Dunántúli Napló, 1983. november (40. évfolyam, 302-330. szám)

1983-11-10 / 310. szám

1983. november 10., csütörtök Dunántúlt napló 5 Megoldódik a házi szennyvíz tisztítása? Szennyvíz-szűrési kísérlet O szigetvári szennyviztelep laborató­riumában Lakóterületi közösségi klubok Panelházi kapcsolatok A cím — mór mint, hogy panelházi kapcsolatok — nem mindenben fedi teljesen a va­lóságot, de találónak éreztem ebben az esetben. Hiszen szo­ciológusok tucatja foglalkozik az új lakótelepeken élők min­dennapjaival, elidegenedésé­vel, a panelek hideg világával. Bizony, bizony — mondjuk —, nem is ismerjük egymást ab­ban az uniformizált világban, s jó, ha évek hosszú sora alatt addig eljutunk, hogy köszönünk egymásnak. Minden szerdán, amíg a készlet tart Kínába utazott tegnap Szekeres Istvánné, a Pécsi Bőrgyár igazgatója. A Bl- VIMPEX üzletkötője társa­ságában félig kikészített sertés- és kecskebőrök beszerzéséről, esetleg gyár­tási együttműködés tető alá hozásáról tárgyalnak. A kapcsolatfelvétel már korábban megtörtént, az ajánlatot az idén hazánk­ban járt kínai üzletembe­rek tették. Az ügylet nem rendhagyó, az ötvenes évek elején már vásárol­tunk sertésnyersbőrt Kíná­tól. Új eljárás a telepekre érkező iszap' víztelenítésére Az ország több megyéjében, így Baranyában is az utóbbi években mind nagyobb gondot okoznak a nitráttal szennyezett kutak. Az egészséges ivóvíz biztosítása legalább annyira alapvető feladat, mint ahogy gondoskodni kell környezetünk védelméről. A Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat esztendők óta fontos program­jának tekinti az ivóvíz nitrát­mentesítését, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy e mellett számos teendő van. Így többek között meg kell szüntetni a szippantott házi szennyvíz utóhatását, amellyel korábban országosan sem fog­lalkoztak kellőképpen az érin­tettek, mivel a tárcák között ez rendezetlen téma volt. Csak Baranyában évente legalább kétszázezer köbméter szennyvíz keletkezik, amit a szippantókocsiknak kell elszál­lítani. A gondot az okozza, hogy általánosan megoldatlan­nak tekinthető a házi szenny­víz elhelyezése, feldolgozása és hasznosítása. Többek között ez vezérelte a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot, bogy Szigetváron tartson gya­korlati bemutatót az általuk végzett kísérletek alapján, amelyre többek között meg­hívták az Országos Vízügyi Hi­vatal, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal, továbbá a szakma több képvi­selőjét. A szakembereket tegnap a szigetvári szennyvíztelepen Völ- gyesi József, a Baranya megyei Víz- és Csatornamű Vállalat termelési főmérnöke tájékoztat­ta a szippantott házi szennyvíz tisztítás, valamint a gyors iszapvíztelenítő eljárással kap­csolatban. Mint elhangzott, a vállalat harkányi, sásdi, illetve szigetvári telepén fogadja a szippantókocsik által szállított szennyvizet, amely a biológiai tisztítást követően nem jelent további gondot a környezetre. Szigetváron két hónap alatt négyezer köbmétert dolgoztak föl az említett szennyvízből, amely a szállítási tarifát illető­en nem érinti a lakosságot. A vállalat egyébként kidolgozta további javaslatait is, miszerint Komlón, Szentlőrincen, Sely- lyén, Orfűn, Sátorhelyen, Bere- menden, Sikondán és Pécsvára- don is ezt a módszert alkal­mazza majd. A tegnapi szakmai találkozó­nak ez volt az egyik témája. A másik, amely ugyancsak égető gond, a szenyvíziszap-elhelye- zés, ami a telepeken halmozó­dik föl. A vállalat által alkal­mazott úgynevezett RSDS gyors iszapvíztelenítő eljárás lehető­vé teszi az említett importból származó speciális szűrő segít­ségével, a szervesanyag és a víz gyors szétválasztását. Ezt a technológiát a siklósi szennyvíztelepen ez év májusa óta eredményesen alkalmazzák, Szigetváron pedig a közelmúlt­ban kezdték meg a kísérlete­ket. Mint ahogy elhangzott, a szűrt trágyát, melynek ideális a víztartalma, a mezőgazdaság hasznosíthatja és árban ver­senyképes a műtrágyával is. Egyébként Európában Anglia után Magyarországon • kísérle­teznek először e szer alkalma­zásával, amely az eddig alkal­mazott eljárásoknál jóval ki­sebb gépi beruházást igényel. S. Gy. Eléggé szomorú volna a kép, ha a valóságnak csak ez az egy arca lenne. Tavaly tavasz- szal az Országos Közművelő­dési Tanács, a HNF Országos Tanácsa és a Művelődési Mi­nisztérium közös pályázatot írt ki lakóterületi közösségi klubok létesítésére, mondván: ahol van erre igény és lehetőség, ott esetleg forintokkal is tá­mogatja a kezdeményezést. Bi­zonyára sok-sok pályamunka érkezett a kiíró szervekhez — Pécsről arányaiban a leg­több —, s a pályázatok elbírá­lása során városunk 16 leendő klubja kapott kisebb-nagyobb összeget az indulás megköny- nyítésére. Volt, ahol 40 000 fo­rintot, volt, ahol kevesebbet. A klubok jó része már elké­szült — annak idején tudósí­tásban számoltunk be arról, hogy a Március 21-e téren la­kók gyermekklubot adtak át, a tavalyi pályázat nyomán első­ként —, de azt követően sor­ra avatták e közösségi létesít­ményeket. Többségüket panel­világban, avval* a céllal, hogy egy-egy lépcsőház, háztömb — esetleg ennél tágabb közösség — otthonra leljen, szabad­idejét hasznosan töltse, megis­merje szomszédjait, s köztük barátokra akadjon. Ilyen klu­bot adtak át többek között a Jurisics utcában, a toronyház­ban — kettőt is, a Do-Zso égi­sze alatt —, a Fazekas Mihály utcában, a Fülep Lajos utcá­ban — többet —. s ismét egyet a Március 21-e téren. (Ez utób­bi a felnőttek-ifjak számára ké­szített kondicionáló terem.) A Fülep Lajos utca 26. föld­szinti helyiségében éppen e héten — a NOSZF tiszteletére — nyitották meg a klub ajta­ját, miként a Március 21-e téren. Mindenütt lelkes aktivis­ták talpaltak—dolgoztak a klu­bok érdekében; igazi közéleti emberek. Olyanok, akik pezs- díteni tudták a panelvilágot: megannyi társadalmi munkára aktivizálni környezetüket. S a példák sora mutatja, sikerrel. K. F. Vendéglátó- ipari börze Pécsett A Baranya megyei Vendég­látóipari Vállalat Pécsett, a Szabadság út 60. szám alatti raktárában rendezte be az esz. közbörzéjét. Itt minden ven­déglátóegységből kiselejtezett eszköz helyet kapott. Különbö­ző mintájú nylonfüggönyöket, barna és dohány színű sötétí­tőket árultak mérettől függő­en 50—150 forintért. Abroszok és huzatok között lehetett vá­logatni — áruk egységesen 60 forint. A tányérok — kék és arany szegélyesek — különbö­ző nagyságúak: desszertesek, laposak, vagy mélyek. Darab­juk 10—15 forint. Néhány pe- csenyés- és adagtálat is hoz­tak 20 forintért. A jénai fedők nagyságtól függetlenül 6 fo­rintba kerültek. Ugyancsak egységárért — húsz forintért — adták a különböző nagysá- aú és mintájú tálcákat is. A függönykarnisok darabja 100 forint volt. Kínáltak még hősu­gárzókat és villanyrezsókat is, valamint leselejtezett rézkarco. kát és festményeket. Itt árusították a készletekből kimaradt — nem kellő —rozs­damentes és vadonatúj teás­kanalakat — azonos .mintával .tizenkettőt 120 forintért. Az olcsóság sok vásárlót be­csalogatott, sok mindent meg­vettek. A készletbörzét jövő hét szerdáján ugyanebben az idő­pontban — 9—15 óra között megismétlik. Addig rendeznek ilyen vásárt, amig a készlet tart. A kiselejtezett asztalokat és székeket is el szokták adni. Ezt a vásárt még ennek a hó­napnak a végén megtartják. Megdöbbentő bűncselekmény Tőrrel szúrt a 7 éves elkövető Ki aieveli Mutatja a kislány: talán ha derékig ért neki támadója. Pisz­kos volt, elhanyagolt, erősza­kos. Mint a másik kettő is, az egyik hasonló korú, a harmadik valamivel nagyobb. Kés volt ná­luk. . H. Sz.. Pécsett, a Melinda ut­ca 57-ben lakó 12 éves kis'ány mondja: — Csütörtökön, november 3- án déli 1 óra félé értem haza c menzáról. A ház előtt találkoz­tam barátnőmmel, Tímeával. Hozzájuk akartunk felmenni, a liftre vóirtunk. Két—‘három perc múlva bejött a lépcsőházba egy kisgyerek, 5 forintot kért. Nem adtunk, nem is volt. Tímeának a nyakában lógott a pénztárcája, a kisgyerek nekiment és letépte. Bejött még két gyerek, a legki- sébb odajött hozzám, kérte a kvarcórámat. Nem adtam. A legkisebb elkérte a nagyobbik gyerektől a kést, azzal fenyege­tett. A két másik gyerek lefo­gott, még egyszer kérték az órá­mat, megint mondtam: nem adom, a szüléimtől kaptam. Rögtön szúrt... Éreztem, hogy a lábam nagyon fáj, elkezdett zsibbadni összeestem. Mind­hárman elszaladtak... Dr. Fellegi László őrnagy, a Pécs városi Rendőrkapitány­ság bűnüldözési alosztályának vezetőije: — Egy tőrről van szó: pen-, gehosszúsága közel 9 centimé­ter. Ezzel szúrt a legkisebb gyerek, a kislány jóbb comb­ja felső-belső harmadába, 4 centiméter mély sebet ejtve. A kés hegyé egy centire állt meg a hasfaltól. Ha pár centivel ar­rébb csúszik a szúrás, elmetsz­hette volna a combi verőért, és H. Sz. perceken belül elvér­zik ... Csoportos rablás. Az elkö­vetők: a gyermekkorú K. F. 11 éves, Pécsett lakik a Kossuth Lajos utcában. Vele volt öccse, a 7 éves K. S., ő szúrt a tőrrel. Harmadik társuk az ugyancsak pécsi, ugyancsak 7 éves M. I. A három cigánygyerek nem­csak K. Tímeát, H. Szilviát tá­madta meg, hanem L. Andreát is: fenyegették a tőrrel, bán­talmazták. K. Tímea akinek letépték a nyakából a pénztárcáját: — Mindössze egy forint volt nálam. Nem is vettük komo­lyan a fenyegetésüket, hiszen alig értek a derekunkig. Azért nem kiabáltunk. Sok ilyen gye­rek van a környéken, különö­sen a szabadidőparkban . . . Dr. Fellegi László: — Gyermekkorú elkövetőkről van szó, nem büntethetők. Csak gyámhatósági eljárás keretében lehet velük szemben intézkedni. Mi kezdeményezni fogjuk állami gondozóiba vételüket. Ez min­den, amit tehetünk, túl azon, hogy a bűncselekmény elköve­tése után nagyon hamar a helyszínen voltunk és a lakos­ság segítségével élkaptuk majd intézetbe szállítottuk ezeket a gyerekeket. Mi megnevelni őket — s nem csak őket, — nem tudjuk de szüleik többet tehet­nének a gyermekeik megneve- léséért... Mészáros Attila Dunából és a tavakból Hal minden mennyiségben Tárolási gondok a mohácsiaknál Kedvező az idő, alacsony a víz Nem mindennapi szerencséje volt tegnap délelőtt azoknak, akik halászléhez szükséges ha­lért tértek be a mohácsi Pető­fi Halászati Termelőszövetkezet boltjába mert ott kínálták ma­gukat a halléhez is felhasznál­ható, de sütve is csemegének számító törpeharcsák. A kelle­mes meglepetést a halászati termelőszövetkezet már nyug. díjas, de kora ellenére is aktív horgásza, a 76 éves Vincze Sándor bácsi szerezte. A tör­peharcsákat ugyanis ő fogta a hosszú évek óta ilyen alacsony vízállást nem produkált Duná­ból. Sanyi bácsi több mint fél évszázada dolgozik a folyón, ám nem nagyon emlékszik ar­ra, hogy lett volna a közelmúlt­ban olyan kedvező, meleg idő­járás az őszi lehalászáskor, mint az idei. Ö és a volt töb­bi halásztársa ugyanis mind­eddig a melegítő „védőitalért” szóltak az őszi értekezleteken, s csak most fordult elő, hogy követelésükön kifogott az idő. A halászati termelőszövetke­zet — éppen a jó idő miatt — a saját és bérelt tavain már szeptemberben megkezdte a lehalászást. Amint Köpeti Mag­dolna, a termelőszövetkezet fő- agronómusa elmondta, a töt- tösi felső és a hásságyi tavak­ról piaci míg a szébényi ha­lastóról már novemberben a következő mennyiségű halat fogták be: pontyból 113,5 ton­nát, busából 36.3, harcsából 1,1 tonnát. A 11 fős halászbri­gád munkájának eredménye­ként máris tele van a 10 vago- nos teleltető tó, sőt teleltető­ként kénytelenek üzemeltetni egy termelő tavat is. Vagyis, régen látott halbőség van a Duna-parti városban, mind a bárkán, mind a halboltban. Nem panaszkodhatnak a folyó­parti Halászcsárdában sem, mi­vel ott az egész évben kap­ható halételek mellett az ínyenceknek is tudnak meglepe­téssel szolgálni. A halászcsárda ritka haléte­leit a hatfős dunai halászbri­gád biztosítja. Bargár Ferenc vezetésével működő fiatal du­nai halászbrigád, a belső Bé- dáfoól és a bogi Dunáböl szál­lítja naponta a konyhára és a halboltba is a ritka halakat. — Csak három napja van, hogy megjelent a köd minded, dig derült éjszaka, vagy ragyo­gó napsütéses nappal halász­tunk. Végül is tudtuk, hogy nem tarthat örökké a kedvező idő — mondta a brigádvezető hajnal, ban, miközben Balogh Tamás társával „szűrte” a bédai vizet. — A horgászok szerint „sportszerűtlen", ahogy maguk halásznak .. . — Ismerem a vádat — vála­szolt a 26 éves halász. Ha hor­gász volnék — azaz vagyok az is —, akkor igazat adnék ne­kik, de csak félig. A horgász ugyanis sportként, hobbiként hódol a halfogásnak. Számunk­ra ez munka. Mégpedig azért, hogy legyen a bárkán, a csar­nokban a csárdában megfe­lelő kínálat. A felháborodásuk a technikának szól. Csakhogy a villanyhalászat nem károsít­ja a halat. Pillanatnyi kábult- sága után a ha| minden káro­sodás nélkül magához tér. A technikához pedig — éppen a mennyiségi halkifogás miatt — jogunk van. A mohácsi halászok — ha a tavalyi évhez viszonyítva a ke­szegféleségek kifogásában le is maradtak — november első hetének befejeztével 3,6 tonna pontyot, 11 tonna busát, 1,1 tonna amurt, 1,8 tonna süllőt, 1,3 tonna csukát és 0,6 tonna harcsát adtak el a mohácsi és a pécsi halboltoknak. K. L. Fotó: Schindl József Bőrbeszerzés Kínából

Next

/
Thumbnails
Contents