Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-30 / 358. szám
6 Dunántúlt napló 1983. december 30., péntek Jk borfogyasztás kultüräja i Malacsülthöz burgundit A pécsi Vasas Szövetkezet motoros kapái /Motoros kiskapák kívánság szerint A Komlói Kertbarátok Körének tagjai a Művelődési Köz_ pont szervezésében meglátogatták a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát Pécsi Kutatóállomását. Havrán István pincevezető a borkezelésről, dr. Diófásj Lajos vezérigazgató-helyettes, óz állomás vezetője pedig a borfogyasztás kultúrájáról tartott előadást. Rotációs kapákból megszűnt a hiány. Az ipar és kereskedelem végre utolérte magát, s most választékban, mennyiségben minden igényt azonnal ki tudnak elégíteni. A Pécsi Vasas Szövetkezet Fiat Aspera motorral szereli fel kiskapáit. Folyamatosan szállít. Az Agrokernél raktáron is vannak gépek, sőt ők látják el a szomszéd megyéket is. 15 830 forint az ára. Robi 52-ből is Októberben megígértük, mihelyt a pontos információk rendelkezésre állnak, közöljük az új sertésáradat. Nos, január 1-től az alapár 95—115 kilogramm között 35,50 lesz, az emelkedés 1,50 forint. 116-tól 125-ig 34,50. Itt 50 fillérrel magasabb az ár. 125 kilogramm fölött marad a 31,50. A nagy súlyú sertéseket 170 fölött 30 forintért veszik át, az áremelkedés 50 fillér. Az első negyedévben 1 forint időszaki felár jár. Változatlan marad a több éves szerződéses felár. Egyéves szerződéses viszony esetén 1,50, kétéves szerződésnél 2,00, háromévesnél 2,50 forint jár kilogrammonként. A mennyiségi felár 1 forint. Ebből 50 fillér a bonyolító nagyüzemé, 50-et a kistermelő kap. Összegezzük: Alapár 35,50 Időszaki felár 1,00 Szerződéses felár 2,50 Mennyiségi felár 0,50 Összesen 39,50 Előadások A Kertbarátok és Kistenyésztők Klubja januárban a következő témákban tart előadást minden csütörtökön 5 órától Pécsett a Geister Eta utca 16. szám alatt. Január 5. Köztermesztésre javasolt szőlőfajták, azok tulajdonságai, javasolt tőkekialakítás-módok a kiskertekben. Előadó: Vezekényi Ernő. minden igényt ki tudnak elégíteni. Felhívjuk a kistermelők figyelmét az Agrokernél kapható Domos motoros szivattyú, több száz Solo Junior háti motoros permetező. Gépekből csak a cseh kertitraktor hiánycikk. Helyette szovjet T—25, illetve T—16 traktort ajánlanak. Valamivel nagyobb, de árban, hasonló. Tehát a 95—115 kilogrammos sertésekért az első negyedévben hároméves szerződés esetén nagyüzemen keresztül érétkesítve 39,50-es ár érhető el. A kanmalacok ára 45, a többié 43 forint/kilogramm. A süldőért 26 és 45 kilogramm között 41 forintot, 46 és 60 kg között 38 forintot fizetnek. A hízott hungarofríz bika ára 39,50 forint volt, a magyartarkáé és limuziné 40,50. Most a K és az I. osztályúért 1,70-nel többet fognak fizetni, a második és harmadik osztályúért 2,20-szal. Az üsző ára K kategóriában 2,20-szal, egyébként 1,70-nel nő. A 14—18 kilogrammos bárányért március 15-ig kilogrammonként 85 forintot adnak, március 15. és április 15. között 90 forintot. A gyors- hizlalású pecsenyebárányt 65 —70 forintért veszik át. Január 12. A környezetvédelem jelentősége és feladatai a kiskertekben és kistenyészetekben. Előadó: dr. Szabó Lajos. január 19. Forgalmazott kisgépek, azok kezelése, karbantartása, javítása. Előadó: Czigóny Endre. Január 26. Forgalmazott műtrágyák felhasználása. Előadó: Czigány Endre. Hol a helyünk a bortermelésben? Érdemes megjegyezni néhány adatot, a világ bortermelése 300—350 millió hektoliter évente. Hazánkban 5,5—6 millió hektoliter bor terem. Ennek 20 százaléka vörös, a több; fehér bor. A déli országokban a vörös borok aránya jóval magasabb. Országunk a 46— 48 földrajzi szélességi fákon fekszik, itt már kevesebb a napsütéses napok száma, így a fehér fajták dominálnak. Az utóbbi húsz esztendőben nagymértékben elterjedt a szőlőtermesztés kisüzemi szinten. A borvidékek környékén elszaporodtak a kiskertek, zömében városiak vásárolták meg a hétvégi kerteket, és a szőlőtelepítésnél mór eleve a korszerűbb művelési módokat vették figyelembe. A régi présházak mellett felépültek a kis hétvégi házak pincékkel. így a szőlővidékek képe megváltozott. Nem minden esetben előnyösen. Amíg a hagyományos régi présházak fehérre meszelt falaikkal, barnára, vagy zöldre festett ajtókkal, ablakokkal valóban kellemes benyomást keltettek a zöld szőlőskertekben, addig az új présházak, vagy hétvégi házak nemegyszer csempével kirakott homlokzataikkal, hivalkodó festett mintázataikkal bántóan elütnek környezetüktől. E „szépséghibától” eltekintve azonban az „újgazdák" nagy gonddal, figyelemreméltó hozzáértéssel művelik szőlőiket, kezelik boraikat. A kulturált borfogyasztás azonban más kérdés. El kell jutnunk odáig — ezt mondotta dr. Diófási Lajos is —, hogy a borfogyasztást beleillesszük a gasztronómiába. Vagyis étel- nek-italnak szép harmóniában kell egyesülnie. Születésnapok, névnapok, családi évfordulók, baráti ösz- szejövetelek, továbbá hagyományos ünnepek során a szépen terített asztalon megjelenő bor esztétikai élményt is nyújt. Borászok mondják: „Bort csak fehér abroszon!" Persze, a vendéglősök egyike-másiká- nak eltér a véleménye, a vörös bor kimoshatatlanul megfesti a fehér abroszt. De azért mi ne adjuk fel igényességünket. A bort talpas pohárban kínáljuk fel. Ezen az alkalmi bemutatón mindenki kapott egy kristály- tiszta talpaspoharat. Szabály: először a házigazda (vendéglőben az, ak[ rendel) ízlelje meg a bort, mert ugye az ördög nem alszik ... Megnézzük, tiszta-e. Legjobban a gyertyafény elé tartott pohár mutatja meg a bor tisztaságát. Azt mondják: hanem tiszta, ott már az ízzel is baj van ... Az emberi szem a fekete és a fehér között ötezer színárnyalat megkülönböztetésére képes. A gyakorlott borászok már a pohárba töltött bor súlyáról is megállapítják, gazdag beltartalmú borról van-e szó, vagy gyengébbről. A jó bornak kellemes illata van. A talpas pohár szója szűkül, így a bor illata töményebben árad az orrunk felé. A pohár szárát fogva kissé meg kell táncoltatni, hogy az illat szabadabban kiáradjon. Az illat minden esetben visszautal a bor fajtájára. Ezután következik az ízlelés. Ez úgy történik, hogy az italt szinte átpréseljük a száj úgynevezett ízlelő mezőjébe az ajkakon, fogsoron át. Az íz- és zamatanyag eloszlik a szájüregben, az ízlelő bimbók szinte alkotó részeire bontják az italt, megkezdik a bor „minősítését”. A jó minőségű, vagy ahogy mondják, „hosszú bor" sokkal tovább foglalkoztatja az ízlelőszerveket, mint a silányabb, „üres és rövid". Szakértői körökben az íz- és zamatanyag gazdagságától függően — a 4—5 nyeletű borokat már a jó borok közé sorolják. A házigazda elvégezve az ízlelést, bólint: .a bor jó, iható. Ezután töltik meg a vendégek poharát. Nem tele persze’, csak kétharmadig, úgy gusztusos. A kulturált borfogyasztásnak csupán része a fenti ténykedés. Hiszen bort inni étkezés nélkül általában nem ildomos. Az étel-ital összhangban történő fogyasztása nagyszerű élvezeti élményt nyújt. Sajnos, az étterembe betérő népesebb társaság a pincértől először a bort rendeli meg, természetesen ízlésüknek megfelelően, és csak utána az ételt, amely sok esetben nem harmonizál az itallal. De hót éppen a felszolgáló feladata ' lenne: az elsőként rendelt ételhez ajánlani a bort. Például a szárnyasételekhez általában vörös bort, a sült, vagy rántott halakhoz pécsi cirfandlit, vagy siklósi rizlinget, a ropogós malacsülthöz szárazabb borokat, mint mondjuk az abasári rizlinget, badacsonyi kéknyelűt, de a vörös bor kedvelőknek a villányi burgundit, szekszárdi kadarkát, a rántott sertéshúshoz nagyobb alkoholtartalmú és kissé gazdagabb bort, mint a tenkeshegyi olaszrizlinget, de lehet villányi medoc noirt is. Egyébként is: az ételek, italok párosítását tanítják a vendéglátóipari szakiskolákban. Manapság igazán nem panaszkodhatunk a borválasztékot illetően. A vörös bor ma divatos ital, de persze nem egyszerű divat. Csupán arról van szó, hogy a táplálkozáskultúrában már elértünk egy bizonyos szintet, kényesebbek vagyunk nemcsak ételeinkre,- hanem italainkra is, tudjuk, hogy a borok közül a vörös bor igényli a gondosabb, igényesebb készítési módot. Nagyobb a bizalmunk a jó vörös bor iránt. Köztudomású, hogy manapság mennyire kelendők az ismételten megjelenő szakács- könyvek, italkönyvek. Egyre több ember — s köztük egyre több férfi! — talál élvezetet már magában az ételek elkészítésében is. A korszerű táplálkozás nem zárja ki a kulturált borfogyasztást. Égy francia mondást idéznék: „Azok a gondolkodó emberek, akik bármilyen ételt csak azért nyelnek, hogy a test szükségleteit kielégítsék, lehetnek rendkívül eszes emberek, de nélkülözik az életet kellemessé tevő ízlést...” No.s? Rab Ferenc Január 1-től 1,50-nel nő a sertésár llem hobby színien... flz orvos és a pulykák Háromszáz család nevel pulykát. A legtekintélyesebb pulykás gazdák közé tartozik dr. Decsi Sándor, mágocsi körzeti orvos. Jól felszerelt istállójában 1300 állat növekedik kitűnő körülmények között. A légcserét ventillátorok, az állandó hőmérsékletet pedig egy modern automata olajégővel működő központi fűtés biztosítja. A pulykáknak csak a pontosan kimért tápot kell odaadni és az itatómosást elvégezni. Naponta egy órát fordít intenzív munkára dr. Decsi Sándor. Erre pedig mindenképpen jut ideje. — A pulykákat semmiképpen sem helyezem eredeti hivatásom fölé. A kettő kiegészíti egymást, hasznos kikapcsolódás — mondja dr. Decsi Sándor. S természetesen orvosnak sem jön rosszul a pluszpénz. — A négyszoba-összkomfor- tos családi ház terveim szerint egymillióért fog felépülni és ebből 5—600 000 forint elsősorban a pulykázással teremtődik elő. A telek már készen áll, már kinéztem az új gazdasági épület helyét is. Egy biztos: az ott épülő pulykaistálló modernebb, gazdaságosabb lesz, mint a mostani. Mert én még jó néhány évig szeretnék pulykákkal foglalkozni eredményesen. — Mit szóltak a faluban, hogyan fogadták az emberek, hogy a körzeti orvosuk pulykákat nevel? — Természetesen voltak kétkedők, hogy egyáltalán meg tudom-e csinálni. Mondogatták, hogy az orvos mit keres az istállóban? Hat éve csinálom már és az eredményeim igazoltak. Én nem szőlőt metszek, nem borral foglalkozom, hanem a pulykákkal, mert ezt tartom a leggazdaságosabbnak és erre fordítom a szabad időmet. Falusi gyerek vagyok, mór 30 éve élek Mágocson és sohasem féltem a kétkezi munkától, a ház körül mindig is dolgoztam. Olyan munkát végzek a háztájiban, amely nekem is, a tsz- nek is hasznot hoz. Reil József A gombák különleges világa (15.) A barna susulyka Kalapja: kúpalakú, apró, 1 —5 cm széles, színe különféle árnyalatú barna. Felülete sugarasan szálas, szálkás, rostos, széle behasadozott. Lemezei: sűrűn állók, nem lefutók. Kezdetben fehéresek, végül szürkésbarnák, piszkosbarnák lesznek. Tönkje: karcsú, egyenes, alul lehet kissé gumós, 2—8 cm hosszú és 2—10 mm vastag. Színe fehéres, sárgás, barnás. Húsa: fehéres, a tönkben többnyire kissé vörösödő vagy megbámuló. Igen vékony húsú. Kellemetlen, rossz szagú és ízű, ritkán lehet szagtalan is. Árnyékos helyeken, nedves, nyirkos avaron főleg sötétebb erdő talaján, de nedves, füves nyíltabb helyeken is megtalálhatjuk. Tavasztól őszig helyenként gyakori. Mérgező/ A mérgezés tünetei a susulyka- mérgezésre jellemzők, de o gomba kicsiny, így méregtartalma sem nagy, ezért mérgezései nem súlyosak. A begöngyöltszélü cölöpgomba Kalapja: domború, majd töl- cséres, olykor kajla lehet. Széle aláhajló (begöngyölt), 5— 16 cm széles, néha nagyobb is lehet. Színe sárgásbarna, nyomásra sötét vörösbarna lesz. Nedvesen nyálkás-ragadós, szárazon fényes. Lemezei: sűrűn állók, mélyen lefutók, o kalap húsáról könnyen leválaszthatók. Színük zöldessárgás, rozsdasárga. Érintésre sötét rozsdabarnára színeződnek. Tönkje: rövid, zömöle, cölöpszerű, de lehet kissé megnyúlt, görbe vagy lefelé vékonyodó. Színe a kalaphoz hasonló, de világosabb. Húsa rostos, színe sárgás, elvágva vagy megtörve sötét rozsdabarnára változik. Főzve majdnem fekete. Gyümölcsre emlékeztető szagú és kissé savanykás ízű. Lomberdőben, fenyvesben terem, nedves, bokros helyeken, erdőszélen, egyesével vagy sere- gesen terem, nyáron és őszszel, helyenként gyakori. Mérgezés: nyersen súlyosan mérgező, külföldön már több halálesetet is okozott! Feltétlenül kerülendő a fogyasztása. Dr. Vass Anna
