Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)
1983-11-11 / 311. szám
1983, november 11., péntek Dunántúlt napló 3 — Politikai munka a lakóterületen A pórtalapszervezetünk éves munkotervet és féléves ütemtervet készített: a fontossági sorrendet meghatározva. Az 1983/84-es tanév kezdetén segítettük előkészíteni az iskola szülői munkaközösségi tagok jelölését. Azokat a szülőket választották meg. akik arra alkalmasak és szorosan kötődnek az iskolához. A politikai munkánkhoz tartozik, hogy a pórtvezető- ségi ülésre, sőt az utóbbi időben taggyűlésre is meghívtuk a HNF elnököket, titkárokat, tanácstagokat, nevelési központ igazgatót, közművelődési előadót, ifjúsági klub titkárát. Egyöntetű volt a vélemény, mióta a vegyesbolt üzemeltetése szerződéses, javult lakóterületünkön a napi közszükségleti cikkek ellátása. Most olyan áruféleséget is lehet vásárolni, amelyet korábban nem, mint például: tűt, cipőkrémet, cipőfűzőt, villanyégőt, stb. Lakóterületünk dinamikus fejlődéséhez az is hozzátartozik, hogy a magánerőből folyamatosan épülnek családi házak, annak ellenére, hogy a területen nincsen vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna. 1981- ben az óvodások, általános iskolások létszáma 250 fő volt, most pedig 350. A több oldalú lakóterületi munkánkhoz a környezet védelme, szépítése, csinosítása is hozzá tartozik. A nevelési központhoz 4 hold zöldövezet tartozik, igazi patikacsendes táj. A hegyoldal fásítása régi gond, bár ültettünk fákat már a korábbi években is. A kevés csapadék miatt a fák kiszáradtak, pedig nem maradt el az emberi gondviselés, az öntözés. Ez évben is figyelemreméltó kezdeményezés kapott szárnyra: a fásítási mozgalmat is együtt szorgalmazzuk. Az akciónk a politikai, társadalmi szervek igazi mozga- tó rugói, a HNF nevelési központ, és az iskola szülői munkaközössége. A jövőben az lesz a gyakorlat, hogy az első osztályosok a szülők segítségévei ültetik a fákat, és a tanulók'azt gondozzák. Ha az ember és a természet kölcsönhatásában valósul meg mindez, akkor 8—10 év múltán szép fák koszo- rúzzák a hegyoldalt. Jeli József, Pécs, istenkúti lakóterületi párttitkór November 15-től Beszámoló taggyűlések A naptári év végéhez közeledve, az MSZMP szervezeti szabályzatának megfelelően, sor kerül a pártalap- szervezetek éves beszámoló taggyűléseire. Az oktatási intézményeket kivéve a beszámoló taggyűlést valamennyi alapszervezetben november 15. és december 15-e között kell megtartani. A feladat most is az, hogy a pártalapszervezet tagsága elmélyült vitában tárgyalja meg a vezetőség beszámolóját az egy év alatti munkáról és meghatározza a következő időszak pártalapszervezeti teendőit.--------------------------------------------« -------------------------------------------M ár hagyományuk van a beszámoló taggyűléseknek pártunkban. Ez az időszak mindig együtt jár a párttagság aktivitásának növekedésével, az alapszervezeti élet gazdagodásával. A jelenlegi taggyűlések a korábbi éveknél feszültebb nemzetközi légkörben ülnek össze, de ez nem térítheti e' feladatuk betöltésétől. A beszámolókban nem az a legfontosabb, hogy a nemzetközi élet eseményeit taglalják, mert erről a párttagság más alkalommal — pártnapon a nemzetkö. zi élettel foglalkozó fórum-gyűléseken — is hallhat. Most inkább annak van kiemelkedő jelentősége, hogy ez ió alkalom és lehetőség legyen a párttagság véleményének még elmélyültebb megismerésére. Kritikusan, önkritikusan Kiváló alkalom nyílik e taggyűléseken arra, hogy a központi határozatoknak megfelelően előtérbe kerüljenek a pártdemokrácia elvei a gyakorlatban. Mindenekelőtt abban, hogy az alapszervezet vezetősége kritikuson és önkritikusan számot ad a munkájáról. Ezt követi a vitában a párttagság őszinte véleménynyilvánító, sa, esetleg bírálata, illetve javaslatai. A vezetőségek a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról adnak számot, természetesen az egy évvel ezelőtti beszámoló taggyűlések határozata alapján. Ugyanígy felodatuk, hogy számot adjanak az idei január— februári taggyűléseken elfoga. dott alapszervezeti munkatervek végrehajtásáról is. A gazdaság- politikai, a pártéletre vonatkozó tennivalók egyaránt az alapszervezeti munkatervekben kap. nak helyet. Joggal elvárható, hogy az évközi taggyűléseken elhatározott feladatok végrehajtásáról is tájékoztatást kapjon a párttagság. Az alapszervezeti beszámolók középpontjá. ban pedig — a jellegtől függően — a párt gazdaságpolitikai céljainak, a helyi gazdasági feladatok megvalósításának eredményei, gondjai állnak. Ezzel egyenrangúan vitatják meg a munkahelyi közösségek tevékenységeit, összefor- rottságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági feladatok helyi megvalósításában. Nagyon fontos hogy az alapszervezet vezetősége — a párttagság és a tömegszervezetek vezetőségeinek véleményét ismerve — a működési terület gondjait is feltáró őszinte beszámolót terjesszen a párttagság elé. Feltárni a lehetőségeket A nehezebb gazdálkodási körülményeinket is figyelembe véve kell feltárni azokat a lehetőségeket, a termelési. a gazdálkodási szférákban, az emberi tényezőkben hasznosítható tartalékokat, amelyek hatékonyabbá teszik a munkánkat a gazdaságban és a közéletben. Még számos pártszervezetben nem használják ki azokat a lehetőségeket, eszközöket — beleértve a káderkiválasztásban rejlő igényességet is —, amelyek elősegíthe- tik a termelékenyebb gazdaságosabb munkát, amelyek minden területen erősíthetik a népgazdasági és a helyi érdekek összhangját. Általánossá kell tenni — s nemcsak a párttagok körében — azt a szemléletet, hogy a gazdasági fejlődést a hatékonyság javulásával mérjék. Vagyis: a gazdái, kodás értékelésének alapja — és éz vonatkozik a gyakorlati munkára is —, hogy miként szolgálja a népgazdaság egyensúlyának javítását. Ennek az elvnek érvényesülnie kell minden munkaterületen, az anyagi és erkölcsi elismerés tekintetében is. A pártszervezetek a beszámoló taggyűléseken a feladatok meghatározásánál a gazdaságosság javítására, a termékszerkezet korszerűsítésé, re, a munkaifegyelem javítására tesznek konkrét javaslatokat és joggal várják el hogy a megvalósításukban a pártszervezet kommunistái járnak az élen. Az ideológiai, politikai neveléssel összefüggő feladatok megbeszélése valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap a korábbi éveknél a most sorra kerülő beszámoló taggyűléseken. Az elvszerű viták, a tömegek közötti meggyőző munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése, a párttagságnak a párt politikája melletti fokozott kiállása ugyanis olyan jellegű alapszervezeti feladat, amelynek megvitatása még tartalmasabbá tehet; ezeket a taggyűléseket. Együttműködés a tömegszervezetekkel Az alapszervezet működési területén dolgozó szakszervezeti, KISZ, a népfrontszervek munkáját is értékeli a taggyűlés. Az alapelv mindenütt az, hogy az ott dolgozó kommunisták milyen eredményességgel teljesítik pártmegbízatásukat. Az a cél, hogy legyen még élőbb az együttműködés a tömegszervezetek vezetői, az ott dolgozó kommunisták és párt- alapszervezetek vezetőségei kö. zött. Az eddigieknél határozottabb az a természetes igény, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok ismerjék azoknak a kongresszusoknak a határozatait, amelyekben hiva. tottak a pártirányítást érvénye, síteni. Erre minden feltétel adott is. Az elmúlt években ugyanis érdemibbé vált a párt- irányítás s az alapszervezetekben is több figyelmet fordítottak a tömegszervezetek munkájának segítésére. A munka színvonalát emeli az is, ha érdemben visszatérnek a beszámolók a pártmeg- bízotások értékelésére, folyamatos segítésére. Pártmegbiza- tásl egyébként magán a beszámoló taggyűlésen is lehet adni, de mindenképpen kívánatos, hogy jobban kapcsolódjék az alapszervezet taggyűlésén hozott határozatokhoz. Az élő szó becsülete Nagyobb eredményre számít, hatunk, ha az alapszervezetek munkájában is általánossá válik, hogy becsülete van az élő szónak, a meggyőzésnek a helyszíni segítő munkának, az emberi problémák meghallgatásának és megértésének. Az irányító felsőbb pórtszer- vek képviselői is részt vesznek a beszámoló taggyűléseken. Ez alkalmat ad az alapszervezetek számára, hogy az irányító párt. szervek munkájáról is mondjanak véleményt s ahol indokolt bíráljanak is, de tárják elő, milyen segítséget kívánnak. Jelentős esemény tehát nemcsak az alapszervezetekben, hanem az egész pártéletben a beszámoló taggyűlés. Akkor éri el célját, ha nemcsak a vezetőség, hanem minden kommunista, tehát a párttagság egésze elmélyült felelősséggel készül e fontos, évente ismétlődő rendezvényre. Dr. Arató András Cserép és ablakok kellenek Bővítik, korszerűsítik a babarci iskolát Az úttörőotthont is számítva jelenleg öt helyen tanulnak a babarci iskolások. A központi épületben hat tantermük van, két alsós osztály külön helyeken lévő szükségtermekben kapott helyet, másutt van a tornaterem, a műhely és megint másutt o már említett úttörőotthon. Ezen az áldatlan állapoton akarnak változtatni a most épülő 2+4 tanteremmel. Azért 2+4, mert két tanterem építése már 1981 őszén elkezdődött. Akkor, amikor nekik is át kellett állniuk az olaj. tüzelésről. Ehhez szükségük volt egy kazónházra, s úgy gondolták, ha már építkeznek, nemcsak kazánhózat, tantermeket is építenek. Ez az épületrész — kisiparosok kivitelezésében — sajnos csak épülget, de mellette már magasodik egy másik, a 4 teremnek helyet adó szárny. A további négy tanteremre azért is szükség van, mert körzeti iskola lett a habáréiból: ide járnak a szajki és a liptódi gyerekek is. Az új épületrész kivitelezője a szajki termelőszövetkezet építőrészlege. A jövő szeptember, re elkészülő létesítmény építési költsége 1,7 millió forint. A községi tanács pénze mellett jelentős megyei támogatásból, hitelből éoül. —■ Pillanatnyilag cserép, illetve ablakok hiánya miatt fáj a fejünk — mondja Webet József, az építőrészleg vezetője. — Sok helyütt megfordultunk,, de sehol sem kaptunk bátaszéki sajtolt cserepet, illetve 120x60- as egyesített szárnyú ablakokat. Cserépből 3000, ablakból 17 darab kellene. Ha sikerülne beszereznünk, hamarosan tető alá kerülne az épület, s már a belső munkákhoz foghatnánk. Talán hamarabb is elkészülnénk vele, mint o jövő ősz. — Mi csak örülnénk neki — folytatja Hock János iskola- igazgató —, hiszen ezt az új iskolarészt már nagyon várjuk. Az építkezés mielőbbi kezdése érdekében sokat vállaltak a szülők is. Ők bontották le az egykor itt álló, régi épületrészt, s ők rendezték a terepet. Az elkészülő tantermek mellett ebben az épületben kap helyet az iskolai és a községi könyvtár. Úgy terveztük ugyanis, hogy a földszinti termeket spanyolfallal választjuk ketté, s szükség esetén egybenyitjuk őket Ha elkészül az új épület, egy helyen lehet majd a 173 tanuló, s a régi termekből pedig műhelyeket alakítanak ki, illetve lesz állandó próbaterme az úttörő ifúvószenekaruknak. T. É. m m m ___H __ _ _ — « *m' — m — — m_ túrtörténetet Ecsedy István réE rdeklodesemet tanaraim formálták; gésztői, az Néprajzkutató szeretnék lenni kapok kiegészítést és segítséget, elsősorban ezekhez a dolgozatokhoz. Tulajdonképpen így kezdtem megtanulni, hogyan kell tudományos igénnyel kutatni és dolgozatot írni. Divatos frázissá vált azt mondani, .hogy manapság nincsenek már olyan tanáregyéniségek, mint régen. Ez persze nem igaz. Az utóbbi időben egyre több olyan diákkal találkoztam, akik a saját tapasztalatuk alapján ezt azonnal cáfolták. Gulácsi Zsuzsa, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium IV. C. osztályának tanulója is éppen ezt bizonyította: — A tanár igen is nagyon meghatározza a tárgyhoz való viszonyulást, különösen az fontos szerintem, hogy már egész alacsony szinten el ne vegyék valakinek a kedvét valamitől. Nekem szerencsém volt, kiváló történelemtanáraim voltok, illetve vannak. Már általános iskolában kezdett jobban érdekelni ez a tárgy. Az Öz utcai gyakorló iskolában Lux Ilona tanított, a gimnáziumban Ma- tavovszky Iván lett a tanárom, s ma is ő az. Ők ketten határozták meg alapvető érdeklődési körömet. Olyan általános emberi érvényű problémákat vázoltak föl óráikon, amelyekre ■ feltétlenül oda kellett figyelni. — Tudom, hogy a történelem és a néprajz érdekel, de azt is tudom, hogy nemcsak érdekel, hanem már eredményeket is elértél mindkettőből. — Tavaly, harmadikosként indultam történelemből az országos középiskolai tanulmányi versenyen, s itt a középdöntőig jutottam. A gimnáziumból hárman indultunk, s ebből ketten jutottunk idáig. Ebben az évben is megpróbálom, természetesen, hiszen ez az a verseny, ahol az első tíz helyezettnek nem kell felvételi vizsgát tennie — és hátha sikerül. S ez nekem nagyon fontos, mert néprajz—történelem szakra szeretnék jelentkezni az ELTE-re, s erre a szakra mindössze öt jelentkezőt vesznek föl. S én mindenképpen néprajzkutató szeretnék lenni. — Az újságban is megjelent a hir, hogy éppen most kaptál első dijat egy néprajzi dolgozatodra. — Az 1982—83-as néprajzi pályázaton belül az Ifjúsági pályázat első díját kaptam, egyébként ez volt az első néprajzi munkám, a moldvai csángó magyarság viseletének változásait próbáltam elemezni. Először mint néptáncos kezdett érdekelni a téma, a KISZÖV együttesében 1978 óta táncolok, később, amikor megalakult a Néprajzi Múzeumban a guzsalyas kör, oda is elkezdtem járni. Most végzem egyébként a kétéves néptáncoktató tanfolyamot is. Történelemből, a legaktuálisabb kérdéseken kívül elsősorban az ősi kultúrák érdekelnek, mert szerintem ezek állnak a legközvetlenebb kapcsolatban a néprajzzal. Azt hi. szem, e kettő iránti érdeklődés azért is kapcsolódott így össze nálam, mert a történelem kissé felülről, tudományosan foglalkozik az emberekkel, a néprajz pedig hozzájuk hajol, közelről nézi őket, s föloldja a történelem „szárazságát”. — Úgy hallottam, hogy csupán „ujjgyakorlatként”, ha lehet igy mondani, 4már több dolgozatot is készítettél. — Igen, ez úgy alakult ki, hogy magánúton tanulok kul— Tanulsz-e idegen nyelvet? — Négy éve angolt, s az egyik ilyen dolgozatomban, amit a sumérokról írtam, föf is használtam már angol nyelvű anyagot; persze még nagyon nehezen ment, sok szótó- rozással. — S az idei országos történelem versenyre milyen témából készül a dolgozatod? — Már el is készült; a nagy gazdasági világválság helytörténeti vonatkozásairól írtam. Pécs igen sajátos és érdekes ebből a szempontból. A választható témákat mór januárban kiírták, s a dolgozat javát nyáron kell megcsinálni, ha az ember azt akarja, hogy alapos munkát nyújthasson be. Dücsö Csilla /
