Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-14 / 13. szám

Gyorsítani ßz ügyintézést, megszüntetni a felesleges utánjárást Kulcsszerepben a községi A területi igazgatás átrende. zésének folyamata napról nap­ra számos új kérdést vet fel. Ezek megválaszolására kértük meg dr. Hazafi Józsefet, a Ba­ranya megyei Tanács V. B. tit­kárát. — Milyen hatással van a területi igazgatás átrendezé­se a községi tanácsszervek hatáskörének alakulására? — Az átrendezés egyrészről feltételezi, hogy tovább széle­sítsük a községi tanácsszervek hatáskörét, másrészről arra is ösztönöz, hogy jeléfitősen elő­re lépjünk a lakosságot közvet­lenül érintő ügyek decentrali­zálásában. Ha jól használjuk ki lehetőségeinket, a több mint 10 éve tartó folyamat eredmé­nyeként oda juthatunk, hogy néhány indokolt kivétellel, min­den, a lakosságot közvetlenül érintő ügyet a községi tanácsok helyben intézhetnek el. Néhány ügy elintézését to­vábbra sem tudjuk leadni a községi tanácsoknak. Ez azon­ban valóban kivétel. Az ezek­hez szükséges különös szakér­telmet o községekben nem tud­juk garantálni. A kisajátítási ügyeket, egyes gyámügyeket például a járási hivatalok meg­szüntetése után a városi szak- igazgatási szervek fogják intéz­ni. Nem mondunk le azonban most sem arról, hogy folyama­tosan megteremtsük e jogkö­rök további decentralizálásá­nak feltételeit. Úgy látszik, hogy elsősorban a szakmailag is megerősödött nagyközségi és városi tanácsszervektől remél­hetjük azt, hogy e tekintetben segítséget fognak adni a többi községi tanácsnak. — Bizonyos államigazgatá- si ügyek intézése tehát nem tartozik majd a községi szer­vek hatáskörébe. Van-e fel­adatuk ezekkel kapcsolato­san? — Nincs olyan államigazga­tási ügy, amelynek intézésére voltaképpen a községi tanács­szervek — ide értve most a ki- rendeltségeket is, akár egész­napos vagy tiszteletdíjas dol­gozója van — ne lennének il­letékesek. Más kérdés, hogy van-e hatáskörük és milyen hatáskörük van az érdemi dön­tés meghozatalára. Az állampolgárokat az ügy elintézésének lehetőségéről a községi tanácsszervek dolgozói leqjobb tudásuk szerint kötele­sek táiékoztatni, kötelesek át­venni, írásba foglalni azokat a kérelmeket, amelyeket az ál­lampolgárok a tanácsi szer­vekhez intéznek, és kötelessé- aük, hoqy ezeket a beadványo- kat mqrcdéktqlanul továbbít­sák az illetékes szervekhez. Azokban az ügyekben is meg kell adni a szükséges se- gítiéget, amelyek ezután majd a városi tanácsszervek hatás­körébe tartoznak. Ezt annál in­kább meg kell tenni, mivel a városi szervek néhány ügyet nem is képesek megoldani a községi szervek megfelelő rész­vétele nélkül. Az állami gon­dozási, az alkoholelvonó keze­léssel kapcsolatos ügyek törté­netesen el sem intézhetők más­ként. A községi szervek részvétele az ügyintézésben, közvetítői szerepe a felsőbb szintre tar­tozó ügyekben tehát nemcsak az ügy elintézésének egysze­rűsítését és meggyorsítását » szolgálja, hanem elősegíti az érdemben helyes, a szakmai és ■jogpolitikai követelményeknek minden tekintetben megfelelő döntések kialakítását is. — Milyenek a lehetőségek a községi tanácsszervek ha­táskörének bővítésére? — Az elmúlt 10 év alatt a tanácsok hatásköré több mint 200, ezen belül a helyi taná­csoké közel 100 jogosítvánnyal 6. HÉTVÉGE tanácsszervek A területi Igazgatás átrendezése a lakosság érdekeit szolgálja Beszélgetés dr. Hazafi Józseffel, a Baranya megyei Tanács vb-titkárával bővült. Ennek eredményeként a községi tanácsok ma közel 1600 ügykörben oldanak meg fel­adatokat. Igen jelentős, hogy a hatáskörnövelő intézkedések a tanácsok legfontosabb szerep­körében — a terület- és tele­pülésfejlesztés, valamint a la­kosság ellátásáról való gon­doskodás — szélesítették első­sorban a jogosítványokat. így figyelmet érdemel a műszaki igazgatásban, az ipari "és ke­reskedelmi igazgatásban meg­növekedett szerepük, lényeges­nek bizonyul, hogy az ügyin­tézés irányának meghatározá­sában szilárdulnak a helyi szervek kapcsolatai. Megerősö­dőben van a tanácstestületek befolyása az ügyintézésre. Az ehhez szükséges feltételek meg­teremtésében jó szolgálatot tesznek a helyi tanácsok igaz­Az ügyfélfogadást tekintve ma az az általános gyakorlat, hogy a megbízott szakigazga­tási szervek ügyintézői minden tanácsszékhelyen hetenként legalább egy alkalommal, min­den közös tanács valamennyi tagközségében pedig a helyi igények szerint kialakított ál­lamigazgatási napokon ügyfél- fogadást tartanak. Más napo­kon a megbízó tanácsok az ál­talános ügyfélfogadás ideje alatt községekben gyakorlati­lag a hivatalos idő alatt min­denfajta ügycsoportban, tehát a „társult” ügycsoportokban is segítséget adnak az ügyinté­zéshez. A társulás másik típusaként néhány községi tanácsunk szak­emberek, elsősorban műszaki ügyintézők, technikusok együt­Panka Elemér, a Szentlörinci Tanács körzeti műszaki ellátási csoport vezetője felülvizsgálja a beérkezett építési terveket. gatási társulásai, amelyek már ma is átfogják községi taná­csaink közel 50 százalékát. — Helyi tanácsok igazga­tási társulásai — ez új do­log .. . — A társulás a helyi taná­csok megállapodása meghatá­rozott ügykörök együttes ellá­tására. Két típusa alakult ki a gyakorlatban. A leggyakoribb esetekben a helyi tanácsok arra szerződnek, hogy meghatározott szakigaz­gatási feladatokat egyikük lát­ja el valamennyi tanács ille­tékességi területén, az, ame­lyik leginkább felkészült erre. Ebben az esetben tehát a megbízott tanács szakigazgatá­si szervének az illetékessége a megállapodásban jelölt ügy­körben túlterjed az általános illetékességi határokon és a szerződés alapján saját nevé­ben, de a megbízó tanács­szervek útmutatása szerint in­tézkedik. A megbízott szak- igazgatási szerv munkájáért nemcsak saját tanácsszervei előtt, hanem a megbízható ta­nácsszervek előtt is felelős. Elvi jelentőségű, hogy az igazgatási társulások az állam- polgári ügyintézés egyszerűsíté­sét és gyorsítását segítsék elő. Ebben a szellemben kell a he­lyi tanácsoknak közösen szabá­lyozniuk az ügyfélfogadást és meghatározni q követelménye­ket valqmennyi szakigazgatási szerv tekintetében. tes foglalkoztatására szerződött Ebben oz esetben az ügyinté­zők a megállapodó tanácsok nevében külön-külön járnak el, és külön-külön felelősek a ta­nácsok előtt feladatuk megol­dásáért. A társulásnak ez a tí­pusa tehát egyszerűbb a ko­rábbinál, nem jelent feladat­átrendezést a megállapodó ta­nácsok között, de egyidejűleg kevesebb racionalitást is hor­doz magában a munkaszerve­zés tekintetében. Általános ta­pasztalat, hogy a funkcionáli­san erőteljesen kapcsolódó te­lepülések tanácsai, a városok, a nagyközségek tanácsai szű- kebb környékük tanácsaival az igazgatási társulás előbbi tí­pusait, mások viszont az utób­bit részesítik előnyben az igaz­gatási együttműködéseknél. Az ügyköröket tekintve viszont alig van ^Itérés a megállapo­dó tanácsok között, úgyszól­ván valamennyi községi tanács az építésügy, a településfej­lesztés, a környezetvédelem, a lakás- és kommunális ellátás, a közlekedés, az útügy és víz­ügy, az ipar és kereskedelem fontosabb szakigazgatási fel­adatainak közös ellátására tár­sul, illetőleg ebbeí a formá­ban nyújt segítséget a kisebb tanácsoknak. — Betolyásolja-e az át­rendezés az ún. szakigazga­tási intézmények, például a földhivatalok munkáját? — A járási szintű szakigaz­gatási intézmények, főként a földhivatalok feladat- és hatás­körét a területi igazgatás át­rendezése alig érinti. A járási hivatalok ezt követően városi hivatalként funkcionálnak to­vább változatlan feladatkörök­kel és munkarenddel. Ahogy eddig is törekedtünk erre, ez­után is azon leszünk, hogy a községi tanácsszervek segítő szerepkörét erősítsük és szé­lesítsük a földügyek intézésé­vel kapcsolatban is. Ebben jó tapasztalatokat szereztünk né­hány nagyközségünkben tevé­kenykedő földhivatali ügyfél- szolgálatoktól, amelyek ösztö­nöznek bennünket, hogy vala­mennyi jelentősebb települé­sen megteremtsük a feltételeit fokozatosan hasonló szolgálta­tósok bevezetésének. Arra nem gondolhatunk, hogy az érdemi döntéseket is ezek­ben az ügyekben a községek­ben hozzák. Ehhez nemcsak a személyi feltételeket nem tudjuk megteremteni, hanem az ügyin. tézés más, például műszaki do­kumentációs hátterét sem le­szünk képesek ott kialakítani. Enélkül viszont a hatáskörök leadása nem jelentene hala­dást az ügyintézés egyszerűsí­tésében és gyorsításában. — Várhatóan milyen sze­repük lesz az ügyintézés elő­segítésében az elöljárósá­goknak? — Manapság egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a községi elöljáróságok szerepé­vel kapcsolatosan. Nyilvánva­ló, hogy az elöljáróságoknak elsődleges feladata a közös ta­nácsú községek tagkpzségeiben nem a hatósági ügyintézés se. qítése lesz. Ennél sokkal szé­lesebb körben kell, hogy te- v-^tpnvkedjenek majd. Néhol viszont nem lesz jelentéktelen az állampolgári ügyintézést se­gítő szerepük. Elegendő ehhez a most működő kirendeltségek munkájára gondolnunk. Arra készülünk, hogy az elöl- iVóságokat, s elsősorban az elöljáróságok elnökeit minde­nütt felkészítsük az állampol­gári' ügyintézést segítő felada. tok ellátására. Néhány helyen pedig arra is fel kell készíteni őket. hogy helyben, nyomban elintézzenek ügyeket. Ezeknek az ügyeknek a körét a helyi körülmények figyelembevételé­vel központi ajánlások alapján mindenütt majd a községi ta­nácsoknak kell meghatározni­uk. Számtalan — jellegét te­kintve közreműködői — feladat kerülhet itt szóba: adóügyi feladatok, hatósági bizonyítvá­nyok kiállítása, ki- és bejelent­kezés ellátása, hagyatéki leltár- felvétel, tartási szerződések el­lenőrzésében való közreműkö­dés, határszemlén való közre­működés, építési engedélyek véleményezése, engedélv nélkü­li építkezések felderítésében való közreműködés, szociális se­gélyekre vonatkozó javaslat, tüdőszűrés, véradás szervezé­sében való közreműködés, helyi kereskedelmi szolgáltatási egy­ségek működésének ellenőr­zése stb. E tekintetben is a fő rendező elv az lehet: gyorsítsuk az ügyek elintézését, kíméljük az állampolgárokat a felesleges utánjárástól, lehetőleg helyben intézzük el azokat gz ügyeket, amelyekben ez a szakmai és jogpolitikai követelmények sé­relme nélkül megtehető. Gyönyörködni jó! Pozsgai Mátyás a gyűjteménye előtt Egy gyűjtemény és a vendéglátás — Én egy szép kavicsért képes voltam lehajolni. Föl­vettem, gyönyörködtem ben­ne ... És gyakran kinevettek érte. Komlón, az Alkotmány ut­ca egyik panellakásában, Pozsgai Mátyáséknál próbá­lom áttekinteni a „gyűjte­ményt”, ami ugyan lehet, hogy kavicsdarabkákkal kez­dődött valamikor, de itt most minden van: vadbőrök a fa­lon, a padlózaton, aztán tró­feák, aztán kitömött néhány szép madár, tőrök, régi va­dászati eseményeket ábrázoló festmények és metszetek. Az­tán borászati eszközök. Leg­utóbb egy orsós szőlőprést kapott, amelyet a hajdani mester 1892-ben állított ösz- sze. Ám ez be sem fért a la­kásba, majd kikerül a sikon- dai Hársfa-étterembe. A szo­ba mennyezetig érő polcain a vendéglátós szakkönyvek társaságában gyönyörű régi söröskorsó üvegből, cinkből, kerámiából, metszett boros­kupák, poharak, aztán festett tálak, tányérok . . . — Ezek a szép „rekvizitu- mok", ahogy hallottam, nyá­ri szezonban a Hársfa-étter­met díszítették — mondom. — Igen, de télen nincs forgalom kint, néhány előfi­zetéses ebédet főzünk le na­ponta, így aztán hazahord- tam mindent, itthon rendez­getem a gyűjteményt. Egyéb­ként is betegállományban va­gyok most. Infarktus-gyanú­val ... De ha a tavaszi sze­zon beindul, újra berendez­kedünk. — Mi volt a célja — mond­juk — ezekkel a vadászati eszközökkel és trófeákkal? — Részben a környezet adta az ötletet: az erdőkkel borított sikondai hegyvonulat, maga a völgy, aztán a 'turis­taforgalom. De mondhatnám azt is, hogy a környék vadá. szai rendszeresen bejártak hozzánk, nemcsak hazaiak, külföldiek is. Az étlapot is úgy állítottuk össze, hogy c környezet hangulatához mér­ten stílusos legyen. Étlapot mutat: őzragu Mon­te Carlo módra, tűzdelt fá­cán borban párolt vöröská­posztával, vaddisznósült áfo­nyával, tárkonyos őzsült és köret. — Külföldi vadászvendé­gek kívánsága volt: vadhús­hoz kökénymártás. Kimentem a hegyoldal.ba és megszed­tem egy tasak kökényt. De felszolgáltuk! Kitűnő szaká­csunk van, és elhiheti, ez egy melegkonyhás egységnél hal­latlanul sokat számít. A jó ételekkel kell „megfognunk” a vendéget és akkor máskor is visszatér. Ital mindenütt van, jó, rossz, de van. Ám jó konyha ... Pozsgai Mátyás egyik he­lyettes vezetője a jónevű si­kondai Hársfának. Huszonöt esztendeje dolgozik a szak­mában. A Hársfa-étterem nem szerződéses bolt. Ma is a vállalat kezelésében mű­ködik. Ezt azért jegyzem meg külön, mert Pozsgai szavával élve: „Vendéglátást csak egy­féleképpen lehet gyakorolni: jól.” — Ezalatt azt értem, hogy az állami boltban is első a vendég. Nézze, én kaptam már néhány „övön aluli ütést”. Lehet, hogy azért, mert nem alkoholizálok, vagy mert soha nem néztem jó szemmel, amikor a pincér rá­menősen szinte kinézte a ven­dég zsebéből a „jattot”. Mindig arra törekedtem, hogy a vendég — aki egyszer is nálunk megfordult — vissza­térjen. És ez nagyjából sike­rült is. Ha nem hiszi, meg­nézheti a vendégkönyvbe írt bejegyzéseket. De mondom: ez nem egy ember érdeme, hanem elsősorban is munka­társaimé. Egy álmuk van: a Hársfa téliesítése. Komló úgy terjeszkedik már, hogy '-inte itt van a szomszédban. En­nél szebb és jobb téli kirán­dulóhelyet el sem tudok kép­zelni. Ö maga is tudja, hogy ez egyelőre álom. A Hársfa té­li fűtése eléggé gyenge, ven­dégmarasztalásra nem alkal­mas. De hát álmodni — fő­ként szakmaszeretetből —le­het. Hátha egyszer valóra válik! Rab Ferenc Fotó: Seres Éva Köziiletek, magánosok, figyelem! A SZIGETVÁRI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT AUTÓJAVÍTÓJA, Zárda u. 3. Polski Fiat 126, Polski Fiat 125, Lada, Wartburg, Trabant, Skoda, Nysa, ZUK típusú gépkocsikon az alábbi műszeres beállítást végzi • gyújtásbeállítás, CO-vizsgálat, 0 lengéscsillapító-mérés, 0 futóműbeállitás, 0 kerékcentirozás, 0 fényszóróbeállítás. ÚJ SZOLGÁLTATÁS A KÖZÚTON TÖRTÉNŐ FOGYASZTÁSMÉRÉS. (Trabant gépkocsik kivételével.)

Next

/
Thumbnails
Contents