Dunántúli Napló, 1983. december (40. évfolyam, 331-359. szám)

1983-12-17 / 347. szám

Dunántúlt napló 1983. december 17., szombat Mit csinál a NATO főtitkára? A rakétatelepítés megkez­dése utáni új korszak NATO- ügyeinek igazgatására az At­lanti Szövetség új főtitkárt nevezett ki. A holland Luns, aki 12 évet töltött ezen a poszton, jövő év júniusáig még elfoglalja ugyan a főtit­kári irodát, hórihorgas alak­jával és jellegzetes imbolygó járásával fel-feltűnik még a brüsszeli központ hosszú szür­ke folyosóin. A várakozások azonban már az utód, a brit arisztokrata, Lord Carrington felé fordulnak. A változás kapcsán nem árt talán bemutatni, mit csi­nál tulajdonképpen o NATO főtitkára. Formailag a világ két legerősebb katonai tömbje egyikének óién áll, de nem katona, és valójában igen kevés hatalommal rendelkezik. Főtisztviselő, lehetőleg diplo­matamúlttal, akit egyhangú egyetértéssel a kormányok neveznek ki. A tisztséget 1952-ben létesítették, néhány évvel az Atlanti Szövetség megalakulása után, amikora lisszaboni ülésen kialakítot­ták nagyjából már a mai fel­építést: egy katonai és egy polgári szervezetet, egymással szoros összefüggésben. A kapocs éppen a főtitkár, aki a polgári hivatali szerve­zet vezetője, és elnököl a leg­főbb politikai testület, a ta­nács ülésein, akár nagyköveti, akár külügyminiszteri szinten tartják azt. Elnököl továbbá a katonai szervezet élén álló hadügyi tervező bizottságban is, amelyben a hadügyminisz­terek vesznek részt, továbbá az atomtervező csoportban. A miniszteri üléseket éven­te kétszer rendezik. Közöttük legalább hetente egy alka­lommal az állandó tanács ülésezik, állandó képviselő nagykövetek részvételével. A döntéseket e testületek hoz­zák, méghozzá egyhangúan, mert a NATO-kormányok kö­zötti szervezetnek nincs nem­zetek fölötti hatásköre. A főtit­kár tehát semmiben sem dönthet a 16 kormány hozzá­járulása nélkül. Ő vezeti azonban az üléseket, ő ha­tározza meg, mi kerüljön, mi­lyen sorrendben napirendre. Az előterjesztésekkel, a vita vezetésével befolyásolhatja hát, nem is csekély mérték­ben az ügyek alakulását, no­ha a döntő szót szükségkép­pen Washington képviselője mondja ki a legtöbb esetben. A NATO-főtitkár így inkább egyeztet, összehangol, mint dönt. Inkább diplomata, mint miniszter. Amikor nézetkü­lönbségek merülnek fel a tag­országok között, pénzkérdé­sekben vagy politikai árnya­latok miatt, ha a görögök és törökök hajba kapnak, vagy a belgák sokallják a katonai fejlesztések rájuk eső költ- séghánydát, az ő dolga, hogy kitapogassa a lehetséges kompromisszumokat, kialakít­sa az előzetes egyetértést, amit azután a nyilvános ha­tározatokban és közlemények, ben szentesítenek. Érzékeny füllel kell figyelnie az egyes fővárosokból érkező jelzések­re, állandóan tanácskoznia a fővárosokkal. Washington, Bonn, London és Párizs véle­ménye persze többet nyom a latban, mint Athén, Koppen­hága vagy Lisszabon elgon­dolása. Nyilatkozik továbbá a kül­világnak, részt vesz parlamen­ti vagy más nemzetközi ta­nácskozásokon, mint „a" NATO képviselője. A katonák közül a főparancsnok teheti ezt meg, a diplomaták közül a főtitkár. Mindenki más, a sok ezer atlanti tisztviselő és katonatiszt névtelen, vélemé­nye legfeljebb „NATO-körök" megjelöléssel szerepelhet. Mindezért a NATO-főtitkár nem csekély jövedelmet élvez. Luns adómentes fizetése meg­egyezett az amerikai külügy­miniszterével. Igényt tarthatott továbbá útiköltség- és repre­zentációs költségtérítésre, lu­xussal és személyzettel felsze­relt szolgálati lakásra, repü­lőgépre és egy páncélozott Rolls-Royce gépkocsira. Kine­vezése meghatározatlan időre szólt, és ő 72 éves koráig várt a visszavonulással. Lord Car- ringtont már meghatározott időre, négy évre nevezték ki, de meghosszabbítható mó­don. Magyar Péter ÓRA A NAGYVILÁGBAN Washingtonba látogat Kína miniszter- elnöke Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök január 10-én hivatalos látogatásra az Egyesült Álla­mokba érkezik. Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes 1979. évi látogatása óta ő lesz a legmagasabb szintű kínai vendég az amerikai főváros­ban. A régóta előkészületben le­vő látogatásról szóló végleges megállapodást csütörtökön je­lentette be a Fehér Ház szó­vivője, hangoztatva, hogy az amerikai meghívást februárban George Shultz külügyminiszter adta át Pekingben. Washington a két ország kö­zötti nézeteltérések ellenére erőteljesen sürgette ezt a láto­gatást, mert Reagan elnök áp­rilisban szeretne Pekingbe lá­togatni, hogy a választási kam­pány csúcsszezonja előtt ilyen módon cáfolja azokat a de­mokrata párti vádaskodásokat, hogy a Carter-kormány által az amerikai—kínai kapcsola­tokban elért haladást feszül­tebb viszonnyal váltotta fel. + LANSING: Negyvenötezer kilométert tett meg kenuval két amerikai vízvezeték-szerelő. A hatvanegy éves Vérién Kruger és a 31 esztendős Steven Lan- dick csütörtökön tért haza a Michigan állambeli Lansing vá­rosba, miután kenujukkal meg­tették az óriási utat. ♦ PEKING: Október óta öt pandamackó pusztult éhen Kí­na dél-nyugati részén. A Pe­kingben megjelenő angol nyel­vű napilap, a China Daily sze­rint november végén egy hat­éves panda tetemét találták meg, kimúlását szintén az éh­ség okozta. A kínai kormány úgy döntött, hogy mintegy 350 ezer dollárnak megfelelő össze­get Iordítanak a pandák meg­mentésére, ugyanis az idei sú­lyos aszály következtében a fekete-fehér bundájú ritka ál­latok nem jutnak hozzá fő ele­delükhöz, a friss bambusznád- hajtásokhoz. Kinában legalább ezer panda él tizenkét vadre­zervátumban. Nyugatnémet munkanélküliek várakoznak a duisburgi közvetítő irodában. Az NSZK-ban a Ruhr- vidéken a legmagasabb a munkanélküliség, o munkaképes lakosság 15,5 százalékát nyújtja. Megbukott a dán kormány A dán parlament csütörtö­kön este megbuktatta Poul Schlüter miniszterelnök kon­zervatív kisebbségi koalíciós kormányát, miután leszavazta annak 1984. évi költségvetési tervezetét. A maratoni vita után kilenc- venhárom képviselő szavazott a kormány tervezete ellen, s csak 77 támogatta, ketten tar­tózkodtak. A tervezet ellen voksoltak a szociáldemokrata, s velük együtt a többi balol­dali ellenzéki párt képviselői. A szavazás nyomán Poul Schlüter — a Konzervatív Nép­párt vezetője —, akinek négy­párti konzervatív kormánya ta­valy szeptember óta van hi­vatalban, bejelentette: 1984. január 10-én parlamenti vá­lasztásokat tartanak Dániá­ban. Az új kabinet megala­kulásáig a jelenlegi kormány látja el a hivatali teendőket. A kormány által beterjesz­tett költségvetési tervezet az egészségügyi, oktatási és tár­sadalombiztosítási kiadásokat kívánta csökkenteni. Francia és amerikai hadihajók védelmében Hétfőn távoznak Tripoliból Arafat hívei Francia és amerikai hadiha­jók fognak védelmet nyújtani annak az öt görög komphajó­nak, amelyen hétfőn megkez­dődik az észak-libanoni Tripo_ liból Arafat és négyezer hívé­nek az evakuálása. Mint isme­retes, Athénban hivatalosan kö­zölték, hogy a görög kormány csak azután adott engedélyt az elszállítás megkezdésére, hogy létrejöttek a szükséges nemzetközi garanciák. Mint ar­ról beszámoltunk, Izrael sem­miféle biztosítékot nem vál­lalt a PFSZ erőinek evakuálá­sával kapcsolatban. Tudvalevő, hogy a görög ha. jókra az ENSZ kék lobogóját vonják majd fel, miután Arafat és hívei beleegyeztek, hogy hátrahagyják nehézfegyverze­tüket. A palesztin harcosok Tu­néziába és Észak-Jemenbe tá­voznak. Eközben a Bejrút partjainál cirkáló izraeli hadihajókról csütörtökön — egy hét lefor­gása alatt immár negyedszer — ógyútüzet zúdítottak a Tri­poli északi és déli peremkerü. leteiben levő palesztin állások, ra. Havasi Ferenc látogatása Franciaországban Lapszemle Terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a Pravda pénteki száma az Európát fenyegető nukleáris veszélyről, amelyet az Egyesült Államok politikája rejt magában. A cikk emlékeztet ró, hogy Európában csaknem négy év­tizede béke uralkodik, s ez el­sősorban a Szovjetunió és más testvéri szocialista országok békeszerető politikájának és erejének köszönhető. Az ő ki­tartó, a békés egymás mellett élést szorgalmazó politikáju­kon a kontinens háborúelle­nes mozgalmainak erőfeszíté­sein és a józanul gondolkodó nyugati politikusok realitásér­zékén nyugszik az európai bé­ke. A biztonságot és a stabi­litást objektíve elősegítette a földrészen létrejött viszonyla­gos katonai egyensúly is. Az amerikai rakéták Európá­ba telepítése alapvetően új, a korábbiaknál sokkal veszélye­sebb helyzetet teremtett — ál­lapítja meg a Pravda. — A nukleáris fegyverek számának megszaporodása Európában előre nem látható következmé­nyekkel fenyeget. A rakétatele. pítéssel jelentős sérelem éri azoknak a nyugat-európai or. szágoknak a szuverenitását is, amelyek befogadták az ameri­kai fegyvereket. A jelenlegi hely­zet kialakulását már eleve el­Európai nukleáris veszély döntötte az Egyesült Államok­nak az a szándéka, hogy lehe­tetlenné tegye a megegyezést az európai nukleáris fegyverzetek, ről folytatott tárgyalásokon. Ezek kudarcáért a felelősség tel. jes mértékben Washingtont ter­heli, de osztoznak benne azok a politikai vezetők is, akik né­peik érdekeit figyelmen kívül hagyva elősegítik az amerikai kormányzat militarista terveinek megvalósítását. Az első nukleáris csapás mé. résére alkalmas rakétáit a szó. dialista közösség határaira te­lepítve az Egyesült Államok a „korlátozott” európai nukleáris háborúra vonatkozó kalandor tervének megvalósításán mun­kálkodik. A Szovjetunió és más szocialista országok kénytelenek számolni ezzel a veszéllyel. Nemcsak azért, mert az ameri­kai fegyverek ellenük irányul­nak, s nem is csupán azért, mert a történelem összes tapasztala­ta, a második világháborúban elszenvedett hatalmas áldozatok arra kötelezik őket, hogy min­dent megtegyenek biztonságuk szavatolásáért. Az Európában kialakult katonai erőviszonyok megbontását a szocialista or­szágok azért sem engedhetik meg nehogy Washingtonnak az a veszélyes illúziója támadjon, hogy ténylegesen megkezdheti szocia I i z m u s -e 11 e nes „ke rés zte s hadjáratát”. Ezért volt szükség a Szovjet­unió által az amerikai rakéta- telepítésre bejelentett válaszlé. pésekre. A Brüsszelben most véget ért NATOJülésszak is azt 'bizonyít­ja, hogy az első amerikai raké­ták megjelenése Európában csak kezdetét jelentette annak a kampánynak, amellyel vészé, lyes és gazdaságilag is súlyo­san megterhelő fegyverkezési kampányt akarnak kényszeríteni Nyugat - E u ropó ra. Még szembetűnőbbé válik az amerikai rakétatelepítést enge­délyezek felelőssége, ha figye­lembe vesszük hogy „e lépés­sel Nyugat-Európa biztonságát a kiszámíthatatlan viselkedésű és kalandor lépésekre hajlamos washingtoni kormányzat kezébe tették le” — hangsúlyozza a Pravda. — A rakéták felhasz­nálásáról ugyanis azok az amerikai vezetők fognak dönte­ni, akik előbb lőnek, s csak az. tán gondolkodnak. Grenada, Li­banon és Nicaragua példája mind azt bizonyítja, hogy „az Egyesült Államokban az állami politika rangjára emelkedett a terrorizmus, s e politika hívei sem a nyugat-európai népeket, sem azok kormányait nem fog­ják megkérdezni, arról, hogy elkezdjék-e, vagy sem terüle­tükről a nukleáris háborút.” 'Nincs szó arról hogy bárki is gyűlöletet akarna szítani az Egyesült Államok ellen, de a tényekkel számolni kell. Az Egyesült Államok a világ egyet, len olyan országa, amely már alkalmazott atomfegyvert. Az amerikai hadsereg csaknem fe­le (43 százaléka) az ország ha­tárain kívül állomásozik, noha ennek semmi köze az USA ál­lamhatárainak védelméhez. Ebből a helyzetből van kiút — írja a Pravda —, emlékeztet­ve rá, hogy ha az USA és más NATO-országok késznek mutat, koznak visszatérni az amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése előtti helyzethez, akkor a Szovjetunió is kész lesz megtenni ezt. Akkor ismét élet­be lépnek a Szovjetunió által korábban tett fegyverzetkorláto. zósi és -csökkentési, javaslatok, valamint az általa egyoldalúan vállalt, e célok elérését szolgá­ló kötelezettségek. A Szovjetunió teljes határo­zottsággal és szilárdsággal. ki­jelenti, hogy hű a fegyverkezési, elsősorban nukleáris fegyverke­zési verseny megfékezését, a nukleáris háború veszélyének csökkentését és végső soron tel. jes kiküszöbölését szolgáló elvi politikájához. Továbbra is min­den erőfeszítést megtesz e cé­lok elérése érdekében — szöge, zi le a Pravda szerkesztőségi cikke. A Francia Szocialista Párt meghívására december 12—15. között látogatást tett Francia- országban a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége. A deiegációt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezette, tagjai voltak Horváth Ferenc és Kovács László, a KB osztály­vezető-helyettesei. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a Francia Szocialista Párt titkárságának tagjaival. Találkozóra került sor Lione1 Jospin-nal, az FSZP első titká­rával. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országuk hely­zetéről és pártjuk tevékenysé­géről. Véleményt cseréltek a nemzetközi, különösen az euró­pai helyzet időszerű kérdései­ről és áttekintették a kétoldalú párt- illetve államközi kapcsola­tok fejiesztésének lehetőségeit. Az MSZMP küldöttsége ta­lálkozott Gaston Plissonnier- val, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság titká­rával. Találkozóra került sor a francia gazdasági-pénzügyi élet több vezetőjével is. A küldöttség csütörtökön es­te hazaérkezett Budapestre. KITŰNŐ AJÁNDÉKOZÁSI AJÁNLAT... energiatakarékos — fényerőszabályozós romantikus asztali lámpák 10-féle változatban érkeztek PÉCSETT, a • DOMUS ÁRUHÁZ • MECSEK ÁRUHÁZ • SZLIVEN ÁRUHÁZ • KERTVÁROSI KISÁRUHÁZ műszaki osztályára — 21. sz. Műszaki boltba (Pécs, Széchenyi tér) 22. sz. Műszaki boltba (Pécs, Kossuth L u.) 25. sz. „Formatervezett” bolt (Nick-udvar) 29. sz. Csillárboltba (Sállá: u. 38.) 30. sz. Csillárboltba (Rákóczi út 39.) VIDÉKEN: komlói- mohácsi—siklósi szakboltokba. KEDVES AJÁNDÉK AZ EGÉSZ CSALÁDNAK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents