Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-04 / 334. szám

1983. december 4., vasárnap Dunantiiii ncroio A költő első nagy szerel­me fogarasi tanár ko­rában egy szép cuk­rászlány volt. Fogarasról tá­vozva fölváltotta e nagy sze­relmet a Kiss Erzsébet iránt érzett mély érzése. Ez a kap­csolat csaknem házassággal végződött, de szerencsére a kitűnő táncos. Révész llus maga köré bűvölte Babitsot. Házasságra azonban ekkor sem került sor, mert llus visz- szavárta hadifogoly vőlegé­nyét, Dienes Barnát. Amíg mindezek történtek a költővel, a svájci Lutryban a 16 éves Boncza Berta, „az érzések szőke gyermeke" sem burkolódzott a patyolat pa­lástjába, mert odaadó szere­lemmel csüggött Tabéry Gé­zán. Közben fölfedezi Ady Endre verseit, és kezébe ke­rül Babitsnak Herceg, hátha megjön a tél is című kötete. Tabéryt szívében fölváltja Lám Béla, ez a „piros, me­leg vérű” ifjú akit Bertuka „nagyonnál is jobban sze­ret.” A győztes mégis Ady End­re lesz, aki többféle akadály elhárítása után 1915. március 27-én a Központi Városházán házasságot köt vele. A fára­dalmakat Csúcsán pihenik ki, ahol Ady többek között Babits Recitativ kötetét ol­vasgatja. Pestre költözve a Veres Pálné utcai lakásban gyakori vendég Babits is, akinek ekkor játsszák meg­filmesített regényét, A gólya­kalifát. Adyné, most már Csinszka, Károlyi Mihályhoz írt levelé­ben (1919 januárjában) még nem gondolt férje halálára. Reménytelenül is bízott Ady felgyógyulásában. A nagy költőhalott azonban 1919. január 27-én cifra szűrével már nem takarhatta be ma­gukat a vihar elől. Az özvegy Csinszka gyászát csak rész­ben enyhítették azok az Ady­ról szóló előadások, amelye­ket Babits tartott — Csinszka részvételével. Gyakori talál­kozásaikból szenvedélyes sze­relem született. „A napsugár fölgyújtja testedet, és úgy ra­gyogsz ma, mint a szerelem Néró fáklyája, szegény kicsi asszony égő rabságban" — írja Babits Csinszkához írt egyik versében. A nagy „habozó” még várt a házasságkötéssel, bár bo­nyolította helyzetüket, hogy az egyik erdélyi lapban meg­jelent házasságuk híre. Ba- bitsra azonban a Tanácsköz­társaság bukása után nehéz napok szakadtak: a Petőfi, majd a Kisfaludy Társaság kizárja tagjai sorából: meg­fosztják tanári állásától: rendőrségi megfigyelés alatt tartják. Csinszka jelenléte gyógyír volt számára, hisz Csin-Csin (ő így is becézte) olyan volt, „mint egy drága kisfiú, és sohse lesz más, mint kisfiú nékem." Milyen volt Csinszka ebben az időben? Léda nővére. Fe­hér Dezsőné ilyennek látta: „Törékeny, fejletlen, kister­metű gyermekleánynak lá­tom, kék szemének nézése kissé üvegszerűen merev, pu­ha, szőke haja homlokán frufruba vágott... Lénye si- mulékony, biztonsága társa­sági lényre és méginkább önbizalomra vall.” Szabó Lő­rinc mintegy másfél évig Ba- bitséknál lakott, s naplójá­ban „roppant ellenszenves és roppant vonzó nőnek" írja le. És csak természetes, hogy Babits felesége, Tanner Ilo­na (írói nevén: Török Sophie) még mindig féltékenyen „te­hetségtelen tramplinak" ne­vezte kórházi ágyán Csinsz­kát. Pedig lázas, fojtott feszült­ségű szerelem alakult ki kö­zöttük. Számos levélváltás ta­núsítja, Csinszka nem értette meg Babitsot: „Én igazabb vagyok, drágább, élőbb, tisz­tább és jobb barátod az ösz- szes könyveidnél, amik helyet kértek az életedben, és meg­zavartak." Babitsot kétségte­lenül felkavarta ez a nagy szerelem, de nem bízott ön­magában. Ennek ellenére ilyen forró vallomás született tollán: „Te vagy, aki engem legjobban szeretsz a világon, és mindent összevéve min­dig jobban ézem: én is té­ged szeretlek legjobban." Babits nem lobogott, még­is égett. A babitsi alliterá- ciók csillannak elő verseiből: Csodálatos csillogó csengők csilingelnek csöndesen, csendesen, - hallani nem lehet, talán látni sem: az látja csak, ki úgy szeret, mint én, édesem! Csinszka hajnali álomként jött a költő elé, „mint a nap­fény a vizeken", hogy azután — mindkettőjük házasságkö­tése után — még sokáig tűn­jön és fájjon ... Tóth István dr. Évi 15-20 tonna koromtól s 50 tonna kéndioxidtól óvja meg a környezetet Hatékony porleválasztót szereltek a BVM komlói gyárának kéményébe A Mecseki Szénbányák kutatóinak szabadalma Néhány évvel ezelőtt még 20—30 ezer forint környezet­szennyezési bírságot fizetett évente a Beton, és Vasbeton- ipari Művek dunaújváros; gyá­rának komlói gyártelepe. A szennyeződést a techno­lógiai gőzt és a fűtést szolgál­tató öreg mozdonykazánokból távozó füstgáz okozta: a szél- járástól függően hol a környék­beli házakra, üzemekre, hol a mecsekjánosi kiskertekre hul­lott mázsaszám a korom. Épp ezért tervezték el a gőzfejlesz­tés modernizálását az 1978-as rekonstrukció idejére ám mire sor került volna a kivitelezésre, kiderült: mégsem igazán kor­szerű megoldás az olajfűtés. Ezután a távfűtést szerették vol. na bevezetni a telepre, ám ez a terv is'kudarcba fulladt. 1981- ben megkísérelték a kazán át­alakítását, megnövelték az égé­si felületet, füstgázelszívó ven­tillátort szereltek fel, magasabb kéményt építettek s noha ab­ban az évben megúszták a kör­nyezetvédelmi bírságot, nem elégedtek meg az eredmények­kel. Akkoriban szereztek tudomást egy újfajta porleválasztóról, amelyet a Mecseki Szénbányák kutatási osztályán kísérleteztek ki, s a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál al­kalmaztak eredményesen az aszfaltkeverés folyamatában. Felkérték a szabadalom gaz­dáit: vizsgálnák meg, alkal­mas-e készülékük koromlevá­lasztásra is. A mérések modell­kísérletek megtörténtek s az eredmények alapján megren­delték a szerkezetet a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Válla­lattól. A félmillió forintos berende­zés belsejében a kétfokozatú porleválasztó nedvesítőszert tar­talmazó vízpermettel állja útját o távozó füstnek, s a leválasz­tott kátrányt, egy tartályban gyűjti össze — tudtuk meg Len. gyei Jánostól, az üzem főgépé. szétől. A szeptemberi próba­üzem során a számítottól, ha. tékonyabbnak bizonyult a ké­szülék: a koromszem csékneik mintegy 88 százalékát, a kén­dioxid 60 százalékát fogja fel, s ezzel évi 15—20 tonna ko­romtól és 40—50 tonna kén­dioxidtól mentesíti a környeze­tet. A jó hatásfok miatt utólag meg kellett oldani a keletkező — igen tömény — kénessav ma­ró hatásának közömbösítését, s gondot okozott az is, hogy a maradék távozó füstnek oly nagy volt a páratartalma, hogy a kémény tetején kicsapódva visszacsurgott a kürtő aljára. Most egy időre a kiegészítő berendezések felszerelésének tartamára — kiiktatták a por­leválasztót a kazánban képződő füst útjából. Ám csupán rövid idő kérdése, hogy ismét bekap, csolják, s ezzel végképp meg­szüntessék a környék lakóit és az üzem dolgozóit egyaránt oly régóta nyomasztó gondot. Barta Zsuzsa Autófront szombaton, vasárnap... Javítják a gépkocsikat a Shell szervizben Ügyelet, ügyelet, ha volna... Az autó télen is autó, sőt a hideg előhozza a rejtett gondo­kat. De akadhat ilyen-olyan apróbb-cseprőbb javítanivaló. Olvasói jelzések alapján indul­tunk útnak: vajon az autójaví­tók mennyire szolgáltatók, mennyire érzik, hogy az autó­sokért vannak? Szomorú start: Pécsett órákig nem találtunk ügyeletet tartó szervizt vagy kisiparost; egyedül a Shell műhelyében dolgoznak. Szombaton déli 12 óráig két szerelő dolgozik, vállalja a gyorsjavításokat. Takács János szerelő az alábbiakat mondot­ta : — Érezhetően szükség van a munkánkra; reggel 8 óra után megélénkült ma is a forgalom. Gyújtásbeállítástól hűtőfolya­dék-cseréig mindent végeztem, de sokszor hívnak telefonon, s elég egy tanács, egy megnyug­tató szó. Ma általában hét vé­gén indul az autózás, s ekkor jönnek elő a hibák is ... A tárgyalóteremből Hq* év fegyház rablásért Úgy tűnik: az erőszakos bűncselekmények számának emelkedése bíróságaink körültekintő ítélkezési gyakorlatában is mindinkáb érezteti hatását. Más szóval fogalmazva: fokozottan tu­lajdonítanak nevelő, bűnmegelőző szerepet a szigorúbb szankcióknak a bűnüldözési szervek, s keményednek a büntetések. Ez év július 7-én Pécsett alapos ivászatot rendezett Táléi József, az ideiglenes lakásban Kaposváron élő, 1962-ben született berzencei lakos. Már délelőtt 10—11 óra között elkezdte és folytatta az alkofiol pusztítását este hétig, amikor a Sallai utcában — már erősen részeg állapotban — megszólított néhány fiatalt. Ezek a diákok a Pécsi Állami Gazdaság építőtábo­rában dolgoztak, városnéző sétán voltak. Tófei a Kolumbia presszóba invitálta őket, amit a diákok —'fiúk, lányok — vonakodva bőr, de elfogadtak. Egyikőjük kiment a presszó mellékhelyiségébe, ahova Tófei követte. Ott — néhány „bevezető" ökölcsapás után — el­vette a megijedt fiatalembertől a pénzét, le­csatolta annak karóráját, újból megverte, majd a sértettet erőteljesen karonfogva kivezette az utcára, azzal, hogy ha valakinek elmondja, vagy megpróbál elszökni, újabb verés következik. A diák társai ózonban közbeléptek, vissza­vették a pénzt is, az órát is. Tófei pedig őri­zetbe került. Nem először ütközött a jogszabá­lyokkal: 1981-ben a Kaposvári járásbíróság közveszélyes munkakerülés miatt, majd ugyan­itt 1983-ban lopás miatt ítélték el. A Kolum­biában elkövetett rablás ügyét első fokon a Pécsi Városi, másodfokon a Megyei Bíróság dr. Bertha Pál tanácsa tárgyalta. Helyben hagyva az első fok ítéletét, rablás bűntette miatt 6 évi, fegyházban letöltendő szabadság- vesztésre ítélték Tófei Józsefet. M. A. Kormos Emil, a másik ügyele­tes szerelő hasonló véleményen volt: az ügyelet szükséges. De mi van szombat délután és vasárnap? A kisiparosok - ismerjük készségüket - fogad­ják a bajba jutottakat, gyors segítséget adnak. Ha éppen otthon van a kisiparos. De ha nincs — és erre senki sem kö­telezheti —, címről címre járhat a delikvens, s jó, ha a gyors­segélyt megkapja. A két nagy szerviz - a Szigeti út és a Diósi út — nem tart ügyeletet. (Számunkra érthetetlenül!) A kisiparosok közötti ügyeleti rendszer sem terjed ki a téli hónapokra. Toponári Béla szi­getvári autószerelő tájékozta­tása szerint Szigetváron április 1-től november 1-ig tartottak ügyeletet. Komló: nincs ügyelet. Hírlik, nem éri meg a kisvál­lalatoknak, az AFIT-től elbú­csúzott cégeknek ez a készen­lét. De vajon hogy vélekedik erről Sztanics György, a mohá­csi kisvállalat vezetője? — Szerintem ez nem megéri, nem éri kérdése. Nekünk, a szakmát vállalóknak kötelessé­günk szolgáltatást nyújtani, ál­landó készenlétet biztosítani, s az esetleg elvesztett forintokat máshonnan pótolni. Mohácson éjjel-nappal, vasárnap és szom­baton és a hét minden percé­ben hívhatnak bennünket. Sze­relőnk — aki autómentőt is visz a helyszínre, ha erre van szük­ség — a gyorsszolgálati mű­helyben minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a szerviz hírnevét öregbítse. S ez a mi hasznunk! Tegyük hozzá: Erdős Róbert, az éppen e hét végén ügyelet­ben lévő szerelő CB-rádióval tart kapcsolatot a szervizköz­ponttal, ahonnan a nap bár­mely pillanatában továbbítják a bejelentést. Le a kalappal a mohácsiak előtt! Kozma Ferenc Szanálják a 26. Állami Építőipari Vállalatot Szanálják az ország egyik legrégibb állami építő szervezetét, a 26. Állami Építőipari Vállala­tot, amelyet 1950-ben Du­naújváros és a Dunai Vasmű építésére hoztak létre, jelenleg pedig Száz­halombatta és a Paksi Atomerőmű építésében vesz részt. A kondíciójaví­tó intézkedésre azért van szükség, mert a vállalat tavaly óta alaphiányos. A cég az elmúlt években ipari kapacitásának kor­szerűsítésére és fejleszté­sére több száz milliós köl­csönt vett fel, s ennek részleteit, kamatait — mert nem követte szorgal­masan a piaci igényeket — nem tudja fizetni. Most kölcsönei visszafizetését átütemezik, a hatéko­nyabb működés megte­remtésére belső szervezeti változásokat hajtanakvég- re, a felfejlesztett kapa­citás lekötésére piacot ke­resnek. E rendezés azért indo­kolt, mert a vállalat mun­kájára — jelenlegi terüle­tén —' nagy szükség van, fizikai és műszaki létszá­ma adott, technikai fel­szereltsége magas színvo­nalú, feltételei összességé­ben olyanok, hogy sza­nálással a kedvező válto­zást el lehet érni. A sza­nálás idejére a vállalat élére miniszteri biztost állítottak. Országos grafikai biennálé Miskolcon A Pécsi Grafikai Műhely bemutatkozása (Tudósítónk telexjelentése) Megnyílt a tizenkettedik or­szágos grafikai biennálé. Az észak-magyarországi nagyvá­ros, Miskolc negyedszázada ad otthont ennek a tárlatnak, amely mozgásában meghatá­rozó, változásaiban követi egy kifejező, markáns műfaj tö­rekvéseit. A biennálé mindig verseny (az idén nyolcvanhat művész száznegyven lapja rep­rezentálja a magyar grafika elmúlt két évét), és mindig le­hetőség a műhelyek bemutat-* kozására. A biennálé anyagát három helyszínen mutatják be. A vá­rosi galériában helyezték el a grafikai alkotásokat. A két év­vel korábbi tárlat nagydíjasá­nak, Swierkiewicz Róbertnek gyűjteményes anyagát a Bor­sod megyei Képtárban láthat­ják a látogatók. A Pécsi Grafi­kai Műhely hazai és külföldi művészek alkotásaiból álló gyűjteményét pedig a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai helyiségében tekinthetik meg az érdeklődők. A kétévenként megrendezés­re kerülő országos grafikai biennálét Németh Lajos mű­vészettörténés'’ nyitotta meg. Szólott többek- között arról, hogy a miskolci tárlat nem­csak a már ismert művészek­nek, hanem a grafika fiatal művelőinek is lehetőséget nyújt az országos bemutatko­zásra, és alapítói közül szá­mos iskolát teremtettek. Ezt követően Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke adta át a díjakat. Kazincbar­cika város Tanácsának díját Pincehelyi Sándor pécsi kép­zőművész vette át. A két város képzőművészeti életének, kapcsolatainak friss bizonyítékaként december har­madikén a Pécsi Grafikai Mű­helynek is kiállítása nyílt Mis­kolcon. A kapcsolódó önálló tárlat a magyar grafikai élet lehető­ségeiről szól, és megmutatja az ország egyik távoli nagy­városában az idén tízeszten­dős Pécsi Grafikai Műhely munkájának az eredményeit. A miskolci megelőzi a pécsi jubileumi kiállítást, de annál nagyobb gonddal válogatták a bemutatásra kerülő anyagot. A Pécsi Grafikai Műhely szá­mos külföldi művésznek adott lehetőséget, hogy Magyaror­szágon dolgozzon. Most a nemzetközi kapcsolatok ered­ményességét is bizonyíthatja, de művészi szempontból talán még érdekesebb a kiállítás. A grafikát sokszor féltik partta- lanságtólr hiszen kifejező esz. közeiben az utóbbi években ez a műfaj produkálja a legtöbb meglepőt. Ismerkedésre és ter­mészetesen összehasonlításra is kitűnő alkalom, hogy a bien­nálé művészvendégei és kö­zönsége ezen a kiállításon kül­földi művészek Pécsett készült lapjait is láthatják. A műhely tíz évének anya­gából magyar, lengyel, romárr, NSZK- és NDK-beli, francia, japán és finn alkotók munkáit mutatják be most Miskolcon. Makai Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents