Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-10 / 340. szám

Épül az űj kereskedelmi teher­pályaudvar A pécsi vasútállomás ré­gi kereskedelmi teherpá­lyaudvarát már rég kinőt­te a MÁV. A forgalom le­bonyolítása a szűk rakterű- let miatt akadályozza a normális munkavégzést. Á konténereket mozgató da­ruk és az azokat szállító szerelvények kényszerű ma­nőverezése várhatóan 1985. utolsó negyedévére megszűnik. Addigra terve­zik ugyanis átadn; a Tüzér utcai körúti felüljárótól nyugatra eső területen az új ikonténerpályaudvart, melynek a kivitelezési mun­kálatait az ősszel kezdték el. A Szigetvári Állami Gaz­daság Dél-dunántúli Meli­orációs Társasága a na­pokban fejezte be a dur­va földmunkát melynek ér­téke megközelíti a nyolc­millió forintot. A munká­latok során a dózerek öt­venezer köbméter földet mozgattak meg. A beruhá­zás megvalósítását — amely az UVATERV költ­ségvetése szerint hetvenöt- millió forintba kerül — a tavasszal folytatják. A ki­alakítandó vágányhálózal hossza egy kilométerre te­hető, a rakodást három vágányon végezhetik majd. A szabadtéri rakterűiét nagysága meghaladja a 15 ezer négyzetmétert. A vágányok fölött 230 mé­ter hosszúságú darupá­lyát építenek, a 45 tonna teherbírású bakdarut az Intrasmas szállítja. A konténer-pályaudvar­hoz tartozik a létesítendő kiszolgáló épület, ahol a MÁV és a Volán látja el a forgalmi adminisztrációs feladatokat A térvilágítást a leendő pályaudvar terü­letén a MÁV dombóvári építési főnöksége készíti el és ugyancsak ők építik meg az említett kiszolgá­ló épületet is. A vágány­fektetés, a darupálya épí­tés a barcsi Építőiparii Szövetkezet feladata lesz. A csapadékcsatorna rend­szer és a rakterűiét beto­nozása ugyancsak a szi­getvári meliorációs társa­ság feladata. A két év múlva átadás­ra kerülő új kereskedelmi pályaudvar nagyban te­hermentesíti a jelenlegit, mert az utóbbi időben je­lentősen megnőtt a konté­nerforgalom. Mind a 20, mind pedig az 5 tonnás konténerek fogadását, il­letve indítását az új léte­sítmény látja majd el. A beruházás megvalósításá­hoz jelentős összeggel já­rul hozzá a MÁV vezér- igazgatóság, amely a ko- csiállásípénzekből a költ­ségeknek mintegy a felét állja. Különben Pécsett a 20 lábas konténerforgalom 1981 őszén indult és szep­tembertől december végé­ig 106 nagykonténer érke­zett,’ illetve indult Pécsről. Tavaly a 20 lábas konté­nerforgalom már megköze­lítette az 1650 darabot, idén pedig szeptember vé­géig több mint 1900 nagy befogadó képességű szál­lítótartály indult illetve érkezett Pécsire. S. Gy. . HÉTVÉGE Bűz a város fölött (A.) Ki a gcndaja? Mit mond a MÉLYÉPTERV? A pécsi szennyvíz távolabbi jövőjéről Tasfi Lászlót, a MÉLY­ÉPTERV osztályvezető-helyette­sét kérdeztük, aki több mint egy évtizede jó ismerője a pé­csi gondoknak. — A MÉLYÉPTERV két évvel ezelőtt készítette el a hosszabb távra szóló beruházási prog­ramot, amely a legoptimáli­sabb számítások alapján is legfeljebb 1990-ben realizálha­tó. A pécsi szennyvíztelep bő­vítésének első ütemében feltét­len meg kell valósítani a ki­szolgáló alaplétesítményeket, amelyeknek a teljes, nagy ka­pacitású, Pellérd közeli telep számára is elegendőknek kell lenniük. így ki kell építeni az úthálózatot, el kell végezni a tereprendezést, biztosítani szükséges az energiaellátást és még sorolhatnám ... Egyetér­tek a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság azon véleményé­vel, miszerint minden pénzt a végleges telepre kellene fordí­tani. De hót nemcsak ez a gond. A pécsi bűznek más okozója is van, nem csupán a Húsipari Vállalat és a Bőrgyár. Magam is tapasztaltam, ami­kor a szennyvíz a csatornából telepi műtárgyakhoz érkezik, már berothadt szagot áraszt. Az említetteken túl a legna­gyobb problémát a déli fő­gyűjtő túlzott leterheltségében látom, amit tehermentesíteni kellene az állandó karbantar­tással együtt. A közvetlen feladatok Sorozatunkban a pécsi bűz okait igyekeztünk feltárni. Ha az elhangzottakat egybevet­jük, ezek alapján nehéz lenne megmondani, honnan is jött az a penetráns szag, amely a várost elborította a nyáron. A vállalatok viszont folya­matban lévő és tervezett be­ruházásokról, intézkedésekről szóltak, határidőket adtak meg. És ez fontos. A határidő­ket természetesen komolyan vesszük és visszatérünk rájuk. Nagy és bonyolult még egye­lőre ez a bűz ügy, sok a nyitott kérdés is. De egyáltalán nem látszik olyannak, hogy a szennyvíz kellemetlenségeit szükségszerűen kellene még hosszú éveken át elviselni. Salamon Gyula Proksza László felvétele! A pécsi Megyeri úti szenny­víztelepre naponta ötven—öt­venötezer köbméter szennyvíz érkezik, amelynek a teljes bio­lógiai feldolgozását a jelenlegi berendezések nem teszik lehe­tővé. Bővítik a szennyvíztelepet A Pécsi Vízmű saját erőből igyekszik bővíteni a feldolgozó kapacitást annak érdekében, hogy utolérje magát. A tele­pen a DÉLVIÉP-pel történt megegyezés értelmében ho­mokfogó medencéket építenek — jelenleg ez a szűk kereszt- metszet —, amelyek a hozzá­juk kapcsolódó előülepítő se­gítségével a most még tisztí- tatlan 25 000 köbméter szenny­vizet is feldolgozzák. Az új mű­tárgyak a jövő év végére ké­szülnek el. Ez azonban korántsem je­lent végleges és megnyugtató megoldást. Az úgynevezett in- tenzifikálás révén ugyan tíz­ezer köbméterrel nő a telep biológiai feldolgozó kapacitá­sa, ám máris vannak olyan vélemények, miszerint a város­ból érkező szennyvíz mennyi­ségétől függően biológiai fel­dolgozás hiányában továbbra is naponta legalább tíz—ti­zenötezer köbméter szennyvizet lesznek kénytelenek a Pécsi Vízbe engedni. Ami a bűzforrást illeti: a tarthatatlan állapot megszün­tetését 1981-ben az iszaptavak lefedésével kezdték meg. Ezt követően a hétezer köbméteres kiegyenlítőtartályokat grabop- last palásttal fedték be, a zárt légtérből pedig elszívják a rossz levegőt, és azt az ózonizáló rendszeren bocsátják át. A sza­badba tehát a telepről mini­mális bűz áramolhat. Kárász Vilmos, a telep vezetője kérte, járjuk körbe az üzemet, győ­ződjünk meg arról, hogy nem a Megyeri úti szennyvíztelep a fő bűzforrás Pécsett. A valami­kori iszaptavakat vastagon le­takarták és nem igaz, hogy időnként oda nyomatják a szennyvíziszapot. Hogyan is te­hetnék, mikor a valamikori csővezetéket is megszüntették! Az egykori iszaptavakat külön­ben a Kertészeti és Parképítő Vállalat vette át, és komposz- tot készít a területen. Zárt rendszerben A szennyvíztelep bővítésével egyidőben keresték annak a le­hetőségét, hogy zárt rendszer­ben oldják meg az iszapkeze­lést. Százmilliós beruházással lé­tesül a Hőerőmű mellett az iszaprothasztó rendszer, más­néven biogáztelep. Generálki­vitelezője a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár, amely várha­tóan a jövő év szeptember kö­zepére készül el a munkálatok­kal. — A BVG két, egyenként hét-hétezer köbméter befoga­dóképességű rothasztót készít — mondja Hainess Jenő, a Pé­csi Vízmű főmérnöke —, amely­hez egy hasonló méretű gáz­tartály kapcsolódik. A szenny­víztelepen naponta keletkező 250—300 köbméternyi iszap csővezetéken, tehát teljesen zárt rendszerben kerül feldol­gozásra. A rothasztás során-keletkezett biogázzal fűtjük majd a TCW-granulálót. így mellőzhetjük a pakurát. A rendszer üzembe lépésével je­lentősen csökkenthető a po- lielektrolit fölhasználás is. Ez importból származik, és az iszap víztartalmának eltávolí­tását segíti elő. A BVG jól áll a rothasztórendszer építésével, a készültségi fok eléri a hat­van százalékot, a tartályokat szerelik. Egyébként az általunk tervezett intenzifikálási- prog­ram az energia racionalizálás részeként valósul meg, melyet több szerv is támogatott anya­gilag. Az Állami Fejlesztési Bank 6,6 milliót adott, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság 27 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz, amely­nek fele vissza nem térítendő támogatás. A Városi Tanács 18 milliós kölcsönnel segít ben­nünket. Kár centrifugával? A szennyvíztelepen keletkező szennyvíziszap víztartalmának csökkentése érdekében 1981 tavaszán helyezték üzembe a hőerőmű valamikori zagykazet­táin azt a centrifugaállomást, ahová naponta 250—300 köb­méter sűrítésre váró iszapot nyomatnak ki a Megyeri útról, illetve majdan az iszaprothasz. tokból is. Az iszapcentrifugákat a dán GVS — az NSZK-beli Krüger- cég utóda — szállította. A négy gépegységből hosszú időn át csak kettő működött. Két gépegység most is o Bu­dapesti Vegyipari Gépgyárnál hever: az elsőt februárban szállították Budapestre. Az esetleges újabb üzemzavarok­idején a szerződésben garan­tált a BVG. — Ha két gép meghibáso­dik, a berendezés nem győzi az iszapsűrítést, aminek az lesz a következménye, hogy állan­dósul a bűz Pécsett... — Ne nálunk keressék a bűnbakot a pécsi rossz levegő miatt! Ebben mi nem vagyunk hibásak, hiszen az üzemzavar okozója a rossz homokfogó is. Azt ígérhetem, hogy az import alkatrészek beérkezése után a nálunk levő két centrifugát ki­javítjuk ! A centrifugákról kikerülő iszap víztartalma húsz százalék körüli. Értékesítésével enyhíthe- tők lennének a mezőgazdaság szervestrágya gondjai. A granuláló hibái A centrifugált iszap a TCW- iszapgranulálóba kerül majd. Régóta működnie kellene, ed­dig mindössze kétezer órát dolgozott. — Hibás a porleválasztó, a hőcserélő, illetve annak a mo­sóberendezése, továbbá ma Épül a biogáz-telep külkereskedelmi cég annak idején több versenytársat aján­lott, végül is a nyugatnémet TCW nyert legkedvezőbb aján­latával. Három és fél hónap­pal ezelőtt végre eljutottunk odáig, hogy a százmilliós beru­házásnál a BVG és a TCW szerelőt megkezdték a rendszer automatikájának élesztését, ám néhány napos üzemelés után bebizonyosodott, hogy az automatikával valami gond van. Megvizsgáltuk a rendszert és bebizonyosodott, hogy nem jó a hőcserélő, továbbá a hő­mérséklet szabályozóval sincs ISZAPKEZE LES MŰKÖDÉS! VAZLAJA Tisztított víz Végtermék (granulátum f Centrifugait iszap - átmeneti tárolóhely Szárító Centrifuga Iszap távvezeték gépház || {4.Skm) esi I sezrezeték Rothasztok Gáztartály Szennyvíztisztító telep qépnaz meglévő léte síimé nyék épülő — 4— Közcsatorna (deli főgyűjtő ) tál tartva a Pécsi Vízmű Agará­ról vásárolt' másfél millió fo­rintért egy centrifugát a közel­múltban. A Pécsi Vízmű és a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár közölt létrejött szerződés értelmében — amit 1981. január 26-án kö­töttek — a BVG a következő­ket vállalta: „Biztosítjuk a cent­rifugák folyamatos üzemelteté­sét, térítés ellenében a szük­séges alkatrészeket... Az ér­tékesítéstől számított két na­pon belül szervizkocsink a helyszínre megy. A centrifugád kát negyedéves ütemterv alap­ján havonta ellenőrizzük . .." Ez nem valósult meg. A Pé­csi Vízmű igazgatója ezért 1983 májusában levélben for­dult a BVG kereskedelmi fő­osztályvezetőjéhez, melyben a következőket fogalmazta meg: ,,A szerződésben vállaltak so­rozatos elmulasztása, a javítá­sok indokolatlan elhúzódása, telexeink, leveleink válasz nél­kül hagyása, többször megis­mételt megrendeléseink vissza­igazolásának elmulasztása két­ségessé teszik, hogy a BVG tudja, vagy egyáltalán akarja teljesíteni a szerviz szerződés­ben vállaltakat: a centrifugák folyamatos üzemének biztosítá­sát." — Mi nem vagyunk a GVS- cég szervize. Igaz ugyan, hogy a BVG kooperációs kapcsolat­ban áll a dán vállalattal, de a közvetítő partner a NIKEX — érvel Angyal Lajos, a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár fő­mérnöke. — Két centrifuga va­lóban nálunk van javításon, amelyekhez ötmillió forint ér­tékű alkatrészt kell biztosíta­nunk. Tudjuk és átérezzük, mekkora gondot jelent a biz­tonságos üzemelés hiánya. De hadd tegyem hozzá: számunkra is "problémát okoz az alkat­részbeszerzés. Szerintem azok­nak a feladatoknak nem tu­dunk eleget tenni, amit annak sem működik kielégítően és megbízhatóan az automatika — mondja Hainess Jenő. — Azt hiszem, ennyi elég a hibák felsorolásából. Ez év elején 28 pontban fogalmaztuk meg az üzemelést gátló hiányosságo­kat. A granulálót ezek miatt nem vettük át a beruházótól, illetve a kivitelezőtől. Schreiner János, az UNIBER mélyépítési műszaki osztályve­zetője: — Meggyőződésem, hogy a város a különböző szennyvíz- iszap kezelési technológiák kö­zül a legkorszerűbbnek tűnőt választotta. Ekkora mennyiségű iszapot nem lehet negyven-öt- ven kilométerre szállítani. Pécs közelségében viszont nincs olyan hely, ahol minden elő­írást figyelembe véve kialakít­hattak volna egy olcsóbb és megbízhatóbb technológiát. A minden rendben, mert a ke­mence túlfűtött. Mindezt jelez­tük a TCW-nek. — Végsősoron kivitelezői, gyártó, vagy üzemeítetési hiba folytán nem használható a be­rendezés? — A Budapesti Vegyipari Gépgyár szerintem nem ma­rasztalható el, mint ahogy a Pécsi Vízmű sem. A legutóbbi találkozáskor a TCW képviselő­je elismerte a hibát és ígéretet tett a soronkívüli javításra, a szükséges részegységek cseré­jére. Magyarországon Pécsen kí­vül eddig Egerben épült ha­sonló típusú granuláló, ame­lyet ugyancsak a TCW szállí­tott. Mint megtudtuk, ott is hasonló gondokkal küszködnek. Némely szakemberek úgy tart­ják, per lesz a dologból. Vi­szont alig hihető, hogy a prob­lémák ettől megoldódnának. A Pécsi Vizmü iszapsűrítő centrifuga állomása

Next

/
Thumbnails
Contents