Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-21 / 351. szám

Dunantmt Tlaplö 1983. december 21., szerda Az országgyűlés féli ülésszaka elé Alkotmányunkat — melyet 1949-ben iktatott törvénybe az országgyűlés — a társadalmi­gazdasági fejlődés következté­ben időnként korszerűsíteni kellett. Legutóbb 1972-ben ke­rült sor alkotmánymódosításra, és a mostani ülésnek ismét fel­adata olyan változásokról dön­teni, amelyek az államélet kor­szerűsítését, a szocialista de­mokrácia fejlesztését szolgál­ják. Az új törvényjavaslat az alkotmánynak az alkotmányos­ság fokozott védelmével, a Minisztertanács összetételével, az ország területi beosztásá­val, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával kapcsolatos ren­delkezéseit érinti. Az alkotmá­nyosság hatékonyabb érvénye­sülését segítené, ha a jogsza­bályokat és a jogi iránymuta­tásokat — az alkotmányosság szempontjából — egy új, ön­álló szerv: az Alkotmányjogi Tanács ellenőrizné. Az alkot­mánymódosító javaslat másik pontja a népi ellenőrzés to­vábbfejlesztését szolgálja: eszerint a Minisztertanács ki­egészülne a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökével. Egy másik újdonság: az orszá­gos hatáskörű szervek vezeté­sével megbízott államtitkárok ezentúl nemcsak az állami szervekre, gazdálkodó szerve­zetekre kötelező, hanem az ál­lampolgárok jogait és köteles­ségeit érintő rendelkezéseket is kiadhatnak. Erre leginkább azért lenne szükség, mert ezeknek a szervezeteknek jó­része közvetlenül foglalkozik lakossági ügyekkel. így például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal számos, az emberek mindennapi életével .foglalko­zó intézkedést hozhatna ezen­túl. Az államigazgatás korsze­rűsítésével kapcsolatosan is szükség van egy alkotmánybeli pont módosítására, jelesül ar­ra, hogy kiiktassák az alkot­mány azon rendelkezését, amely szerint a megyék járá­sokra oszthatók. Az alkotmány módosítására tett javaslatok között szerepel­nek olyanok is, amelyeket a választási rendszer tervezett változtatásával kapcsolatban kellene végrehajtani. Éppen e tervezetet vitatja meg téli ülés­szakának várhatóan második fő napirendi pontjaként az or­szággyűlés. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslatot korábban igen széles körű tár­sadalmi vitára bocsátották. Ezeken is bebizonyosodott, hogy választási rendszerünk al­kotmányos elvei és szabályai beváltak, jól szolgálják társa­dalmi céljainkat. Mégis van­nak olyan tényezők, amelyek némi módosítást indokolnak. Az elmúlt évtizedekben tovább erősödött a nemzeti egység, és a fejlett szocializmus építése egyre inkább igényli a szocia­lista demokratizmus továbbfej­lesztését is. Ezek a követelmé­nyek múlhatatlanul szükséges­sé teszik választási rendszerünk továbbfejlesztését úgy, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erő­södjék a népképviseleti testü­letek társadalmi-politikai sze­repe, egyszerűsödjék a válasz­tások előkészítése és lebonyo­lítása. A választójogi törvény- javaslat legalapvetőbb új ren­delkezése az országgyűlési képviselők és tanácstagok kö­telező többes jelöléséről intéz­kedik. A jelölésnek ez a mód­szere várhatóan növeli a vá­lasztások politikai jelentőségét, fokozza a választópolgárok ak­tivitását, és élénkítheti a meg­választott képviselők, tanács­tagok munkáját is. Hatályos választási rendszerünk az egyéni választókerületi rend­szeren alapszik, e rendszer fenntartása a jövőben is szük­séges. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban indokoltnak tetszik, hogy a legfelső nép- képviseleti, törvényhozó szerv­ben feltétlenül jelen legyenek politikai és társadalmi életünk vezetői, a tudomány, a kultúra, az egyházak legismertebb sze­mélyiségei. Az ő tevékenysé­gük, tisztségük hatóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Indokolt tehát, hogy megvá­lasztásukról az ország vala­mennyi szavazója döntsön. Ezért vezeti be a törvényjavas­lat — az egyéni választókerü­leti rendszert fenntartva — az országgyűlési képviselők vá­lasztásánál az országos vá­lasztási lista fogalmát. Az 1984. évi állami költség- vetés előirányzatai — össz­hangban az éves népgazdasá­gi tervvel —, gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, a költségvetési egyensúly javítá­sát, a takarékosság követelmé­nyeinek érvényesítését segítik. A költségvetési tervezet szerint egyebek között a vállalati gaz­dálkodó szervezetek odó- és egyéb befizetéseinek összege adná a bevételek 82,6, a la­kossági adó- és illetékbefizeté­sek mintegy 7,2 százalékát. A kiadások csaknem 13 százalé­ka kerülne az állami vállalati gazdálkodó szervezetek, a ter­melőszövetkezetek és a költ­ségvetési szervek beruházási tevékenységének segítésére, fejlesztési alapok növelésére, a magánerős lakásépítés tá­mogatására, különböző, válla­lati és szövetkezeti, forgó- és fejlesztési alapokra, A vállalatok termelését és adóforgalmát segítő adóvisz- szatérítésekre fordítanák a költségvetési kiadás mintegy 25 százalékát, magukra a költ­ségvetési szervekre, azok fel­adataira várhatóan a kiadá­sok 31,6 százaléka jut. Oktatá­si, kulturális és tudományos kutatási feladatokra az összes kiadás 9,2 százalékát tervezik, és mintegy 21 százalékot kí­vánnak fordítani társadalom- biztosítási célokra. E száraz számok a jövő esztendei nép- gazdasági terv alapján alakul­tak ki, és az abban meghatá­rozott célokat kívánják segíte­ni. Legyen a vendégünk! 1983. december 29-én 20 órai kezdettel óévi lakoma címmel VIDÁM, MŰSOROS VACSORAESTET RENDEZÜNK A Konzum étteremben A gasztronómiai sorozatunk rendezvényén a finom falatok és nemes italok élvezetéhez a Pécsi Nemzeti Színház művészei kínálnak önfeledt szórakozást. Közreműködnek: © Péter Gizi O Faludy László © Dankó Klári Zongorán kisér: Papp Zoltán Zene: Rácz—Tóth—Gyors-trió Pöszakács: Szabó Zoltán Házigazda: Katona József A MŰSORT SZERKESZTETTE: BORNEMISSZA GÉZA AS7TALFOGLALAS AZ ÜZLETVEZETŐNÉL TELEFON: 24-422/89 Több mint két és lél millió aláírás a békéért (Folytatás az 1. oldalról) — Most, itt, az Országos Béketanács és a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága felhívásá­nak támogatói, a mai békede­monstráció résztvevői nevében szólunk: támogatjuk pártunk és kormányunk következetes békepolitikáját — mondotta Tarcsi Gyula, majd átadta Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének több mint két és fél millió honfitársunk aláírását, kérve, hogy továbbítsa a béke­akarat e bizonyítékát a magyar országgyűlésnek. Ezután Apró Antal mondott beszédet. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az Orszá­gos Béketanács felhívását az aláírásokkal együtt a Magyar Népköztársaság országgyűlése képviseletében átveszem és azt én is aláírom — hangsúlyozta. — Ezek az aláírások kifeje­zik a magyar nép — közte if­júságunk — tiltakozását az omerikai atomrakéták európai telepítése ellen és azt a kíván­ságunkat, hogy az Észak-atlan­ti Szövetség a telepítés előtti helyzet visszaállításával tegye lehetővé a tárgyalások folyta­tását, az atomfegyverek folya­matos kivonását kontinensünk­ről. A tárgyalások fontosságá­ra mutatott pártunk Központi Bizottsága is, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítését, a béke megszilárdítását az szol­gálná, ha a NATO-országok érdemi választ adnának a szo­cialista közösség országainak kezdeményezéseire. A vitás kér­dések tárgyalásos rendezésé­hez szükséges bizalmat erősí­tené, ha a Varsói Szerződés Szervezete és az Észak-atlanti Szövetség között megállapodás jönne létre az erő alkalmazá­sának lemondásáról, a békés kapcsolatok erősítéséről. — Az itt átadott aláírások, a felhívás, valamint a felelős­séget és eltökéltséget tükröző budapesti és vidéki nagygyűlé­sek újból megerősítettek mind­annyiunkat abban, hogy ha­zánkat, hazánk békéjét védeni kell. Védeni kell békés építő­munkánkat, s az emberiséget is a háborús veszély, az atom­katasztrófa előidézésétől. — Bejelentem a nagygyű­lésnek, hogy kérésüknek öröm­mel teszek eleget és az or­szággyűlés soron következő ülésszakán bemutatom azt a felhívást, amelyet dolgozó né­pünk, ifjúságunk két és fél mil­lió aláírással hitelesített. Egy­ben javasolni fogom, hogy az országgyűlés elismeréssel nyug­tázza ifjúságunk felelősségtel­jes és eltökélt kiállását békénk, építőmunkánk védelme és a más népekkel való békés együttműködés mellett. Bizto­síthatom a nagygyűlés minden résztvevőjét, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése, mint hazánk legfelsőbb tör­vényhozó testületé, támogatja dolgozó népünk, ifjúságunk or­szágszerte megnyilvánuló szi­lárd békeakaratát — mondotta befejezésül Apró Antal, boldog, békés új esztendőt kívánva a téren megjelent sok tízezernyi budapestinek. A nagygyűlés résztvevői a Himnusz eléneklésével fejezték be a békedemonstrációt, s a városközpont utcáin, terein még sokáig együtt maradtak a fiatalok éneklő csoportjai, hir­detve: a fegyverek erejével a béke, az összefogás erejét kell szembeállítani. Arafat elhagyta Tripofít Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet veze tője kedden a kora délutáni órákban négyezer hívével együtt elhajózott Tripoliból — jelentette be a bejrúti rádió. Arafat és a palesztin harco­sok elszállítására Tripoliba ér. kezett öt görög komphajó mindegyike helyi idő szerint délután fél négyig kifutott az észak-libanoni város kikötőjé­ből. Az AFP helyszíni tudósitó­ja szerint Jasszer Arafat az „Odüsszeusz Elitisz" fedélzetén tartózkodik. Jól értesült forrá­sok szerint az Arafatot szállító hajó Észak-Jemenbe tart. Le hetséges azonban, hogy a gö­rög komphajó előzőleg Cipru­son is kiköt. Az Arafathoz hű erők beha­józása csaknem hat órát vett igénybe. Ennél jelen volt Gö­rögország libanoni nagykövete, a libanoni csendőrség parancs­noka és a libanoni francia nagykövetség katonai attaséja. A görög hajóknak a francia haditengerészet egységei — re. pülőgépek és hadihajók — biztosítanak védelmet. Amikor az első görög komp hajó befutott a libanoni kikö­tőbe, a közelben cirkáló izrae­li hadihajók eltávolodtak a körzetből — jelentette az izrae. li hadsereg rádióadója. Mint Dán Meridor izraeli kormány- szóvivő keddi nyilatkozatából kitűnik, Tel-Aviv fenntartja ma­gának azt a „jogot”, hogy bár. hol és bármikor föllépjen a palesztin harcosok ellen. NAGYVILÁGBAN Mintegy hárommillió hajléktalan él az Egyesült Államokban. Egy évvel ezelőtt 2,2 millió volt a számuk. A képen: Washingtonban hajléktalanok meleg ételért állnak sorban egy ingyenkonyhánál. •* Várkonyi Péter az NSZK-ba utazott Várkonyi Péter külügyminisz­ter Hans-Dietrich Genscher sző. vétség; külügyminiszter meghí­vására kedden hivatalos láto­gatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott Kedd délután megérkezett Bonnba Várkonyi Péter magyar külügyminiszter. Megérkezése után nyilt légkörű eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcso­latokról, s az időszerű nem­zetközi kérdésekről Wolfgang Mischnikkel, a Szabaddemok­rata Párt parlamenti frakciójá­nak elnökével. ♦ BREMERTON: Az ameri­kai haditengerészet 30 év után újra szolgálatba állítja a Mis. souri nevű cirkálót, amelynek parancsnoki hídján írták alá a japán fegyverletételt a máso­dik világháború befejezésekor. A hatalmas hajó 270 méter hosszú és háromezer embert tud szállítani, három évtizeden át idegenforgalmi nevezetesség volt. A Missouri felújítása 400 millió dollárba kerül. ♦ BONN: Otto Lambsdorff a Német Szövetségi Köztársaság megvesztegetéssel gyanúsított gazdasági minisztere csak ab­ban az esetben mond le, ha a bonni tartományi bíróság az előzetes vizsgálat alapján úgy dönt, hogy a Lambsdorff elleni vádirat kellően megalapozott, s ezért bírósági tárgyalást kell in. ditani. Az ezzel kapcsolatos döntést Helmut Kohl kancellár hozta meg Otto Lambsdorffal és Hans-Dietrich Genscherrel, a Szabaddemokrata Párt elnöké, vei folytatott mebeszélése alap­ján — jelentette be keddi saj­tóértekezletén Peter Boenisch, a bonni kabinet szóvivője. ♦ SAN FRANCISCO: Siker, telenül végződött a Tomahawk típusú ropotrepülőgéppel hét­tőn végrehajtott újabb kísérlet. Kalifornia csendes-óceáni part­jainál végzett próba során a kilőtt robotrepülőgép hamaro­san irányíthatatlanná vált és lezuhant. • Ülést tartott az OBT leszerelési bizottsága A rakétatelepítésről és az európai katonai biztonságról tanácskozott kedden az Orszá­gos Béketanács leszerelési bi­zottsága a HNF székházában. Tolnai László, a bizottság elnö. ke vázolta az amerikai közepes hatótávolságú atomfegyverek Nyugat-Európába telepítésének várható politikai és katonai ha. tását. Megvitatták a leszerelési bizottság hazai, valamint a nemzetközi kapcsolataiban je­lentkező új feladatait. * KOPPENHÁGA: A Dán Kommunista Párt válasz­tási kampányában arra mozgósít, hogy az ország ösz- szes haladó erői egységesen lépjenek föl a nyugat-európai rakétatelepítéssel szemben, az észak-európai atomfegyvermen. tes övezet létrehozásáért, to­vábbá Dániának a NATO-ból és a Közös Piacból való kilépé­séért. A választási kampányban képviselendő kommunista célki. tűzésekről a DKP Központi Bi­zottságának koppenhágai ülé­sén döntöttek. Ezt az ülést az 1984. január 10-re kiírt rend­kívüli parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseknek szen­telték. Kommentar Nicaraguában ismét har­colnak. Újabb ellenforradal­márok szivárogtak be Hon­duras felől az országba, a hír bármilyen sajnálatos, nem meglepő. A contrák, vagyis a sandinista rend­szer ellenfelei, nyilt amerikai támogatással, hónapok óta folytatják hadműveleteiket a haladó nicaraguai rendszer ellen. Főként, a szomszédos Honduras területén épültek ki támaszpontjaik, ahonnan időről időre kisebb csopor­tokban hatolnak be Nicara­gua területére. Többször in­téztek már légitámadást az ország stratégiailag fontos célpontjai ellen, s komman­dóik több szabotázscselek­ményt követtek el. Törvényesíteni a törvénytelent Mostani akcióik az ameri­kai hadsereg „árnyékában" folynak. A Pentagon által vezényelt Nagy fenyő-ll. el­nevezésű hadgyakorlat még véget sem ért, máris újabb erőfitogtatást helyezett kilá­tásba a hondurasi fegyveres erők főparancsnoka. Hatezer amerikai katona áll készen­létben a térségben, s az el­lenforradalmárok azt a pa­rancsot kapták, hogy minden áron vessék meg a lábukat Nicaraguában. Ha ugyanis sikerülne elfoglalni és tartó­san birtokoiniok egy jelen­tősebb települést az ország­ban, ott — ez az akció nyil­vánvaló rendeltetése — al­kalom kínálkoznék az ideig­lenes kormány létrehozásá­ra. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy a contrák „ve­zérkarának” első teendője lenne Washingtontól katonai segítséget kérni. így törvé­nyesíteni tudnák a törvényte­lent: azt az amerikai szán­dékot, hogy megdöntsék a sandinista rendszert. A jelek­ből ítélve nagyszabású elő­készületek folynak ennek a tervnek a végrehajtására. Hondurasban erőltetett ütem­ben új repülőtereket, tá­maszpontokat és katonai raktárakat építenek. Egyre több amerikai katonai ta­nácsadó érkezik az ellenfor­radalmárok bázisaira. A két­ezer contra beszivárgásával megkezdett újabb agresszió­val azt a látszatot kívánják kelteni, hogy Nicoraguában polgárháború folyik. A washingtoni elképzelések azonban nem érik váratla­nul Nicaraguát. A sandinis­ta kormányzat hadserege és a népi milícia — akárcsak eddig — a jövőben is meg­védelmezi az országot az el­lenforradalmárok agresszió­jától. Managua nagylelkűen amnesztiát hirdetett az el­lenforradalmárok nagy több. sége számára: ha leteszik a fegyvert, szabadon visszatér­hetnek hazájukba. Akik vi­szont erőszakkal támadnak a sandinista rendszerre, azok szembetalálják magukat a nicaraguai néppel. Gyapay Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents