Dunántúli Napló, 1984. január (41. évfolyam, 1-30. szám)

1984-01-14 / 13. szám

A rendezvényterem Á jubileum évében Nyitásra készülődik az Elefánt Bemutató sétán a születő vendéglátó-komplexumban A Baranya megyei Vendéglá­tó Vállalatnál egyre „idegeseb. ben" figyelnek a június 16-i dátumra. 1974-ben ezen a na­pon kellett ripsz-ropsz bezárni az Elefánt-éttermet, amely alatt megmozdult a pince. Akkor vált életveszélyessé a patinás — Piatsohek-építette — ház is és akkor kezdődött az Elefőntos- tömb — akkor még nem évti­zedesnek hitt — kálváriája. Per. sze, o vendéglátók „idegessé­ge" egy rémálomhoz fűződik, hiszen elképzelhetetlen (csak­ugyan?), hogy a 10. évfordulón már rég ne működjék ismét az Elefántról elnevezett vendéglá­tó-komplexum. Várvölgyi Árpád üzletigazga­tó-helyettes azt mondja: már­cius végén nyitni akarnak. Boli Sándor, a vállalat áruforgalmi osztályvezető-helyettese árnyal­tabban fogalmaz: egy hónap­pal azután, hogy műszakilag át­veszik az épületet, nyitnak. Ez tehát lehet akár február vége is. A vendéglátónak természe­tesen érdeke a mielőbbi nyi­tás: korábban úgy hitték, hogy a 83-as szilveszterrel nyithat­nak, s ehhez össze is szedték a személyzetet üzletigazgatóstul, és a berendezést. Hát ez nemi jött össze, bár az elmúlt év derekán, mikor a megyei és a városi pártvezetők megtekintet­ték az okkor még keveset mu­tató házat, úgy mondták: szep­tember végén birtokba kapják a vendéglátók. Nos akkor „gaz­da” nélkül végezték a számí­tást: senki nem gondolta, hogy a Csőszerelőipari Vállalat, amelyre a szellőzőberendezés szerelése hárult, csak nagysoká­ra — karácsony körül! — kezd munkálkodni. Hát ezért a kése. delem. Ezért téblóbol a sze­mélyzet, ezért hentereg szana-. szét — itt és másutt — a sok drága berendezés és ezért vé­gezheti komótoson a díszes lambéria felrakását az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség szakembergárdája. Hanem most már szerelik végre a szel­lőzőberendezést (íreméi hetőleg miné| kevésbé sínylik meg a ké. sett munkát az idejekorán le­festett falak), így a márciusi nyitás majdnem biztosra vehe­tő. Hosszú ideig tartó mönka volt (engedtessék meg a múlt idő használata, hiszen lényegé­ben késznek mondható a ház), de megérte, hiszen különleges valami született Pécsett; olyan, ami új színnel gazdagítja a vá­rost. Most nem az elkészült egésznek a méltatására vállal­kozunk, csupán az idő előtti bemutatásra, s egy-két elkerül­hetetlen gondolat kimondására. Mindenekelőtt: mi lesz az épületben? A földszinten —kis változással — ami régen is. Az étterem helyén söröző, ahol mód lesz a gyors étkezésre is. A Pannónia Sörgyárral együttmű­ködve annak a teljes sörválasz­tékát kínálják majd, de talán a hazánkban mind népszerűbb, ám Pécsett még nem gyártott könnyű sört is megkaphatja az, aki annak a fogyasztására kény­szerül. A volt presszó helyén ká­vézó lesz — több a szokványos eszpresszónál, de picivel keve­sebb a kávéháznál. Az emeleten (a Sollai utca felől; oldalon) két egymásba nyíló helyiség, az ún. rendezvényterem, a Jókai té­ri oldalon pedig — a kupola­teremben — az étterem lesz. Tehát négy egység, mindhez más asztal és más szék. De mindhez egyforma, igen ízléses és bensőséges hangulatot te­remtő tölgyfa-lambéria. Ami za­varónak hat: a kupolaterem­ben már felszerelt, pontosan 132 foglalattal — s majd ugyanennyi üveggömb-búrával — rendelkező hatalmas csillár. Nem olyan nagy és nem olyan magas ez a terem, hogy meg­birkózzék ezzel a csilláróriással. Egyébként mind a négy egység­nek megvan máir a saját, rend­kívül mutatós étlapja (Bodó András pécsi grafikus munká­ját dicsérik), s rajtuk több, meglepetést ígérő különleges­ség. A bejárat a Jókai térről lesz (no nem az erkély alatti kapuból, hiszen az a felújítás tervét készítő Oltói Péter jó­voltából csak álkapu, mögöt­te fal és egy kisebb szellőző­ablak van), hanem a Zsolnay­kúttól. Tágas előtérbe jutunk, elegáns lépcső vezet — csillo­gó sárgaréz korláttal — az emeletre. A lépcső öblében növények között álldogál majd a műkőből most készülő, név­adó elefánt, a lépcső alatt és mögött pedig a ruhatár kap helyet. Innen kilátni, de egy kétszárnyú ajtón át ki is lehet jutni majd a falatnyi udvarra, ami nem egyéb, mint három ívelt tetejű, ablakkal és egy kétszárnyú ajtóval határolt né­hány négyzetméternyi valami, amiből — félő! —, hogy egy óvatlan pillanatban (bár Vár­völgyi Árpád igen határozot­tan tiltakozik még a gondo­lat ellen is) göngyölegraktár válhat. Ezt megelőzendő érde­mes volna valamelyik szöglet­be egy díszkutat elhelyezni, s köréje nem túl fényigényes növényeket. Egy aprócska gyöngyszem lehetne ez az ud­var! Nem így az Elefántos ház előtere. A vendéglátók bírták az ígéretet, hogy amikorra ki- ülő-teraszt csinálnának a ká­vézó előtt, szép új burkolatot kap a tér. Magunk is emlék­szünk még rá, hogy a Sallai utca díszburkolatának a ké­szítése idején ígérték: mire elkészül az Elefántos ház, meglesz a Jókai téri díszbur­kolat is. A legújabb hír: idén mégsem lesz szép Jókai tér. Tudjuk, kevesebb a város pén­ze, meg aztán a tömb két ol­dalán még javában tart (de meddig?) a felújítás. Mégis úgy véljük: egyik ok sem zárja ki, hogy megcsinálják ezt a térrészt. Mert ha már végre elkészül valami a város szívé­ben a belvárosi rekonstrukció keretében, az legyen teljes! Hársfai István A kávézó Három félév alatt katona lesz az újoncból Állóképesség és szakmai ismeretek A vizsga: a harcászati gyakorlat Jelentős változás történt 1981-ben a Magyar Néphad­sereg életében: ekkor vezették be a 18 hónapos sorkatonai szolgálatot, ami azt jelenti, hogy a sorállományú katonák három féléves kiképzési idő­szak keretében sajátítják el a meghatározott ismereteket. Hogy milyen formában történik ez, erről kértünk tájékoztatást az egyik pécsi egység parancs­nokának helyettesétől, Hoch­rein László őrnagytól. — Évente kétszer van alap- kiképzés —, melynek időtarta­ma egy hónap — ezt követi a szak- és kötelékkiképzés. A bevonuló újoncok beilleszkedé­sének a megkönnyítésére az el­ső napokban lehetőséget biz­tosítunk a laktanya életének a megismerésére, bemutatjuk a harci technikánkat, a csapat­múzeumunkat. Az újoncokat kü­lön alegységekben helyezzük el, s az alapkiképzésük is ilyen formában történik. Ennek az intézkedésnek a nem titkolt cél­ja, hogy ne adjunk lehetőséget az „öreg” katonáknak a régeb­ben nem ritka kitolásokra. 4. HÉTVÉGE — Az alapkiképzés során mit csinálnak a katonák? — Az alapkiképzés óraszáma 120. Kilencven órában politikai és általános katonai ismerete­ket sajátítanak el, 30 órában pedig szakkiképzésen vesznek részt. Ennek részeként szabály­zatokat tanulmányoznak, álta­lános lőkiképzést kapnak —, géppisztollyal körös és felbuk­kanó célokra lőnek —, s fizikai állapotuk erősítésére testneve­lési foglalkozásokon vesznek részt. Ezek a „tantárgyak" napi hat órában kötik le a fiatalo­kat. Az alapkiképzés végére követelmény, hogy a katonák 13—15 kilométeres menetgya- korlaton megfelelő állóképes­ségről tegyenek tanúbizonysá­got. Az egy hónap alatt az újoncok csak rendkívüli eset­ben mehetnek haza, de a hoz­zátartozók, ismerősök meglá­togathatják őket nálunk szom­baton* délután és vasárnap dél­előtt. — Hogyan történik a szök­és kötelékkiképzés? —• Alapvető cél az alegysé­gek együttműködésének az erő­sítése, az alegységek összeko­vácsolása. Majd 500 órát for­dítunk alegység-gyakorlatokra, egyéni és kötelék-lőgyakorla- tokra, általános katonai kikép­zésre." A fegyvernemi alegysé­gek a gépesített lövész alegy­ségekkel szorosan együttmű­ködve vesznek részt gyakorla­tokon, táb.ori komplex foglal­kozásokon. Ezek a gyakorlatok 2—3 napig tartanak, s a fel­adat egyebek közt folyóakadály leküzdése, támadás, védeke­zés éleslövészetekkel egybeköt­ve, erdős, hegyes terepen való mozgás. A kiképzés 20—30 szá­zalékát éjszaka hajtjuk végre. A gépesített lövész alegységek­nél a fő kiképzési ágak a po­litikai oktatás, a harcászat, lö­vészet, harcjármű- és gépjár­mű-vezetés, testnevelés. — Az egység a közelmúlt­ban vett részt harcászati gya­korlaton. Milyen értékelést kap­tak? — A magasabb egység pa­rancsnoksága azt állapította meg, hogy a legutóbbi gya­korlathoz képest előrelépés és fejlődés tapasztalható a leg­több területen. Elégedettek vol­tak a munkánkkal, a harcké­szültségi állapotunkkal. Roszprim Nándor Lyuk a fogon Az egészséges: kivétel Fogat mosnak a kicsik a Nevelési Központ 3. sz. óvodájában Fotó: Proksza László Tanulni kell a fogmosást... Hazánk lakói 96 százaléká­nak fém egészséges a foga­zata. Az 50 éven felüliek fele elveszti a fogát, és kétéves ko. rúak között már van lyukas fo­gú. Népbetegséggé vált a fog­szuvasodás és a fogínygyulla­dás. — Sajnos, valóban népbe, tegség a fogszuvasodás és a különböző fogágy megbetege­dések — mondja dr. Keszthelyi Gusztáv, a POTE Fogászati , Klinikájának adjunktusa, — Amíg a szuvasodást gyorsan lehet gyógyítani, az utóbbinak sajnos nincs gyógymódja. A fogínysorvadás folyamatát pél. dóul csupán lassítani lehet, gyógyítani nem. Mindkét be­tegségnél a megelőzés lenne a legfontosabb, ezt pedig a szájhigiéniával lehet elérni. A fát; gyermekvárosban éve­ken át végzett ellenőrzés során 900 kiskorúnál találtak vala­milyen fogbetegséget, pedig ott ügyelnek rá, hogy naponta kétszer mindenki kézbe vegye a fogkefét. Csakhogy: nem tudnak fogat mosni! Amíg azt pontosan megtanítják a gyer­mekeknek, hogyan kell késsel, villával enni, azt nem tanítják, hogyan kell helyesen fogat mosni. Amerikában már 10 évvel ezelőtt kikísérletezték, hogy mi­lyen fogkefe felel meg leg­jobban annak a követelmény­nek, hogy maradéktalanul el­távolítsa a foglepedéket a fo­gakról és fogínykárosodást se okozzon. A vizsgálatok szerint olyan fogkefe az ideállis, amelynek a kefefej hossza nem több 3—3,5 centiméternél. Az ennél hosszabb felesleges, a fogsor görbülete miatt, ugyanis egyszerre csak két-három fogat érint, a túl hosszú fej pedig akadályozza, hogy a leghátul levő fogakhoz kívül-belül jól hozzáférjünk. A sörteprofilnak egyenesnek kell lenni, vagyis minden szőrszál egyforma hosz. szú legyen. A sörték keménysé­ge különböző. Gyerekeknek a szoktatáskor puha kefét adjunk, a felnőttek egyénektől — fo­gaik, fogágyuk állapotától — függően használjanak puhább, vagy keményebb sörtéjű fog­kefét. A fogkeféken szám jelöli a keménységi fokot, a 15-ös gyermekeknek való puha, a 20 —25-ös pedig felnőtteknek. Az utóbbi egy-két évben a fogorvosok figyelmeztetésére ki­cserélték a tévé-Macit és a fo­gait vízszintesen csiszatoló ma. ci helyett, most a függőleges irányú fogmosást csinálja. — Igen, nem mindegy, ho­gyan mosunk fogat. A vízszin­tes irányú és erőteljes súrolás árt a fogínynek, különösen, ha nagyon kemény szálú kefével végzik. Ez ugyanis elősegíti a fogíny visszahúzódást, ebben az esetben pedig a fogak gyor­sabban romlanak. A kefe sor­téit apró körkörös mozgással nyomjuk rá a fogakra, így a szálak jól behatolnak a fogkö- zekbe, utána erőteljesen lefelé, illetve az alsó fogsornál felfelé húzzuk a fogkefét. Ezt többször megismételve végezzük, mindig először a legbelső fogaknál kezdve, fokozatosan kifelé ha­ladva. A fogak belső felületét is a fogak irányában, a fogíny­től a fogvégekig haladva tisz­títsuk. A fogkrémek közül pedig a Fluor tartalmút ajánlatos használni. Dr. Keszthelyi Gusztáv aszta­lán fogkefékből egész kollekció látható. Amerikában külön kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy a legmegfelelőbb tisztító eszközöket ki kísérletezzék. Mi­vel a legjobb fogkefe sem ké­pes a szorosan nőtt fogak közé behatolni, ezért fogköztisztitót is gyártanak. Van olyan, ame­lyik leginkább fogorvosi fúróhoz hasonlít, csak a fúrófej helyén vékony spirális kis kefe van, amellyel a fogak közé lehet nyúlni, és van olyan fogköz- tisztító is, amelynek nyele V- alakban elágazik, a két vége között puha, de erős selyem­szál van kifeszítve, és ezzel kell a fogak közül az ételmaradé­kot, a lepedőket kitisztítani... Ezekkel az eszközökkel a jó fogkefék mellett tökéletesen tisztán lehet a fogakat tartani. A pécsi fogászati klinika egy évvel ezelőtt felvette a magyar- óvári kefegyárral a kapcsola­tot. Többszöri megbeszélés után, most orvosi szakvélemény alapján kezdték gyártani a fog­keféket. Gyerekeknek ajánlotta VÜK és a Skála-kópé elneve­zésű fogkefe, felnőtteknek a Viktória 20-as, 25-ös. A nálunk kapható fogkefék közül legjobb a Nippon, Ä magyaróvári gyár­ral létrejött megállapodás sze­rint a jövőben fog köztisztító­nyelet is gyártanak külföldi minta alapján. A klinika fogá­szai tervezik, hogy nagyméretű fogsormodellen (amit majd csak ezután gyártanak le, ha találnak gyártót) nagyméretű fogkefével tanítják majd isko­lákban gyerekeknek a helyes fogmosást. Már lehet kapni foglepedék színező tablettát, amellyel el­lenőrizhetjük, hogy tökéletes fogmosást végeztünk-e. így ta­lán lassan elérjük, a megfelelő szájápolási kultúra szintjét, mert fogainkat egyetlen mó­don lehet megóvni a gyors romlástól: az alapos és rend­szeres tisztítással. Sarok Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents