Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-03 / 333. szám

n negyvennyolc éves Orsós Vendelnek nem lehet a bizalmát megnyerni :

— Tudom én, jól tudom, hogy mit akar maga. Én tudom, hogy mit akar. . Cigányok. Tudja meg, régen nem voltak cigányok. Magyarok sem. Mindent egy ember csinált, az azt mondta, te cigány ieszel, te magyar, te horvát. Mindennek egy ember az oka.

— Ki volt az utolsó vajda? — a kérdésre idézhe- tetlen szitokáradat következik, Orsós Vendelt már nem .lehet többről kérdezni, ismeretlen mélytengeri áramlatok sodorják magukkal.

Lánya, az egyik, aki itt lakik a férjével együtt, talán mintha szégyenkezne fe_ lette, s mintha röstelkedne. Tjzenhat éves, a férje tizenhét. Januárra várják a gyereket, ő nem dolgozik, de a férje csillés.

Nyolcvanöt végéig felszámolandó

— Varrónő, az szerettem volna lenni ...

Komlón, a Kossuth-akna környékén lakótelep. Nem panelből húzták, s nem téglából: a putrikat inkább a vályog, a rissz-rossz deszka jellemzi. Kevésnek van egy helyiségnél több alkalmatossága, ami szolgálhat konyhától hálóhelyig, raktártól lakóhelyig.

A városi tanács végrehajtó bizottságának határozata szerint 1985, december 31-ig az utolsó putriból is kiköltöztetik az utolsó lakót is. S valóban lyuk van a putrik

ső férjem, helyette mentem a börtönbe is/Leütéses rablás, azért. Nem én voltam, csak én mentem a helyébe a börtönbe. Ott született a második lányom, az magyar ember lánya, s írni—olvasni is ott tanultam meg.

S miközben bemutatót tart arról, hogy hogyan segíti az elsős gyereket a házi feladat elkészítésében, még sokmindent megtudok róla. Hogy amikor ő volt kisgyerek, az apja hqtba szúrta, akkor fogadta meg, hogy ő jó anya lesz. A füzet köz. ben belekvározódik, masza- tos lesz, az első oldalon nemigen lehet elválasztani

A vajda fogalmát úgy keif 5 elmagyarázni nekik , meg- j értik, hogy az olyan bírófé- le volt, a cigányok választották maguk közül maguknak,

— Jó l^nne, ha lenne. Annyit veszekednek, jó lenne, ha rendet tenne a cigányok között!

— Miért veszekednek itt a cigányok?

— Amikor pénzt kapnak, akkor elisszák, aztán míg részegek, akkor ölik egy- j mást. De én megvédem ma. gam.

— Mivel? — a kérdésre egy boxert vesz elő. Fusimunka, szerencsére bütykök nincsenek rajta, de éles széle így is csúnya sebeket hagyhat maga után.

— Használod?

László nem válaszol, azt sem ígéri meg, hogy nem fogja használni, ha szükségét látja. Azt megígéri, hogy nem fog elsőnek ütni vele. Nagyanyja neveli, anyja csecsemőként kirakta, szépen nem is beszél anyjáról, apjáról. Nagyanyja megtanította a gombák ismeretére:

— Most jön majd a lila pereszke, a hó alól is lehet szedni — szétnéz a füstölgő völgy felett. Tarka bársony az erdő.

—- Bolond az a.cigány, aki szeret itt lakni... — mondja búcsúzóul.

alatt, azért süllyednek, repedezik rossz faluk. A bánya van alattuk, a putrik a bányatelken belül, s a telep felszámolását ez is könnyíti: életveszélyessé válnak sorra.

A telep, amikor a legnagyobb volt, 119 putriban 619 embernek adott otthont. Februárban 81 putri volit, most, november elején 7ő — ezekben körülbelül 270-en laknak. Amelyik putriból kiköltöztek, azt azonnal le kell rombolni, nehogy újra belé. költözzön valaki.

*

Az egyhelyiséges putriba Orsós Anna invitál. Hét gyereke közül öt van vele, s itt lakik az élettársa is, amikor éppen visszajön a gyerekek miatt. Merthogy szerelmes természetű és féltékeny is: az egyik kislányról úgy tartja, nem eléggé hasonlít hoz. zó. Anna szerint semmi oka a féltékenységre.

Mutatja a személyi igazol, ványát, hogy az öt gyerek, mind az övé, meg a kettő is, aki nincs vele:

— Tizenhárom éves voltam, amikor elszöktettek az apámtól. Rossz ember volt az el6. HÉTVÉGE

a betűket — melyiket írta az anya, melyiket a lánya.

*

A három gyerek közül az egyik már felnőtt, de ez csak később derült ki, hogy jóval idősebb amazoknál. Vizet hoztak, ők hárman vezettek be a telepre. Amikor találkoztunk, éktelen veszekedésben voltak felnőttekkel, kibogozhatatlan családi vi. szályok. kivert félszemek, véres verekedések idéződtek. Miskovics József már rég nem dolgozik, napközben a telepi gyerekekkel játszik, felesége szociális segélyéből élnek. Meg ebből,, abból.

— Nekem nincs dolgom a rendőrökkel, tőlem jöhetnek. Tudják ők, hova kell menni, hozzám nem.

— S amikor jönnek a rendőrök, miért jönnek?

• — Nem tudom. Verekedé. sért, lopásért.

— Miért nem dolgozik?

— Nem vesznek fel sehová. Azt mondják, nincs "munka. Másoknak meg van.

Pedig szorgalmas ember Miskovics József. Az előbb vizet hozott, most fát vág, mert amíg fűt az ember, nincs hideg a putriban. Aztán beszalad, táskarádiót hoz elő, kéri, azzal fényképezzem le őt.

*

A két „iskolakerülő”, Sipos János és Orsós László.

*

Az „öreg" negyvennyolc éves. A pléhkályha mellett ül, lábánál lassan kazalba gyűlik a cigarettacsikk. Hogy gyorsabban ülepedjen, rá- sercint:

— Itt tenger volt. Hét- 3 száz éve. Alattunk egy lyuk van, azért süllyedünk; Én, tudom, itt tenger volt, most a fenekén ülünk.

í3odó László

Alkotó együttműködés

Interjú dr. Szotáczky Mihály tanszékvezető egyetemi tanárral

Sok társadalmi megbízatásának, funkciójának a megnevezését - hogy beszélgetni is legyen alkalmunk — ezúttal mellőzzük. Nem sorolhatjuk fel csaknem száz tudományos publikációjának, könyveinek, egyetemi jegyzeteinek a címét sem. Dr. Szotáczky Mihály tudományos tevékenységét elsősorban a Janus Pannonius Tudományegyetemen és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságában fejti ki. Jelenlegi úgynevezett „nagydoktori" disszertációján dolgozik. Ezúttal mint az akadémiai bizottság II. számú gazdaság- és jogtudományi szakbizottságának elnökétől, és mint a JP. Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karának államtudományi tanszékvezető egyetemi tanárától kértem tőle interjút.- Arra kérem, vázolja lel a Gazdaság- és Jogtudományi Szakbizottság fontosabb feladatait.

— Arra törekszünk, hogy rendszeressé tegyük ■ szakterületünkön a tudományos vitákat mind a regionális, mind pedig az országos jelentőségű kutatások, a kandidátusi, illetve doktori tudományos fokozat elérését célzó kutatási eredményekről. Rendezvényeink természetesen nyitottak, az érdeklődő és szakmai problémáikkal hozzánk forduló emberek nagy átmérőjű gyűrűje vesz körül bennünket. A szak- bizottság, mint testület és annak minden tagja' feladatának tekinti segíteni a fiatal kutatókat a munkájukban.- Betölt-e a szakbizottság valamilyen koordináló szerepet?

— Természetesen. Fontos feladatunk, hogy feltárjuk és koordináljuk a PAB működési területén párhuzamosan folyó, vagy összekapcsolódó tudományos kutatásokat, kapcsolatot teremtve az egyes kutatóhelyek között, hogy azok alkotó módon együttműködhessenek. Ezt a célt szolgálják a munka- bizottságaink. Az is célunk, hogy tudományos rendezvényeink a Baranyán kívüli megyeszékhelyeket is érintsék. A szakbizottság a PAB regionális működési területén három tudományos téma kutatásában kívánt részt venni. Ezek egyike a mezőgazdasági nagyüzemek néhány közgazda- sági kérdésének vizsgálata, a másik a „liászprogram" megvalósítását célzó helyi kutatásokba való bekapcsolódás, a harmadik pedig az energiával való takarékosság forrásainak feltárásában való részvétel, konkrétan a Baranya megyei hévizek kihasználtságának a vizsgálatával. E témák egyes résztémáfnak a kutatása már befejeződött, mások folyamatban vannak. A „liászprog- ram"-ba a JPTE komplex (közgazdász-jogász) kutatócsoportja kapcsolódott be „A liászprogram hatása Baranya megye gazdasági és politikai fejlődésére” című tanulmány elkészítésével.- Az elmúlt évben is számos sikeres vitaülést szerveztek. Különösen emlékezetes dr. Adóm Antal „A társadalmi ellenőrzés főbb jellemzői Magyarországon", továbbá ,,A mai magyar társadalom" címmel Szekszárdon, valamint ,.A vállalaton belüli önelszámolás rendszere" címmel Zalaegerszegen megrendezett vitaülés. A pécsi érdeklődés nyilvánvaló, de mi a helyzet a többi megyében?

— Ez összefügg a szervezeti életünkkel is. A szakbizottság létszáma 37. Ebből öten Zala megyéből, hárman Somogy és ketten Tolna megyéből vesznek részt a munkánkban. Ami a

tudományos rendezvényeken megjelentek körét illeti, dicsekvés nélkül elmondhatjuk, ezzel elégedettek vagyunk. A lésztvevők hangulata jó, közöttük gyümölcsöző az együttműködés. Különösképpen Zala megyét lehetne kiemelni.- ön az Állam- és Jogtudományi Kar államtudományi tanszékének vezetője ez év január 1-től öt év időtartamra. Ismeretes, hogy a korábbi, eddigi önálló négy tanszékből szerveződött nagyobb oktatási szervezeti egység, az államtudományi, mi ennek a „bokrositásngk" vagy integrációnak az értelme, jelentősége?- Az „államtudományi" jelző az itt integrált tudományágakra való tekintettel nem tekinthető éppen tökéletesnek. Ennek ellenére jobb elnevezést ma nehéz találni. A tanszék öt alaptárgyat, illetve tudományágat integrál, nevezetesen saját tudományágamat, az állam- és jogelméletet, az államjogot, az államigazgatási jogot, a nemzetközi jogot és a pénzügyi jogot, ezenkívül számos egyéb tudományos ismeretek funkcionális rendszerét alkotó kisebb tantárgyakat (pl. szervezéstan, összehasonlító óllamjog, diplomáciatörténet, bevezetés az állam- és jogtudományokba, stb.), és speciális kollégiumokat. Tanterveinket a közelmúltban egy csaknem elviselhetetlen mértékű és a hallgató számára megfelelő szintézis alkotást megnehezítő tantárgyi szétaprózottság, s ezzel együtt elkerülhetetlenül egy káros izoláltság jelemezte a modern kutatás és oktatás komplexitásra törekvésével, az interdiszcipli- naritás követelményével szemben. Az új tantárgyi programok — legalábbis egy tanszéken belül — jobban illeszkednek egymáshoz, csökkent a tematikai átvevések mértéke, s ez a tudományos problémák és felfogások egyöntetűbb tárgyalását segíti elő az oktatásban. Mennyiségileg növekedett, minőségileg pedig javult a tanszéken belül az egyes tárgyak oktatói-kutatói közötti tudományos kommunikáció, tudományos értékek sokoldalú megvitatása. Magam is sokat tanulok tanszéki munkatársaim felfogásaiból, kutatási eredményeiből.

— Egy ú} útnak csak a kezdetén vagyunk, tapintatosan és a tudományág — tantárgyi önállóság és felelősség maximális tiszteletbentartásával, az érintettek egyetértésével kell az együttműködés útján az újabb lépéseket megtenni. Az oktató-nevelő és tudományos munka terén egyaránt jó összhang és együttműködési készség jellemzi a tanszéken beüli tanszéki csoportok munkáját. Ami a régi szervezeti formában jó volt, azt megőrizzük ezután is, kiegészítve azokat egy átfogóbb, egy nagyobb léptékű együttműködés pozitív elemeivel és előnyeivel.

— Végül beszéljünk az ön szeméyes tudományos érdeklődéséről és az ezzel kapcsolatos kutatómunkájáról.

— Már több mnt tíz éve érdeklődésem és kutatásom homlokterében a jog, közelebbről a szocialista jog ér- téktani (axiológiai) problémáinak vizsgálata áll. Az ilyen irányú kutatást évtizedekkel korábban (történelmileg részben menthetőén) a marxista állam- és jugtudomány elutasította a „marxizmustól idegen" megközelítési módnak minősítve azt. Pedig az értékek keletkezésének, érvényesülések, konfliktusaik megoldásának, a joggal kapcsolatban - népszerű nevén — „a helyes jognak" a vizsgálata éppenhogy nem idegen a marxista társadalomtudományoktól. Gondoljunk csak Marxnak a használati érték és csereérték, sőt a művészeti értékkel kapcsolatos kutatási eredményeire. Ezen túlmerfő- en választ is kell adnunk a tudomány és a társadalmi gyakorlat felvetette olyan értékproblémákra, mint a jog és igazságosság, a méltányosság, a törvényesség és a jogbiztonság viszonyára, hogyan, s mennyiben képes az említett értékkövetelményeknek megfelelni a szocialista jog. E tárgykörben — itthon és külföldön — több tanulmányt publikáltam és előadást tartottam. Kutatásaim eredményeit egy monográfiában foglaltam össze, melyet könyvként kívánok megjelentetni. Nem vagyok afféle fokozatcentrikus ember, jóllehet az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága állam- és jogtudományi szakbizottságának titkára vagyok. A szóbanforgó munkát valóban be kívánom nyújtani az Akadémiához védésre, hogy ezen a fórumon is megmérettessék a mű és szerzője, valóban ennek megírásával tudományos érdeklődésemet, emellett tudományágam ez irányú szükségletét kívántam kielégíteni.

— Másik jelentős vállalkozásom az állam- és jogelmélet egyetemi tankönyv Jogelmélet részének a megírása. Az 1970- ben megjelent tankönyv megállapításait azóta részben a tudományfejlődés több vonatkozásban túlhaladta, másrészt választ kell adnom újabb kérdésekre is. E tankönyv tehát tematikailag gazdagabb lesz, mint a régi. Ez a munka azonban a tudományosság szempontjából az előző vállalkozáshoz képest semmivel sem alacsonyabb szintű, ugyanakkor más vonatkozásban nehezebb, mert a tankönyvírás sajátos módszerei, didaktikaipedagógiai követelményeit is érvényesíteni kell a kidolgozás során. Hiszen ez nem egy tudományág viszonylag szűk szakmai közönsége számára, hanem a pályára készülő hallgatóknak szól. Az új tankönyvnek a jogelmélet mai állása szerint jól argumentál- tan kell összefoglalnia a jog általános elméleti kérdéseit, amelyben tág tere van a saját, megalapozott felfogásom kifejtésének is. Nagyon fontosnak tartom a hatályos jog egyes — olykor rövid életű — intézményeinek ismeretéhez képest a jogi normarendszer átfogó törvényszerűségeinek és hatásmechanizmusának helyes elméleti megértését és alapos elsajátítását. Ennyi elfogultságot megengedve magamnak, vagyok azon az állásponton, hogy az egyetemi oktatásban ezt a célt előbbre- valóbbnak tartom, mint a jogszabályok nagy tömegű ma- goitatását.

Bebesi Károly

. -iüft 'lÉf JSSss -.yife én&sZ Él >

.Mim iciigw BBBVBarv”SBB

légen nem voltak cigányok

Megfogadta, hogy ő jó anya lesz