Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-11 / 311. szám

Dunántúlt napló 1983. november 11., péntek Újat! Másképpen! — Megszüntetik a kap­tafatörést a komlói Car­bon Könnyűipari Vállalat cipőüzemében. Az újítók úgynevezett hárompontos csizmatámaszt alakítanak ki: segítségével mérsékel­hető a törések száma. — Nagyobb helyet biz­tosítanak az anyagtárolás­ra és a szellőztetésre a Mecseki Szénbányák Pécs- Bányaüzemében azzal, hogy a szabvány ívhosszú­ságú TH-gyűrűket átala­kítják Kis Zoltán, Duthwei- ler János és Haraszti Imre újítók útmutatása alapján. A megtakarítás ívenként 800 forint. — A takarékos liftakna­világításra új módszert dolgoztak ki Bezensek An­tal és Berényi Péter, a pé­csi „Kertváros” Lakásfenn­tartó Szövetkezet felvonó- szerelő mesterei. A Schind- ler-felvonók aknai világítá­sát a folyamatos helyett szakaszossá alakították át. Jelentős az izzó- és az energiamegtakaritás. — Tíz színskálában kor­róziógátló műanyag bevo­nattal látja el a különféle vas-műszaki termékeket a Szentlőrinci Költségvetési özem 3. számú ipari tele­pe. Az eljárás neve színte- rezés. így védik a rozsda ellen a MÉV műszerdobo­zait, a Sopiana Gépgyár által gyártott betegtolóko­csik kerekeit, valamint a debreceni Tanért Vállalat lombikfogóit. Ezenkívül autó. és egyéb antennák, akváriumi merítőkanalak rozsdamentesítését is vál­lalják. — Hiánycikkpótlás. Vö­rös Géza és kisiparos mun­kaközössége Pécsett, a Gép- és Szerszámértékesi- tö Vállalat megbízásából bádogosipari peremezö gépek sorozatgyártását kezdte el. Fél évtizeden át nem volt kapható a pe­remezö. Idén már százat gyártott a pécsi munkakö­zösség. — Szennyvízcsatornák ki­takarás nélküli javítását kezdte meg az angol In- situform cég szabadalma alapján az országban első­ként a Pécsi Vízmű Válla­lat. Pécsett, a Mezőszél és a Jókai utcában már így újították fel a csatornákat. Anyagot, alkatrészeket egyebek között a győri Graboplast Műanyagipari Vállalat, valamint a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek szállít. * — Tüzeléstechnikai ké­miai laboratóriumot alakít ki Pécsett a Kossuth utcá­ban jövő év végi átadással a Baranya megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstech­nikai Szolgáltató Vállalat. Egy év múlva más cégek részére is végeznek komp­lex elemzést. A Pannónia ajánlata Fejlettebb technológia a kútfúrásnál 1981 novemberében a MÉM- től kapott információ alapján Pálffy Endre okleveles bánya­mérnök felkereste a Pannónia Műszaki-Fejlesztő Agrárinnová­ciós Közös Vállalatot, s ismer­tette az általa kidolgozott új kútfúrási technológiát. Mód­szerének előnyei a kivitelezés gyorsasága és a hagyományos kútfúráshoz viszonyított 10—30 százalékos olcsóság. A techno­lógia lehetőséget ad a több lépcsős kút kiképzésére, s ez­zel több vízadó réteg egyidejű hasznosítására. PÉCS SZÜLETTEK: Potkováci Lili, Holló Boglárka, Hankisx Kinga, Varga Dániel, Jakab Krisztina, Mogyorósi Eszter, Schreiner István, Gyulay Dó­ra, Staub Eszter, Simon Péter, Mu- fics Andrea, Späth Péter, Horváth Miklós, Schwarczkopf Adrien, Bos- nyák Tünde, Péter Helga, Czakó Diána, Együd Ernő, Kustra Márió, Orbán Zsuzsanna, Sórosi Szilvia, Háda Ivett, Horváth Eszter, Magyar Nikolett, Fábián Ágnes, Tasi Adri­en, Hegyi Róbert, Vicze Roland, Vicze Norbert, Pintér Géza, Kiss Anikó, Koroknai Péter, Gabara Krisztina, Becker Balázs, Barna Dó­ra, Lantos Bálint, Péter János, Guth Gábor, Deák Andrea, Szalai And­rea, Horváth Gyula, Kiss Kotalin, Roubál Renáta, Avas Agnes, Wág- nei Gábor, Knizsics Gordana, Sas­réti Zoltán, Kárpáti Zsanett, Kárpá­ti Krisztián, Bánkuti Péter, Balatoni András, Márki László, Orsó* Mihály, Nagy Eszter, Szabó János, Reisz Balázs, Hercz János, Kökény Krisz­tina, Somlai Helga, Horváth Niko­lett, Biró Diána, Rácz Anita, Ta­kács Dániel, Gengel Diána, Gallai Csilla, Sákán Tímea, Boros Andrea, Kovács Viktória, Bede Sándor, Sze­nes Mariann, Sebestyén Gabriella, Szvatek Gábor, Varga Zsolt, Tamás Volér, Hosszú Tamás, Éliás Barba­ra, Sudár Miklós, Keszthelyi Edvárd, Papp Mónika, Lakatos Krisztina. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kovács János és Helmli Erzsébet, Szollár Sándor Zoltán és Lipcsei Gyöngyi, Sziegl József és Papp Gabriella, Telegdi Lajos és Tóth Irén, Cséplő István és Ács Zsuzsanna, Szász Lász­ló és Árvái Gizella, Kalocsa Ru­dolf és Várnai Ágota. A Pannónia hozzáfogott a kivitelezői kapacitás felkutatá­sához és egyidejűleg piackuta­tást is végzett. Elsőként a hód­mezővásárhelyi „Vörös Csillag'* Mgtsz, vállalkozott a kivitele­zésre, s 1982 őszén mór meg is kezdte a munkát. Azóta már másik három brigád is dolgozik a Pannóniának, de ha a meg­rendelések száma ezt szüksé­gessé teszi, további kivitelező­ket is munkába tudnak állítani. Vállalási feltételeik igen ked­vezőek: garantálják az ellátás­hoz szükséges vízhozamot, s ami különösen fontos, egy év helyett kétéves garanciát biz­tosítanak. PLC = programozható logikai vezérlő Megújul a vezérlés- technika A Sopiana Gépgyár példamutatása A PLC-mikroprocesszort bo­nyolult ipari folyamatok, gé­pek vagy gépsorok vezér­léséhez használják. Erre a célra . közel száz éven ke­resztül elektromechanikus relé­ket alkalmaztak. A relé sok olyan tulajdonsággal rendelke­zik, amely ma is alkalmassá te­szi a vezérléstechnikában szo­kásos kétállapotú jelek fogadá­sára, tárolására, késleltetésére, majd a feldolgozott jelek kiadó- sá ra. Bizonyos követelményeknek azonban a relés vezérlés már nem tud megfelelni: nagy meg­bízhatóság, hosszú élettartam, gyors működési sebesség, kis helyigény. A félvezetők (dióda, tranzisztor) és az integrált áramköri elemek megjelenése a vezérléstechnikában már ki­elégítette a fokozott igénye­ket. Elterjedésük üteme azon­ban a vártnál lassúbbnak bi­zonyult. Ennek oka az is, hogy egy IC-s vezérlés' terve­zéséhez maoasfokú szakérte­lem és jó alkatrészellátottság szükséges, üzemeltetése pedig elképzelhetetlen megfelelően A cikk írója egy modern programozható logikai vezérlővel dol­gozik (Fotó: Tóth László) képzett karbantartók nélkül. Azonkívül a félvezetős logikai elemekből felépített vezérlé­sek a relés vezérlésekhez ha­sonlóan csak egy feladat el­látására voltak alkalmasak, így ha a technolóniában vál­tozás történt, új vezérlőrend­szert kellett felépíteni. Az ipari technológiák fej­lődése során egyes iparágak­ban felmerült a gyors termék- váltás és folyamatmódositás igénye, ugyanazon a gépso­ron. Tehát olyan vezérlő be­rendezést fejlesztettek ki, mely­nek működése áramköri átala­kítás nélkül változtatható, fel­építése egyszerű, ára meg­egyezik a relés vezérlésűével. Ilyen igénnyel először 1968- bon, a General Motors lépett fel. Erre a feladatra készült el 1969-ben az első progra­mozható logikai vezérlő (PLC: Programable Loqic Controller). A PLC a felhasználók részéről gyors elfogadásra talált. A ma forgalomban lévő PLC-k az egyszerű relé helyettesítésén túlmenően alkalmasak mate­matikai műveletek elvégzésé­re, folyamatellenőrzésre, sza­bályozásra, analóg jelek fo­gadására és kiadására. Hazánkban jelenleg több cég forgalmaz PLC-t. Forintért vásárolhatók az MMG Auto­matika Művek és a MEC- MANN PLC-k, kereskedelmi cégen keresztül beszerezhetők az OMRON; SCHIELE: FESTŐ; SAIA; Siemens stb. PLC-k. Ma Magyarországon a PLC még nem általánosan elterjedt ve­zérléstechnikai eszköz, de re­mélhetőleg a már elkezdődött hazai gyártás kiszélesítésével nálunk is általánossá válik. Czukor Antal villamosmérnök, Sopiana Gépgyár Korszerű szivattyúk kis- és nagyüzemeknek A fejlesztők gyártókat keresnek Az új típusú szivattyút Gyenis Sándor és kollégája összesze­reli. (A szerző felvétele.) Színesfémöntés olcsóbban, biztonságosabban Az öntő szokma, a fémek világa a maga szépségével együtt a nehéz fizikai munkák közé tartozik, ahol a legap­róbb újítás, változtatás is ko­moly segítséget jelent. Báthori Ferenc kohósztech- nikus az 'előző munkahelyén már bevált újítását alkalmaz­za Pécsett, a Kócsag utcai színesfémöntő műhelyében. A patika tisztaságú műhelyben a két olvosztókemence nem a hagyományos módon, a föld alatt, hanem magasan van el­helyezve, így jelentősen csök­ken a balesetveszély, és kézi mérés helyett öntéssel gyor­san lehet csapolni. Az új el­helyezéssel a kemencék körüli mintegy 70 fokos hőmérséklet 25 fokra csökkent. A mester kiiktatta az importból besze­rezhető grafittégelyeket és az alumíniumot forró olaj és le­vegő elegyével közvetlenül ol­vasztja úgy, hogy a minősé­get sem veszélyezteti. A ha­gyományos módszerhez viszo­nyítva jelentős olajmegtakari- tást is elért, hisz egy kg alu­míniumot 0,25 kg gázolajjal ol­vaszt meg. A végeredmény sem utolsó szempont, ugyanis egy kemence egy órai olvasz­tási kapacitása 120 kg. A korszerűen berendezett kisüzem hiánycikkeket gyárt. A mester, látva azok széles skáláját, a kisüzem kapacitá­sát szeretné növelni, ami ön­állóan nehezen oldható meg. Ennek érdekében akár mel­léküzemágként is szívesen lenne partnere termelőszövet­kezeteknek, vagy ófészeknek is. B. Gy. A z elmúlt évi szüretnél nagy mennyiségű mustot kellett a présházból a ‘mély pincébe lejuttatni. A tü­dővel megszívott tömlővel ez nem sikerült. Ezért kezdtem a kereskedelemben kutatni olyan célú szivattyú után, amely áram nélkül, kézzel működtethető. Nem találtam még külföldi prospektusokban sem. Végül egy év alatt saját erőből szi­vattyút fejlesztettem ki, amely nemcsak a borászat, hanem az ipar más területén is alkalmaz­ható. Az újdonság a perisztaltika elvén működik. A perisztaltika élő szervezetek izmos falú, cső­alakú szerveinek, például a beleknek fokozatosan tova­terjedő gyűrű alakú behúzó- dása. Ezt a természet adta, ki­tűnő anyagmozgatási módszert utánozza a berendezés is. Előnyös tulajdonságai közül csak a legfontosabbakat emlí­tem. Nem tartalmaz dugattyút, hengert, szelepeket, tömsze- lencét. A folyadék csak a gu­micsővel és annak a két végén lévő, rozsdamentes anyagú csőfallal érintkezik. Nincs szük­ség lábszelepre, feltöltésre, el­záró szerkezetre és mindezek ellenére a szerkezet önfeiszivó. Nem érzékeny a folyadékban lévő darabos vagy koptató kö­zegre. Több mint 60 súlyszáza­lékban darabos anyagot tartal­mazó, iszapszerű anyag is szál­lítható. Nincs elcsöpögő vesz­teség. Nem lép fel roncsoló, nyomó vagy nyíró hatás. A for­gásirány megváltoztatásával a szállítási irány is megváltozik, a teljesítmény az eredeti ma­rad. Tisztítása problémamentes, sőt sterilizálható is. A présház­ból a pincébe való szivattyú­zásnál a szivattyút csak addig kell hajtani, amíg a folyadék- oszlop folyamatos lesz, ezután egy kar segítségével a gumi­cső feszítését oldani lehet. Egy cigaretta elszívási ideje alatt kb. 200 liter folyadék jut le a pincébe. A részletek kidolgozásában Dorozsmai Jenő kollégám se­gített. A sorozatgyártás meg­valósításakor — melyre ezúton keresek vállalkozót — a gép órát 1000-2000 Ft körülire be­csülöm nagyságtól ’függően. Különböző nagyságú és elekt­romos meghajtású változatokat is kifejlesztünk, amelyek nem­csak a kisüzemek, de az ipar szinte minden területén alkal­mazhatók, például ahol a fo­lyadék agresszív, koptató köze­geket tartalmaz. Gyenis Sándor fejlesztőmérnök, B. m.-i Mezőgép Vállalat Cement- takarékosság a magánerős építkezéseknél Magyarországon az éves ce­mentfelhasználás közel ötmillió tonna. Jelentős hányadát a sa­ját lakásépítésnél használják fel. A cement előállítása ener­giaigényes. Nem mindegy, hogy egy-egy betonszerkezet elkészítésénél mennyi cementet takaríthatunk meg anélkül, hogy ez a minőséget és a biz­tonságot veszélyeztetné. Ha olyan betont akarunk ké­szíteni, amelynek nyomószilárd- sóga 200 kg cm- (megközelítő­en 20 MPa) és ehhez beremen- di 350-es cementet és Dmax 16 mm-es legnagyobb szemnagy­ságú homokos kavicsot hasz­nálunk fel, akkor I. o. adalék esetén 175 liter víz hozzáadá­sával egy nrr betonhoz 280 kg cement szükséges. Ugyanez II. o. adalék esetén 330 kg (és vízből is több kell: 205 liter). A különbség: 50 kg — egy zsák. Megéri, ha a magónépit- kezésen egy 4 mm-es lyukbő- ségű szitán megnézzük, hogy milyen az adalékanyagunk! Cementet takaríthatunk meg, ha a jó szemszerkezetű homo­kos kavicsunkban a legna­gyobb szemnagyság, a Dmox minél nagyobb. így pl. az előbbi példa alapján, ha a Dmax nem 16 mm, hanem 32 mm, akkor a 280 kg cement helyett elég 265 kg, illetve a 330 kg helyett csak 320 kg kell ahhoz, hogy ugyanolyan (200 kg cm-) szilárdságot ér­jünk el. Ha a legnagyobb szemnagyság 32 mm, akkor az osztálymeghatározás a követ­kező: I. o-nál a homokrész 23—46%, II. o-nál pedig 47— 62%. Hatással van a betonszilárd- sógra - és ezen keresztül a cementmegtakarításra - a ke- verőviz mennyisége. A folyósra kevert betont könnyebb bedol­gozni. Minél több a víz a be­tonban, annál jobban csökken a megszilárdult beton szilárd­sága. Megfordítva; ugyanazon betonszilárdság eléréséhez több cementet kell adagolnunk, ha a földnedves konzisztenciávaí szemben folyósat készítenek. Példa: 200-as szilárdság eléré­séhez egy m'-be földnedves konzisztencia esetén 220 kg, folyós konzisztenciánál már 335 kg cement szükséges. A kü­lönbség 115 kg! Mindez I. o. adalék és Dmax = 16 mm ese­tén. Még rosszabb az arány II. o. adalék esetén: földnedves­hez 250 kg és folyóshoz 385 kg cement kell. Itt már 135 kg a különbség - több mint 2,5 zsák! Egy adott családi ház építé­sénél csak a betonkészítésnél odafigyeléssel ezreket lehet megtakarítani. A betonkészi- tésnél esetenként még szakem­ber sincs. Az Építésügyi Tájé­koztatási Központ (ÉTK) kiad­ványában Építési 1x1 füzet so­rozat kapható. A 4. sz. füzet Beton- és vasbeton-munka címszót viseli és benne részle­tesen le vannak Írva az idevá­gó tudnivalók. Kapható az ÉTK pécsi kirendeltségén, Rá­kóczi út 28. Krappai Sándor, Építésügyi Minőségellenőrző Intézet Rovatszerkesztő: Csuti János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents