Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-04 / 334. szám

2 Dunántúli ílaplo 1983. december 4., vasárnap Mi nyílt nemzetiségi politikát folytatunk (Folytatás az 1. oldalról) gyermek, oz't az általános is­kolában és a középiskolában őrizzék meg és adják meg a lehetőséget hogy használják és ismerjék meg azt a kultúrkin- cset, amely ebben a nyelvben gyökerezik. Kívánom hogy he­lyesen felismert irányukban ha­ladjanak tovább, mert ez az egész magyar nép érdeke. Lantos József (Pécs) elmon­dotta, hogy 5500-an tanulják Baranyában anyanyelvűket. Magyar és német gyermekek együtt tanulnak és együtt mu­A kongresszuson felszólalt Aczél György, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a kongresszust. Be­szédében hangsúlyozta: orszá­gunk féltve őrzött politikai lég­körének alapja nem valamilyen kiegyezés, hanem az, hogy az itt élők közössége megegyezett a szocializmus építésében, s nemzeti programként vállalja azt. Társadalmunk közös értéke az is, hogy a nemzetiségiek otthonra, hazára találtak Ma­gyarországon. Az egyenjogú­ságot az anyanyelv és kultúra ápolásának, a történelmi ha­gyományok megőrzésének jo­gát alkotmányunk a nemzetisé­gek mint közösségek és a nemzetiségi emberek, mint egyének számára biztosítja. — Európának e táján a nem­zetek, nemzetiségek tragédiák­kal te'rhes sorsából megtanul­hattuk, hogy a belső bajokra nem orvosság a nemzetiségi vagy vallási csoportok bűnbak­ká tétele, az indulatok elszaba- dítása. Teljes meggyőződésünk, ma is jogosnak tartjuk, hogy a bűnt elkövetőknek, ha német, ha magyar, felelősségre vonták. De meggyőződésünk, hogy semmiféle kollektív felelősség­nek nem volt jogosultsága. Mé­lyen fájlaljuk, hogy haladó em­berek is bűnhődtek akkor, olyan bűnökért, amit nem követtek el. Annál nagyobb öröm nekünk és nekem mint Baranya megye képviselőjének tapasztalni^ hogy a Magyarországon élő németek szorgalmukkal, magas színvonalú munkakultúrával je­lenleg milyen tevékenyen vesz­nek részt közös céljaink valóra váltásában. Valljuk, hogy a nemzetiségi kérdés igazságos és tartós megoldását csak a szocialista társadalom fejlődé­se, a szocialista demokrácia kiteljesedése hozhatja meg - . mondotta Aczél György. Az MSZMP általános politikája, amelynek a nemzetiségi politi­ka szerves része, az utóbbi több mint negyed században a szocialista építés folyamatában kialakította és megszilárdította hazánkban a társadalom egy­ségét. A szocialista Magyaror­szágon alapvetően megváltozott a nemzetiséghez tartozás fo­galma- Ehhez a magyarországi németek esetében is hosszú, tragikus eseményektől sem mentes út vezetett. A magyar- országi német nemzetiség ma hazájának érzi ezt az országot, amelynek társadalmában egyenrangú, megbecsült helyet foglal el. A jogok, kötelességek és lehetőségek egyenlősége azon a marxista világnézeti meggyőződésen alapszik, hogy egy szocializmust építő társa­dalomban törvény az egyenlő­ség, ami azt is jelenti, hogy a többnyelvűség, a kulturális ha­gyományok, életmódbeli szoká­sok többfélesége nem zavaró tényező az állam életében a társadalmat gazdagító sokszí­nűség. E különféle értékek, ön­maguk feladása nélkül élhet­nek, halhatnak, működhetnek együtt a másságok feladása nélkül. A szocializmus elveivel, történeti hivatásával, erkölcsé­vel ez fér össze. A nemzetiségi jogok tiszte­letben tartásán túl államunk folyamatos intézkedéseivel el­hárítja a nemzetiségek fejlő­dése elől a nehézségeket — zsikálnak. Több kétnyelvű osz­tályt terveznek Pécsett is. Sziebert Ferenc (Görcsönydo- boka), arra kérte a tömegkom­munikációs eszközöket, ne az ellentétekről, hanem az együtt­működés eredményeiről írjanak többet. „A sombereki tsz tíz­szer lett kiváló egymás után, s ezt azokkal az emberekkel ér­tük el, akik valamikor ellensé­gesen álltak szemben egymás­sal”. Ezután Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja szólt a kongresszushoz^ hangoztatta a Központi Bizott­ság titkára. Sokszor azonban a jogok szavatolása és az állam intézkedései olyan értelmezést kapnak — a nemzetiségiek kö­rében is — mintha jogok adó. mányozásáról, jótékony gesztu­sokról volna szó. Ezek nem adományozott jogok, nem a nemzeti többség gyámkodása. A sajátos jogok érvényesítése elengedheteten része a szocia­lista demokráciának, a népha­talom megvalósításának és gyakorlásának, amihez a kü­lönböző nemzetiségű dolgozók is hozzájárulnak. Valljuk, hogy a nemzetiségi lét vállalásának alapvető politikai és társadal­mi feltételeit megteremteni nagymértékben a többségi nemzet kötelessége. — A hazánkban élő nemze. tiségiek nyelvét, kultúráját az egyetemes értékek sorában tartjuk szómon — mondotta beszédének további részében, — Olyan értékek ezek, ame­lyek a magyar nép és a szom­szédos országok népeinek együttéléséből, kapcsolataiból eredő történelmi és kulturális hagyományokban gyökereznek. Éppen ez a sajátosság ad le­hetőséget arra, hogy a nemze­tiségekhez való viszonyt inter­nacionalista magatartásunk egyik mércéjének tekintsük. Úgy hisszük, a nemzetiségek­kel való harmonikus együttélés jó alap az egymás mellett élő nemzetek egymásra utaltságá­nak tudatosításához, a nem­zeti szűklátókörűség felszámo­lásához. Ez azonban nemcsak a kultúra, az oktatás kérdése, hanem településfejlesztési, ipar­és agrárpolitikai kérdés is. — Politikánk nélkülözhe­tetlen eleme, hogy a nemzeti­ségeknek a velük egy nyelvet be­szélő nemzetekhez fűződő kap­csolatai is szabadon érvénye­süljenek. A ne/nzetiségeknek fontos küldetésük van a népek barátságának elmélyítésében. Természetesnek tartjuk, köszön­jük és igényeljük a hazai né­metek esetében — társadalmi rendszerünk- azonossága alap­ján az NDK intézményeinek sokoldalú segítségét művelődé­si ellátottságuk színvonalának emelésében. Természetesnek tartjuk azt az érdeklődést is, amely a szomszédos Ausztria és az NSZK részéről a magyar- országi németek élete iránt megnyilvánul. Mi nyílt nemze­tiségi politikát folytatunk. Ez is elősegítheti azt, hogy orszá­gunkról, népünkről, nemzetisé­geinkről reális kép alakuljon ki. A rokoni kapcsolatok ápo­lása olyan fontos emberi jog, amely hozzájárul ehhez — hangoztatta Aczél György. — Hazánk sorsának legfon­tosabb kérdése a béke védel­me. Béke szükséges ahhoz, hogy az utóbbi csaknem négy évtized társadalmi vívmányait megőrizhessük és a népért vállalt politikai elkötelezettsé­günknek megfelelően fejleszt­hessük. Ebben továbbra is számítunk társadalmunk vala­mennyi osztályának, rétegének, magyaroknak és nemzetisé­gieknek a munkájára — mon­dotta befejezésül a Központi Bizottság titkára. A kongresszus vasárnap foly­tatja munkáját. NAGYVILÁGBAN Szicília tiltakozik Nagyszabású, tömeges tilta­kozás lesz vasárnap Szicíliá­ban, ahová egy héttel koráb­ban érkeztek meg az amerikai robotrepülőgépek első részegy­ségei. Az OKP által szervezett tiltakozó menethez csatlakoz­tak a szakszervezetek és a részvétel mellett foglaltak ál­lást egyes vallási szervezetek is. Salvatore Lauricella, a szi­cíliai parlament szocialista párti elnöke nyilatkozatban szólította fel a sziget lakossá­gát az amerikai fegyverek el­leni tiltakozásra, s egyidejűleg a fegyverzetcsökkentési tárgya­lások folytatását sürgette. Az Olaszországi Békebizott­ságok Koordinációs Bizottsága e hét végén tartott sajtókonfe­renciáján azt közölte, hogy esetleg már december közepén az eredetileg kijelölt helyre, a comisói NATO-bázisra szállít­ják a Sigonellára megérkezett fegyvereket. Giovanni Spadoli- ni hadügyminiszter, mint isme. retes, úgy tájékoztatta a par­lamentet, hogy az amerikai ro. botrepülőgépek 1984 tavaszáig Sigonellán maradna. E.ecember folyamán egyéb­ként további tüntetéseket, ak­ciókat terveznek az euroraké- ták telepítése ellen. A szak- szervezetek 10-én országos til. takozónapot tartanak, 16—17- én Comiso közelében tanács­koznak azoknak a városoknak, községeknek a vezetői, ame­lyek nem hajlandók befogadni az atomfegyvert. Ezzel egyide­jűleg jogászkonferenciát szer­veznek a szicíliai rakétatelepí- pítés alkotmányellenes voltá­ról. Szovjet-amerikai nőszeminárium Moszkvában Moszkvában november 30.— december 2. között tartották meg a szovjet és amerikai nők 8. szemináriumát. A találkozó­kat 22 éve rendezik meg a Szov­jet Nőbizottság, valamint a békéért és szabadságért küzdő nemzetköz, női liga amerikai szekciójának kezdeményezésére. A kölcsönös megértés szelle­mében, nyílt légkörben lezaj­lott konferencián megvitatták, hogyan járulhatnak hozzá a nő­szervezetek a leszerelés ügyé­hez, s szó volt arról, miképpen lehet megvédeni az emberisé­get a nukleáris katasztrófától. Hasznos találkozók A Pravda cikke A nemzetközi problémák megoldásának pozitív megköze­lítése, sokoldalú együttműködés a Szovjetunióval és más test­vérországokkal, a szocialista gazdasági integráció erősítése — ezek voltak a szocialista kö­zösség politikáját is meghatá­rozó fő gondolatai a berlini és a varsói találkozóknak — álla­pítja meg a moszkvai Pravda. Az S2KP KB lapja Kádár János berlini és Gustáv Husák vezette csehszlovák párt. és á’lami kül­döttség Varsó; hivatalos baráti látogatásáról ír szombati szá­mában. A cikk felhívja rá a figyel­met, hogy ezekre a tárgyalá­sokra olyan időpontban került sor, amikor az európai helyzet különösen veszélyessé vált. Wa. sbington megkezdte a. szocia­lista országokra irányított kö­zepes hatótávolságú rakétáinak telepítését Nyugat-Eurépában. A szocialista országok nem szemlélhetik tétlenül amint ha­táraik közvetlen közelébe telepí­tik, az új amerikai fegyvereket. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK isméi megerősítetté, hogy maradék­talanul támogatja a Jurij And­ropov november végi nyilatko­zatában ismertetett intézkedése­ket, amelyek célja a Szovjet­unió és a szocialista közösség­hez tartozó más országok biz­tonságának szavatolása — mu­tat rá a Pravda. Parlamenti küldöttség utazott Irakba Az Iraki Köztársaság nem­zetgyűlése meghívására Péter Jánosnak, az Országgyűlés al- elnöKének vezetésével szomba­ton parlamenti küldöttség uta­zott Bagdadba. A magyar tör­vényhozás tagjai első ízben tesznek hivatalos látogatást Irakban. Letartóztatták Giuseppe Santo- vito tábornokot, az olasz kato­nai titkosszolgálat volt vezető­jét. Hamis tanúzással és maf­fiás kapcsolatokkal vádolják. Magyar-amerikai közgazdász­konferencia A Nemzetközi Kulturális Intézet és az amerikai nemzetközi ku­tatási és cseretanács közötti megállapodás keretében no­vember 30. és december 3. kö­zött Budapesten került sor a 8. magyar—amerikai közgaz­dász kerekasztal konferenciára. A tanácskozáson a két ország minteqy 40 vezető szakembe'e többek között áttekintette a világgazdaság helyzetét, külö­nös tekintettel a válságból va­ló kilábalás lehetőségeh-e, a kelet—nyugoti gardasági kap­csolatokra, továbbá a magyar és amerikai gazdaság fejlődé­sének időszerű kérdéseire. A magyar delegációt Simái Mi­hály akadémikus, az MTA Világ- gazdasáai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, az amerikai küldöttséget Edward Hewett a Brookings Intézet főmunkatársa vezette. A hét 3 kérdése I O Mit jelent a rakétakér­désről szóló tárgyalások körüli vita? Miután a NATO-határozat alapján megkezdték Nyugat- Európában a Pershing—2 raké­ták és a robotrepülőgépek te­lepítését, Genfben megszakad­tak a tárgyalások. A Szovjet­unió már jó előre figyelmeztet­te az USÁ-t, az NSZK-t és a többi érdekeltet: értelmetlenné válnak a tárgyalások a telepí­tés megkezdése után . . . Most a Nyugat diplomáciai és propagandaakciókat kezd új formájú tárgyalások végett, mert ezekkel próbálja ellensú­lyozni a rakéták megjelenése nyomán a közvéleményben kelt ellenérzéseket. Egyes NATO- országok, így az NSZK politi­kusai azt vetik fel, hogy a Genfben továbbra is folytatódó szovjet—amerikai Sglart-tárgya- lásokon (amerikai elnevezés szerint a Start-tárgyalásokon) a hadászati fegyverek mellett az eurorakétákról is lehetne tárgyalni. A szovjet álláspont az, hogy csak a telepítés megkezdése előtti állapothoz való visszaté­rés lehet a tárgyalások felújí­tásának a feltétele. Jurij And­ropov a héten levelet intézett a nyugat-európai érdekelt ál­lamok kormányfőihez. Az üze­netek tartalmát nem hozták nyilvánosságra, egyes főváro­sokban annyit közöltek, hogy szovjet részről a válaszlépések indoklását adták meg. A magyar kormány a hét elején nyilatkozatban foglalt állást a rakétatelepítés nyomán előállott helyzettel, megálla­pítva, hogy az tovább növeli a katonai feszültséget. A szovjet válaszlépéseket szükségeseknek minősíti a magyar kormány nyi­latkozata, ugyanakkor leszögez zi, hogy folytatjuk a párbeszéd fenntartására irányuló erőfe­szítéseket. A kérdést megvitatta berlini eszmecseréjén Kádár János és írich Honecker is, ag­godalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet súlyosan fe­szült volta láttán, és kifejezték meggyőződésüket, hogy a mai bonyolult helyzetben is van le­hetőség a vitás kérdések tár­gyalásos rendezésére. Figyelmet érdemel egyes nyu­gat-európai kormányok kezde­ményezése, hogy január 17-én, Stockholmban, a madridi ta­lálkozó határozata értelmében összeülő bizalomerősítő és le­szerelési konferencia kezdetén tartsanak kelet-nyugati kül­ügyminiszteri összejövetelt. Egyelőre az USA nem tette ma­gáévá ezt az elgondolást. 0 Hogyan alakul a közel- keleti helyzet Samir és Gemajel amerikai útja után? Már csak 11 hónap választ­ja el Amerikát az esedékes el­nökválasztástól, ennyinél is ke­A BARANYA MEGYEI TANACS V. B. AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET 1983. december hónapban az alábbi tanfolyamokat tervezi beindítani: • VESZÉLYES ÁRUT SZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰVEK VEZETŐI RÉSZÉRE ADR. (1984. január 1-től csak e bizonyítvánnyal rendelkezők vezethetnek veszélyes árut szállító járművet). • gépjárművezető, és karbantartó SZAKMUNKÁS. (Szakmunkás-bizonyítvány megszerzése esetén egy kategóriával magasabb bérbesorolás illeti meg a gépjárművezetőt). • KONNYÜGÉPKEZELŐ-TARGONCAVEZETÖ (elektromos és robbanómotoros). • TARIFŐRI (bevételellenőri). Részletes felvilágosítás: Pécs, Hengermalom u. 4. Telefon: 11-422 vesebb idő áll Reagan (és a Republikánus Párt) rendelkező, sére, hogy valami eredményt érjen el a Közel-Keleten. Ha ugyanis meg tudja erősíteni Iz­rael pozícióit, és a gyakorlat­ba is át tudja ültetni Libanon­ban az egyelőre papíron ma­radt megállapodást, mind e mellett pedig tartósítani tudja az amerikai jelenlétet, akkor ez jótékonyan befolyásolja az amerikai választótestület egy részének véleményét. . . Samir izraeli kormányfőnek ezért aztán könnyű dolga volt Washingtonban. Az amerikai- izraeli katonai együttműködés konkrét terveiben állapodha­tott meg, növekvő amerikai oénzügvi támoqatás ígéretét is megkapta. Gemajel libanoni államfő szintén megjelent az amerikai fővárosban. Látoga­tása ama bizonyos rövid idő után elnaoolt genfi nemzeti megbékélési, konferencia követ­kezménye volt- o*t hatalmazták fel a jelen volt libanoni politi­kusok őt arra. hoqy derítse fel, milyen módja lehet az izraeli és a szír csapatok kivonásának az országból, amelynek a terü­lete négyötöd részben azok el­lenőrzése alatt áll. Ha Gema­jel üres kézzel tér haza, meg­történhet. hoo« a megbékélési tárayolások sohasem folytatód­nak. S az összezsugorodó Li­banont — ahoavan Arafat, a PFSZ elnöke eqv nyilatkozatá­ban iósolja - kantonokra oszt­ják fel. egy maronita, egy szunnita, egy síita és egy druz kantonra . . . Tripoliban és környékén to­vább tartott a palesztin rivális erők huzavonája, pedig a hét eleién a palesztin szolidaritási világnap alkalmából számos nyilatkozat hangzott el a pa­lesztin egység helyreállításának szükségességéről. 0 Mutatkozik-e változás az USA közép-amerikai po­litikájában? Az amerikai kongresszus az­zal a feltétellel hagyta jóvá a Salvadornak szánt 1 milliárd 300 dolláros segélyprogramot, ha a közép-amerikai országban tiszteletben tartják az emberi jogokat. A feltétel teljesítése szinte elképzelhetetlen, hiszen ott hatósági segédlettel gyil­kolnak a halálbrigádok tovább, ra is . . . (Van olyan statisztika, amely az utóbbi tíz évben le­mészároltok számát 40 ezerrel becsüli I). Egyes értesülések szerint még a Shultz vezette külügyminisz­térium is helyeselte hogy nyo­mást gyakoroljanak Roberto D’Aubuissonra, a salvadori al- kotmányozó nemzetgyűlés szél. sőségesen jobboldali elnökére. Ennek jele lett volna, hogy Ro- ’berto d’Aubuissont sem en­gedték be az USA-ba, az ő ví­zumkérelmét éppúgy elutasítot­ták, mint Tornas Borge nicara- guai belügyminiszterét, aki elő­adásokat kívánt tartani amerikai városokban. (Az viszont nem csodálható hogy Borge felhá­borodottan tiltakozott, amiért egy kalap alá veszik a véres­kezű salvadori vezetővel.) Reagan elnök megvétózta a kongresszusi döntést vagyis minden feltételtől mentesen, egyértelműen támogatni kíván, ja a salvadori népellenes re­zsimet. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy a Fehér Házban a sandinistákkal szem­ben s általában a közép-ame- riko; haladó mozga'mak ellen még keményebb politikát hatá. roztak él. S ez sehogy sem vág egybe azokkal az ígéretekkel, amelye­ket például a Kissinger-megbi- zatás idején vagy Richard Sto­ne különmegbízott utazásaikor tett az USA. Sokkal inkább abba a vonal, ba illik bele, amelyet egy ame­rikai tengernagy nyilatkozata jelez. Wesley McDonald admi­rális a Baltimore Sun hasáb- jóin elmondta, hogy az USA Grenada szigetét állandó kato. nai támaszpontjává kívánja változtatni. Pálfy József Aczél György felszólalása A I r — r a * r- M f I A I m 11- U n r» 1/ D l Trttf

Next

/
Thumbnails
Contents