Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-12 / 312. szám

fl KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1983 l-lll. negyedévéről

Nincsenek megoldatlan problémák

A képen balról jobbra: Szilágyi Péter a román, Such Iván a szlovák, Mándity Marin a délszláv és Hambuch Géza a német nemzetiségi szövetség főtitkára, valamint Grenitzer Róbert.

Beszélgetés a nemzetiségi szövetségek főtitkáraival

Társadalmi életünk nemzetközi érdeklődésre is számot tartó fontos eseményei a hazánkban élő nemzetiségiek november—decemberben sorra kerülő kongresz- szusai. A magyarországi németek, szlovákok, délszlávok és románok demokratikus szövetségei érdekképviseleti szervek, amelyek közvetlen politikai és kulturális tevékenységet fejtenek ki a nemzetiségek között. A főtitkárokat — Hambuch Gézát,

Such Ivánt, Mándity Marint és Szilágyi Pétert — a Központi Sajtószolgálat ke- rekasztal-beszélgetésre hívta meg, hogy képet kapjon a szétszórtan, kis létszámban, de évszázadok óta itt élő, az egész néppel együtt dolgozó, az építőmunka feladataiban és eredményeiben osztozó nemzetiségiek helyzetéről. Arról, hogy miként ítélik meg körülményeiket, lehetőségeiket, jelenük-jövőjük alakulását.

— Kérem vázolják fel a nemzetiségi lét fő vonásait Magyarországon:

Hambuch Géza: A 400 településen élő mintegy 220 ezer német nemzetiségű lakos helyzete konszolidált, hangulata megegyezik a társadalom egészéneik közérzetével. Minden tekintetben érzik, hogy egyenrangú állampolgárok, akik a világháborút követő nehéz esztendők után ismét megtalálták helyüket a társadalomban. A bizalmatlanság megszűnése alkotó erőket szabadított fel, érezhetően erősödött a nemzeti öntudat.

Such Iván: Bár a szlovák nemzetiségiek túlnyomó része is a parasztsághoz tartozik, vagy paraszti környezetben él, egyre több közöttük a városban dolgozó, városi életformát folytató ember. A szlovák lakosság jól tudja, hogy a termelés, a közös erőfeszítés adja meg a kulturális munka, a szellemi felemelkedés alapját.

Mándity Marin: Talán a legnagyobb eredményünk, hogy növekedett a szövetség társadalmi alapja, egyre többen és többen vállalnak szerepet napi feladataink megoldásában. Ez az örvendetes tény biztosítékot nyújt arra, hogy a magyarországi délszlávok — a többi nemeztiséghez hasonlóon — egyre inkább kihasználják a nemzetiségi lét tartós megőrzésének feltételeit, élnek az anyanyelv és a kultúra ápolásának lehetőségével.

Szilágyi Péter: Új értékrendek teremtődtek a nemzetiségi lakosság és a többségi nemzet viszonyában: a társadalom helyesléssel fogadja és egyre érezhetőbben karolja fel, s tekinti saját ügyének a lenini nemzetiségi politika megvoló- sítását. A döntően vegyes községekben élő magyarországi románok a tanácsokban, a népfTontbizottságokban, a pártban, a falugyűléseken, mindenütt ahol közéleti tennivaló akad '— képviseltetik magukat.

— A nemzetiségi lét legfőbb őrzője az anyanyelv. Az utóbbi időben fontos intézkedések születtek és valósultak meg a nemzetiségi nyelv- használat fokozottabb érvényesítésére. Milyennek ítélhető a nyelv- tanulás?

Hambuch Géza: Soha ennyi gyerek nem tanult az óvodákban az általános és középiskolákban németül mint ma. Nem lőhetünk azanbon elégedettek az oktatás és nyelvápolás minőségével. A gyerekek többnyire csak tanulják, de nem tanulják meg a nyelvet. Szövetségünk — a nemzetiség és a társadalom érdekeinek is megfelelően — szorgalmazza a kétnyelvű iskolák létrehozását ahol bizonyos tárgyakat magvarul tanulhatnak, másokot

—■ döntően a humán jellegű smereteket — apáik nyelvért sajátíthatják el o gyerekek.

Such Iván: Az utóbbi években több teletpüiésen bevezették a szlovák nyelv oktatását az óvodákban és az általános iskolában — jelenleg 12 ezernél többen tanulják a nyelvet. Nagyon fontos nálunk is a minőség, vagyis az, hogy a nyelvi órákat mindenütt épp olyan értékesnek tekintsék, mint o többi tantárgy oktatását. Tudjuk, hogy főként a kis településeken kevés az óvónő, a tanító, nehéz a hiányzó oktató pótlása. A feladat súlyának ismeretében, kellő határozottsággal azonban áthidalhatók a problémák.

Mándity Marin: Magam is az anyanyelvi oktatást tartom a nemzetiségiek közölt végzett legfontosabb munkának, mert hiába van színpompás folklórunk, ha oda jutunk, hogy senki sem érti. Természetesen fontos a kultúra minden ága, az anyanyélv ismerete azonban az első. Kétnyelvűségünk elősegíti a szomszédos népek életének, kultúrájának, tapasztó lata inak még jobb megértését, megismerését is, sőt, gazdasági— ke resked el m i ka pcsolata in klba n is jól kamatoztatható.

Szilágyi Péter: Az anyanyelv ápolására fordítjuk a legtöbb energiát. Ahogy a magyar a román, sem világnyelv, a kétoldalú érintkezésben épp ezért múlhatatlanul fontos az ismerete. Nekünk is épp azokkal a gondökkal kell szembenézni mint szlovák és délszláv barátainknak, t. i. kevesen beszélik a nyelvet. Éppen ezért a fiatalság intenzívebb tanítása mellett gondolnunk kellene arra, hogy miként tartsuk frissen a nyelvi közösségből házassóg, munka vagy más okból kikerülők anyanyelvtudását.

— A statisztikák tanúsága szerint naq/ mennyiségi és minőségi fejlődés bentakozott ki a nemzetiségi közművelődésben. Mi áll a javuló eredmények mögött?

Hambuch Géza: Színvonalas és élénk a német nemzetiség kulturális tevékenysége. Több mint 60 kórus működik, csaknem félszáz fúvószenekart tartunk nyilván és ugyanennyi tánccsoport járja a falvakat. Vers- és prózakötetekkel jelentkezett a magyarországi német nyelvű irodalom, eleven élet zajlik a képzőművészeti szekciókban is, ahol nemcsak a régit ápolják, hanem igyekeznek lépést tartani a festészet a szobrászat a faragás és díszlettervezés hazai és külföldi új irány, zataival is.

Such Iván: A nemzetiségi kulturális élet sajátos színfoltjai, formái a kultúrkörutak, a nyári nemzetiségi találkozók, a fesztiválok, kulturális napok, a művészeti csoportok műsorcseréi. A szépszámú szlovák pávakörök legjobbjai külföldre is eljutnak. Egyre sokrétűbb a honismereti tevékenység. Mindezekben meghatározó jelleggel bír a hazai szlovák értelmiség aktivitása, öt magyarországi szlovák író, költő önálló kötete jelent meg eddig.

Mándity Marin: Kialakult a délszláv nemzetiségi klubhálózat bővült a néprajzi tevékenység, nőtt a könyvtárak szerepe, bár — gondolom, hogy ez nemcsak ránk igaz — változatlanul gond a könyvszerzés, s ily módon az olvasómozgalom bővítése. Nagyra értékeljük az anyanyelvi kiadói tevékenységet és azt a közművelődés-fejlesztő munkát, amelyre Baranya megye és Pécs mutatott

példát az elmúlt években. A nemzetiségi politika iránti ügyszeretet eredményeként új helyre költözött a pécsi Szerb- horvát Általános Iskola, megnyílt o pécsi gimnázium, új klubház nyitottö meg kapuit és bemutató színpad is létesült.

Szilágyi Péter: Azt hiszem főtitkártársaim véleményének is hangot adok, amikor elismeréssel adózom a nemzetiségi nyelvű rádióadásoknak, és tévéműsoroknak. Az anyanyelvi tömegkommunikáció újabb és újabb politikai—kulturális

áramlatokba kapcsolja a nemzetiségieket kérdésfeltevéseivel mintegy szembesít önmagunkkal. A szórakoztatva gon- dolkodtatás otthonaivá kívánjuk tenni klubjainkat is. Az anyanyelvről e kérdésnél újra szólnom kell: minél magasabb szintű ismerete nemcsak a nemzetiségi lakosság érdeke, hanem társadalmi, sőt államérdeknek is kell tekintenünk. A szomszédos népek nyelvét beszélő, kultúráját ismerő állampolgárok nagy értéket jelentenék a vendéglátás, a turizmus, a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság számára is. Ezt a célt kívánjuk szolgáin; könyvtárjaink állományának gyarapításával, a magas nyelvi kultúra tekintélyének növelésével.

— Az MSZMP XII. kongresszusának határozata szerint „Pártunk a lenini nemzetiségi politikai érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti . . . Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek . . Miként lehet ennek maradéktalanul érvényt szerezni?

Hambuch Géza: Mindenekelőtt eddig elért eredményeink megszilárdítása és továbbfejlesztése társadalmi hasznosítása a cél. Ami a gyakorlati feladatokat illeti, minden szinten — országos méretekben is — szükséges az egységes szemlélet erősítése, a helyenként még létező lekezelés vagy türelmetlenség felszámolása.

Such Iván: Hogy lehetőségeinket minden téren kihasználjuk, igen sok még a tennivaló. Feladataink bőven vannak, megoldatlan problémáink viszont nincsenek. Egy konkrét megjegyzés: a megalakult

nemzetiségi bizottságoknak és albizottságoknak mindenütt a leghatékonyabban kell dolgozniuk, hogy betölthessék szerepüket.

Mándity Marin: Kulcskérdés a nemzetiségi oktatás meglévő gondjainak megoldása, a nemzetiségek kulturális színvonalának növelése. Elsősorban a könyvellátás és a nemzetiségi közművelődés módszertani irányításának javítására gondolok.

Szilágyi Péter: A nyelvi kultúra gazdagodása igényli a kapcsolatok további fejlődését az adott szocialista országokkal. Jól tudjuk, hogy a nemzetiségi szövetségek társadalmi— politikai és kulturális szerepe nélkülözhetetlen e folyamat elősegítésében. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a nemzetiségi. közösség újra és újra dokumentálva lássa eredményeit, mint Magyarország kultúrájának, gazdaságának szerves részét.

Grenitzer Róbert

(Folytatás az 1. oldalról)

arányú a kocák számának a gyarapodása is. A kisüzemekhez történő kihelyezés 36%-kal meghaladta a félév végi meny- nyiséget. A baromfiállomány kisebb volt ez év harmadik negyedévének végén, mint egy esztendővel korábban, a csők. kenés a nagyüzemekben volt erőteljes.

A vágómarha-értékesítés vál. tozatlanul stagnál, továbbra is kedvezően alakul azonban a vágósertés-értékesítés, melynek növekedési tendenciája tartósnak ígérkezik. A tavalyi jelentős volument is 14%-ka| meghaladta ez év első kilenc hónapjának vágóbaromfi-értékesítése. A tehéntej-értékesítés a tejprémium megszűnte óta egyre mérséklődőbb ütemben, de még növekszik. A tyúktojás felvásárlásánál jelentős volt a visszaesés, a tavalyi kilenc havinak csak 91%-át érte el az ez évi értékesítés.

A lakosság életkörülményei

Az MNB Baranya megyei Igazgatóságának lakossági pénzkifizetései ez év elejétől szeptember végéig 6,7%-kal haladták meg az elmúlt év első kilenc havit. A munkaviszonnyal kapcsolatos összes ki_ fizetés mérsékelten, a mező- gazdasági termékértékesítésért, valamint a kis- és magánvállalkozások részére kifizetett összeg erőteljesen növekedett.

A lakosság takarékbetét-állománya szeptember 30-án 6,8

milliárd forint volt, kilenc hónap alatt 423 millióval növekedett. Az állománynövekedés 42%-kal több volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ehhez a kényszer jellegű megtakarítások (gépkocsi fedezeti betét, lakásigénylési letét, építési telekhiány miatti, betételhelyezés) fokozása nagymértékben hozzájárult, de az új típu. sú gazdasági szervezetek csekkszámla betétei és az átutalási betétek terjedései is serkentően hatott. A hitelek állománynövekedése meghaladta a betétekét, az első három negyedévben 639 millió forinttal bővült az állomány, amely szeptember végén 5,6 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a hosszú lejáratú hitelek állománya 4,8 milliárd forint volt.

A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma ez év I—III. negyedév során 1,2ö/0-kal volt kevesebb, mint az 1982. év azonos időszakában, A foglalkoztatottak számának csökkenése összességében fokozódott, de ezen belül mérséklődött a bányászatban és a kivitelező építőiparban. A létszám előző évi növekedését csökkenés váltotta fel a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban. A munkaerő-állomány fogyását ez évben is döntően (90%- ban) a fizikai foglalkozásúak létszámának csökkenése okozta.

A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi átlagbé. re ez év I—III. negyedévében 4612 forint volt, ami az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva átlagosan 4,5%-os bérfejlesztést jelentett. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére ez év I—III. negyedévében 4484 forint volt, ami — az összes foglalkoztatott átlag, bérének növekedésével közel azonos — 4,4%-os bérfejlesztést jelentett. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete (4920 forint) 4,8%-ka| növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkeresetek fenti növekedését az átlagbérek 4,5%-os és az egy főre jutó béren felüli kifizetések 9,6%-os növekedése okozta.

A kiskereskedelem az első három negyedévben 12,8 milliárd forint értékű árut értéke, sített, foJyóáron számítva 7,1%- kal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés valamennyi árufőcsoportban elmaradt az országos átlagtól, ősz. szehasonlító árakon számolva a forgalom kevesebb volt a tavalyinál, leginkább a vendéglátás területén mérséklődött. A kiskereskedelmi árak a megyében átlagosan 7,9%-kal haladták meg az egy évvel koráb. bit. Az idényáras cikkek árai kilenc hónap átlagában 8,3%- kal emelkedtek.

Az élelmiszerellátás összességében megtartotta előző évi színvonalát. Tejből, tejtermékekből, tőkehúsból, vágott baromfiból jó volt a kínálat. Borokból, üdítő italokból túlkíná. lat volt jellemző. A zöldség- és gyümölcsfélék felhozatala elmaradt a tavalyitól. A vendéglátásban a kínálat meghaladta a keresletet. A forgalom összehasonlítható áron 3%-ka| csők. kent az elmúlt évihez képest.

A ruházati cikkek területén mennyiségi és választéki hiányosságok is jelentkeztek a három negyedév folyamán. A konfekcionált termékek közül a férfj zakók kínálata színben és fazonban választékhiányos volt. Hasonló gondok jelentkeztek a női ruhák és kosztümök, pantallók, valamint a kötöttáruk kínálatánál.

A vegyesipaircikkek körében volt a legtöbb tartóssá vált hiánycikk. Ezek közé tartoznak a mélyhűtők, a hűtőszekrények egyes típusai, az „Energomat” automata mosógép, nagyobb űrtartalmú villanybojlerek, a vascikkek közül a csavarok, sodronyfonatok és szövetek, szegek. Továbbra is rossz az építőanyag-ellátás falazó, anyagból, tetőcserépből, E-jelű vasbetongerendából, ajtóból, ablakból, fenyőfűrészáruból. A tüzelőanyagok közül durvaszenekből nem tudták a telepek kielégíteni a lakosság igényeit.

A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő látogatók száma szeptember végéig meghaladta a 239 000-et, de nem érte el az egy évvel korábbi forgalmat, amelynél 4%-kal kisebb volt. Mind a belföldi, mind az összes külföldi látogatók száma mérséklődött (3, illetve 8%-kal). Ez utóbbiak közül a szocialista országokból érkezők száma csökkent, a nem szocialista országokból érkezők viszont többen voltak 4%-kal, mint egy évvel előbb. A vendégéjszakák száma 6, az átlagos tartózkodási idő 8%-ka| nőtt az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.

Év elejétől a harmadik negyedév végéig — a tanácsi szervek által kiadott használatbavételi engedélyek alapján számítva — összesen 1596 lakás készült e| a megyében, közülük 594 Pécsett, jóllehet tavaly az év első kilenc hónapja során 8.3%-kal (145-tel) több lakás épült fel, mint ez évben, mégis a lakásépítési tevékenységet általánosságban élénkülés jellemzi, sok lakás befejezése a IV. negyedévre várható.

Az üdülőépítkezések száma valamelyest mérséklődött; 79 üdülőt vettek az év folyamán használatba, 5-te| kevesebbet, mint az előző év azonos időszaka során.

Baranya megyében az 1983/ 84. tanév elején 185 általános iskola működött, hárommal kevesebb, mint egy évvel korábban. 1673 osztályterem szolgálta az általános iskola] oktatást, 1,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A tanulók száma egy év alatt átlagosan 1,3%-kal. mintegy 50 0Ó0 főre emelkedett. Jelentősen csökkent azonban a tanulmányaikat most kezdő első osztályosok, valamint a végzős diákok száma (sorrendben 4,1, illetve 2,4%-kal). A megye középiskoláiban — nappali tagozaton — mintegy 8300 diók kezdett évet, 2.1%-kal több. mint egy esztendővel ezelőtt.

Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósága

HÉTVÉGE 3.

A pécsi délszláv klub épülete