Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-11 / 311. szám

1983. november 11., péntek Dunántúlt napló 5' Osztrák licenc alapján Képünkön az első magyarországi épület falszerkezetének felállításáról készült Rácvároson Kombájn-iliagnosztikai műszer exportra Kombájn-diagnosztikai mű­szert exportál az NDK-ba a me­zőtúri Magyar—Mongol Barát­ság Tsz. A közös gazdaság a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépé­szeti főiskolai karának újítása alapján fejlesztette ki a Fort­schritt kombinát által gyártott E—516-os tipusú gabonakom­bájn elektronikai rendszerének ellenőrzésére szolgáló diagnosz­tikai műszert, amely alig na­gyobb egy kézi diplomatatás­kánál. A gabonamezőkön per­ceken belül megállapítható ve­le a gabonakombájn elektroni­kai rendszerének hibája, illetve az, hogy a gép melyik egysé­gében keletkezett az üzemza­var. A diagnosztikai műszer egy NDK-ban rendezett kiállításon tűnt fel és aratott sikert. A né­met kombinát mindjárt kétszá­zat rendelt belőle. Családi házak polisztirol-betonból? A RASTRA cég és a BÉV szakmai bemutatója Pécsett . Réselők és billencsek a Hunyadi úton Hazánkban teljesen új tech­nológia megvalósításának be­mutatójára hívta meg a szak­embereket az ausztriai RASTRA cég, illetve a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, amely tegnap délután tartott bemutatót a nagyblokkos ele­mekből néhány nap alatt fölál­lítható családi házak építésé­ről. Az érdeklődésre jellemző, hogy Stracke Markus, a RAST­RA társtulajdonosa, a techno­lógia feltalálója többek között ez ÉVM, az ÉTI, az ÉMI, az OMFB és természetesen a ki­vitelező vállalatok képviselőjét köszönthette a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat újmecsekaljai szállójának ter­mében, ahol filmbemutatót tar­tott az említett technológiáról. A szakemberek ezt követően megtekintették Pécsett, a rác­városi mozi mögött lévő terü­leten épülő kilencven négyzet- méter alapterületű nagyblokkos polisztirolbetonból készülő refe­renciaépületet, amelynek a sze­relését két napja kezdték meg. Mint megtudtuk,, a falak és a födémszerkezet két nap alatt készül el — az anyagot most az osztrák cég biztosítja - a tetőtér beépítése, illetve a ház betoncseréppel való lefedése sem vesz több időt igénybe, mint két-hórom napot. Tárgya­lások folynak arról, hogy a li- cencet a BÉV megvásárolja a Mecseki Ércbányászati Vállalat­tal közösen, és ez nagyban elő­segítheti majd a munkáslakás­építési akciót. A licencszerző­dés ugyan még nem jött tétre, ám a BÉV panelüzemében biz­tosítottnak látszik, hogy évente legyártsák a 250—300 lakás építéséhez szükséges polisztirol falakat és födémeket. S. Gy. A DÉDASZ szigetvári kábelépitői dolgoznak Pécsett, a Hunyadi úton Folytatják az alagút építését Tanácskozott a MUOSZ választmánya A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének választmá­nya csütörtökön ülést tartott. Megvitatta a tömegkommuniká­ciós kutatóközpont összegzését az újságírók helyzetéről, a mun­kakörülményeikben 1968 óta be. következett változásokról, vala­mint a hazai kommunikációs rendszer fejlődéséről. A választ' mány a tanulmányban foglal­tak és a vita alapján összegez­te a szövetség tennivalóit. Ezután a szövetség választ­mánya személyi kérdésekben döntött. Király András főtitkárt — aki a továbbiakban a nemzetközi újságíró szerve­zetben dolgozik majd — saját kérésére, érdemei elisme­rése mellett felmentette főtit­kári megbízatásából, és meg­választotta a szövetség elnöké­nek. Soraiba kooptálta Megyeri Károlyt a Magyar Televízió el­nökhelyettesét és megválasz­totta a MUOSZ főtitkárává. Kiegészítve a választmány so­rait: a testület tagja lett Kor- nidesz Mihály, a Magyar Tele­vízió elnöke és Sági Agnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesz­tője. Az oktatási bizottság ve­zetőjévé választották Ibos Fe­rencet. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda- osztályának vezetője és Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnökhe­lyettese. E hét közepétől ismét billen­csek és réselőktől zajos a Hu­nyadi út és környéke, a járó­kelők az úttesten járnak, az Aradi vértanúk útja, illetve a Káptalan utca közötti szaka­szon. E kényszerű állapot ösz- szefügg az Északi érintőét, il­letve a tovább építendő köz­úti alagút munkálataival, amely átmenetileg zavarokat akoz a belváros átmenő forgalmában. A Vak Bottyán utca és az István utca előtt ugyan tábla figyelmeztet arra, hogy zsák­utcává nyilvánították átmeneti­leg az említett útszakaszt, ám a Hunyod; útról a kihelyezett piros fényű lámpa ellenére be­hajt egy Barkas majd egy Skoda illetve Trabant. A Kál­vária dombon egyszerűen ki­kerülik a felállított sorompót, hiszen az imént említett keresz­teződésnél nem helyeztek el be­hajtani tilos táblát. Horváth Lászlóval, a DÉDASZ szigetvári üzemigazgatósága hálózatszerelési osztályvezető­jével a napi szemle során ta­lálkoztunk, aki a következőket mondotta a közvilágítási mun­kálatokkal kapcsolatban: — A kapacitáshiány is köz­rejátszott abban, hogy a ká­belfektetést most kezdhettük csak meg. Nem véletlen, hogy ezt a mi üzemigazgatóságunk végzi. A Hunyadi úton, a Káp­talan utca és az Északi érintő- út közötti részen nyolcvan mé­ternyi kábelt kell lefektetnünk, amely szerves része a Hunyadi út illetve az Északi érintőúl korszerű közvilágításának meg­oldásában. Ehhez a munkához tartozik, hogy a Káptalan utcai transzformátorállomáson be kell építenünk a szükséges sze­relvényeket. A beruházás leg­alább négymillió forintba kerül. Garantáljuk, hogy a közúti for­galmat a jövő hét végétől nem zavarjuk és év végére az Észa­ki érintőúton és a Hunyadi úton is korszerű lámpatestek szórják a fényt. Tóth Gyula csapatvezető vá­járral, a Bányászati Aknamélyí. tő Vállalat pécsi üzemének dolgozájával és tizenegy mun­katársával alig értettünk szót, miközben a rakodó a billencs- re szórta az anyagot. — Tovább folytatjuk a meg­kezdett munkát — mondta a brigádvezető — most, a ré­zsűt faragjuk majd ezt köve­tően. a már kihajtott fejvágat mellett megkezdjük a másik, mintegy 150 méteres alagút fú. rását, amely végsősoron a ké­sőbbi kétpályás alagút munká­lataihoz tartozik. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat Mecsek, Körzetvezető­sége pécsi üzemének ez leg­alább kétéves munkát jelent, és csak ezt követően az alap­vágat elkészülte után futhat be az Északi érintőét aszfaltja a Kálvária-domb alá. Minden­esetre biztató, hogy a BAV a jövő hét elejétől ismét két mű­szakban folytatja a munkálato­kat... S. Gy. Hétvégi szeminárium elváltaknak A ki kitép a tárgyalóterem ajtaján, már tudja, hogy milyen hosszú és ne­héz út vezet a házasság felbontásáig. De nem rövidebb és nem kevésbé megterhelő az az életszakasz sem, amely közvetlenül a vá­lás után vár rá. Sokakat meglep, hogy mennyi ellentétes in­dulatot hoz felszínre és milyen sokáig tart a volt házastársról való érzelmi leválás. Ugyan­csak jelentős időt és energiát emészthet fel a folyamatban levő bírósági és esetleges gyám- hatósági ügyek végleges rendezése. Ezzel egy- időben új alapokon újjá kell szervezni az egész háztartást, és sok olyan apró, napi feladatot kell megoldani, ami azelőtt teljesen ismeretlen volt. Szintén sok gondot okoz a gyermekek to­vábbi nevetése: a családi kapcsolatok rendsze­rében beállott változások más jellegű szülő— gyermek viszonyt alakítanak ki. A mentálhigiéné (lelki egészségvédelem) szakemberei világszerte új módszereket keres­nek, hogy megkönnyítsék a megterhelő élet­helyzetekhez való alkalmazkodást. Az egyik leg­sikeresebb ilyen program a bostoni Harvard Egyetemen kidolgozott „Szeminárium elváltak­nak", melynek hazai alkalmazása is eredmé­nyesnek bizonyult. A hat foglalkozásból álló sorozat azok számára készült, akik másfél-két évnél nem régebben váltak el, tehát még a vá­lás utáni átmeneti élethelyzetben vannak. H amarosan a pécsieknek is lehetőségük nyílik arra, hogy megismerkedjenek a módszer intenzív, továbbfejlesztett for­májával. Péntektől vasárnapig a Nevelési Köz- ^ pont Művelődési Házában rendezik meg a hét­végi szemináriumot elváltaknak. A művelődési ház a foglalkozások egész ideje alatt biztosítja a gyermekek felügyeletét, játékos foglalkozta­tását. A korlátozott létszám miatt előzetes je­lentkezés szükséges, a részvételi díjat szintén előre, november 16-ig kell befizetni. Részletes tájékoztató füzet a Nevelési Központban sze­rezhető be, és a 10-688-as telefonszámon is ide fordulhatnak az érdeklődők további felvilá­gosításért. Bognár Gábor Művészi díszítésű készletek Amerikai exportra készülő porcelánfajansz tányérok a gyár mű­helyében Hódító útra kél a Zsolnay porcelánfajansz Kiállítás Budapesten, a FIMCOOP Stúdióban Célba veszik a tőkés külpiacokat is A Zsolnay Porcelángyár itt-ott, a hazai kiállításokon, így az idei Pé­csi Ipari Vásá­ron is bemutat­ta már újon­nan gyártásba vett porcelán- fajansz termékeit: ét-, mok- kás-, teás-, süteményes és szendvicses készleteit. ízek a művészi díszítésű készletek el­ragadtatták a közönséget, so­kan kérdezték, hol lehet eze­ket a termékeket megvásárol­ni. örömmel adhatunk hírt ró­la, termelésük felfutóban, a pécsi gyár azt ígéri, . jövőre részben már kielégíti a hazai igényeket. Folyik a piac meg­dolgozása, _ennek részeként tegnap Budapesten, a FIM­COOP Stúdióban kiállítás nyílt a Zsolnay termékeiből, első­sorban is a porcelánfajansz újdonságokból. A kiállításra, mely o bel­város V. kerületében, az Apá­czai Csere János utca 7-ben látható, természetesen meg­hívták a hazai kereskedelem és az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat képviselőit, hiszen a bemutató azt szolgálja, hogy felmérjék a piacot, s tárgyal­janak a jövő évi megrendelé­sekről. A Zsolnay a 30 millió forint költségű technológiai fejlesztés eredményeként ezen termékekből növekvő mennyi­ségben gyárt, a termelést 1985 re már 30 millió forint értékre szeretnék feltornázni. Ebhői jut a hazai boltokba, de o külpiacokra is. A tőkés pia­cokat vették célba, s jövőre szeretnének nagyobb lépték­ben előre' menni. Ennek érde­kében részt kívánnak venni több nemzetközi kiállításon, így a tavaszi frankfurti vásá­ron, továbbá elküldik a por­celánfajansz mintakollekciókat külföldi üzletszerzőiknek. fl KISZ Baranya megyei Bizottságának ülése A fiatal értelmiség problémái Utoljára a hatvanas évek elején tárgyalta ilyen átfogóan, valamennyi réteget érintve a megyében élő értelmiségi fiata­lok helyzetét, életüket befolyá­soló problémáikat a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága. A me­gyei Értelmiségi Fiatalok Taná­csának tagjai áljították össze az anyagot, s ez került tegnap a KISZ Baranya megyei Bizott­sága elé. * A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága mellett működő Értel­miségi Fiatalok Tanácsa másfél évvel ezelőtt alakult meg, akár­csak a többi megyei rétegta­nács. Az ÉFT ez alatt a másfél év alatt igen aktívan dolgozott: mindenekelőtt azt tekintette legsürgősebb munkájának, hogy fölmérje a megye értelmi­ségi fiataljainak helyzetét. Tet­te ezt úgy, hogy külön-külön, alrétegenként alaposan vizs­gálta és megvitatta az erről készült fölméréseket, anyago­kat. A széles körű fölmérés a fiatal pedagógusokat, műsza­kiakat, közgazdászokat, jogá­szokat, agrárértelmiséget, or­vosokat, a kutatókat, a felső- oktatásban dolgozó fiatal okta­tókat, művészeket — írókat, színészeket, fotóművészeket, képző, és iparművészeket, ze­nészeket —, közművelődésben dolgozókat, s az újságírókat érintette. A vitaanyagot, amelyet ösz- szeállitottak, nem átfogó kör­képnek szánták, hanem első­sorban az értelmiségi fiatalok gondjait, problémáit szerették volna megmutatni, azzal a szándékkal, hogy ezek alapján meghatározhassák, hogyan, s mit lehetne tenni a fiatal ér­telmiség helyzetének javításá­ért. Nem véletlen, hogy éppen ezt a témát tárgyalták tegnap: szoros összefüggésben van az­zal, hogy az értelmiség, s fő­képpen a fiatal értelmiség egy­re inkább előtérbe kerül. En­nek több oka van, de most csak említsünk egyet: nekünk ma legnagyobb esélyünk a vi­lágpiacon a magasan kvalifi­kált, szellemi munkával van — ezt azonban tétre kell hozni, s ahhoz, hogy valóban megjelen­hessünk a világpiacon szellemi értékeinkkel, ahhoz olyan kö­rülményekre van szüksége az értelmiségnek, hogy ezeket az értékeket meg is tudja alkotni. S a fiatal értelmiség presztízse, anyagi helyzete elég rossz, sőt olykor még az is előfordul, hogy nem mindenki tud kép­zettségének megfelelő munká­hoz jutni. Az anyagi helyzetre egyetlen utaló adat: míg 1974- ben a fiatal diplomások 21 százalékát, addig tavaly már 45 százalékát kellett a szülők­nek támogatniuk. D. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents