Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-24 / 354. szám

Fáradhatatlan emberek... Az állótartályok utolsó részei készülnek a Cserkúti Mezőgép szerelőcsarnokában A tét: megmaradni a piacon z'-'* Lépésváltás Cserkűton Saját műszaki újdonságok a távlati tervekben Iszonyúan kemény ember. Néhány nap múlva hetvenéves lesz Szokola Ferenc, az elmúlt hét évtized az átlagosnál jó­val több terhet rótt erre az emberre, arcát is összebaráz­dálta, mégis jóval fiatalabb- nak látszik, mint valójában. Tíz esztendeje nyugdíjas, 1975 óta a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának elnöke. Sok éve már, hogy a Szigeti úti öreg házban utoljára találkoz_ tunk, ahol feleségével, orvos lányával él, de úgy tűnik meg. állt az idő. A mecseki szénbányószkodás jövőjéről beszélünk. Alig né­hány mondat után kiderül, hogy ugyanolyan aggódva fi­gyeli régi vállalata sorsát, mint amikor Pécs Bányaüzem vezetője volt. Nem is ok nél­küli aggodalma. Mégsem szál egyetlen elmarasztaló szót sem a mostaniakra, Szokola Ferenc keménységénél mindig is talán korrektsége volt meg­határozóbb életében. És még­is mennyi ádáz ellensége volt — igaz, kevés vezetőt szeret­tek, követtek annyian, mint öt. Másfél évtizede rakosgatom fiókomban a Pécsi Bányász egyik megsárgult, 1951-es pél. dányát, amelyben hajdanvolt kollégám, a pécsbányai 1001 Az év vége sem telik el újabb eredmények nélkül, ty- sebb-nagyobb építkezések, fel­újítások, befejezéséről, rész- határidők teljesítéséről szá­molhatunk be ezúttal is. Ugyanakkor most is akad olyan fejlesztés, amely nem az eredeti elképzelések szerint halad. Kezdjük a sort egy jó hírrel : úgy ahogy azt szeptemberben ígérte, év végére felépíti az új ABC-t Beremenden a Siklósi ÁFÉSZ. A 207 négyzetméter alapterületű önkiszolgáló üzlet 3,5 millió forintért készül. Az építkezést szeptemberben kezdte az áfész. A mindössze 4 hónapig tartó munkára az a magyarázat, hogy az üzlet be- tonyl elemekből készül. Ez lesz o második ABC a nagyköz­ségben. Kölkeden a napközi kony­hájának gépesítésével vált le­hetővé, hogy az eddigi 100 gyermek helyett decembertől 200-at étkeztessenek. Ez annyit évesben hallottakat írja le. Né­hányon a söröskorsók mellett munkásnyúzóként emlegetik Szokola Ferencet. Most eltet­tem egy másik újságot is. A Pro Urbe-díjat kapott Kovács István azt mondja: ugyanab­ban az időben Szokola Ferenc aknász segítette feltenni neki a vasútról leesett csillét, sínre tenni életét. — Sosem kerestem a nép­szerűséget, nagy kár azt haj- hászni. Az csak a színházban jó. A fegyelem, a rend, a leg. fontosabb, a munkások több­sége azt tiszteli, aki ezt meg­követelj tőlük, mert akkor érzik biztonságban, jól magukat. Egyszer, amikor még István- aknón voltam főmérnök, pa­naszkodva jött hozzám egy asszony. Adjunk már több mun­kát a férjének, mert az utóbbi időben olyan, mint a dúvad. Meg aztán havonta 2000—3000 forinttal többet hoz haza, mint régebben, elképzelni sem tud­ja, honnan a pénz? Abban az időben vezettük be a fejtésekben az egyéni premi­zálást, a hatvanas évek elején ez bizony még eretnekségnek számított, kaptam is érte ele. get a mozgalmi szervektől, mert hogy úgymond csak o kol. lektiv bérezésnek van szociális. jelent, hogy minden jogos igényt ki tudnak elégíteni, s az iskolások 70 százalékának az iskolán belül megoldott az étkeztetése. De nemcsak az is­kolások, hanem az óvodások is innen kapják a napi ellá­tást, sőt a község idős embe­rei is érzik, mit jelentett ez a fejlesztés. Eddig ugyanis 19 igénylőnek tudtak ebédet ad­ni, decembertől pedig 30 idős ember kapja méltányos áron a meleg ételt. Somogyhárságyon e hónap­ban befejeződik a művelődési ház külső-belső felújítása és átalakítása. A 600 ezer forint értékű munkát a Kétújfalui Költségvetési özem végzi. A felújítással és átalakítással le­hetővé válik az öregek nap­közi otthonának létrehozása. Az átalakítással ugyanis egy nagy termet, egy foglalkozta­tót, ételelőkészítőt, ebédlőt, vetítőhelyiséget és vizesblokk­rendszert létesítettek. Az el­képzelések szerint januárban ta tartalma, Volt olyan üzemi bizottsági elnök, aki egyszerű, en a fejemet követelte, ami­kor új, nagy teljesítményű gé­pek beüzemelése után a nor­mákat megszigorítottam. Mert a szocializmusban azért kelle­nek az új gépek, hogy o műn, kasok könnyebben dolgozva, több pénzt keressenek. Vissza, térve a bányászfeleség pana­szára, megnéztük, mj is tör­tént a férjével. Egy szürke, in­kább a gyengébbek közé tar­tozó vájár volt korábban a férj, nem nagyon veszekedtek érte a csapatvezetők. A tel­jesítményhez kötött egyéni ju­talmazás bevezetése után a normának kétszeresét teljesí­tette. Akiben annyi energia van, annak az az egészség, férfierejének kiteljesedése, ha kidobja magából. így volt az én emberem is. Megfoghatatlan az élet. Az István-aknai napszintj felvigyá. zó fiából apja akarata ellené­re is bányász lett, sőt Szokola Ferenc két testvére is. Csillés­ként kezdte Pécsbányatelepen, volt segédvájár, vájár, robban­tómester, aknász, bányamester, főmérnök, üzemvezető. Sőt né­hány évig íróasztal mellé is kényszerítették. A falon egy régi szénrajz, legalább harminc éve készült. A művész, mintha megsejtette volna, milyen lesz Szokola Fe­renc hetvenévesen. Vagy ő megőrizte magát olyannak, mint akkor volt? Talán csak amikor felkel a székről órul- ki/dik néhány mozdulata: de­rekához nyúl, kezén látom a szénporos hegeket, lélegzete néha elárulja a szilikózist. Mu_ száj a legkegyetlenebb em­lékről is beszélni, megmarad­tak a sebhelyek, s egy Doxa óra, amely 1952. november 6.-a óta fél 12-őt mutat. — András akna első északi keresztvógatán tűz volt, én vol­tam a bányamester, a gátépí­tőéi munkákat irányítottam. A -tűz a friss levegővel szembe jött, a gát nem tudta feltar­tóztatni. Lementünk egy szint­tel lejjebb,, az alapvágatra, ott próbáltuk a tűztől a levegőt elzárni. Egyszer csak megrez- dült a levegő... fényes láng- csóva rohant végig a vágaton, iszonyatos erejű forró szél sö­pört keresztül rajtunk, mintha egy ostorcsapással sújtottak volna ránk . . . Egy pillanat szá­zadrésze volt. — Elordítottam magam, hogy feküdj, aztán dörgött, égett minden. Húszán voltak ott, csak ti­zenheten menekültek meg. Egy régi riportból írom ki az év­már itt találkoznak a község és a körzet idősebb lakói. Egerágon elkészült a tele­fonközpontnak helyet adó épü­let. A Pécsi Postaigazgatóság 350 000 forintért építette. A jövő év elején elkezdik a sze­relést. Az első ütemben hat­van vonalot kapcsolnak be a távhívás rendszerébe. Újpetrén is befejezik decem­berben a crossbar-központnak helyet adó 87 négyzetméter alapterületű épületet. A táv­közlési technológia összeállí­tását már megkezdte a BHG. A jövő év első félévére üte­mezték a szerelést és első lép­csőként 200 állomás bekap­csolását tervezik. A dobszai művelődési köz­pont többcélú —- sportolásra, filmvetítésre, színházi előadás­ra is használható — termének építése viszont nem az elkép­zelések szerint halad. Mint hallottuk, túl sok szemrehá­nyás sem érheti a dobszaiak- tól a kivitelezőt — a Kétújfalui számokat, ő nem beszél elis­meréseiről. 1947: kitüntetik életmentésért, 1950: megkapja a Magyar Népköztársaság Ér­demérmét. 1954: Szocialista Munkáért Érdemérem, 1956: Bányász Szolgálati Érdemérem. 1964: Szakszervezeti Munkáért Érem arany fokozata . . . Itt meg kell állnunk egy pil. lanatra, úgysem tudom összes kitüntetését felsorolni. Hogyan lehetséges az üzemvezetői, a főmérnöki, a gazdasági vezetői munkát és a dolgozók érdek- védelmi tevékenységét össze­hangolni? Számára természe­tes. — Ezt kérdezte tőlem egy­szer egy külföldi vendégünk is. 1958 óta vagyok a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa elnöksé­gének tagja. Kétségbe vonták, hogy felelős műszaki vezetőként akárcsak saját dolgozóim érde­keit is jól képviselem. Dehót m.ként lehet a valós érdekeket legjobban képviselni. Először is minden utasításnak, gazdasá­gi tevékenységnek eleve olyan, nak kell lennie, hogy az az egész közösség érdekében tör tér.jék. A felelősségrevonások éppen a jó munkások érdekeit szolgálják. A vélt jogokkal oly sokan visszaélnek, gondoljon csak a tóppénzcsalásokra, a nyugdíjazásokra, a rehabilitá­ciókra. Vagy: mindig vessző­paripám volt a bér és a tel­jesítmény, Ha a nagy telesít. ményeket, nagy anyagi elis­meréssel jutalmaztam, nem a jó munkások érdekképviseleté, ben jártam el? Nemrégiben Pécs Bánya­üzemben az iratokat rendez­ték, előkerült egy papír, ame. lyet 1944 decemberében állí­tottak ki. Szokola Ferenc szak. szervezeti belépési nyilatkoza­ta. Nekem az az 1968-as szo­morú bányósznapi ünnepség jut eszembe, .amikor a vízbetö. rést követően elcsüggedt pécs. bányai bányászok közül talán tucatnyian mentek az új üzem. vezető körül a temetőbe meg­koszorúzni a bányász hősök emlékművét. Hórom évvel ké­sőbb talán az üzem csaknem ezer dolgozója Élüzem tablót vive vonult a temetőbe. Nincs olyan nyugdíjas szak- szervezeti találkozó Pécsbánya. telepen, amelyről hiányozna. Hiába rohannak az évek, Szó. kola Ferenc ma is olyan ke­mény, önmagával és másokkal szemben is igényes, mint egész életében volt. A születésnapok száma mit sem változtat azon, hogy ma is fáradhatatlan . . . Költségvetési üzemet —, mi­vel a központi fűtés társadal­mi munkában készült tervei késtek. Az ÉPGÉP is korábbra kép­zelte a mohácii gyára festő­műhelyének elkészültét. Már javában tervezték az átalakí­tást, amikor egy jobb, ener­giatakarékosabb megoldást találtak, s így a jövő év első félévében fejeződik be a festő­műhely kialakítása. A Pécsi Vízműnek azt ígérte új telephelyük építője, a BÉV, hogy ez év végére elkészül új hőközpontjuk és a szociális épület. Állták a szavukat, és így, a vízórajavító-részleg már ki is költözhetett a kovács­telepi sportpálya mellett épülő központi telephelyre. Szentlőrincen, a vasútállo­más mellett a terveknek meg­felelően e hónapban elkészül nyolc vasutas szolgálati lakás. A helyi költségvetési üzem hét­millió forintért építette. T. É. A hírnévért újból és újból meg kell küzdeni. És nagy ár fizetendő érte. A Cserkúti Me­zőgép Vállalat nyolc szakem­berrel dolgozó kereskedelmi osztályán ezt jól tudják, s nincs pánikhangulat. Harma­dik éve tapasztalják már, hogy a tőkés piacon a megítélés egyre szigorúbb. — Hosszú ideig 8— 10 kis cégnek dolgoztunk gyors ha­táridőre, magas haszonnal, kü­lönösebb műszaki erőfeszítés nélkül — mondja Szabó János kereskedelmi főosztályvezető. — Ez sem számított színvonal­talan műszaki munkának, de nem ösztökélt merészebb szel­lemi „lépésváltásra” sem. Nap­jainkban üzleti életünkből fo­kozatosan kivonulnak a kis cé­gek, saját munkásgárdájukkal próbálják megvalósítani vál­lalkozásaikat. Maradnak a vi­lág élmezőnyébe tartozó na­gyok, mint az NSZK-beli Lurgi és Maurer cég, amelyek fan­tasztikus műszaki fejlesztési iramot diktálnak. A 9—12 hónapos gyártási átfutási idő a múlté. Jelenleg ennek a fele, esetenként az egynegyede alatt kell az igényt kielégíteni. Többféle vasipari cikk gyártását kérik szinte azonnal és az igényelt termék- féleségek közül később vissza­térő alig van. A minőségi kö­vetelmények nőnek és az ár­képzés nem épp a Mezőgép javára alakul. Az alvállalkozói munkát kí­náló nyugat-európai tőkés a korábbinál is olcsóbban akar dolgoztatni, ezért Európában és a harmadik világban 8—10 munkavállalót versenyeztet. Globális ötlet- vagy inkább el­képzelés-csomagot küld, amit a cserkúti műszaki kollektíva igyekszik rövid időn belül konkrétan megtervezni a helyi viszonyoknak, adottságoknak megfelelően. Ezt csak úgy bír­ják, hogy tavaly óta a műsza­ki-fejlesztő mérnökök mellett a technológiai módosításokkal foglalkozó diplomások is oroszlánrészt vállalnak a ter­vezésben. Sőt, a kereskedelmi osztály tagjai is „besegíte­nek", közülük öten műszaki diplomával rendelkeznek. A technológiai, a műszaki­fejlesztési és a kereskedelmi osztály együttműködése még sose volt ennyire magas fokú, mint az utóbi egy évben. Más­képp aligha győznék a ver­senyt,* nemcsak a nyugati aján­lat adaptálásában, de a szük­séges alapanyagok beszerzé­sében is. Vonatkozik ez első­sorban az ötvözött alumínium­ra, bizonyos acélféleségekre, nem ép .stgéíl. fjiert kevés len­ne belőlük. Nagy gond, hogy bürokratikus intézkedések, mo­nopolhelyzetek nehezítik a be­szerzést, a raktározást. — Keserves dolog az euró pai szabványoknak megfelelő ötvözött alumíniumot hazánk­ban előteremteni - mondja Kórósi János kereskedelmi és vállalkozási osztályvezető. — örülünk, hogy a Székesfehér­vári Könnyűfémmű vállalta az előállítását a szigorú nyugat­európai mércéknek megfele­lően, amit a helyszínen a nyu­gatnémet minőségellenőrző in­tézet ellenőriz. De ugyanez ér­vényes a felület-kikészítésre és a hegesztésre is. Legutóbb több mint húsz munkást ké­peztünk ki müncheni és duis- burgi intézetek bevonásával, nem csekély valutáért. Ha ezt nem tennénk, aligha lehetnénk versenyben. Háromszáz he­gesztőnk közül két tucatnyi már európai színvonalon dol­gozik. A három osztály munkatár­sai sose voltak ennyire érde­keltek a termelés alakításá­ban. A mosókkal együtt gyár­tásközi ellenőrzéseken végig­kísérik a termékelőállítást. El­jutnak külföldre, kiállításokra, beszerzik a legfrissebb szak­mai lapokat. Nem kis tétről van szó, hisz a műszaki, tech­nológiai és kereskedelmi szak­emberek bizonyítani akarják többletmunka és többlet-erő­feszítések árán is, hogy a tőkés piacon, ahová már tíz éve szál­lítanak, saját kifejlesztésű ter­mékekkel is meg lehet jelenni. Ennek „nyitánya" a mágocsi gyáregység fékrásegítője, a pécsváradiak Indiába szánt ka­zánkiszolgáló egységei, a vil­lányi és a szigetvári gyáregy­ség NSZK-ban megrendelt hangtompító alagútja. Ha biztos lábbal megma­radhatnak a nyugat-európai piacon, akkor a hazai import­kiváltó élelmiszeripari gépgyár­tási akció is nagyobb haszon­nal zárulhat. Fontos ez, tudni­illik az 1600 fős mezőgépes kollektíva legtöbbet belföldre szállít. Nemrég kezdődött a saját terméknek számító élel­miszeripari mosórendszerek so­rozatgyártása. Jövőre pácoló és hőkezelő berendezések, pneumatikus szállítóeszközök készítésébe fognak. A távlati programban félszáz saját mű­szaki újdonság kifejlesztése szerepel. Csuti János 4K0* 7 Lombos! Jenő Eu wegere ígérték Új létesítmények a községekben Szokola Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents