a községekben hozzák. Ehhez nemcsak a személyi feltételeket nem tudjuk megteremteni, hanem az ügyin. tézés más, például műszaki dokumentációs hátterét sem leszünk képesek ott kialakítani. Enélkül viszont a hatáskörök leadása nem jelentene haladást az ügyintézés egyszerűsítésében és gyorsításában. — Várhatóan milyen szerepük lesz az ügyintézés elősegítésében az elöljáróságoknak? — Manapság egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a községi elöljáróságok szerepével kapcsolatosan. Nyilvánvaló, hogy az elöljáróságoknak elsődleges feladata a közös tanácsú községek tagkpzségeiben nem a hatósági ügyintézés se. qítése lesz. Ennél sokkal szélesebb körben kell, hogy te- v-^tpnvkedjenek majd. Néhol viszont nem lesz jelentéktelen az állampolgári ügyintézést segítő szerepük. Elegendő ehhez a most működő kirendeltségek munkájára gondolnunk. Arra készülünk, hogy az elöl- iVóságokat, s elsősorban az elöljáróságok elnökeit mindenütt felkészítsük az állampolgári' ügyintézést segítő felada. tok ellátására. Néhány helyen pedig arra is fel kell készíteni őket. hogy helyben, nyomban elintézzenek ügyeket. Ezeknek az ügyeknek a körét a helyi körülmények figyelembevételével központi ajánlások alapján mindenütt majd a községi tanácsoknak kell meghatározniuk. Számtalan — jellegét tekintve közreműködői — feladat kerülhet itt szóba: adóügyi feladatok, hatósági bizonyítványok kiállítása, ki- és bejelentkezés ellátása, hagyatéki leltár- felvétel, tartási szerződések ellenőrzésében való közreműködés, határszemlén való közreműködés, építési engedélyek véleményezése, engedélv nélküli építkezések felderítésében való közreműködés, szociális segélyekre vonatkozó javaslat, tüdőszűrés, véradás szervezésében való közreműködés, helyi kereskedelmi szolgáltatási egységek működésének ellenőrzése stb. E tekintetben is a fő rendező elv az lehet: gyorsítsuk az ügyek elintézését, kíméljük az állampolgárokat a felesleges utánjárástól, lehetőleg helyben intézzük el azokat gz ügyeket, amelyekben ez a szakmai és jogpolitikai követelmények sérelme nélkül megtehető. Gyönyörködni jó! Pozsgai Mátyás a gyűjteménye előtt Egy gyűjtemény és a vendéglátás — Én egy szép kavicsért képes voltam lehajolni. Fölvettem, gyönyörködtem benne ... És gyakran kinevettek érte. Komlón, az Alkotmány utca egyik panellakásában, Pozsgai Mátyáséknál próbálom áttekinteni a „gyűjteményt”, ami ugyan lehet, hogy kavicsdarabkákkal kezdődött valamikor, de itt most minden van: vadbőrök a falon, a padlózaton, aztán trófeák, aztán kitömött néhány szép madár, tőrök, régi vadászati eseményeket ábrázoló festmények és metszetek. Aztán borászati eszközök. Legutóbb egy orsós szőlőprést kapott, amelyet a hajdani mester 1892-ben állított ösz- sze. Ám ez be sem fért a lakásba, majd kikerül a sikon- dai Hársfa-étterembe. A szoba mennyezetig érő polcain a vendéglátós szakkönyvek társaságában gyönyörű régi söröskorsó üvegből, cinkből, kerámiából, metszett boroskupák, poharak, aztán festett tálak, tányérok . . . — Ezek a szép „rekvizitu- mok", ahogy hallottam, nyári szezonban a Hársfa-éttermet díszítették — mondom. — Igen, de télen nincs forgalom kint, néhány előfizetéses ebédet főzünk le naponta, így aztán hazahord- tam mindent, itthon rendezgetem a gyűjteményt. Egyébként is betegállományban vagyok most. Infarktus-gyanúval ... De ha a tavaszi szezon beindul, újra berendezkedünk. — Mi volt a célja — mondjuk — ezekkel a vadászati eszközökkel és trófeákkal? — Részben a környezet adta az ötletet: az erdőkkel borított sikondai hegyvonulat, maga a völgy, aztán a 'turistaforgalom. De mondhatnám azt is, hogy a környék vadá. szai rendszeresen bejártak hozzánk, nemcsak hazaiak, külföldiek is. Az étlapot is úgy állítottuk össze, hogy c környezet hangulatához mérten stílusos legyen. Étlapot mutat: őzragu Monte Carlo módra, tűzdelt fácán borban párolt vöröskáposztával, vaddisznósült áfonyával, tárkonyos őzsült és köret. — Külföldi vadászvendégek kívánsága volt: vadhúshoz kökénymártás. Kimentem a hegyoldal.ba és megszedtem egy tasak kökényt. De felszolgáltuk! Kitűnő szakácsunk van, és elhiheti, ez egy melegkonyhás egységnél hallatlanul sokat számít. A jó ételekkel kell „megfognunk” a vendéget és akkor máskor is visszatér. Ital mindenütt van, jó, rossz, de van. Ám jó konyha ... Pozsgai Mátyás egyik helyettes vezetője a jónevű sikondai Hársfának. Huszonöt esztendeje dolgozik a szakmában. A Hársfa-étterem nem szerződéses bolt. Ma is a vállalat kezelésében működik. Ezt azért jegyzem meg külön, mert Pozsgai szavával élve: „Vendéglátást csak egyféleképpen lehet gyakorolni: jól.” — Ezalatt azt értem, hogy az állami boltban is első a vendég. Nézze, én kaptam már néhány „övön aluli ütést”. Lehet, hogy azért, mert nem alkoholizálok, vagy mert soha nem néztem jó szemmel, amikor a pincér rámenősen szinte kinézte a vendég zsebéből a „jattot”. Mindig arra törekedtem, hogy a vendég — aki egyszer is nálunk megfordult — visszatérjen. És ez nagyjából sikerült is. Ha nem hiszi, megnézheti a vendégkönyvbe írt bejegyzéseket. De mondom: ez nem egy ember érdeme, hanem elsősorban is munkatársaimé. Egy álmuk van: a Hársfa téliesítése. Komló úgy terjeszkedik már, hogy '-inte itt van a szomszédban. Ennél szebb és jobb téli kirándulóhelyet el sem tudok képzelni. Ö maga is tudja, hogy ez egyelőre álom. A Hársfa téli fűtése eléggé gyenge, vendégmarasztalásra nem alkalmas. De hát álmodni — főként szakmaszeretetből —lehet. Hátha egyszer valóra válik! Rab Ferenc Fotó: Seres Éva Köziiletek, magánosok, figyelem! A SZIGETVÁRI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT AUTÓJAVÍTÓJA, Zárda u. 3. Polski Fiat 126, Polski Fiat 125, Lada, Wartburg, Trabant, Skoda, Nysa, ZUK típusú gépkocsikon az alábbi műszeres beállítást végzi • gyújtásbeállítás, CO-vizsgálat, 0 lengéscsillapító-mérés, 0 futóműbeállitás, 0 kerékcentirozás, 0 fényszóróbeállítás. ÚJ SZOLGÁLTATÁS A KÖZÚTON TÖRTÉNŐ FOGYASZTÁSMÉRÉS. (Trabant gépkocsik kivételével.)
