Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-24 / 354. szám
a Dunántúli napló 1983. december 24., szombat « Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka * Erősítsük a demokratikus gondolkodást Szentistványi Gyuláné felszólalása (Rövidítve közöljük dr. Szentistványi Gyuláné, Baranya megyei képviselő tegnapelőtti felszólalását.) Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A választási rendszerünk továbbfejlesztését szolgáló törvényjavaslat előterjesztését indokoltnak és nagyon időszerűnek tartom. Módom volt figyelemmel kísérni a javaslat előkészítését szolgáló sokoldalú elemző munkát, és a széles körű társadalmi vitát. A többségi vélemények egybehangzóan szorgalmazták a választási eljárás demokratizmusának bővítését, azt, hogy az állampolgároknak legyen az eddigieknél is nagyobb lehetősége az aktív választásra, a népképviseleti szervekbe küldött képviselőik személyének megválasztására. A társadalom és a politikai feltételek, — miként ez itt a teremben már többször elhangzott —, adottak az igény teljesítéséhez. A társadalmi fejlettség jelenlegi fokán a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a XII. kongresszus határozatának szellemében okkal és joggal szorgalmazza a demokrácia további fejlesztését, és joggal kezdeményezte a választási rendszer továbbfejlesztését is. Politikai intézményeinknek sürgős kötelessége, hogy a közvetlen és a közvetett demokráciának az eszköztárát gazdagítsák. És ezen belül is lényeges feladatunk a népképviseleti szervek hatékonyabb működésének elősegítése, és ezzel összefüggésben egy, a korábbinál is több demokratikus elemet tartalmazó választási eljárás kialakítása. A beterjesztett törvényjavaslat időszerűségének elismerése mellett kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy a jelenleg érvényes választójogi törvény jól szolgálta az ügyét, amiért azt alkották. Helyeslem, hogy a javaslat tartalmazza a hatályos törvény jól bevált elemeit, de természetesnek tartom, hogy ugyanakkor számol a növekvő igényekkel is. Helyeslem, és meghatározónak tartom, hogy a választások továbbra is a nemzeti egységek kifejező népfrontpolitika jegyében bonyolódjanak le. A tételes szövegrészekbe az indoklásból is egyértelműen kitűnik, hogy a javaslattevők a szó politikai értelmében számolnak a választás népfrontjellegével, és az is egyértelmű, hogy számítanak a választási menetben a népfrontmozgalom és a népfrontba tömörült szervek, erők, társadalmi erők, társadalmi és tömegszervek felelős közreműködésére. Helyeslem a területi elv fenntartását is. A javaslat indoklása a legalapvetőbb új rendelkezésnek minősíti a képviselők és a tanácstagok kötelező többes jelölését. A lehetőség a többes jelölésre eddig is adott volt. És sajnálatos, hogy a több jelölt indítását nem voltunk képesek biztosítani, általánossá tenni. Gondolkodásunkat még nem hatja át egy belső indítékú, állandó magatartásformává csiszolódott demokratizmus. Holott ez természetes lenne a szocialista demokrácia jelenlegi fejlettségi fokán. És talán ebből a magatartásbeli vagy szemléletbeli gyengeségből is származnak az olyanféle torz nézetek, amelyek az esetleg kevesebb szavazatot elnyerő jelöltet, mint szintén ma már elhangzott, bukott, vagy megbélyegzett embernek tekintik. Legalábbis olyannak, akikre árnyék vetődött. A törvényalkotók e jelenségek következményeinek az enyhítésére is keresnek megoldást a pótképviselő és a póttanácstagi rendszer bevezetésével, de a végleges megoldás a demokratikus gondolkodásmód általánossá tételében rejlik. É* ezt a demokratikus irányításmód erősítése is elősegítheti. Valamennyiünknek többet kell tenni azért, hogy a köz- gondolkodásban a szemlélet változzék. A felsorolt gondok ellenére, pontosabban azok ismeretében is helyeslem, hogy a javaslat garantálja az állampolgárok választási jogát a jelöltek között. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindent egybevetve helyeslem a többes jelölés kötelezővé tételét, valamint az országos lista bevezetését is. Helyeslem mindazon új elemek elfogadását, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. Nagy előrelépésnek tartom, hogy a társközségek képviseletet nyernek. De ugyanakkor a végrehajtásra irányítanám a figyelmet, mert meggyőződésem, hogy a végrehajtás körültekintő, újszerű munkát igényel mindannyiunktól, mindazoktól, akik felelősek lesznek, vagy akik felelősséget éreznek azért, hogy a népképviseleti szervekbe a sok alkalmas ember közül az arra legrátermettebbek kerüljenek megválasztásra, olyanok, akik jól képviselik közös ügyeinket, és egy-egy mikroközösség sajátos érdekeit is. A körültekintést azért is említeném, mert hellyel-közzel egy-egy nyilatkozat az, amikor az újról beszél, és azért is említeném, mert hellyel-közzel egy-egy nyilatkozatban, amikor az újról beszélünk, akkor egyben a régi tagadását jelenti. Holott itt arról van szó, hogy egy lépéssel előrébb megyünk, és aki a lépcsőt megjárja, annak a lépcsőfokokat is meg kell járnia. Tehát nem lenne szerencsés, ha akár a jelenlegi testületek tagjait vagy a választási metódusokat sértenénk annak érdekében, hogy az újnak az újszerűségét indokoljuk. És ha már erről szólok, akkor talán engedjék meg, hogy még egy gondolatot elmondjak. A közelmúlt napokban a kezembe került Illyés Gyula köszöntője, amelyet 1945 őszén az új nemzetgyűléshez írt. Az akkori képviselőket a következő szép gondolattal szembesítette a szegénységtől, a háborútól, a fasizmustól sokat szenvedett népünk vágyaival és történelmi feladatával: „Hazát kell nekünk is teremtenünk!" A vágyból valóság lett, eljutottunk oda, hogy ma szocialista hazánkban békében, biztonságban, egységben élünk és dolgozunk. A mához vezető, nem könnyű, de sikeres úton úgy vélem, hogy kialakult bennünk egy egészséges, egy folytonos jobbító szándék. És ez nagy erőforrás a további előrehaladásunk szempontjából. Keressük és kutatjuk azt, hogy mit és hogyan tehetünk jobban. Azt hiszem, így vagyunk a választójogi törvénynyel is. Jó alapokon új törvényt alkotunk, és meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadása a köz javát szolgálja. E gondolatok jegyében a törvényjavaslatot elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. P énteken a Parlamentben a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott az országgyűlés téli ülésszaka. A legfelső törvényhozási fórumon megjelent: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Faluvégi Lajos felszólalása Elsőként Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. Az Országos Tervhivatal elnöke bevezetőben hangoztatta: gazdasági helyzetünket már hosszabb ideje az jellemzi, hogy az ország nemzetközi kötelezettségeiből a ránk háruló terhek nagyok, miközben erőforrásaink jóval szerényebbek. Úgy kell gazdálkodnunk tehát, hogy ezeket a viszonylag szűkös forrásokat okosan és célszerűen felhasználva mindenképpen megőrizhessük fizetőképességünket, továbbra is szavatolhassuk társadalmunk szociális biztonságát és megvédelmezhessük vívmányainkat. Népünk ismeri és megérti az ország helyzetét. Az emberek nagy többsége hajlandó rá, hogy fokozza teljesítményeit, fegyelmezetten dolgozzon és — ha kell —, áldozatokat is hozzon. Faluvégi Lajos az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataiból — csatlakozva a pénzügyminiszteri expozéhoz — kiemelte: a terv alapját alkotó gazdasági lehetőségek és a gazdasági törekvések viszonya most olyan, hogy a gazdaságban továbbra is működtetni kell bizonyos fékeket, de — ha szerény mértékben is — a lendítőerők szerepe fokozódik. — Mi mindig azon az állásponton voltunk — mondotta —, és most is azon az állásponton vagyunk, hogy fizetési kötelezettségeinknek mindenkor pontosan eleget kell tennünk: emiatt olykor népszerűtlen lépéseket is vállalnunk kellett ahhoz, hogy a tervezett egyensúlyt fenntartsuk. A szabályozó-rendszernek különösen két vonását erősítettük meg. Elsősorban szabályoztuk a vásárlóerőt, másodsorban nagyobb szerepet kaptak a kibontakozást jobban segítő és ösztönző, a piachoz való rugalmas alkalmazkodást előmozdító elemek. Hangsúlyozta. Figyelmeztetett arra, hogy jövőre sem számíthatunk olyan külső hatásokra, amelyek hozzásegíthetnek bennünket egy gyorsabb gazdasági növekedéshez, ezért a gazdaságirányításnak nagyobb mozgékonyságra és határozottabb cselekvésre van szüksége. Az évkai nőtt, az energiafelhasználás mennyiségileg változatlan maradt, s javult a szerkezete is. Jócskán, mintegy 5 százalékkal mérséklődött népgazdaságunk importigényessége. A gazdaság exportképessége — a kivitelnek a nemzeti jövedelemhez mért aránya — szintén sokat javult. Gazdaságunk egyik legnagyobb sikere, hogy csökkenő importhányaddal is fokozni tudtuk exportképességünket, s ezzel nagymértékben javítottuk külgazdaságunk egyensúlyát. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután a társadalom és gazdaság kapcsolatának legérzékenyebb területéről, az életszínvonal és az életkörülmények alakulásáról szólt. Mint mondotta: e kérdések — érthető módon — mindenkit foglalkoztatnak. Az emberek maAz országgyűlés téli ülésszakának második napján. A képen Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke felszólal. közi intézkedéseknek nem kívánt mellékhatásai is lehetnek, de az előző évek tanulságai azt mutatják, hogy még nagyobb gond származik abból, ha cselekvés elmarad, vagy késlekedünk vele. A termelési szerkezet korszerűsítése — Gazdasági teljesítményeink szempontjából jövőre főként a termelési szerkezet korszerűsítésében, a termelési költségek csökkentésében kell előbbre jutnunk. A szerkezet- átalakítás a kevesebb pénzügyi forrás ellenére sürgető feladat. Nagy figyelmet kell fordítani arra, Jiogy a legfontosabb területeken lépést tartsunk a műszaki fejlődéssel, a növekvő minőségi követelményekkel. Meg kell újítanunk a KGST- országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok bővítésére irányuló erőfeszítéseinket. Együttműködésünk a kedvezőtlen világgazdasági körülmények közepette nemcsak a stabilizáló tényező, hanem minőségileg új lehetőségek hordozója is. Faluvégi Lajos beszédében kitért arra, hogy a termelési szerkezet nagy léptékű megújítására évek óta korlátozottak a beruházási eszközeink. Jogos az az aggály, hogy a beruházások csökkenése veszélyezteti a gazdaság műszaki fejlődését, s emiatt több ponton elmaradhatunk a világszínvonaltól. Jövőre a népgazdaság összes új beruházására és pótlására kereken 220 milliárd forintot vettünk számításba. Fontos, hogy ebből ne csak az állóeszközök bővítésére, hanem a pótlására felhasználható eszközök is a korszerűsítést szolgálják. Programjainkról szólva elmondotta: a jövő évben csaknem ötmilliárd forint értékű vállalati beruházás kezdődhet meg. Ez lehetővé teszi, hogy fontos gyógyszeripari, elektromechanikai, műanyagipari és ruházatipari termékek minőségét javítsuk. Az energiaracionalizálási kormányprogram keretében 1984-ben csaknem há- rommilliórd forint értékű beruházás valósul meg. Folytatjuk a gabonaprogram végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos célokra mintegy hárommilliárd forint fejlesztési támogatást irányoztunk elő. Először tűzi ki a terv azt a célt, hogy 15 millió tonna gabonatermést érjünk el. Faluvégi Lajos gyengeségeinkre utalva megállapította: eddigi intézkedéseink nem voltak hiábavalók, ezt az utóbbi években elért eredményeink bizonyítják. Miközben 1978 óta a nemzeti jövedelem 7 százaléknapság sokszor egybevetik az életszínvonal múltbeli tényeit a jelennel. Ennek kapcsán leszögezte: — Az életszínvonal hosszú időn át töretlenül emelkedett, az életkörülmények érezhetően javultak, és kiegyenlítetté váltak, mindez számottevő politikai kohéziós erőként hatott társadalmunkban. Ezért a XII. pártkongresszus, midőn meghirdette, hogy az életszínvonalat a jóval nehezebb körülmények közepette is meg kell őrizni, s az életkörülményeket, ha szerény mértékben is, javítani kell, egyúttal politikánk egyik alappillérét szilárdította meg. Azóta is — minden szorongató gond és váratlan akadály ellenére — sikerült ebben megbecsülésre méltó, ha nem is minden szempontból eredeti szerint való eredményeket elérni. Jövőre is fizetőképességünk megőrzésének vagyunk kénytelenek elsőbbséget adni — mondotta Faluvégi Lajos. — Ezért nem téveszthetjük szem elől azt az összefüggést sem, hogy hitelképességünk megítélésében fontos tényező a belpolitikai stabilitás, amely nem csekély mértékben az életszínvonal alakulásától függ. Amikor azt mondjuk, hogy legfőbb szociális vívmányainkat továbbra is megvédjék, ezt elsősorban arra a meggyőződésünkre alapozzuk, hogy a hiányzó erőforrásokat, az elszenvedett veszteségeket képes pótolni a dolgozó emberek közössége megnövekedett felelősségérzetével és megújulási készségével. Számolnunk kell azzal is,, hogy amikor a reáljövedelmek népgazdasági szinten nem nőnek, a társadalomban fokozódik a jövedelmi különbségek iránti érzékenység. Nem általában a nagyobb, hanem az indokolatlanul nagy, a teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek ellen kell fellépnünk. A jövő évi életszinvonal-elő- irányzatokról az Országos Tervhivatal elnöke elmondta: a cél az volt, hogy a lakosság fogyasztása és az egy lakosra jutó reáljövedelem megmaradjon az idei szinten, az áruellátás jó színvonalú legyen. A jövedelmek kiáramlásának és a fogyasztói árak emelkedésének olyan arányát és mértékét alakítottuk ki — mondotta —, amely teret ad a teljesítmények szerinti differenciálásnak és az áremelkedés mértéke szempontjából méa elviselhető. A fogyasztói árakat érintő intézkedéseket azokra a cikkekre és szolgáltatásokra összpontosítjuk, amelyekben nagyarányú az állami támogatás, és amelyek körében az áremelkedés hozzájárul ahhoz, hogy a piaci egyensúly javuljon, a kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeket érintő árintézkedések hatását a szociális szempontból leq- iobban rászoruló rétegek körében a lehetséaes mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyug- dí jak és a családi pótlékok vásárlóerejét meaőrizzük, de arra sajnos nem ad módot, hoay minden érintett családnak változatlan maradjon a jövedelmi helyzete. Hasznosítani az emberi energiákat Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutatják: új fejlődési pályát tartósan csak egy módon alapozhatunk meg; azzal, ha javítjuk a gazdaság szervezettségét, ha a lehető legteljesebben hasznosítjuk az alkotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsítsük a gazdaságirányítás rendszerét. Ez nem szűkebb értelemben vett gazdasági, hanem legalább ennyire társadalmi ügy is. Egv- egy nagyobb lépés megtétele és időtállósága nagy mértékben attól függ, hogy a társadalom és annak különféle csoportjai mennyire foqadják el az iránymutató törekvéseket, mennyire azonosulnak azokkal. — Pártunk Központi Bizottságának a jövő évi tervről és a költségvetés irányelveiről szóló állásfoglalása a sürgető mai tennivalóinkra és a jövő követelményeire egyaránt tekintettel van. A képviselők számára vi. tára bocsátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelképesen szólva: olyan utat jelölt ki társadalmunk számára, amelyen, ha nagyobb erőfeszítések árán Is, de kitérés nélkül halódhatunk tovább — mondotta Faluvégi Lajos. Ruisz Lásitóné (Vas megye, 1. vk.), a Sabaria Cipőgyár főosztályvezetője felszólalásában arra kereste a választ, hogyan lehetne megoldani a kisközségek üzlethálózatának fejlesztését, amelyet jelenleg a rendelkezésre álló eszközök, hitelfeltételek nem tesznek lehetővé. Kovács Károly (Budapest, 40. vk.), a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára jelentős sikerként értékelte, hogy idén a lakosság fogyasztása és reáljövedelme a tavalyihoz képest nem csök(Folytatás a 3. oldalon) Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést