Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)
1983-12-24 / 354. szám
Befejeződött az országgyűlés At országgyűlés téli ülésszakának második napján. Képünk az Gyertyalángok (Folytatás a 2. oldalról) kent. kiemelte: a szakszerveze. tek változatlanul kiállnak a teljes foglalkoztatottság mellett, s ezzel nem ellentétes az a véleményük: elengedhetetlen a munkaszervezés és az ösztönzés gyengeségeinek megszüntetése, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Guba Sándor (Somogy m. 3. vk.), a Kaposvári Mezőgazda- sági Főiskola főigazgatója felszólalásában emlékeztetett arra a fejlődésre, amelyet hazánk mezőgazdasága az elmúlt évtizedben elért. Felhívta a figyelmet arra, milyen jelentős a technológiai korszerűsítés szolgálatában az ágazat szak- könyv-ellátásának jobbítása is. Szólt a kistermelők rendszeres informálásának és közös vitafórumuk megteremtésének fontosságáról. Szigethy Dezső (öyőr m. Í4. vk.), a Soproni Vasöntöde műszaki osztályvezetőié a pénzügyminiszterhez intézte szavait: támogatást kért a soproni határátkelőhely bővítéséhez, hogy a megnövekedett forgalomnak megfelelően korszerűen fogadhassák ott a hazánkba érkező vendégeket. Angyal Imre (Veszprém m. 4. -vk.), a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének csoportvezetője a tanácsi gazdálkodós kapcsán szorgalmazta, hogy a helyi szervek kapjanak nagyobb önállóságot mindenütt. s ennek pozitív példáit idézte szőkébb pátriájából. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra Hetényl István oénzügvminiszter válaszolt. Bevezetőjében köszönettel nyuatázta a képviselői észrevételeket, utalva arra, hogy az ülésszakon szélés körben foglalkoztak gazdaság, és társadalompolitikai kérdésekkel. A kormány megvizsgálja, a javaslatokat, intézkedik a hasznosíthatók megvalósítósóról. A miniszter a vitában elhangzottak alapján szólt arról, hogy az erőműépítési programot az Állami Tervbizottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos döntéseket széles körű koordináció eredményeként fogja meghozni. Egyes mező- gazdasági termékek értékesítési gondjairól kifejtette, hogy a kormányzat segít'a bajokat orvosolni és a mezőgazdaság egyes területein távlati termeléspolitikai kérdésekre is választ ad. A pályakezdők helyzetéről elhangzott felszólaláshoz kapcsolódva elmondotta, hogy a kormányzat az'új bértarifarendszer kialakításával is segítette helyzetüket, ám a helyi vezetőkön múlik, hogy a le. hetséges kedvezményekkel miként élnek. A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán fölvetett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az eddigieknél is jobban kell fáradozni azon, hogy a kulturális értékeket -megfelelően támogassuk és eljuttassuk a lakosság még. szélesebb tömegeihez. Nem vitatható — fejtegette a pénzügyminiszter —-, hogy az alacsony nyugdíjasok nehéz helyzetben vannak, de eddig is születtek őket támogató intézkedések. A legalacsonyabb nyugdíjak — a miniszter véleménye szériát — megőrizték reálértéküket, bár kétségtelen, hogy sajnos ez a reálérték alacsony. A soproni átkelőhellyel kapcsolatos képviselői észrevételről szólva Hetényi István elmondta, hogy a közelben másik át- kelőóllomást nyitnak, amely tehermentesíti azt, bővítése . nagyon költséges volna. Ami viszont a kisközségek ellátásával kapcsolatos észrevételt illeti: megállapodás jött létre a SZŐ. VOSZ-szal, amely szerint az 1500 lakosú, vagy ennél kisebb települések üzleteinek korszerűsítésére hároméves programot dolgoznak ki, melynek során a boltok jórészét felújítják. Jövőre e célra 120 millió forintot fordítanak. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évj költségvetéséről szóló törvény- javaslatot általánosságában és részleteiben, az eredetileg be- terjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentést és javaslatot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére Európa népei reménykedéssel várták, hogy megegyezés születik a közép- hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről folyó szovA Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányszintű delegációjának tárgyalásai e héten Moszkvában befejeződtek. A küldöttségek aláírták a' két ország 1984. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. A tanácskozásokról, valamint a jövő esztendei közös tennivalókról Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. — Népgazdasági terveink megalapozásában mindig is nagy jelentősége volt a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy hosszabb és rövidebb időszakokrq olyan megállapodásokat kössünk, amelyek mindkét ország számára előnyösek, s hozzájárulnak a tervekben megfogalmazott célok teljesítéséhez. Hazánk számára — a yilággazda- ság jelenlegi állapotában — különösen lényeges s biztonságot nyújt az a tény, hogy 1984-ben a Szovjetunió és Magyarország árucsereforgalmi volumene tovább növekszik, és több mint 8,6 milliárd rubelt ér el. — Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni, hogy a magyar— szovjet árucsereforgalom olyan időszakban bővül tovább, amikor a világkereskedelem ülésteremről. jet—amerikai tárgyalásokon. — Közismert — mondotta —, hogy a Szovjetunió rendkívül nagy erőfeszítéseket tett ennek elérésére, a könsj^uktiv javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegyezésre. Ebben a szellemben született és ugyanilyen törekvéseket tükröz a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek ez év novemberi, szófiai nyilatkozata is. A Magyar Népköztársaság kormányának november 29-én közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetért és annak következményeiért azokat terheli a felelősség, akik lehetetlenné tették a megegyezés létrejöttét. Apró Antal a népünk véleményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólt, amikor az Országház előtt a fiatalok és a békemozgalom más képviselői sok tízezer honfitársunk jelenlétében átadták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács felhívását, amelyet több mint két és fél millió magyar állampolgár látott el egyetértő kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a magyarok millióinak tiltakozását az amerikai rakéták telepítése ellen — mondotta az Országgyűlés elnöke. Az Országgyűlés az elhangzottakat állásfoglalásként egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a Parlament téli ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal kellemes ünnepeket és békés, boldog új esztendőt ki. vánva búcsúzott képviselőtársaitól. stagnál vagy csökken. Kölcsönös kereskedelmünk növekvő nagyságrendje politikai és gazdasági szempontból egyaránt jelentős, meghatározó jellegű. A most aláírt jegyzőkönyv gyakorlatilag egy fejezete az 1981 —1985-ös évekre vonatkozó árucsereforgalmi megállapodásnak és más gazdasági egyezményeinknek. Ugyanakkor megerősíti a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés számottevő eredményeit, amelyeket a KGST-országok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex program teljesítése során értünk el. — Hozzá kell tennem: a jegyzőkönyvben rögzítetteket mindkét aláíró fél alapprogramnak tekinti 1984-re. A tárgyalásokon megállapodtunk, hogy az év folyamán tovább keressük azokat a területeket, ahol az együttműködés bővíthető, új elemekkel gazdagítható. Tehát nem egyszerű, „áruért árut”' viszonyról van szó, hanem ennél sokkal többről: a termelés, a műszaki élet, a gazdaság minden lehetséges „Döbbenetes!" Ez volt a vé. leménye az NSZK-ban egy nézőnek, miután megtekintette a „Másnap” című amerikai politikai horrorfii rnet. Igaza volt. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ez a film nagy szolgálatot tehet a nyugati országok közvéleményének rádöbbentésében. Felvillantja, hogy mi várhat rójuk egy esetleges nukleáris háború következményeként. A film néhány részletét nemrégi. ben a magyar televízió is bemutatta. Valóban döbbenetes. Akik talán úgy vélekedtek, hogy mindez csak egy író, vagy filmrendező agyában szü. letett kitalálás, azt meggyőzhette a valóság még szörnyűbb fényeiről egy másik dokumen. tumfilm. Amerikai forgatócsoport készítette nem sokkal az első atombombák ledobása után Japánban. Két elpusztított városban készült a film, s bemutatta az ottani „másnapot”. Romok, csupasz fák, emberi csontmaradványok... Mindkét film foglalkozott a „túlélés" lehetőségeivel. Ja. pánban is voltak, vannak túlélők. De milyenek? Súlyos égési sebek csúfította testekkel, megvakulva, egész életük, re kiható radioaktív fertőzéssel. S milyenek az utódok? Többségükben testükben, értelmükben fogyatékosok. Akik ott akkor az első atomtámadásokat túlélték, hosszú évek kínlódásai, gyógyíthatatlan betegségek után pusztultak el. Védettek-e a halálos kórok ellen azok az emberek, akik később járnak az atomtániadósok színhelyén? Erre az amerikai forgatócsoport egyik tagja adott választ: oly súlyos betegségben szenved, hogy kettő, esetleg öt évig élhet még. Hol vagyunk ma már azoktól a nagyságrendű atombombáktól, amelyeket közel négy évtizede dobtak le Japán két városára? A technikai fejlődés hatásukban sokszorta nagyob. bakat, hatalmasabb pusztításokra képeseket fejlesztett ki. Célbajuttatásukra is új eszközöket, rakétákat hoztak létre, gyorsabbakat és pontosabbakat az eddigieknél — s most hadrendbe kezdik állítani őket. Felborítva a korábbi erő- egyensúlyt, közvetlenül vészé, lyeztetve a világ békéjét, az emberiség jövőjét. Szomorú arra gondolni, hogy századunkban az emberi tudás, éppen mérhetetlenül fiagy fej lődése eredményeként, eljutott az, önpusztítás lehetőségéhez is. Pedig korunk tudománya, technikai fejlődése más, az embe. riség jövőjét és boldogságát megteremtő feltételeket is bizés kölcsönösen hasznos kapcsolatáról. — Jó érzés volt tapasztalni már az előkészítés, majd a tárgyalások során azt a nyílt, baráti légkört, amely a delegációk között folytatott beszélgetéseket jellemezte. Az elhangzottakból — s a végeredményből is — kitűnt: kölcsönös a törekvés egymás helyzetének megértésére, s arra, hogy együtt keressük a megoldásokat, amelyek elősegíthetik népgazdaságaink gyarapodását. — Az említett 8,6 milliárd rubeles áruforgalom összetétele rendkívül sokszínű. Ami a magyar vásárlásokat illeti, természetesen jövőre is döntő jelentőségű lesz az energia- és nyersanyagbehozatal, számottevő a szovjet gépipar szállítása. Csak kiragadva néhányat közülük: különféle traktorokból 3600 darab, tehergépjárműből 4000, személygépkocsiból 27 400 érkezik jövőre a Szovjetunióból. Elektronikai-ipari termékekből 33 millió, fémmegmunkáló gépekből 12 millió rubel értékben vásárolunk. És ami a lakosság számára szintosítanó tudná, megoldva olyan sorskérdéseket, mint az éhezés, az embertelen munkakörülmények megszüntetése, vagy a képzés, a tudás magas színvonalú megszerzésének lehetőségét. Két éve alkalmam volt a Moszkva melletti Csillagváros, ba látogatni. Belülről mégis, merkedhettem a Szojuz űrhajó és a Szaljut űrállomás eredetijével, melyekben egymást követve készítették fel a szovjet és a szocialista országok űrhajósait tudományos feladataik teljesítésére. A tudomány és technika korunk valamennyi vívmányának eredményeit használja fel ez az űrkutatás. Békés célokra. Bizonyára sokan látták a magyar televízió által is bemutatott angol filmsorozatot „A chip-csodák kora” címmel. A film betekintést nyújtott abba, milyen lehetőségekét és távlatokat biztosíthat az emberiségnek az úgynevezett „mikro- focradalom”, többek között a számítástechnikában, a termelés automatizálásában. Természetesen akkor, ha ezt a lehetőséget nem elsősorban a tömegpusztító fegyverek tökélete, sítésére használják. Napjainkban mind nagyobb szerepe és jelentősége van annak a mozgalomnak, mely. a nyugat-európai rakétatelepítés megvalósulása közepette a béke megőrzése mellett emeli fel szavát és tiltakozik az emberiség jövőjét fenyegető fegyverkezési verseny ellen. Sokan kérdezik, hogy lehet-e a világméretű tiltakozó mozga. lomnak eredménye? Alberto Moravia olasz író szavai futnak eszembe: „Két módon lehet elkerülni az atomháborút. Vagy a tömegek nyomására, vagy a politikusok döntéseinek a hatására. Sajnos azonban a politikusok nem érzékelik a mai világ realitását, a tömegeket pedig manipulálják." Mit követel a mi politikusainktól napjaink realitása? Kétségtelenül azt, hogy a szocialista országoknak meg kell tenniük azokat a lépéseket, melyek visszarettenthetik a háborús kalandorpolitika képviselőit. Ugyanakkor nem szabad meg. engedni, hogy a tömegeket valós érdekeikkel szemben mani. pulálják. Szavuknak igen is van ereje! Nyugat-Európában és Amerikában a háborús veszély ellen tüntetők hatalmas tömegei ezt ismerték fel. Láttam egy tüntetésről készült filmet. A felvonulók kezében gyertyák voltak. A gyertyaláng figyelmeztető fény: emlékeztetett a közelmúlt háborúinak áldozatén nem lényegtelen: 17 ezer varrógép, 40 ezer hűtőgép s számos más tartós fogyasztási cikk, kerékpár, hordozható tv- készülék és porszívó is szerepe! importlistánkon. — Kivitelünk néhány nagyobb tételéből említsük meg, hogy jövőre 7600 Ikarus autóbusz készül szovjet megrendelésre, 230 millió rubel értékben szállítunk autóbusz tartalékalkatrészeket. Exportunkban szerepelnek híradástechnikai és számítástechnikai berendezések, hajók, úszódaruk, mező- gazdasági gépek, mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek, könnyűipari fogyasztási cikkek. A kölcsönös szállításokban nő a fogyasztási cikkek aránya. — A növekvő nagyságrendek növekvő követelményeket is állítanak elénk. Vállalatainknak az ideinél nagyobb erőfeszítésre, szervezettebb munkára, jobb teljesítményekre lesz szükségük ahhoz, hogy a jegyzőkönyvben rögzített exportkötelezettségeinket maradéktalanul teljesíteni tudjuk. A kölcsönösen igényeJtxiecmékek mindkét taira, az emberiséget fenyegető vészre világított ró, ugyanakkor bizakodást is hirdetett: ezek a lángocskák erősebbek lehetnek a pusztító tűzvésznél! S ebben a világméretű tiltakozó hullámban ott van a mi né. pünk helye is. Lesznek, akik e sorokat olvasva megkérdik: miért kell er. ről még most, karácsonykor, a béke és szeretet ünnepén is szólni. Kell-e az örömteli hangulatba keserűséget vinni? Kell szólni, beszélni és emlékezni! Itt él velünk egy korosztály, melynek sokféle emléke fűződik karácsonyhoz. Á negyven esztendővel ezelőttieké, amikor pincék mélyén, fázva és éhezve néztek egy-egy gyertyalángra, bizakodva, hogy túlélik a háború borzalmait. Majd évek teltek el úgy, hogy csak lopva, titokban merték sokan meg. gyújtani a fenyőfáikon a gyertyákat, mert ez „nem volt illendő”. Aztán még egyszer végigsöpört rajtunk egy megpróbáltatás. mely új társadalmi rendszerünk létét fenyegette. Volt erőnk úrrá lenni a nehézségeken. Tanulva a múltból, egy örömtelibb élet feltételeit teremtettük meg. Éopen úi életünk eredmé. nyeinek örülhetünk az ünnep naojaiban. Körülnézve hazánkban, meqyénkben, nem nehéz felsorakoztatni, mivel lettünk gazdagabbak, hogyan lett szebb és tartalmasabb az elmúlt negyedszázadban életünk. Csak hadd emlékezzek a legutóbbi papok tanulságára. Jár. tam ezüst- és aranyvasárnapon az üzletekben. Bőséges árukészletből lehetett válogatni Az emberek sokaságának lehetősége is volt arra, hogy váló. qasson és vásároljon. Az emberek nyugodtak, s bizakodóak hazánkban. Ma nálunk is sokfelé meggyújtják a fenyőfákon a kicsiny gyertyákat. A körülállók nézik lángjait és elgondolkod. nak. Családjukra gondolnak, kik közel vagy távol vannak hozzájuk. De minden bizonnyal a legtöbbnek az jut eszébe: még sok ilyen boldog! békés ünnepet! Rajtunk is múlik. Legyen bennünk elég elszántság, erő és bizakodás, hogy közös összefogással cselekedjünk ennek érdekében. Ez ma mindannyiunk számára a gyertyalángok üzenete. fél számára fontosak. A ma gazdasága nem viseli el a késedelmes, a minőségileg nem kielégítő szállítást, mert az hiányt, kárt okoz, és nehezebben korrigálható következményekkel jár, mint korábban, a mostaninál nyugodtabb világ- gazdasági környezetben. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert megállapodásainkat is az a kölcsönös bizalom vezérelte, és az a szándék, hogy jövőre ne ismétlődjenek meg idei gyengeségeink, lemaradásaink, pontatlanságaink. — Végezetül szeretném megerősíteni, hogy a Moszkvában aláírt dokumentum a kölcsönös érdekeknek megfelelően szilárd alapot ad a Szovjetunió és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok további tervszerű fejlesztéséhez. Nem lesz kevés azoknak a dolga, akikre a vállalt kötelezettségek teljesítése hárul. Mégis, mindent meg kell tennünk, hogy a jövő esztendő végeztével is a Szovjetunió megbízható kereskedelmi partnerének mondhassuk magunkat. Ez a mi gazdaságunk számára meghatározó feladat. Mitzki Ervin Veress Péter külkereskedelmi miniszter nyilatkozata a magyar—szovjet árucsere-forgalomról Tovább bővül gazdasági együttműködésünk