Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-12 / 312. szám
Szabálytalan jubileum A Konzum A pécsi Kossuth téri üzletház nemzetközi rangja Az örökmozgó árutér Szabálytalan jubileum is létezik. Amikor nincsenek kerek évszámok, de van kiteljesült munka. Ilyen jubileum van most a pécsi Konzum Áruházban. Ez a hatalmas üzletház hét évvel ezelőtt nyílott, november 7. alkalmából adták át a vevőtömegnek, s most, november 7. idei ünnepén kiderült: éves forgalmuk ott van az egymilliárd forintnál. Ez a szám pedig igazolja a szabálytalan jubileumot. Egy, bár h'a- tármenti szomszéd, de mégiscsak külföldi kereskedelmi cég az eszéki NAMA vezérigazgatója is illőnek tartotta eljönni a Konzum Áruház belső ünnepségére. Mert nyugállományba vonult az áruházat megszervező igazgatónő. Szemere Fe- rencné, beiktatták az utódját, dr. Biró Lászlót. Á Konzum - mozgás Nyolc esztendővel ezelőtt, 1975-ben nem kis izgalommal várták a városban, hogy miként sikerül fél gyalogezred- nyi kereskedőt szervezett rendbe állítani, s miképpen szokja meg a város és megye, hogy egy árupalotában a gyufától a motorokig minden kapható, még harminc féle meleg étel is, még virág is, még függönyt is lehet varratni, szöveget kinyomtatni és télen langyme- legben nyáron légkondicionált hűvösségben és egyáltalán: közben ki sem kell lépni az utcára?! De a félezer kereskedő 1976-ban rendben csatasorba állt, s a vevők ostromát mind ez ideig tisztes árutömeggel állja. Rang lett a pécsi Konzum. Egyedi lett. A Skála Coop és egyáltalán minden más cég hasonló méretű nagyáruházaitól elsősorban a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer különbözteti meg. S ezzel a hálózattal az igazi kereskedelem jelent meg o Konzumban: a mozgás, vérkeringés, ami még az országhatárokon is át- meg visszaárad. Valamennyi szocialista országgal együtt dolgoznak, hét rendszeres külföldi partnerük van: az NDK-ban kettő, (Frankfurt an der Oder és Schwerin), Bulgáriában ugyancsak kettő (Szli- ven és Burgasz), aztán egy-egy csehszlovák, lengyel és román város nagy üzletháza. Ez a hét cég beszállít a pécsi Kossuth térre évente 70—80 millió forint értékű árut, s a Konzum vevői csak nézik, hogy másutt ilyen nincs, és jönnek és viszik a ritka holmit. Ugyanakkora értéket szállítanak ki is . HÉTVÉGE a hét külföldi üzletházba, hogy még jobban mozogjon, vevőt találjon a magyar áru. Áz eszéki kapcsolat De nemzetközi -kapcsolataik állandóan bővülnek. Most már az NSZK-val is üzleti kapcsolatba léptek, erről árulkodik például a sokféle finom mosópor és háztartási vegyicikk. Jugoszláviával is szoros kapcsolataik vannak, főleg Eszékkel. Igaz, az NSZK-ból idehozott áru nem csere formáján ban, tehát nem nemzeti áruházi hét keretében érkezett, hanem esetenként szerezték meg, alkalmi vételképpen. Hasonlóan Jugoszláviából is. De igazában a nemzeti hetek jelentik a pécsi Konzum rangját, hiszen ezeket a nemzetközi kereskedelmi rendezvényeket a hasonló nagyságú áruházak közül egyik sem szervezi ilyen mértékben, s ilyen sikerrel. Pécsett egy-egy nemzeti hét áruit már tömegek várják, mert olyankor egyébként nem kapható cikket vehetnek. Sajátos az együttműködés az eszéki NAMA-val. Eszék Pécs testvérvárosa, s hat évvel ezelőtt együttműködési szerződést írtak alá. Ez azonban több mint üzleti kapcsolat: technológiai és sok egyéb vonatkozású tapasztalatcserére került már sor. A pécsi Konzum sokat tanult a NAMA Áruháztól: elsősorban szervezési módszert. Például Eszéken teljesen szabadpólyás önkiszolgáló térben dolgoznak, kivéve az ABC osztályt. Ezeket a tapasztalatokat aztán továbbfejlesztették, s a pécsi Kossuth téri üzletház nemcsak méretek dolgában lett az ország legnagyobb vidéki szövetkezeti áruháza. Versenyre hív Alapterületük is nagy: 9000 négyzetméter, de az idén az áruházi forgalmuk már megközelíti az egymilliárd forintot. De a Konzum vállalat forgalma még nagyobb, oz 1 100 000 000 forintot is túlszárnyalja, mert több irányú tevékenysége von. Hiszen tavaly óta jogot kaptak a külkereskedelmi munkára. Évtizedek alatt alig mozdult kereskedelmünket tehát a Konzum Áruház is jelentős arányban segítette pezsdíteni. Elősegítette az igazi kereskedelmet, a mozgékony üzleti életet. Még a többi kereskedelmi céget is versenyre ösztönözte, s ezzel élénkítette. Soha ennyi hirdetés, soha ennyi reklám, soha ennyi engedmény nem volt Pécsett, az utóbbi harminc évben, mint mióta a Konzum versenyre hívta a város, a megye, s Dél-Dunántúl kereskedelmét. A Konzum lendülete átáradt más cégekre is, újabb lendület formájában. Egészséges versenyt hozott, s ennek a vevő látta hasznát. A szabálytalan jubileum alkalmából azonban nemcsak hátra, hanem előre fele is érdemes, fontos tekinteni. Hiszen számtalan lehetőség van még a további fejlődésre: az áru- választék bővítése, a partneri kapcsolatok szélesítése, bizonyos vonatkozásban a technológia továbbfejlesztése. Eddig is minden évben megmozdult a Konzum, belülről is. A technológia dolgában. Ha azt látták, hogy bizonyos cikkek iránt nőtt az érdeklődés, hogy arra az osztályra már alig lehet beférni, zsúfolt lett az eladótér, hát azonnal elővették az áruház alaprajzát és felmérték az egy négyzetméterre jutó forgalmat. Mostanában az olcsóbb áru iránt nő egyre az igény. Az adatok birtokában, a gyakorlati tapasztalatok sugallata szerint gyorsan új alaprajzok születtek és szombattól hétfőig átrendezték az áruház némely osztályát. A vevőkért. Mint minden igazi kereskedelem. F. D. Egyedülálló kezdeményezés Harkányban Nappali kórház A betegek minden este a családjukkal lehetnek Több bányászt tudnak így gyógyítani A harkányi kórház új épületének előcsarnoka után —, amelyben Fürtös György által készített mázas ivókút és a gyógyvíz kénes szaga fogadja a belépőt — folyosók labirintján és időkoptatta régi tölgyfalépcsőkön jutunk a kórház „nappali" szárnyába. Ezen az osztályon kizárólag férfi betegekkel lehet találkozni. Valamennyien bányászok, és valamennyien amolyan ingázó betegek. Reggel 7—fél 8-ra jönnek Harkányba, ezután ugyanúgy részesülnek minden kezelésben, szolgáltatásban, mint a bent fekvő betegek, azzal a különbséggel, hogy ők délután buszra ülnek és hazautaznak. A nappali kórház az országban egyedülálló kezdeményezés, és az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, érdemes volt létrehozni. — Hasonló működik Budapesten a Lukácsban — mondja dr. Keszthelyi Béla, a kórház igazgató főorvosa —, de azért mégis egészen más. Ez a harkányi abból a szempontból valóban egyedülálló, hogy három bányavállalat (Mecseki Szénbányák, Mecseki Ércbánya Vállalat, Aknamélyítő Vállalat) finanszírozásával létesült, és saját betegeiket, a bányászokat gyógykezeljük itt. Több éves klinikai gyakorlat után kerültem a Mecseki Ércbánya Vállalathoz. Az ott eltöltött idő alatt láttam, hogy a bányászok rendkívül nagy problémája a különböző mozgásszervi megbetegedések, talán ez sújtja leginkább a föld alatti munkásokat. Már akkor foglalkoztatott a gondolat: valamit tenni kellene, hogy minél többen kapják meg időben, amikor még az állapotuk nem annyira súlyos, a megfelelő orvosi gyógykezelést. Amikor idejöttem a harkányi kórházba, láttam, hogy van egy olyan épületrész, amelyet lomtárnak, raktárnak használtak addig. Felkerestem a bányavállalatok vezetőit, segítenek-e a felújításban? Azonnal partnerek voltak, és rövid idő alatt igen kevés pénzzel — mindössze 250 000 forintba került — 22 ággyal 1981-ben megindult a nappali kórház. A betegek reggel érkeznek, átöltöznek, ugyanúgy reggelit, ebédet kapnak, mint a bent fekvők, és ugyanúgy kapják az elektromos és vizes kezeléseket, iszappakolást, injekciókúrákat, mint a kórház valamennyi betege. * Kezelések utáni, ebéd előtti pihenő van éppen. Valameny- nyien melegítőben fekszenek az ágyon, beszélgetnek, tréfálkoznak. Végh József és Vincze József négyhetes kezelés után ma kapják a zárójelentést, és párnapos otthoni pihenés után visszaállhatnak a munkába. — Amikor idejöttem, úgy fájt a gerincem, hogy ki sem tudtam egyenesedni — mondja Végh József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es üzemének a vájára. — 25 éve dolgozom a föld alatt, ennyi idő alatt bizony elmeszesedett, megkopott a gerincem. Amióta működik a nappali kórház, minden évben egyszer eljövök. — Nem lenne jobb bent- fekvő betegként itt lenni? — kérdem, de Végh József gyorsan válaszol: — Én próbáltam mindkettőt. Hat éve úgy vettek fel bent- fekvőnek. Nekem azonban ez a megoldás sokkal jobb, mert este már a családommal lehetek, saját ágyamban alhatok. Itt a nappali kórházban nagyon jó a légkör. Udvariasan szólnak hozzánk, mindent megbeszélnek velünk, kedvesek, és ez fél gyógyulás. — Ez már igaz, nagyon jó az orvosi ellátás — veszi át a szót Vincze József. Ö az Akna- mélyítő Vállalatnál segédvájár. Ínhüvelygyulladással és a vele járó nagy fájdalmakkal küszködött, ezenkívül mészhiányt mutattak ki a csigolyáiban. Most c kezelések után, ha nem is lett teljesen panaszmentes, sokat javult. — Ha választanom lehetne: bentfekvő legyek-e, vagy sem, én akkor is inkább ezt választanám, az utazás kellemetlenségeivel együtt. Engem idegesítene, ha három hétig nem tudnám mi ven a családommal, hogy boldogul az asszony a gyerekekkel? — Egyedül azt kifogásoljuk, miért állították le a különbuszUltrahangos kezelés járatot, ami az első évben volt — mondják mindketten. — Nem hisszük, hogy a három vállalat összefogva nem tudna valami megoldást találni. Ilyenkor még csak hagyján, de jó időben, amikor sok az utas, és végig állni kell, az embernek majd leszakad a gerince. Az sem mindegy — mondja Vincze József —, hogy nekem naponta az utazás 64 forintba kerül, négy hétig voltam itt, ez közel kétezer forint. Igaz, utólag megtérítik, de ezt addig nem fizetésből, a táppénzből kell kiadni. * A nappali kórház népszerű lett a bányászok között. Ezalatt az idő alatt a rendes táppénzt kapják, nem vonják le a kórházi ápolási költséget. (Több esetben anyagiak miatt nem vették igénybe a bányászok a kórházi ápolást.) De miért jó ez a kórháznak? Mint ahogyan az igazgató főorvos mondta, ez kimondottan beteg központú kezdeményezés volt. Az volt a cél, hogy minél több mozgásszervi betegségben szenvedő bányászt gyógyíthassanak, a bányavállalatok támogatásával, mégpedig úgy, hogy ez nem tartozik költség- vetésben a kórházhoz, státust sem kaptak, az itt dolgozó létszámot belső szervezéssel biztosították. Épp ezért az éjszakai személyzetet nem is tudnák megoldani. A bányavállalatokon kívül nagy segítséget kapnak a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól is. Most már csak az utaztatás problémáit kellene megoldani, és akkor valóban a harkányi kórház és a baranyai bányavállalatok országos példát mutatnának. Sarok Zsuzsa Kezelés utáni pihenő a nappali kórházban Proksza László felvételei
