Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-11 / 311. szám

2 Dunántúlt Tlaplo 1983. november 11., péntek Kádár János Prágában (Folytatás az 1. oldalról) Megragadom az alkalmat, és pártunk Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és a magam nevé­ben szívből gratulálok a kitün­Kedves Kádár Elvtárs! Őszinte köszönetét mondok a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és személy 'szerint önnek, azért a nagy megtisz­teltetésért, hogy a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét adomá­nyozták nekem. Ezt a magas kitüntetést és mindazt a jót, amit tevékenysé­gemről mondott, úgy fogadom, mint Csehszlovákia Kommunis­tetéshez. Minden jót mindenek­előtt erőt, egészséget, további eredményes munkát kívánok a szocialista Csehszlovákia fel­virágoztatásában, és közös ügyünk, a szocializmus és a béke szolgálatában. ta Pártja és az ország dolgo­zói által követett politikai és a szocialista eszményekért vívott harc elismerését. Ebben egyúttal pártjaink és szocialista államaink testvéri kapcsolatainak nogyra értéke­lését is látom. E -kapcsolatok alapját nemzeteink haladó ha­gyományai és a proletár szo­lidaritás képezik. Népeinket szorosan összefűzi a burzsoá uralom és a fasizmus ellen, a kapitalizmus megdöntéséért és a néphatalom megteremtésé­ért vívott, sokéves közös osz­tályharc. Kapcsolataink főként a szocializmus építése időszaká­ban virágoztak fel. Ma joggal mondhatjuk, hogy országainkat nemcsak a jószomszédi kapcso­latok fűzik össze, hanem a köl­csönös tisztelet és bizalom, a szoros együttműködés, az igaz szövetség szálai is. A csehszlo­vák—magyar barátságot olyan nagy történelmi vívmánynak te­kintjük, amely erősít bennün­ket és elősegíti haladásunkat'. Boldog vagyok, hogy ma már mindez mélyen gyökerezik nem­zeteink tudatába. Jogos büsz­keséggel szólhatunk arról, mennyire jótékony hatása van a szocialista internacionaliz­musnak a történelmi fejlődés­re és nemzeteink kapcsolatai­ra. A közös eszmék, érdekek és célok biztosítják, hogy kap­csolataink továbbra is sikere­sen fejlődjenek. Nemzeteink Európa szivében élnek, ahol a történelem során sokszor szenvedtek pusztító há­borúktól. A múltban többször osztoztunk közös sorsban és mindebből közös tanulságokat vontunk le. Ebből is táplálko­zik szocialista jelenünk, a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és szövetség, amelyre országaink támaszkodnak. A szocialista közösség or­szágai szilárd egységének és közös fellépésének pótolhatat­lan jelentősége van, különösen abban a küzdelemben, ame­lyet jelenleg az imperializmus agresszív terveinek meghiúsítá­sáért és a béke védelméért folytatunk. Biztosítani kívánom önt ar­ról, kedves Kádár elvtárs, hogy továbbra is mindent megteszek pártjaink és országaink, Cseh­szlovákia és Magyarország né­pei barátságának, szövetségé­nek és együttműködésének to­vábbi, sokoldalú fejlődéséért. Kérem, adja át forró elvtársi üdvözletemet a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának. Új sikereket kívánok pártjuk XII. kongresszusa határozatainak megvalósításához, a hazájuk felvirágoztatása érdekében, a magyar nép javára végzett munkához — fejezte be be­szédét Gustáv Husák. A kitüntetés ünnepélyes át­adását követően Gustáv Hu­sák díszebédet adott Kádár János tiszteletére. Az MSZMP KB első titkára rövid pohár­köszöntőjében a többi között leszögezte: ,,E mostani meg­beszélések is hatékonyan hoz­zájárulnak pártjaink, országa­ink és népeink barátságának, testvériségének és együttműkö­désének fejlődéséhez.” A délutáni órákban Kádár János a prágai nagykövetség épületében találkozott a ma­gyar kolónia képviselőivel. Az MSZMP és a CSKP tár­gyalóküldöttsége Kádár János és Gustáv Husák vezetésével a kora esti órákban záró meg­beszélést tartott. Magyar rész­ről ezen részt vett Szűrös Má­tyás és Kótai Géza, valamint Kovács Béla, a Magyar Nép- köztársaság prágai nagykövete. A CSKP delegációjának tagja volt Vasil Bilak. * Csehszlovákiában tett egy­napos, hivatalos, baráti láto­gatását befejezve, csütörtök este hazautazott Prágából Ká­dár János. Az MSZMP KB el­ső titkárát és kíséretét vendég­látója, Gustáv Husák, valamint Vasil Bilak búcsúztatta a cseh­szlovák főváros főpályaudvarán. Megjelentek Csehszlovákia po­litikai és társadalmi életének vezető képviselői. Kádár János Gustáv Husák mellére tűzi a Magyar Népköztár­saság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét Gustáv Husák válaszbeszéde Közlemény Kádár János és Gustáv Husák prágai találkozójáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Gustáv Husáknak, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghí­vására 1983. november 10-én baráti látogatást tett a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban. Kádár János és Gustáv Hu­sák kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP XII., illet­ve a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséről. Véleménycserét folytattak o két párt, a két szomszédos szocialista ország sokoldalú együttműködésének alakulásá­ról és továbbfejlesztésének le- hetőséaeiről. Áttekintették a nemzetközi helyzettel, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal kapcso­latos időszerű kérdéseket. Megelégedéssel állapították mrjg. hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és Csehszlo- vákio Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a marxizmus—leni- nizmus és a Droletár interno- cionolizmus elvein alapuló ba­rátsága és sokoldalú együtt­működése mindkét ország né­peinek javát szolgálja, egyben hozzájárul a szocialista közös­ség erősítéséhez is. Megállapították, hogy folya­matosan növekszik a két or­szág közötti árucsere-forgalom és szélesedik az együttműkö­dés, különösen azokban oz ágazatokban, amelyek előse­gítik a gyorsabb ütemű tudo­mányos-műszaki fejlesztést, a termelés hatékonyságának nö­velését. Meaerősítették Lázár György és Lubomir Strougal miniszterelnökök közelmúltban sorrakerült találkozóján szüle­tett megállapodások fontossá­gát. Kádár János és Gustáv Hu­sák kifejezték országaik köl­csönös érdekeltségét a kétol­dalú tudományos, kulturális, valamint más területeken fej­lődő együttműködés elősegíté­se terén. Hanasúlyozták, hogy a lenini nemzetiséni Dolitika következetes érvényesítése ha­tékonyan segíti a két szom­szédos szocialista ország gyü­mölcsöző kapcsolatainak to­vábbi erősödését. A nemzetközi helyzet idősze. rű kérdéseinek áttekintése so­rán aggodalommal állapították meg, hogy tovább növekedett a feszültség a világban. Elítél­ték az imperializmus, minde­nekelőtt az USA szélsőséges kö­reinek a kialakult erőegyensúly megbontására, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szembeni katonai fölény meg­szerzésére irányuló kísérleteit. Különösen veszélyesnek minősí. tették azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy több nyugat-európaj országban közepes hatótávolságú amerikai rakétákat telepítsenek. A Ma­gyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság síkraszáll amellett, hogy érdemi megállapodás szülessen a Genfben folyó szovjet—ame. rikai tárgyalásokon az európai atomfegyverek korlátozása ügyében. Ezzel összefüggésben Kádár János és Gustáv Husák egyetértésüket fejezték ki éstá. mogatásukról biztosították azo­kat az új szovjet javaslatokat és állásfoglalásokat amelyeket Jurij Andropov tett. A két párt képviselő, hangsúlyozták ugyan­akkor, hogy amennyiben sor ke­rül az amerikai rakéták telepí­tésére, a Varsói Szerződés tag. államai megfelelő lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megőrizzék az európai katonai erőegyensúlyt. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi bonyolult hely­zetben is megvan a lehetőség a nemzetközi kapcsolatok ve­szélyes jelenségeinek a leküz­désére. Korunkban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének változatlanul nincs ésszerű al­ternatívája. A tartós nemzetkö­zi béke és biztonság megterem­tésének egyedüli útja az egyen, lőség és a kölcsönös biztonság elvének következetes figyelem­be vétele, az erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő kialakítása. Va­lamennyi vitás nemzetközi kér­désre tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni. Eze­ket a törekvéseket fejezik ki a Szovjetunió és a Varsó, Szer­ződés tagállamai konkrét ja­vaslatai, kezdeményezései. A béke megőrzése és a nukleá­ris konfrontáció veszélyének el­hárítása érdekében mindkét párt nemzetközi tevékenységé­ben aktívan érvényre juttatja a szocialista közösség országainak javaslatait és kezdeményezéseit. Ismételten megerősítették pártjaik és országaik szolidari­tását Afrika, Ázsia, és Latin- Amerika népeinek a szabadsá­gért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott harcával az imperializmus, a gyarmatosítás, a neokolonializ: mus, a fajüldözés és a faji megkülönböztetés ellen. Ezzel összefüggésben határozottan elítélték az Egyesült Államok­nak Grenada elleni fegyveres agresszióját, amely a nemzet­Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjo, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Komárom megyé­be látogatott. A vendéget a gyermelyi Petőfi Termelőszö­vetkezetben fogadta Antaló- czy Albert, a Komárom me­gyei pártbizottság első titkára és Varga Gyűlő, a Komárom megyei Tanács elnöke. Tóth Béla, a tsz elnöke beszámolt a 4500 hektáron gazdálkodó nagyüzem eredményeiről és gondjairól. A látoaatás következő állo­mása a BHG totabányai gyá­ra volt. Itt Berecz Frigyes, a közi jognak, az ENSZ alapok­mányának és a független ál­lam szuverenitásának durva megsértését jelenti. Aggodalommal szóltak a kö. zel-keleti helyzet alakulásáról, elítélték a közvetlen imperialis­ta beavatkozást Libanon bel- ügyeibe. Állást foglaltak a tér­ség problémáinak átfogó és igazságos politikai rendezése mellett az összes érdekelt fél részvételével. A két párt képviselő; a meg­beszélések során hangsúlyozták a Magyar Népköztársaságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szovjetunió­hoz fűződő szoros internaciona­lista együttműködésének, a szo­cialista közösség országai ösz- szefogásának és összehangolt fellépésének rendkívüli jelentő, ségét. A találkozó szívélyes, baráti légkörben a kölcsönös megbe­csülés és megértés jegyében zajlott le. Hozzájárult a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovákia Kommunista Párt­ja, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri kapcsola­tainak további elmélyítéséhez. BHG vezérigazaatója és Péter György, a tatabányai gyár igazgatója számolt be az üzem munkájáról. A tatabá­nyai üzemet o bányászfelesé­gek foglalkoztatására nyitották 1964-ben. Ma már ezernél több nő dolaozik itt, és éven­te 3 millió jelfoqót készítenek a telefonközpontokhoz. Ezután Aczél György Tata­bányán, a megyei pártbizott­ság székházában, a megye üzemeinek, intézményeinek, tö- measzervezeteinek képviselőit aktívaülésen tájékoztatta az időszerű ideológiai kérdések­ről. Aczéf György látogatása Komárom megyében Békenagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) mea az emberiség létérdekei­vel Keresztury Dezső akadémi­kus, az Országos Béketanács tagia, a múlt történéseire, az egykori borzalmakra irányítot­ta rá a hallgatóság figyelmét, s állást foglalt az erőszak el­len. a terror és minden olyan tettel szemben, amely méltat­lan az emberhez. Nem rejtet­te azonban véka alá azt sem, hogy bizonyos kételyei vannak a megegyezést illetően, él csak remélni tudja, hogy vé­nül is felülkerekedik a józan ész. Hangoztatta: a maga módján mindenki hozzájárul­hat a kibontokozás előmozdí- tó'ához. Ezután Pozsqay Imre,, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára mondott be­szédet. Pozsgay Imre beszéde — Közel kerültünk a fegy­verkezés; verseny újabb szaka­szához, a középhatósugarú, nukleáris robbanótölteteket hor­dozó amerikai rakéták nyugat­európai telepítéséhez. Ha ezek­nek az eszközöknek a telepíté­sére sor kerül, kétségtelenül kö­zelebb esünk egy termonukleáris katasztrófa, egy újabb világhá­ború veszélyéhez is. Ám remél­jük még ma is, hogy a két vi­lághatalom genfi tárgyalásain kedvező fordulat következhet be, s akkor a fegyverek egyensúlya alacsonyabb fokon valósulhat meg. Nem hihető, hogy a mai fegyverek árnyékában létezhet erő, hatalom amelynek érde­kében állhat az egész emberi­ség elpusztulásával járó világ­égés kirobbantása — mondotia elöljáróban. — Az ésszerűség tehát azt diktálja, hogy bízzunk a harmadik világháború elke­rülhetőségében. Terveinket csak éhhez a reális lehetőséghez mérhetjük. Ám ez a lehetőség nem elégíthet ki bennünket, mert ha csak további fegyver­kezési hajszával teremthetjük meg az egyensúlyt, akkor ezért d törékeny békéért túl drága árat kell fizetnünk: fennmarad a veszély, a kockázat szoronga­tó érzése és egy meddő vál­lalkozásban kimerülnek az em­beriség jobb célokra alkalmas termelőerői.. — Nem mondhatunk ie te­hát egy olyan emberséges vi­lágrend eljöveteléről, amelyben a nemzetek, országok kapcso­latából hiányzik a fenyegetés és a zsarolás helyébe a jobb kooperáció, az együttműködés­re való nagyobb készség lép — hangoztatta, majd a béke megőrzésének lehetőségeiről, az egyén politikai szerepéről szól­va kijelentette: — A mi béke­mozgalmunk kormánypárti, mert a kormány is békepárti. De jól csináljuk-e a dolgunkat, ha a béke ügyét letesszük a nekünk való, ámde mégiscsak hivatalos intézmények kezébe, s mi csu­pán ösztökéljük ezeket az in­tézményeket, hogy teljesítsék kötelességüket? önbecsülésünk­höz az is hozzátartozik, hogy nem elégít ki bennünket a még­oly jószándékú kormány tevé­kenysége sem, ha magunk köz­vetlenül nem vehetünk részt a békét szolgáló cselekvés kimun­kálásában; ha jelenlétünkkel és közreműködésünkkel nem fejez, hetjük ki, hogy mélységesen ag­gaszt bennünket az imperialista körök törekvése a háborús fe­szültség növelésére, hogy elitél­jük a közép-hatótávolságú raké­ták tervezett nyugat-európai te­lepítését, hogy mélységesen szo­lidárisak vagyunk a közvetlenül fenyegetett európai és amerikai népek lenyűgöző, milliókat nyílt cselekvésre késztető mozgalmá­val. Pozsgay Imre ezután arról szólt, hogy a fel-felvetődő ké­telyek ellenére sincs tétlenség­re kárhoztatva az egyén az egyes ember. A tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzésétől ak­kor szabadulhatunk meg, ha a kezünk ügyében levő köteles­ségeinkre figyelünk, ha ébren tartjuk saját feladataink iránti felelősségünket. — Csak kötelességtudó, fele­lős embernek lehet jó a közér­zete. Csak jó közérzetű, bizako­dó ember tud igazán részt vál­lalni nemzete és az emberiség sorsából. Ha az így érző, így gondolkodó emberek, egyének száma százmilliókra tehető, ak­kor akaratuk előtt a legna­gyobb hatalmaknak is meg kell hajolniuk. — A szocializmusban élő em­beriség teremtette meg az első olyan hatalmi rendszert; amely­nek célja nem a hódításban, hanem a haladás vívmányainak és feltételeinek védelmében van. A Szovjetunió és szövetségesei­nek társadalmi, politikai, gaz­dasági és katonai ereje ugyan­arra a feladatra összpontosul: megteremteni a társadalmi és nemzeti felemelkedés lehetősé­gét saját országuk dolgozó né­pe számára, védelmezni a szo­cialista hazát az imperializmus fenyegetésével szemben, és re­ményt kelteni a még elnyomot­tak millióiban, hogy a dolgozó ember lerakhatja szabadságá­nak, felemelkedésének alapjait, kivéheti az elnyomó rendszerek és kizsákmányoló osztályok ke­zéből sorsának irányítását. — Amikor a háború és a bé­ke válaszűtja előtt állunk, nem túlzás figyelmünk körét az egész világra kiterjeszteni. Csak így foghatjuk fe| személyes részvé­telünk lehetőségét és jelentő­ségét minden Föld-lakó sorsá­nak alakulásában. De amikor a békéért való tettnek, a cse­lekvésnek van itt az ideje, szű- kebbre vonjuk ezt a kört. A szem határa a nemzet, a haza határáig terjed. Ha valódi tett­re készülünk, akkor családban, népben nemzetben gondolko­dunk. Mert akinek minduntalan, a munkás hétköznapokon is az egész emberiség körül forog az agya, az soha senkit nem fog boldogítani, mert miközben messzi horizontokon járatja te­kintetét, elmulasztja elintézni a keze ügyébe eső dolgokat. Aki viszont soha nem emeli tekin­tetét saját otthonának eresze fölé, az önmaga lealacsonyo- dásának útját járja. — Magyarország ma nagy­ságát meghaladó mértékben- pozitív szerepet játszik az or­szágok, népek közötti kapcso­latok építésében — hangoztat­ta a továbbiakban. — Nemzet­közi kapcsolatainkat a feszült­ségek növekedése idején is fej­lesztettük, külpolitikánkban az enylhülés eredményeinek meg­óvására törekedtünk. Hazánk miközben — nemze­ti érdekeit követve — hűséges tagja a szocialista országok védelmi rendszerének, a Varsói Szerződésnek, a békés egymás mellett élés szellemében együtt­működésre törekszik a világ minden országával. E békés külpolitika alapján jogunk van arra, hogy tiltakoz­zunk az amerikai rakéták euró­pai telepítése ellen, hogy köve­teljük a tárgyalások folytatá­sát, hogy kifejezzük szolidaritá­sunkat azokkal, akik a békéről hozzánk hasonlóan gondolkod­nak világnézetre, korra, nem­re, nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül. Magyarország tiszta lelkiis­merettel vehet részt a békéért folytatott küzdelemben. Hatá­rain belül nincs se osztály-, se nemzetiségi elnyomás. Érvénye­sülnek az emberi jogok, s nincs olyan társadalmi, politi­kai csoportosulás, amelynek céljai a béke ellen irányulná­nak. örömeinket szaporítani, ba­jainkat gyomlálni, ritkítani kel­lene. Kinek-kinek megvannak ehhez a személyes tervei. De amikor e tervek megvalósításán fáradozunk, lássunk hozzá az eddiginél is erősebb szocialis­ta nemzeti közösségtudat fel­építéséhez önmagunkban, ami által egyenként jobb emberek, vagyis többek leszünk. A budaoesti dolgozók beke nagygyűlése a Himnusz hang­jaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents